Népszava, 2017. február (144. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-10 / 35. szám
Az állami beavatkozás visszaüthet a hamis információk szembeni fellépésnél Rettegnek az álhírektől Az Egyesült Államok után két európai államban, Németországban és Franciaországban is felvették a harcot az álhírek ellen. Ezzel egy időben azonban egyre nagyobb a vita arról, mi is a „fake news". Ha Donald Trump amerikai elnökön múlna, álhírnek minősítené a nagy amerikai médiumok, a CNN, az ABC, valamint az NBC minden olyan, az elnökválasztás előtt megjelent felmérését, amelyek Hillary Clinton végső győzelmét vetítették előre. Trump ezzel „fake news”-nak bélyegez minden olyan információt, amely kellemetlen számára. Sok szakértő úgy vélte, hogy az elsősorban szélsőjobboldali, populista tartalmú álhírek („A pápa támogatja Donald Trumpot”, „Hillary Clinton pedofilhálózatot tart fenn egy pizzériában”) is hozzájárultak Trump diadalához az elnökválasztáson. A Stanfordi és a New York-i Egyetem minap nyilvánosságra hozott felmérése azonban nem feltétlenül támasztja alá mindezt. A megkérdezetteknek ugyanis mindössze 0,92 százaléka tudott visszaemlékezni akár egyetlen, Trumpot támogató hamis hírre. A küszöbönálló európai választások előtt kontinensünkön is mind nagyobb az aggodalom az álhírek terjedése miatt. Ez nem is teljesen alaptalan, hiszen az év elején a Breitbart amerikai portál például azt jelentette, Dortmundban, szilveszter éjszakáján egy ezerfős „csőcselék” szállta meg a legrégebbi helyi templomot, s Allahot éltették. Bár a hír nem volt igaz, célját elérte: muzulmánellenes kommentek sora jelent meg a cikk alatt. A Breitbart ráadásul bejelentette, hírportálokat hoz létre Németországban és Franciaországban, s a jobboldali populista erőket kívánja támogatni. A hír hatására a berlini Zöldek Facebook-aktivistákat toboroztak, hogy kiszűrjék a hamis információkat. A Spiegel Online szerint több német tartományi miniszterelnök azoknak a videojátékoknak a betiltását követeli, amelyek lehetővé teszik az álhírek gyors terjedését. Thorbjörn Jagland, az Európa Tanács főtitkára azonban úgy véli, sem az állam, sem a pártok nem léphetik túl hatáskörüket. „Körültekintés szükséges olyan tartalmaknál, amelyek nem egyértelműen illegálisak” - fejtette ki. Ezzel ugyanis a politikusok számára lehetővé válna akár az olyan információkkal szembeni fellépés, amelyek kényesek számukra. Nemcsak a politika, hanem a magánszektor is választ kíván adni az álhírekre. A hírfolyamok közti eligazodásban próbál segítséget nyújtani a Breitbart mintájára létrejött német portál, a Schmalbart, amely elemzésekkel, diagramokkal mutatja be, hol hamisítják meg a tényeket, bár azt alapítója, Christoph Kappes is elismerte a Neue Zürcher Zeitung szerint, hogy a populistákkal nem lehetséges a valódi viták. A német kormány szerint elsődlegesen a Facebook felelőssége merül fel a „fake news” terjedésében. Heiko Maas német igazságügyi miniszter a Bild am Sonntagban rámutatott, a közösségi oldal sok pénzt keres a hamis információkkal, ezért üzleti szempontból is felelősségre lehet vonni. Berlinben olyan módszert tesztelnek, amelynél nem törlik ki a vélt álhírt, hanem zászlóval jelölik meg. Ugyanilyen metódust tesztelnek december vége óta az Egyesült Államokban is. A szűréshez több céget is alkalmaznak, mert - mint a Facebook német szekciójának szóvivője, Klaus Gorny is rámutatott - több szem többet lát. „Nem létezik kizárólagos valóság” - tette hozzá Filippo Menczer, az Indiana Egyetem informatikaprofesszora. Az Egyesült Államokban alkalmazott PolitiFact egyébként azokat a híreket is megjelöli, amelyek kritika nélkül veszik át a politikusok megalapozatlan véleményét. R.T. A lochnessi szörny is időről időre feltűnik, bár ehhez az álhírhez már mindenki hozzászokhatott fotó: europress/getty images/hulton archive A megbízhatatlan Daily Mail A Wikipédia mostantól nem használja forrásként a Daily Mail napilapot. A szerkesztők azzal indokolták a tilalmat, hogy a brit újság „közismerten nem ellenőrzi a tényeket, szenzációhajhász és puszta találgatásokat közöl". A Wikipédia szabályzata előírja, ha adott témában nem találnak megbízható forrásokat, akkor