Népszava, 2017. szeptember (144. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-26 / 225. szám
Ausztriában olcsóbb az üzemanyag, mint nálunk Akié a mesterséges intelligencia, az lesz a jövőben a világ urai - legalábbis az orosz elnök, Vlagyimir Putyin szerint 13. oldal NÉPSZAVA Szociáldemokrata napilap • Alapítva: 1873-ban Sikerre ítélt musical Notre Dame-i toronyőr 12. oldal 2017. szeptember 26., kedd 144. évfolyam 225 szám www.nepszava.hu nepszava@nepszava.hu Ára: 250 forint BÍRÓ MARIANNA - A magyar emberek döntő többsége kormányváltást akar - kezdte hétfői sajtótájékoztatóját Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint a választópolgárok többsége csak akkor fog a demokratikus oldalra szavazni, ha azt látja, hogy az ott lévő politikai erők valóban győzni akarnak, és valóban le akarják váltani a Fidesz-rezsimet. Világos, hogy ebben a választási rendszerben csak akkor van esély a kormány leváltására, ha teljes, egységes demokratikus ellenzéki indulás van. Ez pedig azt jelenti, hogy mind a 106 választási körzetben közös jelöltet, közös listát és közös miniszterelnök-jelöltet állít a demokratikus ellenzék - jelentette be. Botka, az MSZP és a Kormányváltók Szövetségeként már bemutatott partnerek ezért nagyvonalú ajánlatot tettek hat másik pártnak: induljanak szövetségben a 2018-as választáson úgy, hogy a többiek vihetik a listás helyek felét, és az egyéni jelöltek közül elvben akármennyit. A listás felosztás arányait a Republikon Intézet és a Závecz Research havi kutatásainak átlagaiból számolták ki. Az ajánlat lényegében arról szól, hogy az MSZP, DK, LMP, Momentum, Együtt, MLP és a Párbeszéd minden jelöltje közös legyen 2018-6. oldal Botka számolt, de még nem jött ki a matek KAMPÁNY Teljes ellenzéki együttműködést ajánl az MSZP és miniszterelnök-jelöltje. A megszólított pártok nem kaptak a lehetőségen. ban. Egyetlen országos listát állítanának, így legalább 15 százalékot kellene elérniük, hogy bejussanak a parlamentbe. Ez azt is magával vonná, hogy az egyéni jelöltek is az összes párt lógójával indulnának, és így a rájuk adott töredék szavazatok is mind egy listára számolódnának, amivel sok kis párt akár frakcióalakításra is esélyt kapna, másoknak pedig a parlamentbe jutási esélyei nőnének. Az MSZP elnöke az ajánlatuk alapos megfontolását kérte, ám Molnár Gyula csalódhatott: a reménybeli partnerek egyelőre nem ilyen nyitottak. Pedig éppen úgy, ahogyan az új választási rendszer kérdésében, az indulás ügyében is lenne mit átgondolni. FOLYTATÁS A 3. OLDALON FOTÓ: TÓTH GERGŐ VÁRAKOZÁS Az MSZP minden egyéni körzetben közös jelöltet szeretne Bekeményít a német kancellár BERLIN Bár Angela Merkel a vasárnapi német választáson megszerezte újabb, negyedik kancellári mandátumát, nehéz koalíciós tárgyalások előtt áll a liberálisokkal és a környezetvédőkkel. Az FDP előre jelezte, magának követeli a pénzügyi tárcát. A Zöldek ugyanakkor nem gördítenének akadályt a koalíciós együttműködés elé. A németeknek egyelőre kevesebb mint a negyede támogatná a CDU/CSU, az FDP és a Zöldek alkotta kabinetet. Merkel közölte, bár az SPD már vasárnap jelezte, nem kívánja folytatni a nagykoalíciót, a szociáldemokratákkal is megbeszéléseket folytat. Budapest keményebb politikára számíthat az új kormánytól, mert mind a li berálisok, mind a környezetvédők határozottabb fellépést követelhetnek Merkeltől a jogsértő EU-s tagállamokkal szemben. REFLEKTOR A 2. OLDALON ÚJ KIHÍVÁSOK Nem áll a feje tetejére a német belpolitika o> Porosenko mégis aláírta az ukrán oktatási törvényt KISEBBSÉGI JOGOK Petro Porosenko ukrán elnök aláírta a nagy vihart kavart új oktatási törvényt, amelyet szeptember 5-én fogadott el a kijevi parlament. Az államfő a jogszabály aláírásakor hangsúlyozta, a törvény lehetőséget teremt az oktatási rendszer „mélyreható és átfogó” megreformálására, egyúttal megnöveli az ukrán mint államnyelv szerepét az oktatásban - adta hírül hétfő este a távirati iroda. A magyar kormány az utolsó pillanatokig próbált nyomást gyakorolni az ukrán elnökre, hogy ne írja alá a törvényt, amely a kisebbségi nyelveken történő oktatás visszaszorítása miatt Magyarországon is tiltakozásokat váltott ki. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere - szintén hétfőn - Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitóján mondott beszédében üzent. Kijelentette, hogy a jogszabály vitatott cikkelye „ezer sebből vérzik”, és szembemegy mindazzal, amire a szabaddá lett ukrán és magyar nemzet szerződött egymással, valamint egy sor olyan nemzetközi egyezménnyel, amelyet az európai nemzetek közössége felé indulva Ukrajna elvállalt. „Készen állunk küzdeni, készen állunk tárgyalni, készen állunk a nemzetiségi oktatás érdekében megegyezni” - közölte Balog, a jelek szerint: mindhiába. NÉPSZAVA Petro Porosenko - az elnököt nem hatották meg a tiltakozások Esetleges a menekülő gyerekek orvosi ellátása NINCS SEGÍTSÉG Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) adatai alapján soha nem volt annyi menekülő gyermek a világon, mint jelenleg. Az UNICEF szerint Svédországban 35 400 javarészt fiatal afgán, míg Németországban 60 ezer - javarészt Szíriái, afgán és iraki - fiatal keresett eddig menedéket. Magyarországon egyedül az idei esztendőben 970 kiskorú menedékkérelmét vizsgálta a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, közülük 141 kísérő nélkül érkezett. A menekülő gyermekek orvosi ellátása elvileg megoldott, a gyakorlat - a munkában részt vevő önkéntes orvosok szerint - ijesztő. CIKKÜNK A 4. OLDALON BAJBAN Banális betegségekből van a legtöbb