Népszava, 2017. július (144. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-04 / 153. szám

BELFÖLD Hálát adhatnak Horn Gyulának DRÁGA BUCSUCEDULA Csaknem 18 milliárd forintot kapnak idén ingatlanjáradék címén az egyházak. A vatikáni szerződés árát, úgy tűnik, mindörökké fizetni fogjuk. CZENE GÁBOR Az egyházak imáikba foglalhatják Horn Gyula nevét. A szocialista miniszterelnök volt az, aki a „tör­ténelmi megbékélés” jegyében húsz évvel ezelőtt tető alá hozta a katolikus egyház finanszírozásá­ról szóló vatikáni szerződést. Az állam később a többi felekezet tá­mogatását is ehhez a nagyvonalú, garantált juttatásokat tartalmazó megállapodáshoz igazította. A li­berális SZDSZ tiltakozás ellenére elfogadott vatikáni (szentszéki) szerződés következménye az is, hogy a Rákosi-korszakban elvett ingatlanjaik egy része után az egy­házak úgynevezett örökös járadé­kot kapnak. A központi költségvetésben megjelent adat szerint márpedig az ingatlanjáradék összege idén 17 milliárd 720 millió forint. Az ingat­lanrendezésben érintett egyházak számára több lehetőség adódott. Visszakérhették természetben az adott ingatlant, vagy igényt tarthat­tak annak ellenértékére. Harmadik lehetőségként úgy is dönthettek, hogy járadék fejében lemondanak az általuk meghatározott, volt in­gatlanjaik tulajdonjogáról. A járadékot azért vezették be, mert a költségvetés nem állt úgy, hogy belátható időn belül esély le­gyen végérvényesen rendezni az ál­lamosított egyházi ingatlanok hely­zetét. (Az anyagi kártalanításon kívül a természetben visszaadott épületek is sok pénzbe kerültek: az ingatlan addigi használóinak - pél­dául iskoláknak - új helyet kellett például biztosítani.) A kormány kifejezetten kérte az egyházakat, hogy az ingatlanrendezéskor lehe­tőség szerint minél inkább a jára­dékot válasszák. Örökjáradékról van szó, amit elméletileg - hacsak az egyházak nem mondanak le ön­ként a pénzről - az idők végezetéig fizet az állam. A rendszer beüze­melésének első évében, 1998-ban az ingatlanjáradék összege 3,2 mil­liárd forint volt. Az egyházak akko­ri áron számítva 67 milliárd forint értékű ingatlanvagyon tulajdonjo­gáról mondtak le. Arra ugyanakkor Horn Gyula sem számíthatott, hogy az ingat­lanjáradék összege a nem is olyan távoli jövőben a többszörösére emelkedik. Az infláció mértékének megfelelően amúgy is automati­kusan növekszik a járadék, de a Fi­desz nem elégedett meg ennyivel: az első Orbán-kormány jelentősen megemelte a korábban kialkudott tételeket. 2011-re az ingatlanjára­dék összege az 1998-as induláshoz képest nagyjából ötszörösére, 3,2 milliárd forintós kis híján évi 16 milliárd forintra nőtt. Ma pedig már majdnem 18 milliárdnál tar­tunk. Számításaink szerint az egy­házak eddig több mint 200 milliárd forintot kaptak ilyen címen. Eredetileg a katolikus, a refor­mátus és az evangélikus egyház, továbbá a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsi­­hisz), a Budai Szerb Ortodox Egy­házmegye és a baptista egyház ré­szesült ingatlanjáradékban. A lista később az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) és a Magyarországi Autonóm Ortho­dox Izraelita Hitközséggel bővült (a Mazsihisz támogatásának rová­sára). Létszámának megfelelően a katolikus egyháznak jut a legna­gyobb szelet a járadéktortából. Az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma (Emmi) költségvetése fe­lekezeti bontásban tartalmazza az idei első negyedévben fizetendő ingatlanjáradékok összegét. Ebből kiindulva a katolikusok 2017-ben több mint 11 milliárdot kapnak, a reformátusok - a számukra meg­ítélt kiegészítő járadékkal együtt - nem egészen 3 milliárdot, az evangélikusok mintegy másfél mil­liárdot. A Mazsihisz részesedése meghaladja az 1,3 milliárd forintot. Az orthodox izraelita hitközség és az EMIH járadékbevétele 200 mil­lió, a szerb ortodoxoké 100 millió forint körül mozog. A sort - az 50 milliótól is elmaradva - a baptisták zárják. Ezek azonban még nem végleges adatok, az egy-egy felekezetekre jutó összeg az év során