Népszava, 2017. augusztus (144. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-01 / 177. szám

2 NÉPSZAVA 2017. augusztus 1., kedd Egy megsejtett kudarc krónikája • • KÖZMUNKA A közfoglalkoztatottak számára uniós pénzen szervezett képzések elvégzése után is csupán 9,7 százalék talál állást a piacon. GULYÁS ERIKA Súlyos igazságokat mond ki az ál­lami szervezetek együttműködé­sének hiányáról a Magyar Máltai Szeretetszolgálat foglalkoztatási programjainak vezetője. A hosszú évek óta falusi és városi szegregá­tumokban dolgozó szakember szerint pótolni kell a nagy állami rendszerek hiányosságait, mert „Magyarországon az egyéb­ként jól kiépített intézmény­­rendszer nem éri el a problé­mákat, illetve az embereket”. A Kovács Gáborral készült interjú pikantériája, hogy a kormány közfoglalkoz­tatási honlapján jelent meg a kritikus vélemény. A szakember szerint „működik egy kormányhivatal, foglalkoz­tatási szervezeti egységgel, mű­ködnek a családvédelmi szolgál­tatási intézmények. Működik a piac a munkaerő-közvetí­tőkkel, működik az oktatási rendszerünk, amelyik nem tudja megoldani, hogy egy egyszerű munkahelyi felvételi tesztet sikeresen elvégezzenek. Ezek a területek külön-külön el­látják funkcióikat, de együttmű­ködésről nem tudunk beszélni”. Kovács szerint nincs országos sab­lon a helyiek munkába állítására. Az LMP politikusai írásbeli kér­déseket intéztek a kormányhoz a közfoglalkoztatás reformjával kapcsolatban. Schmuck Erzsébet frakcióvezető-helyettes és Szél Bernadett, a tömörülés társelnöke olyan általánosságokat kapott fe­leletként, mint hogy a gazdaságpo­litika akkor sikeres, ha úgy bővül a foglalkoztatás, hogy közben csök­ken a közmunka. Arról nincs szó a válaszokban, hogy a tavalyi kísér­let után a programnak országossá kellett volna fejlődnie, de sikerte­lensége miatt végül nem merték kiterjeszteni. Valójában ugyanis az öt hónap alatt napi hat órában dol­gozniuk kell a szerencsétlen sorsú embereknek ahhoz, hogy az év egé­szében hozzájuthassanak a 22 800 forintos segélyhez. Egy másik válaszból kiderül, hogy a Gazdaságfejlesztési és Inno­vációs Operatív Program (GINOP) keretében 30 milliárd forintot szán a kormány 85 ezer ember képzésé­re. Tavaly február és 2017 júniusa között 49 ezret sikerült beiskolázni, de csak 39 ezren fejezték be a tanu­lást, jelenleg 6900 állástalan jár va­lamilyen tanfolyamra. A következő kör december elsején indul, 20-25 ezer emberrel számolnak. Eddig jól Magyarországon idén átlagosan ennyien voltak közmunkán január február március április május Forrás: BM hangzik a program, de az uniós pénzek elszámolásához sajnos nyomon kell követni, hogy a­­ tanfolyam hány résztvevőt segített munkába állni, és itt már nagy bajok vannak. A ta­valy végzett 13 és félezer főnek ugyanis csak 9,7 százaléka dol­gozik piaci munkahelyen. Ma­gyarázatként azt írja a Belügy­minisztérium, hogy a szereplők 98 százaléka nagyon hátrányos településen él és szakképzetlen. Mindezt persze előre lehetett tudni, mégsem kerestek olyan, egyénre szabott megoldásokat, amilyenekkel a máltaiak sikereket tudnak felmutatni. A közmunka melletti idénymun­ka sem sikertörténet. A Pintér Sán­dor belügyminiszter aláírásával megjelent válaszból kiderül, hogy mezőgazdasági idénymunkára 120 főt próbáltak közvetíteni, de csak 79 tudott végül beállni dolgozni. A 25 év alattiak munkához se­gítésével kapcsolatos válaszokból valamivel jobb helyzet rajzolódik ki. A 2015 áprilisában indult Ifjú­sági Garancia Programba eddig 47 559 fiatal kapcsolódott be, június végéig 8 ezren tanultak és 38 ezren helyezkedtek el. Háromnegyedük középfokú végzettségű, ami azt jel­zi, hogy a leginkább segítségre szo­rulók, az általános iskolát épp csak befejezettek közül nagyon kevesen tudtak előbbre lépni. Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. 