Népszava, 2017. augusztus (144. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-02 / 178. szám

2 NÉPSZAVA 2017. augusztus 2., szerda Elfogynak a fizikatanárok PEDAGOGUSHIÁNY Továbbra sem vonzóak a természet- és reáltudományok a jelentkezők körében. A PDSZ szerint a pedagógus életpályamodell ezennel kudarcot vallott.­­­­ JUHÁSZ DÁNIEL Noha az idei felsőoktatási felvé­teli eljárás során is emelkedett az osztatlan közismereti tanár­képzésbe felvételt nyert diákok száma, tárgykategóriákra bontva a reáltárgyak idén sem voltak túl népszerűek a pedagógusjelöltek körében. A felvi.hu-n elérhető friss statisztikákból jól látszik, hogy mind humán, mind nyelvi terü­leten bővült a felvettek köre a ko­rábbi évek adataihoz viszonyítva, egyedül a reáltárgyaknál figyelhető meg csökkenés. A reálszakok közül a fizika területe az, ahol az osztat­lan tanárképzés újbóli bevezetése óta (is) folyamatosan csökken a felvett hallgatók szá­­ma: míg 2013-ban össze­sen 108-an nyertek felvételt a külön­böző egyetemek­re, tavaly már csak 63-an, idén pedig mindössze 59-en (ebbe az államilag támogatott és az önkölt­séges hallgatók is bele­tartoznak). A számok alaku­lásánál ráadásul figyelembe kell venni a lemor­zsolódást és a pályaelhagyást is. „Nem lehet tudni pontosan, hány fő végzi el az adott szakot, vagy hogy mennyi­en iratkoznak be egyáltalán, erről nem készül nyilvános statisztika. Nálunk előfordult, hogy az osztat­lan képzéses évfolyamon tizenkét főből kettő ért célba” - mondta la­punknak az egyik tudományegye­tem gyakorlóiskolájának „bizton­sági okokból” neve elhallgatását kérő fizika-informatika szakos tanára. Hozzátette: „pontos ada­tok arról sincsenek, a végzettek közül mennyien helyezkednek el tanárként, de az biztos, hogy pél­dául az informatika szakon végzők többsége nem iskolában képzeli el a jövőjét”. „A pálya nem vonzó, a béreme­lések ellenére egy kezdő általános iskolai tanár a garantált bérmini­mumot sem fogja megkapni. Ami­ Az elmúlt tanévben ötezer tanárnak szűnt meg a munka­viszonya, közülük mintegy négyez­ren aktív korúak óta megszüntették a pedagógusbér minimálbérhez kapcsolását, a fi­zetés 25-30 százaléka elveszett az infláció miatt. Az óraszám magas, amikor én tanítani kezdtem, heti 18 óra volt a kötelező, a többiért túlóradíj járt. Most akár 26 órát is meg kell tartani. Ez a fajta rendszer nagyon jó a fenntartónak, de senki másnak nem az” - fogalmazott a fi­zika-informatika szakos tanár. A tavalyi évhez viszonyítva csökkent a földrajz, a kémia, va­lamint az informatika szakokra felvett hallgatók száma is az osz­tatlan tanárképzésben. A korábbi évek zuhanásához képest enyhe emelkedést mutat ugyanakkor a matematika, továbbá a biológia és a természetismeret szakokra is va­lamivel többen nyertek felvételt. Ám összességében ez sem túl elő­remutató, ha az országszerte fel­lépő, egyre súlyosabb szaktanár­hiányt nézzük. Nemcsak vidéken, már a fővárosban is felütötte a fejét a probléma. Az ombudsman egyik júniusi jelentése szerint pél­dául a budapesti Gundel Károly Szakképző Iskolában hetente száz tanóra szaktanár általi megtartása is biztosíthatatlanná vált a betöl­tetlen álláshelyek miatt, az intéz­ményben informatika- és matek­tanárból sem volt elég. A problémára a kormány is felfigyelt: a felsőoktatási stratégia szerint 2025-ig mintegy ötvenezer pedagógus éri el a nyugdíjkorha­tárt, pótlásukhoz évente legalább kétezer új belépőre lenne szükség. Ehhez képest a Pedagógusok Szak­­szervezetének tanév végi összesí­tése szerint csak a 2016/2017-es tanévben ötezer tanárnak szűnt meg a munkaviszonya, közülük mintegy négyezren aktív korú pályaelhagyók. A kormány olyan vitatott intézkedésekkel javítana a helyzeten, mint hogy szakképe­sítés nélküli „oktatók” is taníthas­sanak. Egy fizika vagy matematika órát például egy fizikus vagy egy matematikus is megtarthatna, ak­kor is, ha nincs se tanári képzettsé­ge, se tapasztalata. A „pedagógus-utánpótlás bizto­sítására” hozták létre a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjat is. A program­­ leírása szerint - az egyik legfőbb célja a szakos tanári ellátottság nö­velése, ezért a kiemelten támoga­tott szakok közé tartozik az infor­matikatanár, a matematikatanár, a testnevelő tanár, a biológiatanár, a fizikatanár, a kémiatanár, a techni­ka-, az életvitel- és gyakorlattanár, a természetismeret-környezettan tanár. A felvételi adatokból viszont nem úgy tűnik, hogy olyan nagy sikert aratott volna a jelentkezők körében. Mendrey László szerint ez azért van, mert bár az ösztöndíj 70-80 ezer forint plusz forrást jelent egy hónapban, cserébe az állam hatá­rozza meg, hogy az ösztöndíjas­nak az ország melyik iskolájában kell majd dolgoznia - elsősorban a szegényebb régiókra koncentrál­va. