Népszava, 2016. november (143. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-22 / 274. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2016. NOVEMBER 22., KEDD Az egyetemek lustasága is közrejátszott az eltérő színvonalú képzések kialakulásában Meghal a bolognai rendszer? Ha felszámolni nem is, sürgősen felül kellene vizsgálni a felsőoktatásban egy évtizede bevezetett bolognai rendszert - reagált Manherz Károly volt felsőoktatási államtitkár Csaba László közgazdász-professzor nyilatkozatára, aki szerint ez a rendszer „megölte az egyetemeket". A bolognai képzést korábban Pokorni Zoltán is élesen kritizálta, átfogó változások azonban nem történtek. A rendszert Magyar Bálint minisztersége alatt vezették be, aki most úgy látja: az elképzelés jó volt, a kivitelezés kevésbé. JUHÁSZ DÁNIEL Meg kellene szüntetni a bolognai rendszert, mert az megölte az egyetemet; az, hogy egy hároméves tanulás után megszerzett papírt diplomának mernek nevezni, az egyetem teljes leértékelése - nyilatkozta a HVG Diploma 2017 című felsőoktatási kiadványában Csaba László közgazdász-akadémikus. A CEU egyetemi tanára szerint aggasztó tendencia, hogy a hároméves alapképzést elvégző hallgatók töredéke megy tovább mesterképzésre, a Corvinuson például száz diákból csak heten. „Aki a Corvinuson szerez diplomát, nem végezhet három év alatt, mert akkor jutott még csak addig például matematikából, hogy a modellt megérti, amire a közgazdasági gondolat épül” - fogalmazott. A bolognai rendszer bevezetésével kinyitottuk a felsőoktatás kapuit. Nyilvánvalóvá vált, hogy felesleges és értelmetlen öt éven át bent tartani valakit a felsőoktatásban, ha három év alatt is szerezhet olyan diplomát, amilyet a piac igényel - reagált a kritikákra Magyar Bálint. Az egykori oktatási miniszter szerint a bolognai rendszer tette lehetővé azt is, hogy a magyar felsőoktatás betagozódjon az európai felsőoktatás rendszerébe. Az úgynevezett bolognai folyamathoz 1999-ben, az első Orbán-kormány idején csatlakozott Magyarország. A folyamat lényege egy olyan európai felsőoktatási térség létrehozása, amelyben széles hozzáférés biztosított a színvonalas felsőoktatáshoz, illetve hogy megkönnyítse a hallgatók és oktatók mobilitását. A klasszikus, öt- vagy hatéves egyetemi oktatás helyett a képzés három szintre tagolódott: a hároméves bachelor (alapképzés), a kétéves master (mesterképzés), és az ugyancsak hároméves doktori (PhD) képzésre. A magyar felsőoktatásban végül 2005-ben vezették be ezt a struktúrát. Magyar Bálint szerint ekkor az egyetemeken egyfajta „önvédelmi mechanizmus” indult be, amely akadályozta a rendszer egyik célját, a szakok és az egyetemek közötti átjárhatóságot. Az intézmények meg akarták tartani diákjaikat, így A klasszikus öt- vagy hatéves oktatás helyett a képzés három szintre tagolódott úgy alakították ki az alapképzést, hogy annak csak egyirányú kimenetele legyen. Sajnos nem sikerült keresztülvinnünk azt a törvénymódosítást, ami előírta volna, milyen kimeneteleket kell biztosítani - fogalmazott. Elismerte, hogy a rendszernek vannak hibái, ezeket javítani kellene, ám szerinte a kormány ettől a lehetőségtől is egyre inkább megfosztja az egyetemeket autonómiájuk csökkentésével. - Ugyanakkor a korábbi rendszerhez visszatérni illúzió. Hároméves diplomával is el lehet helyezkedni a piacon. Mesterképzésre pedig egyre többen mennek külföldre. Ez már a magyar egyetemek versenyképességének kérdése - tette hozzá Magyar. A kritika jogos, már 2008- ra kiderült, hogy nem sikerült rendesen differenciálni az alap- és mesterképzéseket - erről Manherz Károly egyetemi tanár, egykori felsőoktatási államtitkár beszélt lapunknak. Mint mondta, az egyik legnagyobb probléma, hogy az egyetemek a képzések átalakításánál nem tettek mást, csak annyit, hogy három évbe próbálták belesűríteni öt év tananyagát. Manherz szerint más országokban is változtattak a rendszeren, nálunk erre nem volt hajlandóság. Egyedül annyi