1297 Országos Széchényi Könyvtár 1140 Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 1122 Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1106 49 ezer közmunkást sikerült beiskolázni a 85 ezerből, de csak 39 ezren fejezték be a tanulást A közfoglalkoztatásban részt vevők csoportjai Létszám(fő) Nemek szerint férfi 85 992 nő 97 548 Korcsoportok szerint 25 év alatt 17127 26-50 év között 106 694 50 év felett 59 720 Legmagasabb iskolai végzettség szerint 8 általános alatt 17 701 8 általános 84 452 szakmunkásképző, szakiskola 46 477 középiskola 30 944 főiskola, egyetem 3966 Forrás: BM 30 milliárd forintot szán a kormány 85 ezer ember képzésére REFLEKTOR Együtt őrölnek a Fidesz és a Jobbik malmai MUNKAHELYVÁLTÁS A Tisza­­vasváriban dolgozó közmunkásokat a jobbikos önkormányzat irányítja, a helyi járási hivatal pedig a Fidesz kezében van. Utóbbi foglalkoztatási osztálya július 10-én berendelt 50, főleg útépítéssel foglalkozó köz­munkást, hogy piaci munkát kínál­jon nekik. Ennek örülni illene, de az emberek itt inkább kétségbe es­tek, mert a baromfi-feldolgozónak nagyon rossz híre van a városban. A főleg roma közmunkások segít­séget kértek a Haladjunk Csoport közösségszervezőjétől, a nyugalma­zott rendőrőrnagy, jogász Horváth Ferenctől és a Hátrányos Helyze­tű Családok Országos Egyesületét vezető Glonczi Lászlótól, mert úgy érezték, csapdába kerültek. Mindkét civil szervezet vezetője megerősítette a Népszavának, hogy az érintettek rokonaiktól, isme­rőseiktől hallottak a baromfi-fel­dolgozóban a dolgozókat érő hát­rányokról: sokszor munka közben érkezik a parancs a kötelező túl­órákról, amiket többször nem fizet­tek ki, vagy egy-két tyúkot kaptak helyette az emberek; a munkakez­dés kiszámíthatatlan, sokszor kell hajnali 4-kor kezdeni; többen ek­­cémások lettek vagy más allergiás betegségben szenvednek, amióta ott dolgoznak. A munkakörülmények tehát rosszak az üzemben. De most is ne­héz munkát végeznek a közmunká­sok, miért félnek váltani? - kérdez­tük. Mindketten kiemelték, hogy a törvény szerint a közfoglalkoztatás ideje alatt a közmunkások álláske­resőnek számítanak, és így kötele­sek elfogadni a járási hivatal által kínált piaci munkát vagy képzést, mert ha ezt nem teszik meg, akkor 3 hónapra kizárják őket a közfoglal­koztatásból. Viszont ha elfogadják az ukrán tulajdonú és már sokszor csődbe ment baromfi-feldolgo­zó ajánlatát, akkor a mostanihoz képest sokkal rosszabb feltételek mellett csak kevéssel több pénzt kapnak, ami pont arra elegendő, hogy elessenek a fűtési támogatás­tól vagy a gyerekeik ingyenes étke­zésétől, tehát összességében lehet, hogy kevesebb pénzük marad, mint most. Ráadásul nincs rá biztosíték, hogy folyamatosan lesz munka vagy hogy bírják az egészségtelen körülményeket. Ha nem így lesz, akkor legalább két hónapig bevétel nélkül maradhatnak, mire újból regisztrálják őket álláskeresőként. Horváth Ferenc és Glonczi László is megerősítette, hogy a botrány elkerülése érdekében a vállalkozás minden kötelezően hozzá irányí­tott közmunkás papírjára ráírta, hogy a munkakört már betöltötték vagy az illető egészségi állapota miatt alkalmatlan a feladatra, de ez csak egy helyi és átmeneti megol­dás. A nagy gond az, hogy a közfog­lalkoztatási törvénynek ez a része ellentmond az Alaptörvény XII. cikkének, amely a munka szabad megválasztását rögzíti. Mivel nem először találkoznak hasonló kény­szerhelyzettel, a civil szervezetek arra készülnek, hogy szeptember­ben az alapvető jogok biztosához fordulnak, és törvénymódosítást kezdeményeznek. Arra ugyanis nem számítanak, hogy Tiszavasvá­­riban nem egymás ellen dolgozik a választásig hátralévő hónapokban a Fidesz és a Jobbik. G. E. MEG KELL VÉDENI A KISZEMELTEKET HORVÁTH FERENC GLONCZI LÁSZLÓ ombudsmanhoz fordulnak, mert sérül a munka szabad megvá­lasztása TISZAVASVÁRI FÓRUM Az eddig útépítő köz­munkások nem örülnek a piaci lehetőségnek

Next