Népszava, 2016. december (143. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-01 / 282. szám

A gazdasági válság óta a gazdagok még gazdagabbak lettek, a legkisebb jövedelműek leszakadnak Kettészakad Magyarország A magyar kormány a gazdagoknak kedvező adórendszer és a szegények szű­külő segélyezési esélyei miatt egyre inkább kivonul a jövedelmek újraelosztá­sát befolyásoló szerepből. Ez azért veszélyes, mert a bérek növekedése elle­nére nőnek a társadalmi különbségek is az országban, aminek politikai kocká­zataira figyelmeztet az OECD egyik legfrissebb jelentése. GULYÁS ERIKA A kormánynak újra kellene gondolnia szociális segé­lyezési politikáját, mert az utóbbi években nem csökken­tek, hanem inkább nőttek a társadalmi különbségek - ránk nézve ez a legfontosabb üzene­te a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD rövid szociális jelentésének. A gazdasági fel­lendülés ellenére világszerte megmaradtak a magas jövedel­mi különbségek a társadalmi rétegek között. A szociális munka napján, november elején sokadszor is úgy fogalmazott Balog Zoltán, a humántárca vezetője, hogy 2010 óta sokat javult az ország szociális állapota, „a fejlődés le­hetőségének folyamatából ki­szorult emberek” felzárkózásá­ban jelentős eredményeket si­került elérni. A 2014-es év végi adatok elemzésével készült OECD-je­­lentés ezzel szemben azt hang­súlyozza, a 2010 óta tapasztal­ható gazdasági fellendülés elle­nére az alsó társadalmi rétegek jövedelmi lemaradása nem csökkent, vagyis az általános kilábalásból a gazdagabbak még gazdagabban jöttek ki. A válság után ugyan nőtt a fog­lalkoztatás, ami az alacso­nyabb jövedelmű rétegeknek kedvezett, de ennél sokkal több előnye származott a fellendü­lésből a tőkejövedelmek növeke­dése miatt az egyébként is ma­gas bevétellel rendelkező cso­portoknak. A jelentés készítői ennek politikai kockázataira is figyelmeztetnek, amikor azt is kimondják, a jövedelmi szaka­dék mélyülése sok országban arra vezethető vissza, hogy csökkent az állami befolyás a jövedelmek újraelosztásában, ami elsősorban a segélyek, ál­lami kedvezmények egy részé­nek megszűnését vagy csök­kentését jelenti. A felmérés az OECD-orszá­gok átlagában nem jelez nagy leépülést, de egyes államokban nagy kormányzati visszalépé­sekre mutat rá, és ezt a sort Magyarország vezeti. Míg Izlan­­don, Lettországban vagy az Egyesült Királyságban csök­kenteni tudták a társadalmi egyenlőtlenségeket az állam el­osztó szerepének a növelésével, addig a legtöbb tagállamban, így nálunk is, főként a kor­mányzati visszalépések miatt nőttek a társadalmi jövedelem­­különbségek. Az adatok szerint 2007-2010 között a társadalom legszegényebb 10 százalékának Balog Zoltán szerint az ember elsősorban önmaga felelős az életéért bérből és a befektetett tőkéből származó reáljövedelme 5,3 százalékkal lett alacsonyabb, és 2014 végére még mindig 2 százalékos csökkenés volt mér­hető az OECD-országokban. A felső 10 százalék jövedelme is csökkent a korszak elején, de sokkal kisebb mértékben, majd a fellendülés után emelkedtek a bevételeik. A kizárólag munka­­jövedelemből származó bevétel ennél sokkal durvábban csök­kent a vizsgált 7 évben, átlago­san 14 százalékos visszaesés­sel számol az OECD, egyben pedig megállapítja az adatok alapján, hogy a felső jövedelmi kategóriákban ebben az idő­szakban is növekedni tudtak a bérek. Ami a magyaroknak jó hír, hogy nemzetközi összeha­sonlításban épp ebben az idő­szakban nőni tudtak a reál­ér­téken számított munkajövedel­mek, ami rajtunk kívül csak az észteknek, letteknek és Chilé­nek sikerült. A társadalmi kü­lönbségek ennek ellenére nőt­tek, mert a kormány adó- és tá­mogatási politikája az egyenlőt­lenségek növelését eredményez­te. Az egykulcsos személyi jöve­delemadó bevezetésével a ma­gas keresetűeknek kedvezett, míg a közmunka bevezetése és ezzel párhuzamosan a szociá­lis juttatások mérséklése a leg­kevesebbet kereső rétegek hely­zetét rontotta. Ha ez folytató­dik, a magyar népesség ketté­szakadása még végletesebbé válik, amit a kormánynak is fel kell ismernie. Szegények az európai romák A napokban jelent meg az Európai Unió alapjogi ügynökségé­nek (FRA) felmérése