Népszava, 2017. március (144. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-01 / 51. szám
Az Európai Bizottság kitart az eredeti javaslata mellett, a Fidesz-KDNP képviselői pedig elveszítették a hangjukat Menekültelosztás: ez nem svédasztal! Sokan bírálták a menekültek Unión belüli állandó áthelyezésére vonatkozó brüsszeli terveket egy európai parlamenti konferencián, amelyen részt vettek a nemzeti törvényhozások képviselői is. Bár a magyar kormánypártok Budapesten hangosan szidják a javaslatot, a dublini reformnak szentelt vitában egyetlen képviselőjük sem kért szót. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Ez nem svédasztal! Az európai jogszabályokat nem lehet tetszés szerint betartani” - háborgott Cecilia Wikström svéd liberális parlamenti képviselő az EU menekültügyi reformjáról szóló brüsszeli konferencián. A politikus azokra a felvetésekre reagált, amelyek szerint a menekültek tagállamok közötti elosztása csakis önkéntes felajánlásokon alapulhat. „Mi lenne, ha ezt a módszert kiterjesztenénk az EU költségvetésére, és az egyes országok például maguk dönthetnék el, mennyivel járulnak hozzá a közös kasszához? Az egymás iránti szolidaritásnak minden területen érvényesülnie kell” - összegezte véleményét az EU egyik nettó befizető országának képviselője. Wikström azért fakadt ki, mert a tagországok európai parlamenti és nemzeti parlamenti képviselőinek közös brüsszeli tanácskozásán sok felszólaló támadta a menekültek állandó és automatikus elosztására vonatkozó javaslatokat. Bár az EU menekültügyi reformjának szentelt konferencia egy sor egyéb jogszabálytervezet megvitatását is célozta, a hozzászólók nagy többsége a nemzetközi védelemre szoruló migránsok Unión belüli elosztásáról mondta el a véleményét. A közép- és kelet-európai parlamenti képviselők szinte kivétel nélkül azt hangsúlyozták, hogy egyetlen uniós országra sem lehet rákényszeríteni a menekültek automatikus befogadását. Egy szlovák honatya elfogadhatatlannak nevezte, hogy brüsszeli bürokraták döntsék el, hogy a polgárok és a tagállamok milyen támogatást nyújtsanak a rászorulóknak. Egy észt képviselő szerint a menekültek kötelező szétosztása sértené az országok szuverenitását és alkotmányos előírásokba ütközhet. Jó néhány lengyel meghívott a migráció és a terrorizmus összefüggéseire mutatott rá, és kifejtette, hogy a Kelet-Európába áthelyezett menekültek túlnyomó többsége továbbáll. Dimitrisz Avramopulosz migrációért is felelős uniós biztos felszólalása arról árulkodott, hogy az Európai Bizottság egyelőre kitart az eredeti javaslata mellett. Eszerint ha egy EU-tagállamban váratlanul megugrik a menedékkérők száma, egy közösen megállapított elosztási mechanizmus alapján automatikusan áthelyeznék őket egy másik országba. Ez lenne az úgynevezett Dublini Rendelet reformja, amelyet máris heves bírálatok érnek. A tagállamközi egyeztetésekért felelős máltai soros elnökség képviselője amellett érvelt a konferencián, hogy a menekültügyi rendszernek a szolidaritáson és a felelősségvállaláson kell alapulnia. De azt is hozzátette, hogy a tagországokkal folytatott kétoldalú találkozókon sikerült valamelyest előrehaladást elérni a szolidaritás eltérő értelmezéséről. Ha a kormány nem lép fel a szegregáció ellen, Brüsszel elzárhatja a pénzcsapokat Súlyos bírság néz ki Magyarországnak Még csak nem is vitázott a parlament igazságügyi bizottsága arról a törvénymódosító javaslatról, amit tavaly októberben nyújtott be Trócsányi László igazságügyi miniszter a roma diákok szegregációja ügyében - értesült lapunk. Brüsszel tavaly kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ha nem történnek érdemi intézkedések, az ügy a luxemburgi Európai Bíróság elé kerül. I JUHÁSZ DÁNIEL Brüsszelben fogadta az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) vezetőit Vera Jourova, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa. Mohácsi Viktória és Ujlaky András petíciót adott át a biztosnak, amelynek