történt, hogy a pedagógusképzést kiemelték a bolognai rendszerből, mert ahogy a jogász- vagy orvosképzésnél (ezek eleve a régi rendszerben maradtak), úgy itt sem volt célravezető; az alapképzés elvégzése után szinte lehetetlen pedagógusként elhelyezkedni. Manherz szerint felül kellene vizsgálni az összes alapszakot, meg kellene nézni, milyen kimeneteleket biztosítanak a mesterképzések felé. A képzések színvonala is attól függ, milyen tartalommal töltötte meg az egyetem az alapképzést. Három évvel is lehet jó képzést adni. A jelenlegi képzések továbbra sem gyakorlatorientáltak, ezen is segíthetett volna a bolognai rendszer, de nálunk nem így lett. Az egyetemeknek kellene kezdeményezniük, hogy felülvizsgálják a rendszert, de kiválni semmiképp sem kellene a bolognából. Még van lehetőség a változtatásra, én ezt korábban már többször felvetettem. De nem történt semmi. A rendszer nem tökéletes fotó: szalmás Péter Pokorni: elhibázott a rendszer A bolognai rendszert korábban Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa is élesen kritizálta. Szerinte a rendszert úgy vezették be, hogy a lehetséges összes hibát elkövették. Véleménye szerint a magyarországi bevezetés erőltetetten, kellően át nem gondolt módon történt meg. Ő indítványozta még 2010-ben, hogy a pedagógusképzést vegyék ki a kettéosztott képzésrendből. Ugyanakkor hangsúlyozta: a felsőoktatás bolognai rendszerét mindenképp meg kell tartani, mert nincs alternatívája. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Buda-Cash-pénz Mészárosnál Hogyan lehet, hogy a Buda- Cash vezetőinek érdekeltségébe tartozó vállalatok vagyona probléma nélkül folyt át Mészáros Lőrinc érdekeltségébe? Úgy, hogy az Orbán-kormány elmulasztott megalkotni egy rendeletet, ami szabályozta volna a brókercsődök romjain található vagyonelemeket kezelők (zárgondnokok) munkáját, mutat rá cikkében a hvg.hu. A tavalyi brókercsalások után elfogadtak egy törvényt, ami arról rendelkezett, hogy az ügyfeleket kárpótló vagyont biztonságba kell helyezni, és ezt a zárgondnokok fogják felügyelni. Csakhogy az a kormányrendelet nem készült el, ami munkájukat szabályozta volna. Amikor a hatóságok gazdasági társasághoz akartak zárgondnokot kinevezni, a tulajdonosok megfellebbezték azt, és a bíróság a tulajdonosoknak adott igazat. Különösen a Buda-Cash Vagyonkezelő Zrt. esetében merül fel ez a kérdés. Ez a cég - amit az idén január vége óta már 4B Vagyonkezelő Zrt.-nek hívnak - kezelte a Buda-Cash fő vádlottainak, a csalás gyanúsítottjainak a vagyonát. Ez a cég adta el ismeretlen, részben offshore befektetőknek a csalók legértékesebb vagyonelemeinek gyűjtőcégét, az Opimus Nyrt-t. Ez a cég azóta Mészáros Lőrinc közelébe került, amit a piacon Csík Zoltán, a felcsúti polgármester cégügyi előkóstolójának megjelenése óta tényként kezelnek. Az Opimus leányvállalata az Opimus Press, zárt körben be tudott vonni hatmilliárd forintot, és azóta megvette a Mediaworks médiavállalatot, ahol szabadjára engedték Liszkay Gábor jobboldali médiaembert. A Mediaworks megyei Jobban fogy a Népszava A MATESZ adataiból nem derülhet ki, hogy hány példányban kelnek el a kormánypárti napilapok, a Magyar Idők és a Magyar Hírlap, ugyanis nem auditálta magát. Meg nem erősített információink szerint a lapok nagyjából 4500-5000 példányban fogynak naponta, s ehhez képest rengeteg állami hirdetés jut nekik. Novemberben eddig 33 állami, vagy az államhoz köthető vállalat hirdetett a Magyar Időkben, a Hírlapban 21 nap alatt 6 ilyen volt. A Népszava egyetlen állami hirdetést sem kapott, pedig ha helyesek az információink, akkor sokkal jobban teljesít, mint a fenti két napilap. A Népszava napi eladásai az utóbbi hetekben több mint duplájukra emelkedtek, amihez nyilvánvalóan köze van a Népszabadság beszüntetéséhez. Korábban hetente 21-22 ezer Népszavát vettek, október 8-a után az eladott példányszámok hetente 50-52 ezerre emelkedtek. Az előfizetők száma 3000 fővel emelkedett, az