Népszava, 2017. április (144. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-08 / 83. szám

Elmarad a BKV-sztrájk - A közlekedési cég jövő szerdáig dolgozza ki a megállapodás részleteit Rejtélyes pénzből emelik a bért Senki nem tudja, honnan, de a főváros és az önkormányzati tulajdonú vállalat előteremtette a pénzt a budapesti közlekedési dolgozók idei 10+5 százalékos béremelésére. A főpolgármester bejelentésére a cég szakszervezetei visszavonták a sztrájkkészültséget. GULYÁS ERIKA Elutasíthatatlannak tűnő ajánlatot kaptak a BKV szakszervezetei - jelentette be szokásos tájékoztatóján Tarlós István pénteken: januárig visszamenőleg 10+5 százalékos béremelést kapnak. Erre egyelőre csak az ő szava a biztosíték, de az érdekvédőknek ez is elegendő volt ahhoz, hogy felfüggesszék a sztrájkkészültséget, így már biztos, hogy április 18-án nem lesz munkabeszüntetés a BKV- nál, a főváros tömegközlekedése akkor zavartalan marad. Az érdekvédelmi vezetőket a cég menedzsmentje egyelőre szintén szóban tájékoztatta az ajánlatról, aláírt megállapodás tehát egyelőre nincs. Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke a Népszavát arról tájékoztatta, hogy jövő szerda estig kapják meg a közlekedési vállalat vezetőitől a beígért béremelés pontos tartalmát, hiszen most nem tudják, miből áll majd össze a 10 százalékos általános béremelés mellé kínált további 5 százalék, mekkora részt tesz ki például a cafetéria vagy a bérfelzárkóztatás a legkevesebbet kereső csoportok esetében. Jövő csütörtökön, a részletek ismeretében folytatják az egyeztetést. A pénteki Budapestinfón Tarlós István a bejelentéshez azt is hozzátette, hogy az ajánlott béremelés fedezete rendelkezésre áll. Úgy fogalmazott: „a BKV saját és a főváros forrásait többszörösen átcsoportosítva izzadjuk ki” a pénzt. Állítólag tehát az idei béremeléshez az állam egyetlen fillérrel nem járul hozzá. A váratlanul megtalált pénzek felvetnek azonban néhány kérdést. Például azt, hogy mi történt március vége óta, amikor a főpolgármester még „hosszú levelet” írt Orbán Viktor miniszterelnöknek az önkormányzati szektor béremelése érdekében, mondván, hogy a főváros nem tudja biztosítani az ehhez szükséges forrásokat. A felvetésre, hogy milyen más feladattól vették el a hiányzó milliárdokat, a főpolgármester nem válaszolt, további érdeklődésünkre a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs vezetője pedig annyit mondott, Budapest költségvetésében vannak tartalékok. A kérdésfeltevést sok minden indokolja, kezdve azon, hogy a Fővárosi Közgyűlés épp a héten fogadta el a két budapesti köz-A közösségi közlekedést a települések, régiók és a kormány együtt fizessék! lekedési cég, a BKV és a BKK 2017-es üzleti tervét. A Budapest portálon elérhető előterjesztés kissé nyakatekerten azt állítja: „a tervezési premisszák a bérfejlesztés lehetőségét nem biztosították”, magyarul a BKV kasszájában egy fillér sem volt még szerdán, amit a dolgozókra fordíthattak volna. A szakszervezetek korábbi számításai szerint a közlekedési cég munkavállalóinak 2017-re elvárt 10 százalékos béremelése 6,5 milliárd forintba került volna, a megemelt bérfejlesztés nyilván ennél többet igényel, amiből egyelőre Nemes Gábor szerint 2 milliárd jöhet össze az 5 százalékos járulékcsökkentés miatt felszabaduló keretben, és még sehol nincs a következő 2 éves emelés, amit az állami vállalatoknak megadott a kormány. Tarlós István kijelentette, ezekről hamarosan ismét megbeszélést folytat a miniszterelnökkel, aki szerinte nem közömbös a helyzet iránt. A főpolgármester feladta Budapestet a kormánnyal szemben, hiszen korábbi ígéreteivel ellentétben mégis a fővárosiaknak kell összébb húzni a nadrágszíjat a BKV-dolgozók béremeléséhez - reagált megkeresésünkre Horváth Csaba, a Fővárosi Közgyűlés szocialista frakcióvezetője. Korábban Tarlós István többször is arról beszélt, hogy a BKV bérfejlesztéséhez az államnak kellene forrást biztosítani, és városházi forrásaink szerint a héten többször is tanácskozott erről Orbán Viktorral, ám úgy fest, hogy a miniszterelnök nemet mondott. Horváth Csaba emlékeztetett rá, hogy tavaly 750 dolgozó hagyta ott a BKV-t, az idén pedig 900 munkatárs