Népszava, 2017. szeptember (144. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-26 / 225. szám

Ausztriában olcsóbb az üzemanyag, mint nálunk Akié a mesterséges intelligencia, az lesz a jövőben a világ urai - legalábbis az orosz elnök, Vlagyimir Putyin szerint 13. oldal NÉPSZAVA Szociáldemokrata napilap • Alapítva: 1873-ban Sikerre ítélt musical Notre Dame-i toronyőr 12. oldal 2017. szeptember 26., kedd 144. évfolyam 225 szám www.nepszava.hu nepszava@nepszava.hu Ára: 250 forint BÍRÓ MARIANNA - A magyar emberek döntő több­sége kormányváltást akar - kezd­te hétfői sajtótájékoztatóját Botka László. Az MSZP miniszter­elnök-jelöltje szerint a választó­­polgárok többsége csak akkor fog a demokratikus oldalra szavazni, ha azt látja, hogy az ott lévő po­litikai erők valóban győzni akar­nak, és valóban le akarják váltani a Fidesz-rezsimet.­­ Világos, hogy ebben a választási rendszerben csak akkor van esély a kormány leváltására, ha teljes, egységes de­mokratikus ellenzéki indulás van. Ez pedig azt jelenti, hogy mind a 106 választási körzetben közös je­löltet, közös listát és közös minisz­terelnök-jelöltet állít a demokra­tikus ellenzék - jelentette be. Botka, az MSZP és a Kormány­váltók Szövetségeként már be­mutatott partnerek ezért nagy­vonalú ajánlatot tettek hat másik pártnak: induljanak szövetségben a 2018-as választáson úgy, hogy a többiek vihetik a listás helyek fe­lét, és az egyéni jelöltek közül elv­ben akármennyit. A listás felosztás arányait a Republikon Intézet és a Závecz Research havi kutatásai­nak átlagaiból számolták ki. Az ajánlat lényegében arról szól, hogy az MSZP, DK, LMP, Momen­tum, Együtt, MLP és a Párbeszéd minden jelöltje közös legyen 2018-6. oldal Botka számolt, de még nem jött ki a matek KAMPÁNY Teljes ellenzéki együttműködést ajánl az MSZP és miniszterelnök-jelöltje. A megszólított pártok nem kaptak a lehetőségen. ban. Egyetlen országos listát állí­tanának, így legalább 15 százalékot kellene elérniük, hogy bejussanak a parlamentbe. Ez azt is magával vonná, hogy az egyéni jelöltek is az összes párt lógójával indulnának, és így a rájuk adott töredék szava­zatok is mind egy listára számo­­lódnának, amivel sok kis párt akár frakcióalakításra is esélyt kapna, másoknak pedig a parlamentbe jutási esélyei nőnének. Az MSZP elnöke az ajánlatuk alapos megfon­tolását kérte, ám Molnár Gyula csa­lódhatott: a reménybeli partnerek egyelőre nem ilyen nyitottak. Pedig éppen úgy, ahogyan az új választási rendszer kérdésében, az indulás ügyében is lenne mit átgondolni. FOLYTATÁS A 3. OLDALON FOTÓ: TÓTH GERGŐ VÁRAKOZÁS Az MSZP minden egyéni körzetben közös jelöltet szeretne Bekeményít a német kancellár BERLIN Bár Angela Merkel a va­sárnapi német választáson meg­szerezte új­abb, negyedik kancellári mandátumát, nehéz koalíciós tárgyalások előtt áll a liberáli­sokkal és a környezetvédőkkel. Az FDP előre jelezte, magának kö­veteli a pénzügyi tárcát. A Zöldek ugyanakkor nem gördítenének akadályt a koalíciós együttműkö­dés elé. A németeknek egyelőre kevesebb mint a negyede támogat­ná a CDU/CSU, az FDP és a Zöldek alkotta kabinetet. Merkel közölte, bár az SPD már vasárnap jelezte, nem kí­vánja folytatni a nagykoalíciót, a szociáldemokratákkal is meg­beszéléseket folytat. Budapest keményebb politikára számíthat az új kormánytól, mert mind a li­­ berálisok, mind a környezetvédők határozottabb fellépést követel­hetnek Merkeltől a jogsértő EU-s tagállamokkal szemben. REFLEKTOR A 2. OLDALON ÚJ KIHÍVÁSOK Nem áll a feje tetejére a né­met belpolitika o> Porosenko mégis aláírta az ukrán oktatási törvényt KISEBBSÉGI JOGOK Petro Porosenko ukrán elnök aláírta a nagy vihart kavart új oktatási tör­vényt, amelyet szeptember 5-én fogadott el a kijevi parlament. Az államfő a j­ogszabály aláírásakor hangsúlyozta, a törvény lehető­séget teremt az oktatási rendszer „mélyreható és átfogó” megrefor­málására, egyúttal megnöveli az ukrán mint államnyelv szerepét az oktatásban - adta hírül hétfő este a távirati iroda. A magyar kormány az utolsó pillanatokig próbált nyomást gya­korolni az ukrán elnökre, hogy ne írja alá a törvényt, amely a kisebb­ségi nyelveken történő oktatás visszaszorítása miatt Magyaror­szágon is tiltakozásokat váltott ki. Balog Zoltán, az emberi erőforrá­sok minisztere - szintén hétfőn - Beregszászon, a II. Rákóczi Fe­renc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitóján mondott beszédé­ben üzent. Kijelentette, hogy a jogszabály vitatott cikkelye „ezer sebből vér­zik”, és szembemegy mindazzal, amire a szabaddá lett ukrán és ma­gyar nemzet szerződött egymás­sal, valamint egy sor olyan nem­zetközi egyezménnyel, amelyet az európai nemzetek közössége felé indulva Ukrajna elvállalt. „Készen állunk küzdeni, készen állunk tár­gyalni, készen állunk a nemzetisé­gi oktatás érdekében megegyezni” - közölte Balog, a jelek szerint: mindhiába. NÉPSZAVA Petro Porosenko - az elnököt nem hatották meg a tiltakozások Esetleges a menekülő gyerekek orvosi ellátása NINCS SEGÍTSÉG Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) adatai alapján soha nem volt annyi me­nekülő gyermek a világon, mint jelenleg. Az UNICEF szerint Svéd­országban 35 400 javarészt fiatal afgán, míg Németországban 60 ezer - javarészt Szíriái, afgán és iraki - fiatal keresett eddig mene­déket. Magyarországon egyedül az idei esztendőben 970 kiskorú me­nedékkérelmét vizsgálta a Beván­dorlási és Menekültügyi Hivatal, közülük 141 kísérő nélkül érkezett. A menekülő gyermekek orvosi ellá­tása elvileg megoldott, a gyakorlat - a munkában részt vevő önkéntes orvosok szerint - ijesztő. CIKKÜNK A 4. OLDALON BAJBAN Banális betegségekből van a legtöbb

Next