aláírói azzal a kérelemmel fordultak az EB-hez, hogy minden rendelkezésére álló eszközt használjon fel a magyarországi roma gyermekek oktatási esélyegyenlőségének előmozdításáért, az őket érő szegregáció minden formájának megszüntetéséért. A brüsszeli bizottság munkatársai 2015-ben hónapokon át tanulmányozták a szegregáció megszüntetésére tett kormányzati erőfeszítéseket. Noha a kabinet folyamatosan azt kommunikálja, mindent megtesz az ügyben, a szakembereket nem sikerült meggyőzniük, az EB pedig tavaly májusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Aggályosnak találták például, hogy a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül. Az eljárást Vera Jourova felügyeli. „Jourova uniós biztos megerősítette, hogy a bizottság nagyon komolyan veszi a roma gyerekek iskolai szegregációját, ami nemcsak emberi jogi szempontból megengedhetetlen, de súlyos gazdasági következményei már ma is jól láthatóak a munkaerőpiacon” - mondta lapunknak Ujlaky András. A CFCF kuratóriumi elnöke figyelmeztetett: ha a kormány nem tesz eleget szerződéses kötelezettségeinek és nem változtat szegregációs gyakorlatán, az ügy a luxemburgi Európai Bíróság elé kerül. Ezt Vera Jourova is megerősítette. Ujlaky szerint a luxemburgi bíróság azt vizsgálná, a kormány valóban megsértette-e az uniós csatlakozáskor aláírt nemzetközi szerződésben vállalt valamely kötelezettséget - ez esetben a faji egyenlőségről szóló irányelvet. „Amennyiben a bíróság megállapítja a szerződésszegést, annak - a reputációs kockázat mellett - súlyos pénzügyi következményei lehetnek, Brüsszel akár a fejlesztési források folyósítását is felfüggesztheti” - mondta. A kormány és az EB levelezése az ügyben nem nyilvános, így a kötelezettségszegési eljárás állapotáról semmit sem lehet tudni, ugyanakkor az eddigi intézkedésekből nem sok jó olvasható ki. A CFCF már szó Az eddigi intézkedésekből nem sok jó olvasható ki más szegregációs pert megnyert, ennek, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntései ellenére lényegében még sehol sem valósult meg Magyarországon deszegregáció. Igaz, Trócsányi László igazságügyi miniszter tavaly októberben - feltehetőleg az EB nyomására - benyújtott egy, az egyenlő bánásmód törvényre vonatkozó módosító javaslatot (amit korábban úgy írtak át, hogy az egyházi iskolákban „felzárkózás” ürügyén lehetővé váljon az etnikai elkülönítés), ám szakértők szerint az továbbra is kiskaput hagy a szegregációnak. A javaslatot ráadásul - szokatlan módon - ősz óta még vitára sem bocsátotta a parlament igazságügyi bizottsága. Ujlaky szerint e mögött az állhat, hogy az EB is elégedetlen a módosítással. Hasonló helyzet Szlovákiában A szlovákiai roma gyerekeknek továbbra is olyan előítéleteken alapuló iskolai rendszerben kell tanulniuk, amely jogellenes elkülöníti őket és aláássa a valódi oktatáshoz való jogukat. A szegregáció szegénységre és kirekesztettségre kárhoztatja a roma tanulókat - áll az Amnesty International (AI) és a European Roma Rights Centre (ERRC) új jelentésében. A dolgozat feltárja, hogy a korábbi igen korlátozott reformok és az EU kötelezettségszegési eljárása sem változtatott érdemben a roma gyerekek rutinszerű iskolai elkülönítésén. Ezeket a gyerekeket továbbra is rendszeresen minősítik „középsúlyos értelmi fogyatékosnak" és küldik alacsonyabb színvonalú speciális iskolákba. „A roma gyerekek iskolai elkülönítése nem pusztán zavaró, hanem jogellenes. Ennek és nem a valószínűsíthetően komoly uniós bírságoknak kellene motiválnia a szlovák hatóságokat, hogy vessenek véget a jelenségnek" - mondta John Dalhuisen, az AI európai és közép-ázsiai igazgatója. Az AI és az ERRC felszólítja az Európai Bizottságot, tegyen meg mindent, hogy a szlovák szabályozás megfeleljen az uniós hátrányos faji megkülönböztetés elleni irányelvének, és adjon ki indokolással ellátott véleményt Szlovákia ellen, amely az utolsó lépés a bírósági eljárás előtt. A tiszaburai iskola fotó népszava