Népszava, 2017. október (144. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-18 / 244. szám
NÉPSZAVA 2017. október 18., szerda Az aláírásgyűjtést is megállítaná a közgyűlés NÉPSZAVAZÁS Újabb referendum ellehetetlenítésére készül a főváros: az olimpiarendezés után a tervezett római-parti gátról sem mondhatnak véleményt a budapestiek. Már az előkészítést is okafogyottá tennék. SIMON ZOLTÁN A Fővárosi Közgyűlés mai döntésén múlik, folytatják-e az aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy a főváros helyezze hatályon kívül a Római-partra tervezett mobilgát létesítéséről hozott áprilisi határozatát. A gát nyomvonaláról több éve tartó vitát a népszavazás elvileg lezárhatná, de a közgyűlés ma várhatóan keresztbe tesz a demokratikus megoldásnak. Minderről Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja, óbudai önkormányzati képviselő, az egyik kezdeményező beszélt lapunknak. Mint ismert, a fővárosi népszavazási kezdeményezésnek a Kúria múlt heti döntése adott zöld utat. A bíróság - megváltoztatva a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) döntését - hitelesítette a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos népszavazási kérdést. Béres - Pataki Mártonnal közösen beadott kérdése így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV. 5.) számú határoza...a Nánási út és a Királyok útja vonalán építendő gátat preferálják tát?” Vagyis azt szeretnék elérni, hogy a római-parti mobilgát ne az áprilisban kijelölt parti nyomvonalon épüljön meg, hanem másutt leginkább a Nánási út és a Királyok útja vonalán építendő gátat preferálják a fák védelmére hivatkozva. A Magyar Nemzet értesülései szerint a Tarlós István főpolgármester által mára összehívott rendkívüli közgyűlés - amelynek előterjesztés nélküli meghívóját a főpolgármester nem írta alá - megakadályozza a referendumot, akárcsak az év eleji olimpiai népszavazást: formailag visszavonják az áprilisi határozatot, s helyette arról döntenek, hogy a parton, de a Dunától néhány méternyire, a kerítésekhez közeli nyomvonalon épülhet meg a mobilgát, amelynek lehetőségéről szeptember végén már amúgy is határoztak. Ez a döntés már magát az aláírásgyűjtést is meggátolná. Béres András is tart ettől, ha visszavonja az áprilisi határozatot a közgyűlés, attól jogilag az aláírásgyűjtés még folytatódhat ugyan, de sok potenciális aláíróban felmerülhet a kérdés, hogy miért is kellene támogatni egy okafogyottá vált kezdeményezést. Kérdésünkre Béres azt mondta, a határozat ilyen visszavonása „a joggal való visszaélés” lenne, aminek politikai következményei kellene hogy legyenek. Arra a kérdésünkre, hogy általában hogyan vélekedik a kormánypártok ellenzéki népszavazásokat ellehetetlenítő lépéseiről, Béres azt mondta: „szinte lehetetlen egy népszavazási kezdeményezéssel megfelelni a törvénynek”, annyi feltételt és akadályt állítottak a kormánypártok a referendumok elé. Hozzátette, sokkal nehezebb például egy fővárosi népszavazás esetén összegyűjteni a megfelelő számú, 138 ezer aláírást, mint az országos népszavazás elrendeléséhez szükséges 200 ezret. Hiszen a fővárosban az ország lakosságának mintegy ötöde él, mégis az országos referendumhoz a budapesti népszavazáshoz szükséges aláírásszámot nem sokkal meghaladó szignó szükséges. Továbbá, amíg az országos referendum kiírásához 120 nap alatt kell a 200 ezer aláírást összeszedni, a fővárosi 138 ezer szignó összegyűjtésére mindössze 30 nap áll rendelkezésre. Korábban két magánszemély alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (AB) a Momentum év eleji népszavazási kezdeményezése kapcsán. Fogarasi József és Galambos Károly szerint, miután év elején összegyűlt a megfelelő számú aláírás, a Fővárosi Közgyűlésnek mindenképpen el kellett volna rendelnie a referendumot arról, rendezzen-e Budapest olimpiát 2024-ben. Mivel a Kúria jóváhagyta a közgyűlés ezzel ellentétes határozatát, azt kérik az AB-tól, semmisítse meg a legfőbb bírói szerv és a közgyűlés döntését is. Továbbá úgy vélik, Alaptörvény-ellenes a népszavazási törvény két idevágó passzusa, így azok megsemmisítését is kérik. A történet ismert, a Momentum február 17-én a szükséges 138 ezer helyett 266 ezer aláírást adott le kezdeményezése mellett, amelyben a Fővárosi Közgyűlést a 2024-es olimpiai pályázat visszavonására kérte. Ám a közgyűlés - még az aláírások hitelesítése előtt - március 1-jén, a maihoz hasonlóan rendkívüli ülésén a pályázat visszavonása mellett döntött. Eközben a jogorvoslatok lezárulta után március 24-én megnyílt az