Népszava, 2016. november (143. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-03 / 258. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2016. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Már a függetlenség látszatára sem ad a Nézőpont Intézet Fegyelmezett Orbán-alattvalók Fúrni kell az ellenzéki együttműködést, szak­értők szerint ezért igyekszik a Nézőpont Intézet bebizonyítani, hogy a baloldali pártok egyeztetésein nagyjá­ból ugyanazok az em­berek igyekeznek leen­dő mandátumokat sze­rezni hasonló forgató­­könyv alapján, mint 2014-ben. A kormány megrendelésére dolgo­zó intézet már a függet­lenség látszatára sem ad, amikor „kutatásá­ban" az olvasható, az LMP és a DK is megelőzi az MSZP-t Budapesten. F­eszültséget akarnak te­remteni az MSZP, illetve a DK táborában, a bizonyta­lanokat pedig távol akarják tar­tani a baloldali pártoktól. Szak­értők szerint ezért állítja leg­újabb közvélemény-kutatásá­ban a Nézőpont Intézet, hogy az LMP és a DK is megelőzi az MSZP-t Budapesten, ahol már a Kétfarkú Kutya Párt is mérhe­tő. A felmérésből, amely ráadá­sul a kormányközeli Magyar Idők megbízásából készült, az derül ki, hogy a fővárosban a biztos szavazók 44 százaléka a Fideszre szavazna, második he­lyen a DK áll 10 százalékkal, a harmadikon pedig az LMP 9 százalékkal. Az MSZP és a Job­bik holtversenyben a negyedik helyre szorult 7-7 százalékos népszerűséggel, őket követi az Együtt 6 százalékkal. Azért, hogy valamit korrigáljanak, el­ismerik, országos viszonylatban egészen más képet mutat az el­lenzéki pártok támogatottsága, itt ugyanis a legfrissebb felmé­rés szerint az MSZP 8, a DK 5 százalékon áll. Elemzők arra figyelmeztet­tek, az intézet fegyelmezett „alattvalóként” már a független­ség látszatára sem ad, amikor effajta felméréseket közöl. Ezek hátterében a Fideszt, illetve a kormányt sejtik, az ő érdekük, hogy éket verjenek a legnagyobb baloldali párt és Gyurcsány Ferencék szavazói közé. Ha a két tábor acsarkodik egymásra, azzal a baloldali politika iránt érdeklődő potenciális új válasz­tókat is elriaszthatják. Szakér­tők szerint nem meglepő, amit a Nézőpont csinál, ám az inté­zet rendszeresen olyan messzi­re megy, hogy a laikusok szá­mára is világossá válik, kinek a megrendelésére dolgozik. Deák Dániel, az intézet munkatársa hétfő este az M1-en nem vélet­lenül valószínűsítette, hogy a 2018-as választásokon az MSZP és a DK már két egyenrangú partnerként ülhet asztalhoz. Ez feszültséget akarnak teremteni az MSZP, illetve a DK táborában azt jelenti, hogy azonos számú képviselőt juttathatnak be a parlamentbe. Közölte, „jelentős átrendeződés látható a balolda­lon, az MSZP egyre inkább veszti el ezt a brand jellegét, 2018 jelentős fordulatot fog hoz­ni”. Bár az ellenzéki pártok még el sem kezdték az érdemi egyez­tetéseket a választási együtt­működésről, Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője már múlt kedden a Kossuth rá­dióban azért fanyalgott, hogy a tárgyalásokon nagyjából ugyanazok ülnek, akik 2014- ben, és most is csak az érdekli őket, hogyan tudnak majd par­lamenti mandátumot szerezni. A baloldal számára nem az a tét, hogy kiábrándult jobbolda­li szavazókat szólítson meg, hi­szen még a rejtőzködő bizony­talanokat sem