Népszava, 2016. november (143. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-29 / 280. szám
Ásotthalom rendelete kellemetlen lehet a „cukiságkampányt" hirdető pártelnöknek Toroczkai miatt fortyog a Éles hangú közleményben reagált Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere Toroczkai László Ásotthalmon hozott rendeletére, amelyben betiltotta a mecsetek építését, a bárka viseletét és a melegházasság népszerűsítését. Az alkotmányba ütköző helyi szabályozás miatt állítólag a Jobbik holnapi elnökségi ülésén magyarázkodnia kell majd az ásotthalmi polgármesternek, aki egyben a párt alelnöke. Azt azonban kollégája cáfolta, hogy az utóbbi napokban őt ért támadások miatt Toroczkai távozik az alelnöki posztról. FAZEKAS ÁGNES Toroczkai Lászlónak esze ágában sincs a Jobbik alelnöki posztjáról távozni. A kormányközeli Magyar Idők ugyan tegnap arról írt, hogy Ásotthalom polgármestere a múlt szerdai, vihart kavart rendeletét ért belső támadások miatt távozni akar a pártvezetésből. Sneider Tamás, a Jobbik másik alelnöke ezt a Magyar Nemzetnek cáfolta. Schneider elismerte, hogy az ásotthalmi jobbikos polgármester előre senkivel sem egyeztetett a szakemberek szerint alkotmányellenes önkormányzati rendeletről, amit ennek ellenére jelzésértékűnek tart. Staudt Gábor frakcióvezető-helyettes múlt pénteken közölte, a határozat „nem feltétlenül szerencsés irány”, és állítólag más jobbikos politikusok is kínosan érzik magukat a történtek miatt. A nyilvánosság előtt azonban a radikálisok vezetői eddig nem akarták minősíteni a rendeletet. Egyedül az alelnöki posztról kényszerből leköszönt Novák Előd foglalt egyértelműen állást a polgármester mellett. Facebook-oldalán azt írta: „Le a kalappal Toroczkai László e példamutató kezdeményezése előtt, mely egy fontos jogi eszköz hazánk megvédéséhez.” „Az Alaptörvény-módosítás körül kialakult parlamenti patthelyzetnek én az első pillanattól kezdve csupán külső szemlélője voltam. Bíztam benne, hogy a haza érdekében megegyezés születik, de erre egyelőre nincs remény.” Toroczkai múlt szerdán este ezzel indokolta saját közösségi oldalán, miért fogadtatta el az ásotthalmi képviselő-testülettel saját előterjesztését, amelyben megtiltják a településen a mecset- és minaretépítést, a müezzin működését, a teljes testet fedő muszlim női viseletét, a Az ásotthalmi polgármesternek esze ágában sincs távozni a Jobbik alelnöki posztjáról csadort, nikábot, burkát és ennek strandon használt változatát, a burkinit. Megtiltottak emellett minden propagandát, ami nem a férfi és nő kapcsolatán alapuló házasságot, illetve szülő-gyerek viszonyon nyugvó családot hirdet. A jobbikos polgármester szerint ezzel azonnali megoldást nyújt a brüsszeli tömeges betelepítési tervvel szemben, és saját közösségüket, hagyományaikat védelmezi bármilyen külső „felforgatási tervvel” szemben. „Nincs más teendő, Magyarország többi önkormányzatának csak át kell venni a preventív célú intézkedéscsomagunkat, és máris megvédtük a hazánkat” - fogalmazott Toroczkai. Sérti a vallás- és a szólásszabadságot, vagyis alkotmányellenes. Erről Lövétei István beszélt a Hír Tv-nek. „Ilyet nem lehet helyi rendeletben elrendezni, ehhez minimum törvényi szabály kéne, de ezt a törvényi szabályt biztos, hogy megtámadnák egy alkotmánybíróság előtt, mert sérti az általános alkotmányosságot” - figyelmeztetett az alkotmányjogász. A jobbikos polgármester szerint az elfogadott javaslat kiállja az alkotmányosság próbáját, a KDNP-s Hollik István viszont közölte, a jogszabályt megvizsgáltatnák a Csongrád Megyei Kormányhivatallal. Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza a hvg.hunak szintén azt állította, a rendelet formailag és tartalmilag is alkotmányellenes. Lövéteihez hasonlóan arra figyelmeztetett, alapjogokat legfeljebb törvényben lehet korlátozni. Közölte, bár az ásotthalmi határozat a kultúrára és a hagyományokra hivatkozva tiltotta be a burkaviselést, illetve korlátozta nemcsak a melegek jogait, hanem úgy általában a szólásszabadságot is, ez nem kellő indok erre. Beszélt arról, hogy a kormányhivatal ugyan kezdeményezheti az előterjesztés hatályon kívül helyezését, ám az esetleg burkában mutatkozók büntetését visszamenőleg ők nem tudják eltörölni, azért már pereskedni kell. Ásotthalom polgármestere viszont nem tart attól, hogy a kormányhivatal megsemmisítené az „úttörő jellegű” önkormányzati rendeletet, vagy az ombudsman szólítaná fel változtatásra. