Népszava, 2016. december (143. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-01 / 282. szám
A gazdasági válság óta a gazdagok még gazdagabbak lettek, a legkisebb jövedelműek leszakadnak Kettészakad Magyarország A magyar kormány a gazdagoknak kedvező adórendszer és a szegények szűkülő segélyezési esélyei miatt egyre inkább kivonul a jövedelmek újraelosztását befolyásoló szerepből. Ez azért veszélyes, mert a bérek növekedése ellenére nőnek a társadalmi különbségek is az országban, aminek politikai kockázataira figyelmeztet az OECD egyik legfrissebb jelentése. GULYÁS ERIKA A kormánynak újra kellene gondolnia szociális segélyezési politikáját, mert az utóbbi években nem csökkentek, hanem inkább nőttek a társadalmi különbségek - ránk nézve ez a legfontosabb üzenete a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD rövid szociális jelentésének. A gazdasági fellendülés ellenére világszerte megmaradtak a magas jövedelmi különbségek a társadalmi rétegek között. A szociális munka napján, november elején sokadszor is úgy fogalmazott Balog Zoltán, a humántárca vezetője, hogy 2010 óta sokat javult az ország szociális állapota, „a fejlődés lehetőségének folyamatából kiszorult emberek” felzárkózásában jelentős eredményeket sikerült elérni. A 2014-es év végi adatok elemzésével készült OECD-jelentés ezzel szemben azt hangsúlyozza, a 2010 óta tapasztalható gazdasági fellendülés ellenére az alsó társadalmi rétegek jövedelmi lemaradása nem csökkent, vagyis az általános kilábalásból a gazdagabbak még gazdagabban jöttek ki. A válság után ugyan nőtt a foglalkoztatás, ami az alacsonyabb jövedelmű rétegeknek kedvezett, de ennél sokkal több előnye származott a fellendülésből a tőkejövedelmek növekedése miatt az egyébként is magas bevétellel rendelkező csoportoknak. A jelentés készítői ennek politikai kockázataira is figyelmeztetnek, amikor azt is kimondják, a jövedelmi szakadék mélyülése sok országban arra vezethető vissza, hogy csökkent az állami befolyás a jövedelmek újraelosztásában, ami elsősorban a segélyek, állami kedvezmények egy részének megszűnését vagy csökkentését jelenti. A felmérés az OECD-országok átlagában nem jelez nagy leépülést, de egyes államokban nagy kormányzati visszalépésekre mutat rá, és ezt a sort Magyarország vezeti. Míg Izlandon, Lettországban vagy az Egyesült Királyságban csökkenteni tudták a társadalmi egyenlőtlenségeket az állam elosztó szerepének a növelésével, addig a legtöbb tagállamban, így nálunk is, főként a kormányzati visszalépések miatt nőttek a társadalmi jövedelemkülönbségek. Az adatok szerint 2007-2010 között a társadalom legszegényebb 10 százalékának Balog Zoltán szerint az ember elsősorban önmaga felelős az életéért bérből és a befektetett tőkéből származó reáljövedelme 5,3 százalékkal lett alacsonyabb, és 2014 végére még mindig 2 százalékos csökkenés volt mérhető az OECD-országokban. A felső 10 százalék jövedelme is csökkent a korszak elején, de sokkal kisebb mértékben, majd a fellendülés után emelkedtek a bevételeik. A kizárólag munkajövedelemből származó bevétel ennél sokkal durvábban csökkent a vizsgált 7 évben, átlagosan 14 százalékos visszaeséssel számol az OECD, egyben pedig megállapítja az adatok alapján, hogy a felső jövedelmi kategóriákban ebben az időszakban is növekedni tudtak a bérek. Ami a magyaroknak jó hír, hogy nemzetközi összehasonlításban épp ebben az időszakban nőni tudtak a reálértéken számított munkajövedelmek, ami rajtunk kívül csak az észteknek, letteknek és Chilének sikerült. A társadalmi különbségek ennek ellenére nőttek, mert a kormány adó- és támogatási politikája az egyenlőtlenségek növelését eredményezte. Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével a magas keresetűeknek kedvezett, míg a közmunka bevezetése és ezzel párhuzamosan a szociális juttatások mérséklése a legkevesebbet kereső rétegek helyzetét rontotta. Ha ez folytatódik, a magyar népesség kettészakadása még végletesebbé válik, amit a kormánynak is fel kell ismernie. Szegények az európai romák A napokban jelent meg az Európai Unió alapjogi ügynökségének (FRA) felmérése a tagállamokban élő romák helyzetéről. Az összesítésből az derül ki, hogy a megkérdezett romák majdnem 80 százalékát fenyegeti szegénység, vagyis nem sikeresek a felzárkóztató programok a vizsgálatba bevont 9 tagországban, köztük Magyarországon sem. A felmérés szerint a megkérdezett romák 30 százaléka vezetékes víz nélküli háztartásban él, 46 százalékuknak pedig nincs házon belüli vécéje, zuhanyzója vagy fürdőszobája. A roma gyerekek 30 százaléka él olyan háztartásban, ahol legalább egyvalaki éhesen feküdt le az elmúlt hónapban, és mindössze 53 százalékuk járt óvodába. A jelentésről kiadott közleményből kiderül, hogy a válaszadók csupán 30 százalékának volt fizetett munkája, szemben az EU teljes népességére kivetített, tavalyi 70 százalékos átlaggal. A felmérés szerint a romák 41 százaléka úgy érzi, az elmúlt öt évben hátrányos megkülönböztetés érte egyebek között a munkakeresés során, a lakhatással kapcsolatban, az egészségügyben vagy az oktatásban. Annak ellenére, hogy a magyar romák 44 százalékának volt fizetett munkája a felmérést megelőző négy hétben - ami a legmagasabb arány a vizsgált országok között -, Magyarországon a romák 75 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Utóbbi arány Spanyolországban a legrosszabb, ott 98 százalék. Magyarország a tanköteles korú roma gyerekek oktatásban való részvétele terén az élmezőnyben van, ugyanis az érintettek 98 százaléka jár iskolába. Az értékelés szerint ugyanakkor az iskolai szegregáció továbbra is probléma Magyarországon, mint ahogy Bulgáriában, Görögországban és Szlovákiában is. A romák „nélkülözésének, marginalizációjának és diszkriminálásának szintje az uniós, valamint a tagállami jogszabályok és politikák súlyos kudarcát jelenti"-jelentette ki Michael O'Flaherty, az ügynökség igazgatója. A kutatás során Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Horvátországban, Magyarországon, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Szlovákiában élő romákat kérdeztek meg. Becslések szerint ezen országokban él a mintegy hatmillió európai roma 80 százaléka. Roma szegénység - nem csak Magyarországon fotó:vajda József A barátja javasolta Bayer kitüntetését „A Gulag rabtelepein fogvatartottakkal való érzelmi azonosulásért, az erdélyi magyarság életének hiteles bemutatásáért. Javaslattevő miniszter: Semjén Zsolt” - írta a 444.hu, arra a hivatalos papírra hivatkozva, amit Harangozó Tamás MSZP- s képviselő kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától, miután közérdekű adatkérést küldött Bayer Zsolt állami kitüntetésével kapcsolatban. A Magyar Hírlap főmunkatársa augusztusban kapta meg a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét. A kitüntetés sok embert zavart, több mint százan adták vissza állami elismerésüket. Bayer korábban az Olaszliszkán történt gyilkosság miatt arról írt, hogy „cigány gyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba”. Az MSZP-s Harangozót augusztus óta nem hagyta nyugodni, hogy kinek a javaslatára és miért tüntették ki Bayert, illetve hogy a kormány vezetői egyetértenek-e a publicista szellemiségével. Ebben az ügyben az utóbbi három és fél hónapban 13 levelet váltott a különböző minisztériumok vezetőivel, szeptemberben például azt válaszolták a kérdéseire, hogy „[Bayer] egyes megfogalmazásai közéleti vitákat váltottak ki”, illetve, hogy bezzeg az MSZP meg még rosszabb embereket tüntetett ki. Nagyjából végig ez volt a reakció, Harangozó rossz helyen kérdez, meggyalázza 1956 emlékét, bezzeg 2006-ban rendőrterror volt, ő MSZP-s, úgyhogy jobb lenne, ha csendben maradna. Végül nem is a parlamenti kérdéseire adott válaszként kapta meg a kért információt, hanem amikor közérdekű adatkérést küldött Rogán tárcájának. Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettest és Bayert évtizedes barátság köti össze, osztálytársak voltak a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. „Nagy, polgári lakásban éltek, volt külön szobája, Tesla lemezjátszója, és megvolt neki az összes Pink Floyd. Nála voltak a legnagyobb bulik, mindig. Aztán harmadik után kimeszelte a szobáját, csak egy ágy maradt benne, egy íróasztal, az ágy felett egy feszület. Elég sokszor megkérdeztem már tőle, hogy mi történt azon a nyáron, azt feleli, hogy majd egyszer elmondja, ha itt lesz az ideje” - mesélte egy interjúban barátjáról Bayer. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN Szijjártó tilalma Több külföldi magyar képviseletről is úgy értesült a hvg.hu, hogy utasítást kaptak Budapestről a külügyminisztériumból. Szijjártó Péter azt üzente: a diplomatáknak tilos a részvétel azokon a fogadásokon, rendezvényeken, amelyeket az adott államban működő román nagykövetség a december elsejei nemzeti ünnepük alkalmával szervez. A hvg.hu megkérdezte a külügyminisztériumot, milyen megfontolásból adtak ki ilyen utasítást, hatással lehet-e egy ilyen lépés a kétoldalú kapcsolatokra. A tárca válasz: „Mivel a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején, ezért a külgazdasági és külügyminiszter minden diplomatának és minden minisztériumi alkalmazottnak megtiltotta a román nemzeti ünnepségeken való részvételt". A románok december 1-jét annak az 1918-ban e napon megtartott gyulafehérvári nemzetgyűlésnek az emlékére ünnepük, amikor a magyarországi románokat képviselő 1228 küldött kinyilvánította szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros - 26 történelmi vármegye - a Román Királysághoz csatlakozzon. ► NÉPSZAVA Szigetvárit kitiltották a képviselői házból Nem mehetett be az Együtt elnöke a Képviselői Irodaházba. Szigetvári Viktor megbeszélésre érkezett volna, de hiába volt a neve vendégként leadva a portán, az őrök nem engedték belépni. Az ellenzéki párt emlékeztet: pár hónappal ezelőtt Kövér László egy „mondvacsinált" indokra hivatkozva tiltotta ki Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselőjének vendégeit a parlamentből. Ugyanakkor Szigetvári tegnap Szelényi Zsuzsanna országgyűlési képviselő vendégeként érkezett volna a Képviselői Irodaházba. Kiderült, hogy Szabó vendégfogadási tilalmán túl Szigetvárit is kitiltották a parlamentből, illetve a Képviselői Irodaházból. A népszava Összeférhetetlen Rogán bizalmasa Indokolt az összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezése, s ennek keretében Kertész Balázs ügyvéd kartárs felhívása, hogy az összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg - válaszolta a Magyar Ügyvédi Kamara Tényi István közérdekű bejelentésére. A kamara leszögezte: amennyiben Kertész a határidőn belül nem tesz eleget a felszólításnak, kizárják. A fel- és bejelentéseiről hírhedt Fidesz-tag azért fordult a testülethez, mert Juhász Péter Együtt-alelnök korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Rogán körüli zűrös ügyek kapcsán ismertté vált Kertész nem is lehetne aktív ügyvéd, hiszen tulajdonosa és ügyvezetője a Monavis Consulting Kft. nevű cégnek, amelynek Aulich utcai irodájában Rogánt és Habony Árpádot is látták bemenni az Index újságírói „kávézni", ► népszava Szobrot kaphat Göncz Árpád A néhai köztársasági elnök barátai és tisztelői köztéri szobor állítását kezdeményezik Göncz Árpád emlékére, és közadakozási felhívást tettek közzé. A mellszobor a III. kerületi, Bécsi úti kis parkba kerül majd, ahol Göncz barátai idén már emlékfát ültettek. Az alkotást jövő októberben, az író, műfordító, politikus halálának második évfordulóján szeretnék felavatni. A szobor várható költsége 4,5 millió forint. A gyűjtésről a www.gonczarpad. hu honlapon adnak majd tájékoztatást. A felajánlások az alábbi elkülönített számlára juttathatók el: 11705008-21371866, külföldi utalásnál HU53-11705008- 21371866-00000000 a számlaszám. Azt kérik, a közlemény rovatban mindenki tüntesse fel, hogy „Támogatás Göncz Árpád mellszobra". ► MTI Megjelenik a Népszabadság-sztori Pénteken mutatja be Tamás Gáspár Mikós filozófus és L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója a Lapzárta, a Népszabadság-sztori című könyvet. A délelőtt 11 órakor kezdődő könyvbemutató-sajtótájékoztató a budapesti Benczúr Hotelben lesz. A Népszabadság kollektívája képviseletében Miklós Gábor és Kósa Judit szerkesztő, Teknős Miklós fotóriporter, a könyv képszerkesztője beszélget és válaszol a kérdésekre. ► NÉPSZAVA