tudja megszólí­tani, emellett egyre kevésbé tudja aktívan tartani a saját tá­borát. Most a baloldali táboron belül kellene megtalálni egy egységet, aktivizálni a törzs­szavazókat, és utána lehet el­gondolkodni a bázis szélesíté­sén - fogalmazott Fodor, aki a választáson való indulás mo­dellje kapcsán elhúzódó vitákat vizionált a balliberális oldalon. Felrótta, nem látszik, hogy pon­tosan milyen egységes monda­nivaló alapján szeretnének el­érni új választókat. A Nézőpont Intézet elemzője azt is megelő­legezte, hogy az együttműködés kapcsán kialakuló vita inkább taszítani fogja a választókat, nem pedig az ellenzékhez von­zani. Arról nem beszélt, hogy a pártok a tárgyalások elején vannak, és mert tanultak a 2014-es fiaskóból, háttérbe hú­zódva egyeztetnek. Miután Orbán Viktor a Job­bik táborát is szeretné minimá­lisra csökkenteni, a Nézőpont a radikális párttal sem bánik kesztyűs kézzel. Fodor legutóbb a Magyar Hírlapnak arról be­szélt, aligha véletlen, hogy Vona Gábor pártelnök nemrég épp az ATV-ben érezte szükségét, hogy edzőtermi és kozmetikai szoká­sairól számoljon be, most pedig a letelepedésikötvény-ellenes­­ségével tovább építené a poten­ciálisan baloldali szavazóknak is szimpatikus „legkisebb rossz” imázsát. Úgy tűnik, 2018-ban a Jobbik lehet az új szocialista párt, nem egy balliberális értel­miségi pedig már gondolatban meg is ágyazott ennek a Job­bik-baloldal érdekházasságnak - állította a Nézőpont Intézet ügyvezetője. F.Á. A közös választói tömeg október 23-án, a Blaha Lujza téren fotó:molnár Ádám Magyar Idők: manipulatív beszámolók Nem tud arról, hogy szocialista párttagokat vagy szimpatizánsokat a Magyar Progres­­­szív Intézet nevében megkerestek volna a VII. kerületben azzal kapcsolatban, hogy tá­­mogatnák-e Gyurcsány Ferencet vagy fele­ségét, Dobrev Klárát miniszterelnök-jelölt­ként, valamint Molnár Gyulát főpolgármes­ter-jelöltként - mondta lapunknak Hunvald György, az MSZP erzsébetvárosi elnöke, mi­után a Magyar Idők „olvasói beszámolók" alapján arról írt, hogy az intézet nevében kutatást végeztek az MSZP-sek között több fővárosi kerületben. Magyar Kornélia la­punk megkeresésére kifejtette, ilyen mun­kára nem kaptak megbízást, és telefonon sem végeztek hasonló szondázást. A Prog­resszív Intézet igazgatója hozzátette, ko­rábban előfordult, hogy ha a szervezet megbízást kapott közvélemény-kutatásra, akkor a Publicus Intézetet bízták meg an­nak lebonyolításával. Kerestük a Publicust, hogy ők kaptak-e hasonló megbízást, ám lapzártánkig nem válaszoltak. Szakmai for­rásaink szerint lehet, hogy a megkeresettek félrehallották, honnan keresik őket a kérde­zők, ám az sem elképzelhetetlen, hogy a kormánypárti napilap nem mond igazat, csupán le akarják járatni a Progresszív Inté­zetet a baloldaliak körében, zavart kelteni annak megítélésében. Olyan forgatókönyv is létezik, hogy politikai pártok trükköznek, és bújnak egy intézet mögé. A szaknyelv szerint ez az úgynevezett „push poll" tech­nika, amelynek lényege, hogy valójában nem is érdemi közvélemény-kutatás zajlik, hanem csupán annak álcázva akarják átad­ni a propagandaüzeneteket vagy különféle pletykákat elindítani a választók között, így befolyásolva őket. Az is előfordulhat, hogy a kérdezők