Népszava, 2017. július (144. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-01 / 151. szám

4 NÉPSZAVA 2017. július 1., szombat Botka László árnyékkormányt alakít őszre MSZP Egy szóval nem mondta neki senki a pártból, hogy ha őszig nem nő a támogatottsága, akkor felügye­let alá veszik, és változtatni kell a stratégiáján. Ilyesmiről csak a sajtó­ban olvasott - állította Botka László a Vasárnapi Híreknek adott interjú­jában. A nyilvánosságban a plakát­törvény kapcsán feszült egymásnak az MSZP miniszterelnök-jelöltje és frakcióvezetése, amit Botka most úgy kódolt: a Fidesz csapdát állított a pártnak, és komoly siker, hogy nem estek bele. Állította, az első pil­lanattól világossá tette a frakcióve­zetésnek, hogy nem állhat elő olyan helyzet, amikor csak a Fidesz és az MSZP szavaz együtt. Mindenesetre Botka nem rágódik tovább az ügyön, az interjúja szerint már arra koncentrál, hogy augusz­tus végén bemutathassa a 106 egyé­ni választókerületben induló balos jelöltet és addigra összeállítson egy árnyékkormányt is. N­ÉPSZAVA LAPSZÉL Bocsánatot kért a Metrovagonmas „Szeretnék bocsánatot kérni a bu­dapesti metró utasaitól azokért a kellemetlenségekért, amelyek a gyárunkban felújított és korszerű­sített metrószerelvényekkel tör­téntek az elmúlt hetekben” - írta közleményében Borisz Bogatirjev, a Metrovagonmas vezérigazgatója. NÉPSZAVA Kém lehetett az embercsempész A teherautóban megfulladt 71 me­nekült ügyének bolgár-libanoni kettős állampolgárságú ötödren­­dű vádlottja azt állította tegnap: a bolgár biztonsági szerveknek gyűj­tött információkat. Állítása szerint 1996 óta együttműködik a bolgár belső elhárítással, és az ebben az ügyben szerzett információiról is beszámolt Bulgáriában a biztonsá­gi szerveknek. MTI Nem változik Pest megye neve A Pest megyei önkormányzat be­jelentette, hogy a képviselők egy­hangúlag döntöttek: nem változik a megye neve - szúrta ki az Index. Mint ismert, a Lázár János vezette Miniszterelnökség kezdeményez­te Pest megye nevének Pest-Pilis megyenévre történő változtatását. NÉPSZAVA HIRDETÉS --------------------------------------------------­Az Ön állása Németországban Feladat: sajtolas, kivágás, hajirtás, csiszolás, átformálás MuhklUffikK hftfitJfik finom­iv^chinikn elemek QyáMáléhOf ^pke.ekx rriufikáköibfn. gépipari tapasztalsttal Mioostgrudalov rggyuttmokodnt tobomosiakoe bcotxtéi vall*!*vart es alapszintű német nyelvtudást várunk BELFÖLD / Áder-szignó, Fidesz bukta PLAKÁT Míg az államfő aláírta a lex Simicskát, újabb iratok igazolják: a Fidesz burkolt kampánytámogatást kapott, trükközött a számokkal. NÉPSZAVA A köztársasági elnök arról tájékoz­tatta Kövér László házelnököt, hogy nem merült fel alkotmányos aggály, így aláírta a plakáttörvényt. Pedig Áder Jánosnak nagyon is lehettek volna fenntartásai, hiszen mint a Fi­desz korábbi vezető politikusa, pon­tos tudomása lehetett arról, hogy épp a kormánypárt az, amely vélhe­tően a legnagyobb összegű párttá­mogatásban részesült annak idején Simicska Lajostól. Pontosan ugyan­olyan módon, ahogyan ma a Jobbik, csak talán nagyobb mértékben. Áderrel ellentétben - vagy épp vele együtt - a Fidesz nagyon is za­varban van, így az sem csoda, hogy sikerült összezavarnunk Németh Szilárdot. A Fidesz frakcióveze­tő-helyettese pénteki sajtótájékoz­tatóján a 24.hu csütörtöki cikkére reagálva kijelentette: egyetlen mon­dat sem igaz az írásból, hírhamisítás történt. De kérdéseinkre aztán még­is elismerte a cikk egyik állítását. A portál azt írta, a Fidesz 2010-ben sokkal nagyobb kedvezményekkel plakátolhatott Simicska Lajos cégé­nél, mint most a Jobbik. A választás idején, 2010 áprilisában 4700 dara­bos óriásplakát-kampányt vezényelt le a Simicska érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Zrt., amiért ma a kereskedelmi piacon érvényes lista­áron akár 1 milliárd forintot is elkér­hetnének, de a Fidesznek papíron mindössze 23 milliót kellett fizetnie. A teljes, 2010. márciusi és áprilisi számla az átragasztásokat, a plakát­javításokat, a hagyományos hirde­tőoszlopos plakátok és a citylight reklámok kihelyezését is magában foglalta, amiért összesen 98,2 millió forintot kért a cég. A Népszava kérdésére a rezsibiz­tos annyit azért elismert: igaz, hogy 2010-ben Orbán Viktor egykori ba­rátjánál hirdetett a kormánypárt. Németh Szilárd szerint azonban mindent nyilvánosságra hoztak a 2010-es országgyűlési választások­kal kapcsolatban, ami megjelent a Magyar Közlönyben, az Állami Számvevőszék pedig rendben ta­lálta a költségeket. Néhány órával a Fidesz