Népszava, 2017. február (144. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-01 / 27. szám
A nemzeti otthonteremtő közösségek mintájául a bukott fogyasztói csoportok szolgáltak Indulna a lakáslottó A nemzeti otthonteremtési közösség egyetlen szervezője sem kapott még engedélyt tevékenységéhez, így ilyennel rendelkező közösségek sincsenek - közölte lapunk érdeklődésére az MNB. Egy engedélyezési eljárás viszont folyamatban van. BONTA MIKLÓS Egészen mostanáig nagy csend övezte a szakmában azt, hogy kért-e valaki engedélyt a szakmában csak „nemzeti lakáslottónak” nevezett nemzeti otthonteremtési közösség (nők) szervezéséhez. A napokban azonban megtört a jég, mert mint ahogy az a jegybank lapunk érdeklődésére elküldött válaszából kiderült: egy engedélyezési eljárás már folyamatban van. Ezért jelentős az esélye annak, hogy az Országgyűlés által tavaly megalkotott törvény értelmében akár a közeljövőben elkezdődjön a szervezés. A nők ötletét - akárcsak korábban a letelepedési kötvényekét - Rogán Antal propagandaminiszter éppen egy esztendeje vetette fel. A szellemiségét tekintve sokat bírált konstrukció azonban alaposan leszűkítette a potenciális közösségteremtők körét, ugyanis előírta, hogy a nok-ot szervező igazgatóság legalább egy tagjának legalább ötévi olyan tevékenységet kell felmutatnia, amelyet fogyasztói csoportok egyikében vezető tisztségviselőként végzett. Ilyenek azonban alig-alig akadnak. Ennek oka pedig prózai: az 1990-es évek elején Magyarországon is gomba módra szaporodni kezdtek az úgynevezett fogyasztói csoportok, amelyeknek jelentős része tönkrement, megszűnt, számos olyan is akadt, amelyik eltüntette a saját vagyonát, lényegében tagjai befizetését. A súlyos gondok nyomán - mint erre lapunk érdeklődésére Szakács László (MSZP) frakcióvezető-helyettes emlékeztetett -, az Országgyűlés 2012-ben január 1-jétől megtiltotta újak létrehozását, ám a még talpon maradt régiek tovább működhettek. Bár a felügyeletet ellátó Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság korábban hét szabályosan működő fogyasztói csoportról tudott, de arról nem volt biztos adatuk, hogy ezeknek a tagokkal kötött szerződései mikor járnak le. Ezek olyan vásárlási társulások, amelyekhez a csatlakozók vállalják, hogy meghatározott mértékű részleteket fizetnek, és az így összegyűlt pénzekből bizonyos időközönként sorra megszerezhetik általában egy ingatlan tulajdonjogát. A nők ennek mintájára jöhet létre, s a már említett „nemzeti lakáslottó” elnevezését is onnan nyerte, hogy fontos eleme a sorsolás. A közösség úgy működik, hogy a csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget pedig a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással kiválasztanak 10-15 éves futamidő alatt. A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka. A szervezők rendszeresen tartanak nyilvános kiválasztást, amelyen eldől, mely tagok válnak jogosulttá az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Ennek két módja lehet: a licit és a sorsolás. A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. Szakács László szerint mindössze két cég, az egyaránt Nyéki Zoltán vállalkozóhoz kötődő Carion és a Poligrupo felelhet meg a nok-szervezőkkel szemben támasztott törvényi feltételnek, így feltételesen az engedélykérő is a két cég egyike, feltehetően az első. Az engedélyhez szükséges, hogy az engedélykérőnek legalább két éve fogyasztói csoportot működtető cégként adatot kellett szolgáltatnia az MNB-nek, és legalább ezer lakóingatlan adásvételében közre kellett működnie. A konstrukció hibája - mondta az ellenzéki politikus, hogy nem azokon segít az ingatlantámogatással, akiknek szükségük lenne rá. Hiszen havonta 80-90 ezer forintot csak a viszonylag jobb módúak tudnak félretenni. Csak ők azok, akik akár 10-15 esztendőt is várnak, amíg az ingatlanhoz véletlenszerűen hozzájutnak. Emellett, most lényegében egy vállalkozói körre írták ki a törvényt, így csak az ő gyarapodásukat szolgálja. Emellett a szervezési és a kezelési díj akár az állami támogatás egészét is elviheti. • Egy újabb Rogán-kezdeményezés gazdagíthat