új igénylések nőnek. RÖVIDEN Átadták a sajtó Junior Prima-díjakat Átadták az idei Junior Prima-díjakat sajtó kategóriában hétfőn Budapesten. Az idén a díjazottak között volt Rátonyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető (MTVA), mellette Bolcsó Dánielnek, Fábián Tamásnak, Kovács Bálintnak (Index), Sarkadi Zsoltnak (444), Turzó Ádámnak (Portfolio) és Urfi Péternek (Magyar Narancs) ítélték oda az elismerést a zsűri tagjai. A testület munkájában részt vett Gazsó L. Ferenc MTI- igazgató, Vaszily Miklós MTVA- vezérigazgató, Vitray Tamás, Kálmán Olga és Krizsó Szilvia televíziós újságírók, Balogh Gabriella, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának tagja, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. pénzügyi cég vezérigazgatója. ► MTI Ügynököket keresnek Lázárék Egyre több pénzt kap a kormánytól az Információs Hivatal, ebből az állomány bővítésére is futja - írta a délmagyar.hu egy, a szegedi egyetemen elhangzott előadás alapján. Az Információs Hivatal klasszikus értelemben vett hírszerző szolgálat, amely Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felügyelete alatt áll. A hivatal elsősorban külföldön dolgozik, a műveleti tisztek által megszerzett információkon is alapulnak a kormányzati döntések. A kabinet eldönti, milyen témában akar tájékozódni, az ügynökök pedig szállítják az információkat. Az Információs Hivatal tisztjeinek 61 százaléka még nincs negyvenéves, 15 százalékuk pedig harminc alatti. ► NÉPSZAVA Feljelentették Simonkát Feljelentést tett az Együtt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ellen. Az ellenzéki párt gyulai elnöke, Bod Tamás és a pártelnök Szigetvári Viktor a Békés megyei Fidesz-iroda előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol ismertették a feljelentést, amit „tartozás fedezetének elvonásának" gyanúja miatt tettek a Legfőbb Ügyészségnél még a múlt héten. Korábbi sajtóhírek szerint a Központi Nyomozó Főügyészség házkutatást tartott a kormánypárti politikus újkígyósi házában még nyáron. Simonka erre reagálva azt mondta: az ügy a szándékos politikai zavarkeltés kategóriájába tartozik. ► NÉPSZAVA Mintaszakasz okoskerítésből Elkészült a biztonsági határzárat kiegészítő, második kerítés mintaszakasza tíz kilométer hosszan, a Bács-Kiskun megyei Bácsszentgyörgy és Gara között. A hirado. hu beszámolója szerint az új, három méter magas és ponthegesztett dróthálóval megerősített kerítést a Büntetés-végrehajtás építette. A kerítésen 10-15 centiméterenként érzékelőket helyeztek el, ezek jelzik, ha valaki hozzájuk ér. Az érzékelők mellett még hő- és mozgásérzékelő kamerákat telepítenek majd a kerítéshez. A mintaszakasz tehát úgy fest, hogy gyoda, kerítés, árok, manőverút, okoskerítés. ► NÉPSZAVA Áder kertésze a feketelistán Három év alatt 21,9 millió forintot fizetett ki Áder János hivatala egy virágkötőnek és felesége cégének, de a monori férfi szerepel az adóhatóság idei feketelistáján - írta a Bors. Kruchió László egyéni vállalkozóval 2013 áprilisában kötött szerződést az Elnöki Hivatal: a Sándor-palota kertészeti munkáira, protokoll virágdíszekre, kertészeti munkákra. Bár az előző években nincs nyoma alkalmazásának, Kruchió egy 2011-es kecskeméti főiskolai előadásán mint a hivatal dizájnere mutatkozott be. Kruchió rajta van az adóhatósági szégyenlistán, tízmillió forint feletti tartozása van legalább három hónapja. 2015 óta nem vele, hanem felesége cégével szerződik a hivatal, de az szeptemberben 25 napig végrehajtás alatt volt. A népszava lapjainak országos tartalmát előállító szerkesztőség élére most Szakács Árpádot nevezték ki Takács Zoltán helyére. Szakács a Magyar Időktől jött. A Nemzeti Sport élére Szöllősi György került, Buzgó József főszerkesztő stratégiai sportkapcsolati menedzserként folytatja. Szöllősi 2007-2014 között a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kommunikációs igazgatója volt.) NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