Népszava, 2016. december (143. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-13 / 292. szám
Megkezdődött Lagarde pere hűtlen kezelés miatt - Azt állítja, tiszta a lelkiismerete Bajban az IMF vezetője Tegnap megkezdődött a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Christine Lagarde pere. „Nem kívánok hallgatni" - közölte. Ha elítélnék, akár egyéves börtönt is kaphat. Kétes kifizetés miatt került a vádlottak padjára Christine Lagarde. Hűtlen kezeléssel vádolják. Ha bűnösnek találják, akár egyéves börtönbüntetésre és 15 ezer eurós kártérítés megfizetésére is ítélhetik. Felmerül továbbá az a kérdés is, hogy ha elítélik, maradhat-e az IMF élén. Az ügy már évek óta húzódik. Az eset középpontjában Bernard Tapie üzletember áll, aki még 1992-ben árulni kezdte Adidas részvényeinek nyolcvan százalékát. 1994-ben Robert Louis-Dreyfus luxemburgi konzorciuma vásárolta meg a papírokat. Ebből az összegből Tapie semmit sem látott viszont. Ezért azzal vádolta az állami kézben lévő Crédit Lyonnais bankot, hogy megkárosította őt a tranzakció során, s a pénzintézet offshore-cégek számlájára utalta a nem csekély összeget. Tapie azt állítja, meglopták, ám a Crédit Lyonnais azzal védekezett, hogy egy csődben lévő Adidast vett át. Alig több mint egy évvel Nicolas Sarkozy államfői beiktatását követően, 2008 júliusában egy munkaügyi bíróság Tapie-nak adott igazat, s 403 millió eurót ítélt meg neki. Sokan megdöbbentek az ítéleten. Ekkor Christine Lagarde volt a pénzügyminiszter. Tapie kártérítése érdekében Lagarde asszony személyesen járt el tárcavezetőként. Feltételezések szerint azért, mert felülről kapott erre utasítást Nicolas Sarkozy akkori köztársasági elnöktől. A bírósági döntést azonnal megtámadták a szocialisták, valamint a centrista Modem nevű párt. Lagarde asszonynak kellett döntést hoznia arról, meg akarja-e vétózni az ítéletet, vagy sem. Ő azonban úgy döntött, helyénvalónak tartja a döntést. Ezzel hatalmas lavina indult el. Mindenesetre akkor úgy tűnt, győzött az „igazság”, s az ügy ezzel 16 év múltán nyugvópontra kerül. Bár az ellenzéki politikusok minden kifogását elutasították, 2011 májusában a semmítőszék főügyésze, Jean-Louis Nadal hűtlen kezelés és csalás miatt kezdeményezett eljárást. Kiderült egyebek mellett, hogy az a bíró, aki megítélte a jelentős kártérítést Tapie-nak, szoros barátság fűzte Nicolas Sarkozyhez. Ekkor azonban már konkrétan Christine Lagarde felelőssége is felmerült. Meg is hallgatták őt 2011. május 23-án és 24-én, ami azért volt meglehetősen pikáns, mert egy nappal ezután jelentette be. • Régóta húzódik az ügy • Lagarde állítólag tudta: nyomást gyakoroltak a bírákra hogy jelölteti magát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élére. Még ebben az évben meg is választották. 2013 májusában ismét bírák hallgatták meg Lagarde-ot, akit akkor még tanúnak neveztek, vagyis hivatalosan még nem zajlott eljárás vele szemben. Ugyanebben az évben eljárás indult Stéphanie Richard, a France Telecom vezetője ellen. Ő azt állította, Lagarde asszonyt is tudott arról: a kormány nyomást gyakorolt a bíróságra Tapie-ügyben. A miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróság (CJR) 2014 augusztusban indított előzetes eljárást ellene. Lagarde azt állította, nem tart a pertől, lelkiismerete tiszta. Rendre visszautasította az ellene felhozott vádakat. Az IMF vezérigazgatójának védői azt kifogásolták, hogy ez a régi eljárás még mindig tart. A bíróságnak arról kell döntenie, valóban történt-e hűtlen kezelés. Csak ezután kezdődhet meg a konkrét bírósági eljárás. Az IMF köreiből származó értesülések szerint nincs konkrét előírás arra, hogy ilyen esetben meg kell-e fosztani posztjától a Nemzetközi Valutaalap vezetőjét. Ha bűnösnek találnák Lagarde-ot, akkor a végrehajtó tanácsnak kell döntést hoznia a további teendőkről. A mostani eljárás december 20-ig, hét napon keresztül tart a rendkívüli köztársasági bíróságon. Az ítéletet egy három bíróból és 12 szenátusi és képviselőházi parlamenti képviselőből álló testület hozza meg. R.T. Egyelőre kérdéses, lemondatják-e