irányított, rávezető kérdéseket tesznek fel, így „tolva" az alanyt afelé, hogy kedvezőtlen irányba mozduljon el a véle­ménye a témában. RÖVIDEN Dagad az '56-os plakátügy Kegyeleti okokból nem ragasz­kodik ahhoz, hogy az ő neve szerepeljen egy forradalmár ar­chív képén, amely egy darabja az '56-os emlékbizottság köztéri plakátsorozatának - mondta az RTL Híradónak Dózsa László, mi­után a hírműsor arról számolt be, hogy egy bizonyos Pruck Pál unokatestvére sérelmezte a pla­kát feliratát, mert azon szerinte az ő rokona látható, és annak idején az amerikai Life magazin­ban is Pruck Pál nevét írták a kép alá, nem a színészét. Dózsa ez­után döntött úgy, hogy elenge­di ezt az ügyet, bár küldött ma­gáról fotót 15 éves korából és a plakáton is szereplő sapkáról, amelyet megőrzött. Pruck uno­katestvére úgy reagált, hogy ne­ki csak az a fontos, hogy a plaká­ton Pruck Pál neve legyen. A Schmidt Mária vezette '56-os Emlékbizottság nem reagált az üggyel kapcsolatos megkeresé­sekre. ► NÉPSZAVA Megint adósodnak el a kórházak Ismét riasztóan magas, már 58,6 milliárd forintra rúg a hazai kór­házak adóssága, ráadásul ennek csaknem felét tíz kórház hal­mozta fel - írta a Magyar Nem­zet a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adataiból. A tavalyi, 60 milliárd forintos adósságkon­szolidáció után tehát megint gö­dörben vannak az egészségügyi intézmények, amelyek az év vé­gi kasszakisöpréstől várhatják helyzetük javulását. A legros­­­szabb helyzetben a Honvédkór­ház van, ugyanis egymaga 5,17 milliárdos adósságot halmozott fel, augusztusról szeptemberre. Hasonlóan magas, 3,4 milliárdos a Péterfy Sándor Utcai Kórház- Rendelőintézet adóssága, a do­bogó harmadik helyén pedig a Békés Megyei Központi Kórház áll 2,7 milliárdos tartozással. ► NÉPSZAVA Béremelés a kistelepüléseken Egyetértés volt a szerdai ötpárti egyeztetésen arról, hogy szük­séges a kistelepülési polgármes­terek bérét rendezni - közölte Boldog István. A fideszes képvi­selő emlékeztetett, hogy a leg­utóbbi önkormányzati választás után csökkent az 1500-nál keve­sebb lakosú települések polgár­­mestereinek bére. Szerinte mél­tatlan, hogy akár 50-100 ezer fo­rinttal is kevesebbet keressenek, mint korábban. A többi frakció képviselője az általa korábban benyújtott javaslathoz csatlako­zik majd előterjesztőként, ezt követően állapodhatnak meg az emelés mértékéről az 500-nál ki­sebb lélekszámú, valamint az 501-1500 közötti lakosú telepü­lések esetében. Reményei sze­rint január 1-jével hatályba lép­het a változtatás - ismertette Boldog. Az ötpárti tárgyalás jö­vő hétfőn folytatódik. ► MTI Juhász pert nyert a Magyar Idők ellen Két sajtópert is megnyert első fokon a Magyar Idők ellen a Fő­városi Törvényszéken Juhász Pé­ter - közölte az Együtt-alelnök a Facebookon. A politikus azért perelte be a kormánypárti napi­lapot, mert több cikkben is állí­tották, hogy kapcsolatban áll Portik Tamással. „Ahogy meg­mondtam, végigperlem az ös­­szes propagandakiadványt az Origótól az összes Habony­­szennyen át a TV2-ig, amelyek azt terjesztik, hogy bármi kö­zöm van Portikhoz azon túl, hogy én magam is meghallgat­tam a bírósági tárgyaláson: el­vitt Rogánnak 10 millió kenő­pénzt" - írta Juhász, aki azt is le­szögezte, ezenkívül