alelnökének nyilatkozata után azonban kiderült: meglehet, a kormánypárt még a számvevőszé­ket is átverte. A 24.hu tegnapra azt­ ­ is kiderítette: csak harmadakkora ráfordítást jelentett le az ÁSZ-nak a Fidesz a 2010-es országgyűlési választás kültéri reklámjairól, mint amekkora összeg a Mahirrel kö­tött, 2010. március-áprilisi időszak számláján valójában szerepel. A Fi­desz a 2010-es kampány végén egy­maga több helyen hirdetett, mint az összes többi parlamenti párt együt­tesen, az ÁSZ-nak leadott adatok szerint papíron mégis a legkeveseb­bet költötte. A Fidesz azt állította az ÁSZ-nak, hogy betartotta a törvényes előírá­sokat, és mindent egybevéve 404 millió 721 ezer forintot költött a választásra. Ez azt jelentette, hogy 117 ezer forinttal alatta maradt a törvény alapján kalkulált keret­nek. A részletesebb elszámolásból azonban az derül ki, hogy a „pla­kát” rubrikában, amely az ÁSZ-nál a teljes outdoor hirdetési területet magában foglalta, mindössze 35,6 milliót tüntetett fel, ami harmada az amúgy is nagyon jutányosan szám­lázott közterületi költségeknek, 63 millió forintnak nyoma veszett. Akkor az MSZP 70, az LMP 106, a Jobbik 77 milliós kültéri hirdetési költést vallott be. Ádernek mindennek ellenére nemcsak a korábbi szabálytalan­ságok, aránytalanságok, hanem a plakáttörvény elfogadásának nyil­vánvalóan alkotmányellenes módja sem szúrta a szemét. A most legin­kább sértett Jobbik az aláírás hírére reagálva közölte is: Áder nem Ma­gyarország, hanem Orbán köztársa­sági elnöke. Ezért megfosztási eljá­rást kezdeményeznek az államfővel szemben, aki szerintük méltatlanná vált a köztársasági elnöki feladatok ellátására. Emellett az Alkotmány­­bírósághoz fordulnak utólagos nor­makontrollt kérve, e beadványukat pedig valamennyi ellenzéki frakció támogatja. Kérdéses, hogy a bead­ványnak mi lesz a sorsa, „időben” dönt-e a szakértők szerint nyilván­valóan alkotmányellenes törvény­ről a testület, amely nemcsak ebben az ügyben késlekedik. „Áder a Fideszt pártérdekeit szolgálja, de a Jobbiknak eddig sem­mi baj­a sem volt vele. Vona Gábor és társai most csak azért haragudnak rá, mert a törvény aláírásával nem engedi, hogy a Jobbik olcsó plakát­helyeket kapjon Simicska Lajostól” - hívta fel a figyelmet az MSZP. A párt szerint „a kilóra megvehető Fidesszel és Jobbikkal szemben az MSZP a közérdeket szolgálja”, Bot­ka László kormánya pedig 2018-ban egy igazságos választási rendszer keretei között megteremti a tiszta, igazságos kampányolás lehetősé­gét, s véget vet az oligarchák által pénzelt korrupt jobboldali pártok mutyizásra épülő világának. OLCSÓ KAMPÁNY 2010 tavaszán a Fidesz pla­kátjai uralták a közterületeket, papíron mégis a kormánypárt kampánya volt a legolcsóbb 63 millió forintnak nyoma veszett a kormánypárti elszámolásban CSÖKKENTETT KAMPÁNYREZSI NÉMETH SZILÁRD szerint a szám­vevőszék pedig mindent rendben talált, de a most előkerült iratok azt jelzik, igenis trükköztek a számlákkal Őszre csúszik a CEU-ügy is az Ab-n Leghamarabb ősszel, a nyári ítélkezési szü­net után kerül az alkotmánybírók elé a fel­sőoktatási törvény Közép-európai Egyete­met (CEU) ellehetetlenítő módosításának alkotmányosságát kifogásoló indítvány. A testület szerint a májusban létrehozott eseti munkacsoport munkájának első részét júni­us végére elvégezte, majd tájékoztatást kért különböző kormányzati szervektől, valamint hiánypótlásra szólította fel az indítványozó­kat. Ismert: Áder János áprilisban írta alá a lex CEU-t, annak ellenére is, hogy azt több alkotmányjogász - köztük Sólyom László volt köztársasági elnök - is alkotmányelle­nesnek találta. A lex CEU ügyében ellenzéki parlamenti képviselők fordultak az Ab-hez, de az utólagos normakontrollnál a bírákat nem köti határidő. A CEU-nak viszont nem jelent jót a késlekedés, hiszen a nyáron már rég a következő év tervezésének, a jövő évi felvételivel kapcsolatos feladatoknak kell nekikezdeniük. Újabb kampány kell a kormánynak A kormány a nemzeti konzultáció lezárulta után is folytatja tájékoztatási tevékenységét - mondta Ko­vács Zoltán kormányszóvivő a Kossuth rádióban. Szerinte szükség van arra, hogy „azon muníció, megerősítés, illetve iránymutatás birtokában, amit a nemzeti konzultáció a kormány számára adott, ezekben a témákban tovább beszélgessünk a magyar emberekkel". Kovács hozzátette, hogy a folyamatos párbeszéd a biztosítéka annak, hogy „ne veszítsük el egyrészt a magyar emberek felhatalmazását és le­gitimációját, másrészt a realitásokhoz, tehát a valós témákhoz való viszonyunkat".

Next