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a mecsetépítési tilalomra úgy reagált: Magyarországon vallásszabadság van, és nem tartja szerencsésnek, ha bármilyen vallás szabad gyakorlásának lehetőségét megtiltják, de ez a szabad vallásgyakorlás nincs feltétlenül építményhez kötve. Soltész Miklós, az Emmi államtitkára közölte, keresztény Magyarországot, keresztény Európát szeretnénk, és nem szeretnénk, ha a muszlimok elözönlenék Európát és az országot. A Jobbik azonban nem járult hozzá az ennek érdekében javasolt védelmi intézkedésekhez, azaz nem szavazta meg Orbán Viktor betelepítési kvótát tiltó alkotmánymódosítását. A Magyarországi Iszlám Jogvédő Egyesület arra kérte a kormányt, hogy vizsgálja ki az ügyet. A Magyar LMBTQ szó- Jobbik vétség pedig a kormányhivatalhoz fordult a határozatot miatt. Toroczkai rendelete kellemetlen lehet a Jobbik középről szavazókat szerezni akaró, „cukiságkampányt” hirdető elnökének. Vona Gábor ugyanis hosszú ideje szabadulni akar a szélsőjobboldali pártimázstól. A májusi tisztújítás előtt ezért üzente meg mások mellett az uniós zászlót égető Novák Elődnek, hogy ne induljon ismét az alelnöki tisztségért. Akkor lett a Jobbik alelnöke Janiczak Dávid, Ózd, illetve Fülöp Erik, Tiszavasvári polgármestere, ám önkormányzati tapasztalataira hivatkozva Ásotthalom első embere is bekerült a pártvezetésbe. Vona ezzel vélhetően saját radikálisainak akart kedvezni, hiszen Toroczkai a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alapítója, és 2006 szeptemberében, az MTV-székház ostromakor ő vezette a tüntetőket a Kossuth térről a Szabadság térre. Forrásaink szerint a radikális párt elnöksége holnapi ülésén „beszélget” az Alaptörvénybe ütköző határozat miatt a polgármesterrel. Toroczkainak amiatt is magyarázkodnia kell, hogy előre senkivel nem egyeztetett a rendeletről, így a pártelnököt is felkészületlenül érte a döntés. A muszlimokat nevesítő rendelet azért is kínos Vona számára, mert a Jobbik vezetője 2013-as törökországi körútján kijelentette, „az iszlám az emberiség utolsó reménye”. Toroczkai László fotó: népszava Sérti a törvényt Lázár János lázálma Ijuhász Dániel Egyetlen kormány sem kényszeríthet rá semmilyen világnézetet a nemzetre - hívta fel Lázár János figyelmét a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten úgy nyilatkozott: „a mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények”, és hogy „a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle”. A kabinet pedig „ennek rendeli alá az új alaptantervet és a magyar oktatáspolitika megszervezését is”. A PSZ minderre úgy reagált, nagyon remélik, a nyilatkozat - miután nem az oktatásért felelős minisztertől hangzott el - nem több egy magánvéleménynél. „Hiszen az aláírt és kihirdetett nemzetközi szerződések rendelkezéseiből egyértelműen megállapítható - az állam az oktatás és a tanítás terén vállalt feladatainak gyakorlásakor köteles tiszteletben tartani a szülők vallási és világnézeti meggyőződését” - írták, felhívva a figyelmet arra: a nemzetközi szerződésekből szintén levezethető, hogy a tanuláshoz való jogot az állam intézményfenntartói kötelezettsége alapozza meg, az iskoláknak a tantervét, szervezetét, felügyeletét pedig az államnak kell úgy alakítania, hogy azok a vallási, világnézeti ismereteket tárgyilagosan, kritikusan, pluralista módon közvetítsék. A szakszervezet most Balog Zoltán humán miniszter helyreigazító nyilatkozatát várja. Hangsúlyozták: leghatározottabb álláspontjuk, hogy az állam az adózók pénzén működtetett oktatási intézményekben folyó neveléssel nem kényszerítheti rá saját ideológiai elképzelését és értékrendjét a tanulókra, a családokra, végső soron az egész társadalomra. Meg kell említeni, hogy Lázár elképzelése az Orbán-kormány által írt Alaptörvényt is sérti. Annak VII. cikkelye leírja: „mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását.” És ami a legfontosabb: „az állam és a vallási közösségek különváltan működnek”. Az érpataki