út a népszavazás elrendelése előtt, csakhogy a Fővárosi Közgyűlés saját korábbi, a rendezést visszavonó határozatára hivatkozva április 5-én úgy döntött, hogy a fővárosi népszavazást nem rendeli el. Ezt a döntést hagyta jóvá a Kúria, majd ezt támadta meg alkotmányjogi panaszában a két magánszemély. FORMAILAG VISSZAVONJÁK BÉRES ANDRÁS A Párbeszéd óbudai képviselője fideszes trükktől tart ELINDULT Szinte az egész ellenzék gyűjt, egy nap alatt több mint tízezer aláírás gyűlt össze a mobilgát ellen 138 ezer érvényes aláírás kell a sikerhez Okafogyott országos kezdeményezések NEM HAGYJAK „Ha azt akarjuk, és én ezzel egyetértek, hogy adjuk vissza az embereknek minél hamarabb a lehetőséget, hogy meghatározzák, mi legyen Magyarország jövője, ahhoz a leginkább közelvivő, hatékony, tulajdonképpen egyetlen rendelkezésre álló alkotmányos eszköz az a népszavazás.” Orbán Viktor miniszterelnök mondta ezt a népszavazás intézményéről még 2008-ban, a Fidesz elnökeként a köztelevízióban. Természetesen a saját maga, pontosabban a Fidesz által kezdeményezett országos népszavazás volt az apropója megszólalásának. A Fidesz számára a 2008. március 9-én megrendezett, úgynevezett „szociális népszavazás”, amely mindhárom kérdésben az ellenzéki párt sikerét hozta, megnyitotta az utat a 2010-es kétharmados parlamenti választási győzelem előtt. Bő egy hónappal később ugyanis az SZDSZ visszavonta minisztereit a kormányból, s ezzel a koalíció megszűnt. Orbánnak több olyan megszólalását is fel lehetne idézni még 2010 előttről, amelyben a népszavazás fontosságát hangsúlyozta. 2007- ben - szintén az MTV-ben - úgy fogalmazott: „Azt akarjuk, hogy két választás között is, ha fontos ügyről van szó, legyen meg a békés, alkotmányos eszközünk, erőszakmentes eszközünk, hogy érvényt szerezhessünk az akaratunknak.” Mint látható, Orbán pontosan tudja, hogy különösen az országos népszavazás intézménye erős fegyver lehet az ellenzék kezében - főleg akkor, ha a kormányzó párt(ok) kétharmados vagy ahhoz közeli többséggel rendelkeznek. De ugyanez az állítás igaz a mai ellenzékre is, nem véletlen, hogy 2010 óta, de elsősorban 2014 után számtalan országos népszavazási kezdeményezéssel éltek. Ezek közül mindössze kettő olyan volt - a vasárnapi boltzár megszüntetése elleni szocialista kezdeményezés, illetve Vágó Gábor volt LMP-s képviselő korrupcióellenes kérdése -, amely átjutott a Nemzeti Választási Bizottság szűrőjén, és a kormányt is cselekvésre késztette. A kabinet nem várta be egyik aláírásgyűjtés végét sem, mindkétszer inkább törvényt módosított: megszüntette a vasárnapi boltzárat, illetve 12 évre emelte a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét. Ezáltal mindkét kezdeményezés okafogyottá vált, ahogyan a fővárosi próbálkozásoknak is hasonló módon próbáltak gátat vetni Tarlósék. REGEN JO VOLT Népszavazáspárti fideszes szignók REFLEKTOR Nem jött össze a kellő számú aláírás Két olyan országos népszavazási kezdeményezése is volt az ellenzéknek ebben a ciklusban, amelyekben elkezdték az aláírásgyűjtést, de a kormány(pártok) mégsem próbálták törvénymódosítással megakadályozni a referendumot. Az egyik Gőgös Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő nevéhez fűződik, aki magánszemélyként nyújtotta be földügyi népszavazási kérdését, amely így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?" A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem engedte át a kérdést, de a Kúria ezzel ellentétes döntést hozott, így Gőgös 2016 februárjában elkezdhette a szignók gyűjtését. Gőgös júniusban a szükséges 200 ezer aláírásnál jóval többet adott le a Nemzeti Választási Irodánál (NVI), amely azonban csak 181 ezer érvényeset talált. Emiatt az MSZP elnökhelyettese a Kúriához fordult, de a legfőbb bírói fórum helybenhagyta az NVI ellenőrzése nyomán meghozott NVB-döntést. Hasonló sorsra jutott Kész Zoltán kezdeményezése: a független képviselő az állami cégvezetők kétmilliós bérplafonjáról szeretett volna országos népszavazást, ám neki sem jött össze a 200 ezer támogató aláírás. Bár a 100 ezer aláírás itt is megvolt, így az Országgyűlés elé került a kérdés, a parlamenti többség nem rendelte el a referendumot. A Fidesz-KDNP e két kezdeményezést vélhetően azért nem próbálta törvénymódosítással megakadályozni, mert politikusaik többsége - közvetlenül vagy a hozzátartozók révén - érintett volt a két ügyben: részt vettek a földprivatizációban és annak nyertesei közé tartoztak, és rájuk is vonatkozott volna az állami cégvezetők kétmilliós bérplafonja.