Lagarde asszonyt, ha bűnösnek nyilvánítják fotó: europress/gettyimages/jasperjuinen RÖVIDEN Börtön a terroristák segítőinek Börtönbüntetésre ítélték hétfőn Londonban a brüsszeli és a párizsi merényletek egyik gyanúsítottjának két segítőjét. A brit állampolgárságú Mohammed Ali Ahmedet és a belga-marokkói, de Birminghamben élő Zakaria Boufassilt terrorcselekmény előkészítésének vádjában mondta ki a londoni Kingston kerület koronabíróságának esküdtszéke. Ahmedet a bíró ezután nyolc, Boufassilt három év szabadságvesztésre ítélte. A vádirat szerint Ahmed és Boufassil háromezer fontot (több mint egymillió forintot) adott a tavaly novemberben Párizsban, illetve az idén márciusban Brüsszelben elkövetett terrortámadások egyik fő gyanúsítottjának, Mohamed Abrininek. Abrini volt a „kalapos ember", aki a brüsszeli Zaventem repülőtéren március 22-én elkövetett pokolgépes merénylet előtt néhány perccel, a két öngyilkos merénylővel együtt tűnt fel a biztonsági kamerák felvételén. ► MTI Beiktatták Guterrest Beiktatták a portugál António Guterrest az ENSZ főtitkárának. Októberben dőlt el, hogy a volt külügyminisztert választották meg a világszervezet élére, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik tagja sem emelt vétót személyével kapcsolatban a hatodik titkos szavazást követően. Guterres mindegyik próbaszavazáson az élen végzett, s már kezdettől fogva ő számított a voksolás favoritjának. António Guterresről tíz évig állt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága élén. 1999 és 2005 között a Szocialista Internacionálé elnöki posztját töltötte be, 1995 és 2002 között pedig Portugália kormányfője volt. A 67 éves politikus négy nyelven beszél, s híres kiváló konszenzusteremtő képességéről. ► NÉPSZAVA Aleppónak órái lehetnek hátra A szíriai kormányerők elfoglalták a hónapok óta ostromlott Aleppó nagy részét - közölték emberi jogi aktivisták. Bassár el- Aszad elnök csapatai hétfő reggel bevonultak Sejk Szaid városrészbe, amely Aleppó délkeleti részén található. A kormányerők közel állnak ahhoz, hogy teljesen ellenőrzésük alá vonják a várost. A lázadók által korábban elfoglalt rész kilencven százaléka már a hadsereg uralma alatt van. Aleppó korábban az ország virágzó városa, legfontosabb kereskedelmi központja volt, mára azonban a november közepén megkezdett szárazföldi akció, illetve az orosz légicsapások hatására romhalmazzá vált. Sejk Szaid negyedből vasárnap súlyos összecsapásokról érkeztek jelentések. Vasárnapra virradóra becslések szerint mintegy 10 ezren tudtak elmenekülni a városból. Az Egyesült Államokkal Szíria ügyében történő együttműködés hiánya az egyik oka annak, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezete aktivizálódott az arab országban - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfői moszkvai sajtóértekezletén. Kifejezte meggyőződését, hogy ilyen együttműködés létrejötte esetén hatékonyabban lehetne fellépni a terroristák olyan támadása ellen, mint amely Palmürának az IÁ általi visszafoglalásához vezetett. ► NÉPSZAVA Peking aggódik Trump irányváltása miatt Kína „súlyos aggodalmát” fejezte ki hétfőn amiatt, hogy a megválasztott amerikai elnök sutba akarja dobni az évtizedek óta követett „egy Kína-politikáját”. Donald Trump vasárnap a FoxNews-nak adott interjúban ismét megerősítette, hogy nem érzi magára nézve kötelezőnek az eddigi irányvonalat Kínával kapcsolatosan, egészen addig, míg nem sikerül alkut kötnie Pekinggel más, főként kereskedelmi kérdésekben. A kínai külügyi szóvivő, Keng Suang Trump interjúja nyomán hangsúlyozta, hogy ha sérül az amerikai „egy Kína-politika”, akkor kizárt, hogy stabil ütemben fejlődjenek a kínai-amerikai kapcsolatok. A kínai külügyminisztériumi nyilatkozat az eddigi legkeményebb reakció volt Trump már korábban is kilátásba helyezett irányváltására. A The Global Times című állami kiadású kínai lap vezércikkében egyenesen „gyerekes és indulatos” embernek minősítette Trumpot, akinek fogalma sincs a külpolitikáról, a diplomáciát is üzleti alkuként fogja fel. A zavar az amerikai-kínai kapcsolatokban azt követően keletkezett, hogy a megválasztott elnök fogadta a tajvani elnökasszony, Caj Jing-ven gratulációját, mit sem törődve azzal, hogy nem volt hivatalos kapcsolatfelvétel Tajvan és az Egyesült Államok között azóta, hogy az akkori elnök, a demokrata Jimmy Carter 1979-ben diplomáciai kapcsolatot létesített a szárazföldi Kínával, s Washington azóta Tajvan szigetét Kína részének tekinti. A hívást Washingtonban Trump tapasztalatlanságának tudták be, Peking pedig a tajvaniak „trükkjéről” beszélt. Utóbb kiderült, hogy a tajvani elnök hívását jól előkészítették, méghozzá nem más, mint az 1996-os volt republikánus elnökjelölt, Bob Dole, aki időközben lobbistának állt, szervezte a háttérben a közeledést. Trump nemzetbiztonsági csapatából többen vannak, akik változtatnának a kínai kapcsolaton. A kínai külügyi szóvivő tegnap világossá tette, egy ilyen lépés nem marad következmények nélkül Peking részéről. E.É. Ismét Wilders pártja a legnépszerűbb Megdöbbentő közvéleménykutatási adatot tett közzé a Perl iroda. Eszerint a március 15- én esedékes holland parlamenti választás közeledtével növelte előnyét a jobboldali radikális, bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV). A felmérés szerint a tömörülés 36 mandátumot szerezhet a 150 tagú törvényhozásban. Ugyanezen iroda szerint a párt utoljára június közepén állt hasonlóan jó, amikor 37 képviselői helyet jósoltak a populista Geert Wilders által irányított populista erőnek. A Brexittel kapcsolatos brit népszavazás után lassan visszaesett a PVV népszerűségi mutatója, s a közvéleménykutatók egy része úgy látta, hogy a kormányzó liberális VVD meg is előzte. November vége óta azonban a trend egyértelműen a PVV népszerűségének növekedése. Ez összefüggésbe hozható a Wilders elleni bírósági eljárással: a pártvezér az áldozati bárány szerepében tetszeleghetett. Múlt pénteken bűnösnek mondták gyűlöletbeszéd miatt, de sem felfüggesztett börtönre, sem pénzbüntetésre nem ítélték. Akkor olyan feltételezések jelentek meg: ennek az az oka, hogy a bírák attól tarthattak, egy súlyosabb büntetés miatt még inkább megugorhat a PVV közkedveltségi mutatója. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Robbanás fenyeget az arab világban Az ENSZ legújabb jelentésében óva intett attól, hogy az arab tavaszhoz hasonló tüntetéshullám törjön ki a Közel-Keleten. A világszervezet jelentésében megállapította, hogy az akkori tüntetésekből nem vonták le a megfelelő konzekvenciákat. A megmozdulások 2010 végén Tunéziában törtek ki a romló életkörülmények, az egyre magasabb élelmiszerárak, az emelkedő munkanélküliségi arány miatt. A tüntetések aztán más államokra is átterjedtek, köztük Egyiptomra, Líbiára. Mindhárom országban megdöntötték az akkori politikai vezetést. Azóta az arab tavasz államainak többségében parlamenti választást rendeztek ugyan, s bizonyos engedményeket is tettek a tüntetőknek, ezekben az országokban azonban alig lett stabilabb a belpolitikai helyzet. Miközben 2002-ben még csak öt olyan arab ország létezett, amelyeknek szerepük volt különböző fegyveres konfliktusokban, számuk mára 11-re emelkedett. Az ENSZ jelentése szerint ráadásul 2020-ra már az arab államok háromnegyedében fenyeget jelentős összetűzés, háború vagy polgárháború veszélye. A konfliktus azonban nem korlátozódik a régióra, vélik a szerzők, a világ lakosságának öt százaléka arab, de a világszerte elkövetett merényletek mintegy fele vezethető vissza muzulmánokra. Veszélyes helyzet alakult ki Marokkóban, ahol néhány hete tömegek vonultak az utcára a szociális viszonyok miatt. Tunéziában szintén szociális jellegű megmozdulások voltak, 2011 óta nem volt példa hasonló tiltakozó akciókra. Az ENSZ szerint elsősorban a fiatalok szociális helyzete ad okot aggodalomra. Az arab országokban 30 százalékos a fiatalkori munkanélküliség, miközben a világban az átlag 14 százalék. A fiatal nők helyzete a férfiakénál is rosszabb. A nők mintegy fele nem talál magának munkát. A fiatalok ezért könnyebben válhatnak vallási fanatikusokká. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