polgármester is háborog Vallásgyalázónak tartja Toroczkai mecseteket és csadort tiltó rendeletét Orosz Mihály Zoltán, a Jobbikkal stratégiai együttműködésben álló érpataki polgármester. A Szabolcs megyei település saját, kirekesztő modelljéről elhíresült vezetője nem érti, miért kell összemosni az iszlám békés híveit az illegális bevándorlókkal, a terroristákkal vagy éppen a melegekkel. Éles hangú közleményben Orosz azzal vádolta az ásotthalmi polgármestert, hogy „meggyaláz egy szakrális vallást", annak hagyományait és áttételesen követőit is. „Súlyos tévedésnek tartom, hogy egy Isten odaadó szolgálatára tanító vallás, jelen esetben az iszlám követőinek erkölcsi és világi törvényeket betartó hithű sokaságát összemossák azon csoportokkal, amelyek akár Európába özönlő migránsként, akár szülőföldjükön maradottként a saját vallásukat megtagadó, kiilleszkedett, garázda és bűnöző életmódot folytatnak. Ezen bűnöző rétegeknek semmi közük az iszlámhoz" - fogalmazott az érpataki polgármester. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2016. NOVEMBER 29., KEDD A kormány segít Tiborcznak A miniszterelnök veje, Tiborcz István augusztusban tulajdonrészt szerzett a 2014 végén bezárt komáromi Nokia-gyárnak egykor helyet adó ipari park egyik értékes ingatlanjában - írta a Direkt36. Az ügy érdekessége, hogy az Orbán Ráhel férjéhez köthető üzembe az oknyomozó portál szerint a kormány hajt fel befektetőket. Tiborcz nyár óta 75 százalékos tulajdonos a győri milliárdos, Paár Attila 166 milliós törzstőkéjű WHB Ingatlan Kft. nevű cégében. A WHB márciusban vette meg az ipari park egyik méretes és régóta üresen álló üzemét, amely a bezárt Nokiagyár mellett áll. A 3,7 hektáros telken álló 13 ezer négyzetméteres gyár korábban a Perlos nevű vállalat székhelye volt. A Perlos tavaly év végi mérlegében az ingatlan értékét 3,28 millió euróra becsülték, akkori árfolyamon ez több mint 1 milliárd forintnak felelt meg. Az nem derült ki a cégpapírokból, hogy Tiborcz mennyiért szerezte a részesedést, csak az, hogy a komáromi ingatlan nagy része az övé. Azt sem tudni, hogy mire használják majd az ingatlant, a város vezetése arra számít, hogy ezt az üzemet hasznosítja majd az a dél-koreai autóipari cég, amelyet a kormány hívott Magyarországra. Amikor a Nokia bezárt, akkor a Nemzeti Befektetési Ügynökség a lengyel Alumetallal és a dél-koreai Woory Industries vezetőivel ült le tárgyalni egy komáromi beruházásról, és meg is állapodtak. Komáromban annyira számítanak a Woory érkezésére, hogy az ipari park térképén már lógóval jelzik a leendő telephelyet, éppen azt az épületet, amelyben Orbán veje többségi tulajdonrészt szerzett. Az Együtt úgy reagált a kormányfő vejének újabb üzletének hírére, hogy Tiborcz István Orbán strómanja, legutóbbi bevásárlása is azt a célt szolgálja, hogy Orbán Viktor vagyonát gyarapítsa. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Víz Világtalálkozó Budapesten A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás, ezért el kell érni, hogy a politikai gondolkodás és cselekvés legfontosabb kérdésévé váljon -jelentette ki Áder János köztársasági elnök a háromnapos Budapesti Víz Világtalálkozó 2016-ot megnyitó beszédében hétfőn, Budapesten. A köztársasági elnök szerint megfelelő mennyiségű és minőségű víz nélkül nincs elegendő élelmiszer, nincs ipari fejlődés és nincs fenntartható urbanizáció, a víz a béke és a biztonság záloga. Az Együtt politikusa, Baranyi Krisztina közben nyílt levelet küldött Ádernek, hogy felhívja a figyelmét a Tisza súlyos és folyamatos szennyezésére. Az is tegnapi hír, hogy négy víztározó is üresen áll Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amit a szakemberek a klímaváltozással hoznak összefüggésbe. Hiába volt az átlagosnál több csapadék tavaly októbertől az idei novemberig a térségben, a csökkenő vízkészletek miatt nem tudták feltölteni a Rohodi-, a Pazarnyi-, a Szamosmenti- és a Penyigei-víztározót. Képünkön: Áder János (j), Sejk Haszina Vazed, Banglades miniszterelnöke (j3) és Ameenah Gurib-Fakim, Mauritius elnöke (j5) a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencia kiállításán a budapesti Millenárison FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD