Népszava, 2017. október (144. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-02 / 230. szám

3. oldal A parlament elé kerül ma a kötvénybiznisz DANÓAN­A Az ormosbányai Bajzát Lászlóné, miután 18 milliméteres göböt talál­tak a pajzsmirigyén, szeptemberben kért időpontot a miskolci megyei kórház endokrinológiai szakrende­lésén. Kapott is: április 11-én 10 óra 45 percre. „El sem akartuk hinni, hogy 210 nap múlva derülhet csak ki, mekkora a baj” - mondta az as­­­szony férje. Bajzát Lászlóné esete nem egyedi, derült ki lapunk körkér­déséből. A fővárosban a várakozási idő az endokrinológiánál egy-más­­fél hónap, a kardiológián hasonló. A reumatológiákon másfél-két hó­nap várakozás sem számít kiug­rónak. Vidéken sokkal rosszabb a helyzet. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövet­ség elnöke a relatív orvoshiánnyal, a bürokratikus és finanszírozási aka­dályokkal magyarázta a várakozási idő meghosszabbodását. Mindezek tükrében érthető: aki teheti, egyre inkább a magánren­deléseket választja az állami ellátás helyett. Akinek erre nem futja, nem tehet mást: beáll a sor végére, és ki­szolgáltatottan vár. REFLEKTOR A 2. OLDALON Egészen mást csinál a kormány, mint amit a parlament jóváhagyott a Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője 5. oldal Halálosan hosszú várólisták ELLÁTATLANSÁG Van, aki több mint fél évet vár arra, hogy kiderüljön, mekkora a baj. Aki teheti, a fizetős ellátást választja, de egyre többen nem kerülnek időben szakorvoshoz. MOSTANTÓL EZ A NORMÁLIS ! Sokszor túl későn derül ki, hogy nagy a baj TIBA SÁNDOR kórházigazgató szerint a hosszú várakozási idő nem tekinthető rendkívülinek A kormány a cégek kontójára csökkentené a rezsit KÖZMŰSZÁMLA Továbbra se engedi át a lakosságnak a tartósan megfeleződő nemzetközi energia­árakat az Orbán-kabinet - olvasható ki a Magyar Közlöny legutóbbi szá­mában közzétett szabálymódosító csomagból. Ebben az importföld­gázon képződő - a múlt évben elért több tízmilliárdos - nyereség álla­mi cégek közötti felosztásán ma­ Tóth Bertalan: az olcsón vett és drágán adott földgázon tete­mes nyereség képződik dúsítottak, ám a lakosságot ismét kihagyták a kedvezményezettek közül. Mint korábban megírtuk, Tóth Bertalan szocialista frakció­­vezető számításai szerint az extra haszon az átlagfogyasztásig 32 szá­zalékos lakossági gázárcsökkentést tenne lehetővé. Míg a saját haszná­ból nem enged az állam, a kormány szigorúan figyelteti, hogy a vezeté­kes cégek betartják-e a rájuk kirótt és milliárdokba kerülő „rezsicsök­kentést”. Az ingyenes közműbe­kötések késleltetése miatt a Tigázt már szabotázzsal vádolják. BŐVEBBEN A 6. OLDALON Koordinált össze nem fogás ELLENZÉK Az MSZP szerint a Demokratikus Koalíció éveken át másról sem beszélt, mint az ös­­­szefogás szükségességéről, ennek ellenére Gyurcsány Ferenc most hátat fordított az ellenzéki tárgya­lásoknak, így reagáltak a DK szom­bati közleményére, amely szerint koordinált egyéni jelöltállítást ja­vasolnak és önálló listát állítanak a 2018-as választásra. A múlt héten újabb csúcsra ért a demokratikus ellenzéki agónia, amelyben új sze­replők is megjelentek. Saját érin­tettségét Molnár Zsolt szocialista képviselő a lapunknak adott inter­júban tisztázza. CIKKÜNK A 3. OLDALON Visszakérheti az EU a fizetős játszótér árát 4. oldal A Franco-érát idézte az erőszak REFERENDUM „Hosszú ideig fog tartani a szavazatok összeszá­molása” - mondta a katalán kor­mány szóvivője, Jordi Turrull az este nyolc órai urnazárást és egy erőszakkal teli napot követően, bár aligha kérdés, hogy az igenek nyernek. Az este közölt adatok szerint a rohamrendőrök és a sza­vazni vágyók közötti összecsapá­sokban közel 500 ember sérült meg. A hatóságok gyakran brutális fellépését a sajtónak nyilatkozó katalánok közül többen is a Fran­­co-érában tapasztaltakhoz hason­lították. Mariano Rajoy néppárti kormányfő az urnazárást követően azt mondta: nem történt referen­dum, s kiállt a rendőrök fellépése mellett. Carles Puigdemont kata­lán vezető lapzártánk után reagált Rajoy szavaira. A jövő egyelőre bizonytalan. A katalán parlament által elfogadott törvény értelmében 48 órán belül kiáltják ki a függetlenséget. A nép­szavazás azonban nem tekinthető legálisnak: az alkotmánybíróság felfüggesztette, ráadásul vasárnap is kaotikus állapotok uralkodtak a szavazóhelyiségekben, miután a csendőrök lefoglaltak számos sza­vazólapot és urnát. Sokan boríték nélkül, otthon nyomtatott szavazó­lapokon voksoltak, nem a számuk­ra kijelölt szavazókörökben. Pere Ríos, az El País szakértője szerint a neheze csak most követ­kezik. A spanyol kormány ugyanis nem hagyja annyiban, ha kikiáltják a függetlenséget. Ríos úgy véli, nem kizárt, hogy Madrid élesíti a 155. cikkelyt, amellyel felfüggesztené a katalánok önrendelkezését. CIKKÜNK A 8. OLDALON ELDURVULT ! A rendőrség megpróbálta­­ megakadályozni a voksolást A

Next