semmilyen kapcsolata nincs és nem is volt a Prisztás-gyilkosság kapcsán 15 évre ítélt Portikkal. Az alelnök ki­jelentette, ha lementek a sajtó­perek, személyiségi jogi pereket is indít „az összes hazug propa­gandistával szemben. Darabra." ► NÉPSZAVA www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Kovács olvasói levélben oktat A Politico.eu 1956-os magyar­­országi megemlékezésekkel fog­lalkozó cikke elfogult, méltat­lan a tőle elvárható minőséghez képest - állapította meg Kovács Zoltán kormányszóvivő a brüs­­­szeli központú hírportál Orbán Viktor magyar miniszterelnö­köt az 1956-os forradalom reví­ziójával vádoló cikkére reagál­va. A kormányszóvivő olvasói levelében leszögezte: az idei ma­gyarországi megemlékezés nem a történelem Orbán Viktor-i fe­lülvizsgálata. Elismeri mind­azokat, akik szerepet játszottak benne, köztük Nagy Imre akko­ri miniszterelnököt is, de azo­kat a hétköznapi hősöket helye­zi reflektorfénybe - ahogyan kell is -, akik az utcára vonul­tak, hogy harcoljanak a kom­munizmus zsarnoksága ellen. Ez is 1956 történetének része volt, amit hosszú időn keresz­tül fátyol borított - fogalmazott Kovács. A Magyar Szocialista Párt, mint a kommunisták hi­vatalos utódpártja, és liberális koalíciós partnerei érthető mó­don sose tudták elviselni az ’56-os történetnek ezt az olda­lát - legalábbis a kormányszó­vivő szerint. MTI-INFORMÁCIÓ Elkészült Palkovics felmondólevele „Az elmúlt időszakban bebizo­nyosodott, hogy feladatomnak nem tudok eleget tenni. Az el­múlt félévben elém tárt súlyos problémákat kizárólag súlyos­bítani voltam képes, a szakér­tők figyelmeztetését, a közokta­tás szereplőinek hangját nem hallottam meg. A bujkálás he­lyett inkább visszatérek régi szakmámhoz, hátha azzal na­gyobb hasznára lehetek az or­szágnak” - olvasható abban a felmondólevélben, amelyet a Ta­nítanék Mozgalom készített el Palkovics László oktatási ál­lamtitkár számára. A mozga­lom képviselői szerda reggel az Emberi Erőforrások Minisztéri­uma előtt ismertették az álta­luk megfogalmazott államtit­kári felmondólevelet. - Palkovics László elsősorban nem a főnökének, hanem a ma­gyar állampolgároknak, a ta­nulóknak, a szülőknek, az is­kolai dolgozóknak tartozik el­számolással - mondta Törley Katalin, a Tanítanék egyik ve­zetője. Emlékeztetett arra is, hogy a mozgalom még október 20-án nyílt vitára hívta az ál­lamtitkárt, a vita megszervezé­sét célzó egyeztetések megkez­désére pedig október 21-én tíz napot adtak az államtitkárság­nak, ez a tíz nap október 31-én lejárt. - Palkovics László nem válaszolt megkeresésünkre, is­mét nem volt hajlandó meghal­lani a szavunkat - fogalmazott Törley. A mozgalom képviselői hosszasan sorolták a problé­mákat: egyebek mellett nem csökkentek a tanulók terhei sem az általános, sem a közép­iskolában, ugyanígy nem csök­kentek a tanárok terhei sem. A szakképzésbe került tanulók százezreit kényszerpályára ál­lították, az újonnan létrejövő „58 kicsi Klik” egyfajta lopako­dó visszarendezéssel próbálja konzerválni az elhibázott köz­­pontosítást. Nem ultimátumokkal, ha­nem munkával lehet jobbá ten­ni a magyar oktatás ügyét - re­agált Palkovics László az MTI- nek az akcióra. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ

Next