egyeseket • Azonos érdekkör versenyezhet önmagával a piacon Egyelőre várakozás előzi meg a várhatóan a társasház-építést fellendítő nok-társaságok indulását fotó:molnár Ádám RÖVIDEN Tasó László már nem államtitkár Lemondott tisztségéről Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár, miután „vállalt feladatát elvégezte, és más fontos megbízatásra kérték fel". Tasó elsődleges feladata - saját állítása szerint-a 2007-2013. közötti uniós pénzügyi ciklus zárása és a 2014-2022. közötti, hazai forrásokból is fedezett közlekedésfejlesztési beruházások előkészítése és elindítása volt, amelyet a Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia szerint az aktuális kormányprogrammal megegyezően 2016 végére befejezett. Mint mondta, 2022-ig minden kormánydöntéssel rendelkező, uniós és hazai forrásból megvalósuló közlekedésfejlesztési beruházás elindult, tervezésük, engedélyeztetésük, számos esetben már a kivitelezésük megkezdődött, vagy a programozási ütem szerint indulhat. Az államtitkár az új kinevezéséről egyelőre nem nyilatkozott. ►MTI Stagnál a hitelpiac Kettősség jellemezte tavaly a bankok hitelezését: a tranzakciók a lakosságnál és a vállalatoknál is növekedési fordulatot jeleznek, a hitelállomány azonban még enyhén csökkent 2016-ban. A legnagyobb növekedést nem a lakáshitelek, hanem az áruhitelek és személyi kölcsönök produkálták a magyar lakosságnál, derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi és egyúttal éves hitelezési és betéti adataiból - írta a Portfolio. A nyers adatok alapján a hitel nélküli növekedés valósul meg Magyarországon: a lakosság 5696 milliárd forintos, a vállalatok pedig 5914 milliárd forintos hazai banki hitelállománnyal zárták 2016-ot, ami nem tér el jelentősen a 2015 végitől. ► NÉPSZAVA Nem bírják a hideget az erőművek Az utóbbi hetekben több hazai erőműben is voltak meghibásodók a nagy hideg miatt, ám a kieső kapacitások nem okoztak zavart az ország energiaellátásában. Hétfőn tüzelőanyag-hiány miatt nem termelt a Mátrai Erőmű III-as és IV-es, lignit-biomassza tüzelésű blokkja, vasárnap pedig a szintén lignit-biomasszás I-es blokk sem, a hűtőrendszer hibája miatt - írja a Világgazdaság. Nem működik a Dunamenti Erőmű G3-as szénhidrogén-üzemű egysége sem, a blokk gőzturbinája javításra szorul. Pénteken a Bakonyi Erőmű egyik gázüzemű blokkjának a gázszelepe is felmondta a szolgálatot a Mavir adatai alapján. Nagy karbantartás miatt áll az ország legnagyobb hatásfokú gázüzemű erőműve, a 433 megawattos gönyűi létesítmény is. ► NÉPSZAVA Gyorsult az uniós növekedés Gyorsult a gazdasági növekedés az Európai Unió egészében és az euróövezetben is a tavalyi év utolsó negyedében - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által kedden kiadott első becslésből. A szezonálisan kiigazított adatok szerint az euróövezetben 0,5 százalékkal, az Unióban pedig 0,6 százalékkal bővült a hazai össztermék (GDP) az előző negyedévhez képest a december 31-én végződött három hónapban. ► MTI Megállapodtak a vasutas-béremelésről Három év alatt összesen 30 százalék béremelést kapnak a vasutasok, amennyiben a kormány jóváhagyja a cégvezetés és a szakszervezetek kedden elfogadott egyezségét - közölte a Vasutasok Szakszervezete. Leszögezik, hogy a munkavállalói oldal ennél alacsonyabb mértéket nem fogad el. Ezzel nagyrészt teljesült a vasutas szakszervezetek követelése: három évre szóló béremelési szándéknyilatkozatot írtak alá a MÁV Zrt. vezetésével. 2017-ben átlagosan 13 százalékkal, 2018- ban 12 százalékkal, 2019-ben pedig legalább 5 százalékkal nőnek a bérek. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett premizált munkakörben dolgozók kivételével a MÁV-csoport minden alkalmazottja - 38 ezer dolgozó - 10 százalék, alanyi jogon járó béremelést kap idén. A minimálbér- és a garantált bérminimum-emelések okozta bérfeszültségek enyhítésére az alanyi jogon járó 10 százalékon felül további 4 százalékot kapnak a 10-től a 12-es kiemelt munkaköri besorolásban foglalkoztatottak, több mint 24 000 munkavállaló. NÉPSZAVA-INFORMÁCÓ MNB-alapítvány is építkezik a Várban Az MNB egyik alapítványa, a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) 3,6 milliárd forintot költ az Úri utca 21. szám alatt található régi budai városháza épületének felújítására és átalakítására - tudta meg az Átlátszó. Az uniós közbeszerzési értesítő január 31-i kiadásában megjelent tájékoztatás szerint a jegybank által létrehozott PADA hozzálát a budai városháza épületének felújításának és átalakításának második üteméhez és ehhez közbeszerzési pályázatot írt ki. Az ingatlant a jegybank 1,85 milliárd forintért vásárolta meg korábban, s itt van a PADA székhelye. Az alapítvány honlapja szerint az épület „felújítását követően otthont ad majd egy angol nyelvű interdiszciplináris PHD programnak és egy kiállítótérnek”, de lesz könyvesbolt, étterem, kávézó és gourmet-szaküzlet is. A 3 758 négyzetméter nettó alapterületű ingatlan helyreállítási és átalakítási munkáinak második fázisára gyorsított eljárásban keresett kivitelezőt a PADA. Ezt műemlékvédelmi szempontokkal, valamint a középkori falak és az ingatlan beázástól való védelmével indokolták. A tendert egyedüli pályázóként a Magyar Építő Zrt. nyerte 3,6 milliárd forintos ajánlattal, ami mintegy 400 millióval olcsóbb a PADA által előzetesen becsült közel 4 milliárdos költségnél. A beruházás első ütemét szintén a Magyar Építő Zrt. végezte, akkor az épület korszerűsítése és bővítése történt meg - olvasható a beszámoló szerint. A Magyar Építő Zrt.-t 2015 májusában vásárolta meg a Körösaszfalt Zrt., amelynek anyacége a Duna Aszfalt Kft., Szíjj László érdekeltsége. Az MNB felügyelőbizottsága a jegybank honlapján tette közzé, hogy lezárta a társadalmi felháborodást kiváltó ingatlanvásárlások 2015-ben indított vizsgálatát, azzal, hogy ezek során az MNB a hatályos magyar törvényeknek megfelelően, jogszerűen és magas szakmai színvonalon járt el, a társadalmi felelősségvállalási programokat szolgáló ingatlanok megszerzésére, majd alapítványokba vitelére vonatkozó törvényességi aggályokat az Országgyűlés egy 2015-ös határozata pedig eloszlatta. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Újrakezdődött a Buda-Cash-per Új bírói tanács kijelölése miatt a korábbi tárgyalások anyagának ismertetésével tegnap elölről kezdődött a Buda-Cash-ügy öt vádlottjának büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. A keddi és a csütörtöki tárgyalási napokon az eddigi tárgyalások anyagát - egyebek mellett a vádlottak vallomását - ismertetik, majd március második felében tervezik folytatni a bizonyítási eljárást, további tanúk, pénz- és tőkepiaci szakértők bevonásával - mondta a tanácsot vezető bíró. Az ügyben mintegy 120 milliárd forint összeget érintő, bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett csalással, sikkasztással vádolják Varga Pétert és társait az ügyészség képviselője szerint. A brókerbotrány egyik kiemelt pere eredetileg tavaly júniusban kezdődött. Akkor a 2015 februárjában Pintér Zoltán, a Buda-Cash alapítója, majd volt vezérigazgatója arra hivatkozva mentegette magát, hogy a vádbeli időszakban, vagyis 2007 áprilisa és 2014 májusa között alkoholista volt, és gyakorlatilag 7 éven át részegen járt be dolgozni, ezért nem tudott utasítást adni senkinek kétes ügyletekre, sőt nem is tudott ilyesmiről. Pintért és társait, Varga Pétert, Tölgyesi Pétert, Gyarmati Jánost és Pál Gyulát azzal vádolják, hogy több mint 40 milliárd forint értékű ügyfélvagyont kezeltek sajátjukként, sőt a vád szerint maga Pintér határozta el, hogy az addig felhalmozott értékpapír- és pénzhiányt úgy fedezik majd, hogy „az ügyfeleik között található takarékszövetkezetekben tulajdoni részesedést és döntéshozói, irányítói pozíciót szereznek, így rendelkezni tudnak a betétesek vagyona felett”. Ezt az tette lehetővé, hogy a Buda-Cash igazgatósági tagjai 2008-ra már tulajdonrészt is szereztek a DRB (Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt.) jogelődjeiként működő takarékokban. A DRB bankcsoport így végül 66 milliárd forintos kárt szenvedett, elvesztette saját és betétesei vagyonát, majd fizetésképtelenné vált, elindítva ezzel a brókercsődök sorát. NÉPSZAVA-MTI-INFORMÁCIÓ