valamennyi­vel nőni fog. Reméltük persze, hogy az Emmitől pontos kimutatást ka­punk. Múlt hét kedden küldtük el kérdéseinket a minisztériumnak, majd e-mailban és telefonon is érdeklődtünk, kedves biztatás ér­kezett, válasz nem. A volt egyhá­zi ingatlanok tulajdonrendezése ugyanis elméletileg már véget ért, de a kormányt ez nem akadályozza meg abban, hogy időnként állami ingatlanokat adjon különféle fele­kezetek tulaj­donába. (Következő számunkban azzal foglalkozunk, hogy a közelmúltban mely egyházak számára, milyen in­gatlanokat ítélt oda ingyenesen a parlament nemrégiben.) SZENTESÍTVE Angelo Sodano vatikáni bíbo­ros-államtitkár és Horn Gyula aláírók: arra a szocialista miniszterelnök sem számítha­tott, hogy a já­radék összege a többszörösére emelkedik 200 milliárd forintnál is többet fizethettek az adófizetők eddig egyházi ingatlanok után FOTÓ: MTI/S00S LAJOS Orbán Viktor a diktátorok klubjában építi kapcsolatait SZUVERENITÁS „Egyiptom politikai értelemben a szomszé­dunk” - értékelte Orbán Viktor kormányfő a magyar-egyiptomi kapcsolatokat annak alkalmából, hogy Magyarországra látogatott Abdel-Fattah esz-Szíszi, egyiptomi elnök. Bár Egyiptomban az ellenzé­kiek, tüntetők, újságírók törvény­telen letartóztatása, megkínzása, esetenként pedig eltüntetése min­dennapos gyakorlat, Orbán nem fukarkodott a dicsérettel: szerinte Egyiptom Magyarországhoz ha­sonlóan a „szuverenitásáért” küzd, esz-Szíszi tábornokot pedig „külö­nösen értékes vendégnek” nevezte. A korábbi, hasonló szintű láto­gatásokhoz képest teljes csöndben érkezett meg esz-Szíszi vasárnap Budapestre. Később Orbán és Szí­­szi „sajtótájékoztatóját” (amelyen az újságírók nem tehettek fel kér­déseket) sem lehetett élőben kí­sérni online, mivel egy időre leállt az eseményt közvetítő kormany.hu is. Az egyiptomi elnök kedden Len­gyelország, Csehország és Szlová­kia miniszterelnökeivel fog bizton­sági kérdésekről, illetve a gazdasági együttműködésről tárgyalni. „Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió bomlasztásán dolgozik, komoly energiákat fek­tet abba, hogyan tud bekerülni a »diktátorok klubjába«” - reagált Molnár Gyula a látogatás hírére és az ott történtekre. Az MSZP elnö­ke szerint „súlyos politikai és tör­ténelmi tévedés azt állítani, hogy Magyarország számára követendő példa Oroszország, Törökország és Egyiptom vagy a kaukázusi köztár­saságok, ahol újságírókat gyilkol­nak meg, ártatlanokat börtönöz­­nek be és iskolákat zárnak be.” BATKA ZOLTÁN FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA BARÁTKOZÁS Orbán Viktor alaposan behízelgett a nem épp demokratikus elkötelezett­ségéről híres egyiptomi elnöknek is Molnár Gyula: a miniszterelnök az Európai Unió bomlasztásán dolgozik NÉPSZAVA 2017. július 4., kedd3 Miniszterelnök-jelölt a Népszavánál LÁTOGATÁS Európa, s az euró­pai egység jelentőségéről, a szo­ciális intézményrendszer uniós szintű és hazai megerősítéséről, a legalapvetőbb baloldali politikai célkitűzéseiről, szociáldemokra­ta hitvallásáról és a kampány ter­vezett menetrendjéről is beszélt a Népszava szerkesztőségében Botka László. Az MSZP minisz­terelnök-j­elöltj­e kulisszatitkokat is elárult a néhány hete kampány­üzemmódba kapcsolt párt aktuális feladatairól, elsődleges céljaikról, valamint arról, milyen feladato­kat kell elvégezniük még a nyáron, hogy augusztusban már egy­ szak­értői árnyékkormányt hozhassa­nak létre, világos alternatívát kínál­va az Orbán-kormánnyal szemben. Botka arról is beszélt, a következő hetekben hogyan kíván ismét el­jutni olyan pontjaira is Magyaror­szágnak, ahová a Tegyünk igazsá­got, fizessenek a gazdagok! tavaszi kampányturnén nem sikerült. Be­szélt ugyanakkor már őszi terve­iről is, a szakpolitikai program­­alkotáson - és bemutatásán - túl ugyanis a nemzetközi kapcsolatok erősítésén is dolgozik, ennek egyik jelentős sikere pedig Jeremy Cor­­byn brit munkáspárti vezető idelá­­togatása lehet. NÉPSZAVA KÉRDEZZ-FELELEK Botka László nemcsak a felelt, hanem kérdezett is szerkesztőségünkben

Next