a tagállamokban élő romák helyzetéről. Az összesítésből az derül ki, hogy a megkérdezett romák majdnem 80 százalékát fenyegeti szegénység, vagyis nem sikeresek a fel­zárkóztató programok a vizsgálatba bevont 9 tagországban, köztük Magyarországon sem. A felmérés szerint a megkérdezett romák 30 százaléka vezetékes víz nélküli háztartásban él, 46 szá­zalékuknak pedig nincs házon belüli vécéje, zuhanyzója vagy fürdőszobája. A roma gyerekek 30 százaléka él olyan háztartás­ban, ahol legalább egyvalaki éhesen feküdt le az elmúlt hónap­ban, és mindössze 53 százalékuk járt óvodába. A jelentésről ki­adott közleményből kiderül, hogy a válaszadók csupán 30 szá­zalékának volt fizetett munkája, szemben az EU teljes népessé­gére kivetített, tavalyi 70 százalékos átlaggal. A felmérés szerint a romák 41 százaléka úgy érzi, az elmúlt öt évben hátrányos megkülönböztetés érte egyebek között a munkakeresés során, a lakhatással kapcsolatban, az egészségügyben vagy az oktatás­ban. Annak ellenére, hogy a magyar romák 44 százalékának volt fizetett munkája a felmérést megelőző négy hétben - ami a leg­magasabb arány a vizsgált országok között -, Magyarországon a romák 75 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Utóbbi arány Spanyolországban a legrosszabb, ott 98 százalék. Magyarország a tanköteles korú roma gyerekek oktatásban való részvétele te­rén az élmezőnyben van, ugyanis az érintettek 98 százaléka jár iskolába. Az értékelés szerint ugyanakkor az iskolai szegregáció továbbra is probléma Magyarországon, mint ahogy Bulgáriá­ban, Görögországban és Szlovákiában is. A romák „nélkülözésének, marginalizációjának és diszkriminá­lásának szintje az uniós, valamint a tagállami jogszabályok és politikák súlyos kudarcát jelenti"-jelentette ki Michael O'Flaherty, az ügynökség igazgatója. A kutatás során Bulgáriá­ban, Csehországban, Görögországban, Horvátországban, Ma­gyarországon, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Szlovákiában élő romákat kérdeztek meg. Becslések szerint ezen országokban él a mintegy hatmillió európai roma 80 száza­léka. Roma szegénység - nem csak Magyarországon fotó:vajda József A barátja javasolta Bayer kitüntetését „A Gulag rabtelepein fogvatar­­tottakkal való érzelmi azonosu­lásért, az erdélyi magyarság életének hiteles bemutatásáért. Javaslattevő miniszter: Semjén Zsolt” - írta a 444.hu, arra a hivatalos papírra hivatkozva, amit Harangozó Tamás MSZP- s képviselő kapott a Miniszter­­elnöki Kabinetirodától, miután közérdekű adatkérést küldött Bayer Zsolt állami kitüntetésé­vel kapcsolatban. A Magyar Hírlap főmunka­társa augusztusban kapta meg a Magyar Érdemrend lovagke­resztjét. A kitüntetés sok em­bert zavart, több mint százan adták vissza állami elismerésü­ket. Bayer korábban az Olasz­­liszkán történt gyilkosság miatt arról írt, hogy „cigány gyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba”. Az MSZP-s Harangozót au­gusztus óta nem hagyta nyu­godni, hogy kinek a javaslatára és miért tüntették ki Bayert, il­letve hogy a kormány vezetői egyetértenek-e a publicista szel­lemiségével. Ebben az ügyben az utóbbi három és fél hónap­ban 13 levelet váltott a külön­böző minisztériumok vezetőivel, szeptemberben például azt vá­laszolták a kérdéseire, hogy „[Bayer] egyes megfogalmazá­sai közéleti vitákat váltottak ki”, illetve, hogy bezzeg az MSZP meg még rosszabb embe­reket tüntetett ki. Nagyjából végig ez volt a reak­ció, Harangozó rossz helyen kérdez, meggyalázza 1956 em­lékét, bezzeg 2006-ban rendőr­terror volt, ő MSZP-s, úgyhogy jobb lenne, ha csendben ma­radna. Végül nem is a parla­menti kérdéseire adott válasz­ként kapta meg a kért informá­ciót, hanem amikor közérdekű adatkérést küldött Rogán tár­cájának. Semjén Zsolt miniszterelnök­helyettest és Bayert évtizedes barátság köti össze, osztálytár­sak voltak a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. „Nagy, polgári lakásban éltek, volt külön szobája, Tesla lemez­játszója, és megvolt neki az ös­­­szes Pink Floyd. Nála voltak a legnagyobb bulik, mindig. Az­tán harmadik után kimeszelte a szobáját, csak egy ágy ma­radt benne, egy íróasztal, az ágy felett egy feszület. Elég sok­szor megkérdeztem már tőle, hogy mi történt azon a nyáron, azt feleli, hogy majd egyszer el­mondja, ha itt lesz az ideje” - mesélte egy interjúban barátjá­ról Bayer. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ RÖVIDEN Szijjártó tilalma Több külföldi magyar képviselet­ről is úgy értesült a hvg.hu, hogy utasítást kaptak Budapestről a külügyminisztériumból. Szijjártó Péter azt üzente: a diplomaták­nak tilos a részvétel azokon a fo­gadásokon, rendezvényeken, amelyeket az adott államban működő román nagykövetség a december elsejei nemzeti ünne­pük alkalmával szervez. A hvg.hu megkérdezte a külügyminiszté­riumot, milyen megfontolásból adtak ki ilyen utasítást, hatással lehet-e egy ilyen lépés a kétolda­lú kapcsolatokra. A tárca válasz: „Mivel a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük decem­­ber elsején, ezért a külgazdasági és külügyminiszter minden dip­lomatának és minden minisztéri­umi alkalmazottnak megtiltotta a román nemzeti ünnepségeken való részvételt". A románok de­cember 1-jét annak az 1918-ban e napon megtartott gyulafehér­vári nemzetgyűlésnek az emlé­kére ünnepük, amikor a magyar­­országi románokat képviselő 1228 küldött kinyilvánította szándékát, hogy Erdély, a Körö­sök vidéke, Bánát és Máramaros - 26 történelmi vármegye - a Román Királysághoz csatlakoz­zon. ► NÉPSZAVA Szigetvárit kitiltották a képviselői házból Nem mehetett be az Együtt el­nöke a Képviselői Irodaházba. Szigetvári Viktor megbeszélésre érkezett volna, de hiába volt a neve vendégként leadva a por­tán, az őrök nem engedték be­lépni. Az ellenzéki párt emlékez­tet: pár hónappal ezelőtt Kövér László egy „mondvacsinált" in­dokra hivatkozva tiltotta ki Sza­bó Szabolcs, az Együtt ország­­gyűlési képviselőjének vendé­geit a parlamentből. Ugyanakkor Szigetvári tegnap Szelényi Zsu­zsanna országgyűlési képviselő vendégeként érkezett volna a Képviselői Irodaházba. Kiderült, hogy Szabó vendégfogadási ti­lalmán túl Szigetvárit is kitiltot­ták a parlamentből, illetve a Kép­viselői Irodaházból. A népszava Összeférhetetlen Rogán bizalmasa Indokolt az összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezése, s ennek keretében Kertész Balázs ügyvéd kartárs felhívása, hogy az össze­férhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg - válaszolta a Ma­gyar Ügyvédi Kamara Tényi Ist­ván közérdekű bejelentésére. A kamara leszögezte: amennyiben Kertész a határidőn belül nem tesz eleget a felszólításnak, kizár­ják. A fel- és bejelentéseiről hír­hedt Fidesz-tag azért fordult a testülethez, mert Juhász Péter Együtt-alelnök korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Rogán körüli zűrös ügyek kap­csán ismertté vált Kertész nem is lehetne aktív ügyvéd, hiszen tu­lajdonosa és ügyvezetője a Mo­­navis Consulting Kft. nevű cég­nek, amelynek Aulich utcai iro­dájában Rogánt és Habony Árpá­dot is látták bemenni az Index újságírói „kávézni", ► népszava Szobrot kaphat Göncz Árpád A néhai köztársasági elnök bará­tai és tisztelői köztéri szobor állí­tását kezdeményezik Göncz Ár­pád emlékére, és közadakozási felhívást tettek közzé. A mellszo­bor a III. kerületi, Bécsi úti kis parkba kerül majd, ahol Göncz barátai idén már emlékfát ültet­tek. Az alkotást jövő októberben, az író, műfordító, politikus halá­lának második évfordulóján sze­retnék felavatni. A szobor várha­tó költsége 4,5 millió forint. A gyűjtésről a www.gonczarpad. hu honlapon adnak majd tájé­koztatást. A felajánlások az aláb­bi elkülönített számlára juttatha­tók el: 11705008-21371866, kül­földi utalásnál HU53-11705008- 21371866-00000000 a számla­szám. Azt kérik, a közlemény ro­vatban mindenki tüntesse fel, hogy „Támogatás­­ Göncz Árpád mellszobra". ► MTI Megjelenik a Népszabadság-sztori Pénteken mutatja be Tamás Gás­pár Mikós filozófus és L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója a Lapzárta, a Népsza­badság-sztori című könyvet. A délelőtt 11 órakor kezdődő könyvbemutató-sajtótájékozta­tó a budapesti Benczúr Hotel­ben lesz. A Népszabadság kol­lektívája képviseletében Miklós Gábor és Kósa Judit szerkesztő, Teknős Miklós fotóriporter, a könyv képszerkesztője beszél­get és válaszol a kérdésekre. ► NÉPSZAVA

Next