helyezte letétbe felmondólevelét, és további 600-800-an gondolkodnak a távozáson, ami már működésképtelenséget jelentene, tehát lépni kellett. Vagy a szocialistáknak van igazuk, és Tarlós nem ért el semmit, vagy a kormány titokban mégis kisegítette a budapesti önkormányzati vállalatokat, csak ezt nem akarja nagy dobra verni, mert fél, hogy sztrájkhullám indulhat el a hír nyomán a vidéki közlekedési és közműcégeknél. Alig néhány órával a béremelési bejelentés előtt adott ki közleményt az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ), hangsúlyozva, hogy egyetértenek Lázár János kancelláriaminiszter kijelentésével, amely szerint az ország vezetése nem teheti meg, hogy csak a fővárosnak és a BKV-nak segít, a vidéki önkormányzatoknak és közlekedési társaságoknak nem. Az EKSZ elnöke emlékeztetett: a közösségi közlekedés sehol nem nyereséges, másutt a működtetés költségeit az önkormányzatok, a régiók és a kormány megosztja. Ezért tiltották le a buszokról a Jobbikot Reklámetikai és személyiségi jogi aggályai voltak és gazdasági érdekeit is veszélyben látta - ezért nem engedte a BKV, hogy járműveire kitegyék a Jobbik plakátjait. Mindez cikkünk nyomán, a Népszavának adott válaszból derült ki. Schön Péter, a Jobbik gazdasági igazgatója pénteki számunkban nyilatkozott arról, hogy a párt szeretett volna a BKV járművein is hirdetni, de a közlekedési vállalat „ezt egész egyszerűen megtiltotta". Például arról a plakátról van szó, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc milliárdos felcsúti polgármester látható a következő szöveggel: „Ti dolgoztok. Ők lopnak." Kérdésünkre a BKV cikkünk megjelenése után válaszolt. Mint olvasható, a BKV Zrt. egyebek mellett azért nem engedélyezte a plakátok kihelyezését, mert komoly aggályok merültek fel, hogy „azok sérthetik egyfelől a Magyar Reklámetikai Kódex általános irányelveit, ezáltal a BKV - Peron Reklám Kft. közötti bérleti szerződésben írottakat, valamint sérthetnek személyiségi jogokat, ezeken keresztül - egy esetleges ilyen jellegű per esetén - konkrétan akár társaságunk gazdasági érdekeit is". A válasz kitér arra is, hogy a BKV a jövőben csak előzetesen megvizsgált reklámanyagok kihelyezését teszi lehetővé. Gez. G. Egyelőre mozgásban maradnak a közlekedési társaság járművei fotó profimedia RÖVIDEN Pénzkeret Farkas Florian hutojere Hiába elérhetetlen Farkas Flórián, a hivatali hűtőjében mégis nagy a forgalom - írta a 24.hu. A miniszterelnök roma ügyi megbízottja azóta rejtőzködik, amióta az Országos Roma Önkormányzat belebukott az általa kitalált foglalkoztatási szövetkezeti programba. Farkas a magyar hatóságok és az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF által indított vizsgálatok ellenére hivatalában maradt, ahol milliós fizetése mellé kiegészítő támogatásként hűtőfeltöltési pénzt is kap. 2015- ben csaknem 200 ezer, 2016-ban pedig 240 ezer forintot költött a hűtőjére. Idén egyelőre csak 20 ezer forintot számoltak el erre a célra. ►népszava Feljelentés fideszes ingatlanmutyi miatt A Jobbik feljelentést tett egy józsefvárosi korrupciógyanús ügyben -jelentette be Dúró Dóra. A párt országgyűlési képviselője az N1TV riportjára hivatkozott, amelyben azt állították, hogy Balogh István Szilveszter, volt fideszes önkormányzati képviselő - akinek lemondása miatt most időközi választást kell tartani Józsefvárosban - 20-40 négyzetméteres házmesterlakások kiutalásáért kért pénzt. ► MTI Csiba Gábor miniszteri biztos lesz Helytállónak bizonyult lapunk korábbi információja: Csiba Gábor, a Borsod megyei kórház eddigi vezetője a Belügyminisztérium miniszteri biztosaként lesz felelős a büntetés-végrehajtási kórház egészségügyi profiljának kialakításáért. Ezt a Népszava kérdésére válaszolva Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója jelentette be egy tegnapi sajtótájékoztatón. ► NÉPSZAVA Botka hisz az élhető Magyarországban Azok a települések, amelyek a baloldal bázisai tudtak maradni, megmutatták, hogy lehet tisztességes politikát folytatni, lehet az emberekre odafigyelni, lehet olyan politikát folytatni, amely nem keresi az ellenségeket - fogalmazott Botka László Szombathelyen, ahol országjáró körútja során utcafórumot tartott. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje kijelentette: egy olyan Magyarországban hisznek, ahol ember és ember között nem a világnézet, nem a vélemény, nem a pártállás, hanem kizárólag a tisztesség, a becsület és a szorgalom alapján lehet különbséget tenni. „Mi egy ilyen élhető Magyarországban hiszünk és nem az orbáni diktatúrában" - hangsúlyozta. ► MTI Egyházi nővérképzőt hoznak létre Közös, bentlakásos nővérképzőt hoznak létre a felekezeti kórházak. Már eddig is szorosan együttműködött a katolikus Szent Ferenc, az irgalmas rendi, a református Bethesda és a Mazsihisz által fenntartott kórház, de ez az informális szövetség mostantól még szorosabb lesz - mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján. ► NÉPSZAVA Parlament előtt a civiltörvény BATKA ZOLTÁN Beleáll a kormány az újabb, várhatóan a lex CEU fogadtatásához mérhető, komoly nemzetközi tiltakozást kiváltó botrányba: péntek délután Németh Szilárd, Gulyás Gergely és Kósa Lajos fideszes képviselők benyújtották a parlamentnek a civil szervezeteket orosz és izraeli mintára megbélyegző törvénytervezetet. Az „átláthatóság jegyében” minden olyan civil csoportnak, amelyik évente 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kap, fel kell tüntetnie honlapján, az általa kiadott mindenféle sajtótermékben, kiadványban, hogy „külföldről támogatott szervezet”. A szervezeteknek tranzakciónként fel kell tüntetniük minden külföldi támogatásukat. Emellett a civil szervezetek kötelesek bejelenteni magukat „külföldről támogatott szervezetként” a bíróságon is. Amennyiben ezt nem teszik meg, úgy bírságot kaphatnak, majd ezután az ügyészség kezdeményezésére a bíróság törölheti őket a civil szervezetek közül. Kritikusai szerint a törvény lényegében az Orbán-kormánnyal szemben gyakran kritikus civil jogvédő szervezetek „idegen ügynökként” való megbélyegzésére szolgál, illetve kormánypárti hecckampányoknak ágyaz meg. Másfelől a törvény szövege összemossa a civil szervezetek tevékenységét a terrorizmussal és a pénzmosással. A civiltörvényt előkészítő ötpárti tanácskozáson az összes ellenzéki párt közölte, hogy nem támogatja a jogszabályt. Kemény kritikával illette a civiltörvényt és a magyar kormány EU-val szembeni kampányát a norvég nagykövet. A civil szervezeteknek Norvégia budapesti nagykövetségen tartott konferencia zárónapján Olev Berstad kijelentette: elfogadhatatlan, hogy csak úgy tudnak majd segítséget nyújtani az itteni civil szervezeteknek, hogy azok így „külföldről támogatott szervezeteknek” minősülnek. A „nemzeti konzultációról” szólva a nagykövet úgy fogalmazott: „Láttam, hogy az új óriáshirdetések arról szólnak, hogy állítsuk meg Brüsszelt! Én ezt inkább úgy fordítanám le: állítsuk meg a fejlődést, az együttműködést, ami a történelemben egyedülálló 70 évnyi békét hozta el.” A nagykövet már csütörtökön is keményen bírálta a kormányt, s jelezte, a civil pénzek felhasználásáról is komoly nézetkülönbség van a norvég és a magyar kormány között. Visszafoglalná Budapestet az MSZP BATKA ZOLTÁN „Tizennyolc egyéni budapesti választókerületből tizenhatot meg kell nyernünk, de tizenkettő alá nem mehetünk!” - jelölte meg a jövő évi országos választáson elérendő célt Horváth Csaba, a Fővárosi Közgyűlés MSZP-frakcióvezetője a párt „Budapest visszaszerzése” című konferenciáján. Molnár Gyula, a párt elnöke szerint itt az ideje, hogy újragondolják az állam és önkormányzatok közötti viszonyt, jogilag és anyagilag is önállóbb önkormányzatokra van szükség. „Az önkormányzatok várják vissza az iskoláikat” - mondta Molnár Gyula az államosított közoktatási intézményekről. Szerinte a fővárosban mára létrejött egy „huszonhárom királyságból és egy főkirályságból” álló rendszer, amelyben nincs egységes városfejlesztés, a nagyberuházások összevissza, egységes koncepció nélkül történnek, és ahol az ilyen-olyan haveri érdekek miatt az állam rendre átnyúl a kerületek és a főváros feje fölött. Gajda Péter kispesti polgármester a lakáshelyzetről szólva úgy látta, hogy a 2010-ben leállt panelprogramot mindenképpen újra kell indítania, illetve 50 milliárd forintból egy hatásos bérlakásprogramot lehetne létrehozni.