annak nincs helye ott. Az online enciklopédia ritkán fordul a publikációk tilalmának eszközéhez. A döntés azonban időben egybeesik a hamis hírek elterjedéséről szóló vitákkal. A BuzzFeed amerikai internetes médiatársaság egy minapi tanulmánya szerint az Egyesült Királyságban a felhasználóknak „csekély étvágyuk" van a kitalált, hamis hírekre, mivel az országnak fejlett, elvekben elkötelezett sajtója van. RÖVIDEN Terroristák őrizetben Két, közveszélyes iszlamistaként számon tartott férfit vettek őrizetbe a németországi Göttingenben. A kiadott közlemény szerint az utóbbi napokban egyre sűrűsödtek egy „lehetséges, konkrét, küszöbönálló terrortámadásra" utaló jelek. Emiatt mintegy 450 rendőr, köztük egy terrorelhárító különleges alakulat mozgósításával 12 helyszínen tartottak razziát. A 27 éves algériai és a 23 éves nigériai állampolgár hosszú ideje a helyi szalafista - radikális iszlamista - körökhöz tartozik. A tartományi belügyminiszter közölte, mindketten súlyosan visszaéltek a menedékjoggal, ezért mielőbb ki akarják őket toloncolni. A göttingeni rendőrség szerint a házkutatásokon lefoglaltak átalakított lőfegyvereket és éles lőszereket, valamint az Iszlám Állam terrorszervezet jelképével ellátott zászlókat is. ► népszava Vezéráldozat Romániában Romániában lemondott az igazságügyi miniszter, akinek nevéhez fűződik a több százezres tüntetéseket kiváltó sürgősségi kormányrendelet. Bár a demonstrálók az egész kormány távozását követelték, de egyelőre meg kell elégedniük a bűnbakká vált Florin Iordachéval.Tegnap reggel a tárcavezető még úgy nyilatkozott, hogy tárgyal a miniszterelnökkel, és utána határoz. Sorin Grindeanu is tegnapra ígérte a döntést Iordache menesztéséről, de közben elutasította az ombudsman által a büntetőjogot módosító sürgősségi kormányrendelet kapcsán benyújtott alkotmányossági óvást. A testület arra hivatkozott, hogy mivel a sürgősségi kormányrendeletet időközben hatályon kívül helyezték, már nem létezik, így nincs szükség vizsgálatra. ► NÉPSZAVA Lengyel-magyar összhang A lengyel kormány javítani akarja az Európai Uniót, nem lebontani. Erről beszélt a varsói parlamentben a külügyminiszter. Witold Waszczykowski elképzelhetőnek nevezte, hogy új alapszerződésre épülő új uniót hozzanak létre. Megemlítette, hogy a Nyugat- Európába tartó bevándorlók nem változtatják meg útirányukat az uniós irányelvek hatására, tehát a válság kiváltó okait kell kezelni. Ugyancsak összhangban a magyar véleményekkel szorgalmazta az unió külső határainak hatékonyabb védelmét. A külügyminiszter „dinamikus visegrádi csoportról" és kibővített V4-es együttműködésről beszélt. ► NÉPSZAVA Török halottak orosz bombázásban Az orosz elnök részvétét fejezte ki, amiért három török katona meghalt egy orosz légitámadásban Szíria északi részén. Vlagyimir Putyin tragikusnak nevezte az esetet. A török katonák az Iszlám Állam ellen harcoló Szíriai ellenzékieknek segítettek. Az oroszok abban a hitben bombáztak egy épületet, hogy ott csak terroristák lehetnek. Az orosz-török kapcsolatok hosszú ideig tartó feszültség után csak az utóbbi időben javultak, mert két éve a törökök lelőttek egy orosz harci gépet a Szíriai határ közelében. ► NÉPSZAVA Merkel felgyorsítaná a kitoloncolásokat Angela Merkel német kancellár vendége a híres amerikai filmsztár, Richard Gere volt tegnap Berlinben. Minthogy Gere a Tibetért Nemzetközi Kampány elnöke, megbeszélésükön főleg Tibetről volt szó. Az 1988-ban alapított szervezet a demokráciáért, az emberi jogokért száll síkra a Kínához tartozó tartományban. Ulrike Demmer kormányszóvivő azt közölte, a német kormány az „egy Kína”elvét vallja. Ugyanakkor Berlin fontosnak tartja az emberi jogok érvényesülését Tibetben. Merkel egy ennél fontosabb, a német belpolitikát is érintő találkozón is részt vett. A tartományi miniszterelnökökkel arról tanácskozott, miként lehetne felgyorsítani azon menekültek kitoloncolását, akik menedékkérelmét elutasították a német hatóságok. A vita oka, hogy a baloldali tartományok elutasítják az afganisztáni menekültek visszatoloncolását szülőhazájukba. A folyamat lassan halad, előzetes adatok szerint tavaly önként - állami pénzügyi támogatással - mintegy 55 ezren távoztak, a hazatoloncoltak száma pedig 25 ezer körül volt, holott a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) csaknem 175 ezer kérelmet utasított el. A kancellár most 16 pontos tervet tett közzé, amelyben kiemeli: közös, nemzeti erőfeszítésre van szükség a nemzeti politikában. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Saját bírójelöltje is bírálja Trumpot Donald Trumpnak a független igazságszolgáltatás elleni támadásai annyira messzire mentek, hogy még a legfelsőbb bíróság megüresedett posztjára jelölt Neil Gorsuch sem tudta szó nélkül hagyni. A coloradói fellebbviteli bíró, akit a tavaly elhunyt Antonin Scalia helyére állítana az új amerikai elnök, egy demokrata szenátorral beszélgetve elismerte, „demoralizálónak” és „elszomorítónak” találja Trump személyeskedő megjegyzéseit a bírói kar tagjaira. A kilenctagú taláros testületbe jelölt Gorsuch szokás szerint személyesen találkozik e napokban sok szenátorral a kinevezési vitára készülődve. Az elnök „úgynevezett” bírónak titulálta a Twitteren azt a tekintélyes konzervatív jogászt, a seattle-i James Robartot, aki alkotmányellenesnek találta és felfüggesztette a hét muszlim országa polgáraira vonatkozó beutazási tilalmát. Trump ugyancsak a Twitteren azon háborgott, hogy a bíróságok „túlpolitizáltak”, s elfogultsággal vádolta meg azt a három tagú, San Franciscó-i bírói testületet is, amely az igazságügyi minisztérium fellebbezése és az elnök tilalma ügyében még e hétre ígérte döntését. A milliárdos, még a kampányban a Trump-egyetem törvénytelenségei ügyében folytatott per túráját is megtámadta, mondván, Gonzalo Curiel mexikói származása miatt „összeférhetetlenség” áll fenn, s „gyűlölet vezeti” az ügyben. A bíró szülei ugyan tényleg mexikói bevándorlók, de ő maga Chicagóban született. Trump egy interjúban tagadta, hogy a származás emlegetése rasszizmus lenne. Közben a washingtoni szenátusban pártvonalak mentén (52-47) jóváhagyták Jeff Sessions kinevezését az igazságügyi tárca élére. A veterán konzervatív szenátor jelöléséről folytatott vitában elnémították a harcos massachusettsi szenátort, Elizabeth Warrent. A konfrontáció valószínűleg a republikánusoknak ártott többet, a jövőre újraválasztás előtt álló Warren népszerűségét növelhette a demokrata párthíveknél. A Trump-kormány még mindig erősen hiányos, tagjait szokatlanul nagy elutasítottság mellett hagyja jóvá a szenátusi republikánus többség. Tegnap Tom Price egészségügyi tárcavezető jelölését vették napirendre, az Obamacare-t ellenző Price bizottsági szavazását a demokraták bojkottálták. Friss Quinnipiac-felmérés szerint Donald Trump eddigi elnöki teljesítményét az amerikaiak 51 százaléka elutasítja, csak 42 százaléka támogatja, beutazási tilalmát 51 százalék, a menekültek befogadásának tilalmát 60 százalék ellenezte. E.É. A NATO miatt aggódik Oroszország Oroszország biztonságát célzó fenyegetésnek tekinti Moszkva, hogy a NATO csapatokat és nehézfegyvereket telepít a Baltikumba, illetve Lengyelországba és Németországba, közölte a Reuters hírügynökség. Alekszej Meskov orosz külügyminiszterhelyettes szerint Oroszországnak nincs információja arról, meddig tart a NATO-erők telepítése a jelzett országokban, és ez aggodalomra ad okot. Moszkva figyelemmel kíséri ezeket a csapatmozgásokat, és garanciát vár arra, hogy nem veszélyeztetik biztonságát. „Első alkalommal a második világháború befejezése óta német katonákat látunk felsorakozni az orosz határok mentén”, aggodalmaskodott az orosz diplomata. Ugyanakkor Alekszandr Bocan-Karcsenko orosz külügyi tisztségviselő arról beszélt, hogy Oroszország a NATO „előretolt helyőrségének” tekinti Romániát. Az amerikai rakétavédelmi pajzs egyes elemeinek Romániába telepítésével az ország egyértelmű fenyegetést jelent Oroszország számára, szögezte le. A Deveselura telepített amerikai rakétavédelmi pajzs nem először került moszkvai bírálatok kereszttüzébe, a kérdésben már nyilatkozott az elnök és külügyminisztere is. A NATO vezetése és Bukarest többször biztosították már Moszkvát, hogy a rakétavédelmi pajzs nem fenyegeti Oroszország biztonságát, hiszen szigorúan védelmi jellegű. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