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy véli, noha a hátrányos helyzetű térsé­gekben is sürgősen javítani kell az oktatás minőségén, az iskolák szaktanár-ellátottságán, ezt nem lehet „erőből” megoldani. Mend­rey szerint egyébként egyértelmű­en látszik, hogy jelenlegi formájá­ban a pedagógus életpályamodell kudarcot vallott. Mendrey László: Erőből nem lehet megoldani az oktatás minősé­gének javítását 59 fizika szakos hallgatót vettek fel idén osztatlan tanárképzésre Népszerűbb lett a gyógypedagógia A szaktanárok mellett országszerte komoly hiány van fejlesztő- és gyógypedagógusokból is, számos iskolá­ban nem tudnak alkalmazni megfelelő számú szak­embert a sajátos nevelési igényű (SNI), illetve beil­leszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő gyerekek fejlesztéséhez. A kormány eltökélt szándéka, hogy változtasson ezen, s a jelent­kezési adatok javulást mutatnak. Az idei felvételin a gyógypedagógia volt a tizedik legnépszerűbb szak a jelentkezők körében; az Eduline összesítése szerint több mint 1300-an nyertek felvételt erre a szakra. Ennek ellenére biztos, hogy 2018 szeptemberében, a köznevelési törvény „lex Taigetoszként" elhíresült módosításának életbe lépésekor még nem lesz ele­gendő számú gyógypedagógus, ezt lapunknak nem­rég Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese is elismerte. Mint ismert, a törvény­­módosítással elveszik a BTMN-diagnózisú gyerekek­től azt a lehetőséget, hogy azon tantárgy esetében, amelyben tanulási nehézségeik vannak, felmentést kaphassanak a hagyományos értékelés alól­­ akár meg is buktathatják őket. Mindez szakértők szerint egyáltalán nem használ a fejlesztésüknek, különösen úgy, hogy nincs elegendő szakember, aki foglalkoz­hatna velük. REFLEKTOR Osztatlan siker A tanárképzés rendszere 2013-ban vált ismét osztat­lanná, miután a 2005-ben bevezetett Bologna-rend­­szer - ami két részre, hároméves alap- és kétéves mesterképzésre osztotta a felsőoktatási tanulmá­nyokat - sikertelennek bizonyult ezen a területen. Az átalakításokból eleve kimaradtak az orvos- és jogász­jelöltek, s a bevezetés után hamarosan a tanároknál is beigazolódtak a szakmai félelmek. Az alapszak elvégzésével szerzett diplomával szinte lehetetlen pedagógusként elhelyezkedni (kivéve a tanító szak), ahhoz mesterképzésre is szükség volt, ám oda sokan nem jutottak be, vagy eleve nem is jelentkeztek. Az ötéves osztatlan képzés elvégzésével viszont min­denki pedagógus képesítést szerez - a 2005 előtti rendszerhez hasonlóan. A nyugdíjasok segíthetnek FELMENTÉS A nyugdíjas pe­dagógusok visszahívásában látja a tanárhiány átmeneti megoldási lehetőségét a Pedagógusok Szak­­szervezete (PSZ). Javaslatuk sze­rint az orvosokhoz hasonlóan a ta­nároknál is engedélyezni kellene a „munka vagy nyugdíj” szabály alóli felmentést, hogy azok a pedagógu­sok, akik még éreznek magukban elegendő energiát és elhivatottsá­got, nyugdíj mellett is taníthassa­nak úgy, hogy a kereset mellett a nyugdíjuk is megmaradjon. A nyugdíjasok továbbfoglalkoz­tatása egyébként most is lehet­séges: engedélyhez kötött, amit ugyan a legtöbbször megadnak, a nyugdíjról azonban le kell monda­ni, ezért az érintettek jellemzően nem vállalnak munkát. A kormány korábban határozott nemmel vá­laszolt a felvetésre, ám az egyik legutóbbi sztrájkbizottsági tárgya­láson Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár már úgy nyi­latkozott, felül fogják vizsgálni a kérdést. A PSZ egyébként határozottan elutasítja a kormány tervét, amel­­­lyel képesítés nélküli „tanárokat” engednének az iskolába. Galló Ist­vánná PSZ-elnök ezzel kapcsolat­ban úgy nyilatkozott, ez a szakma lenézése és semmibe vétele, ami azt üzeni a pedagógusoknak, hogy „tanítani bárki elmehet”, nem szükséges tanári diploma sem. DIPLOMÁRA SZÜKSÉG VAN GALLÓ ISTVÁN­NÉ A szakma lené­zése és semmibe vétele, ha tanári diploma nélkül lehet tanítani

Next