Népszava, 2017. október (144. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-18 / 244. szám

NÉPSZAVA 2017. október 18., szerda Az aláírásgyűjtést is megállítaná a közgyűlés NÉPSZAVAZÁS Újabb referendum ellehetetlenítésére készül a főváros: az olimpiarendezés után a tervezett római-parti gátról sem mondhatnak véleményt a budapestiek. Már az előkészítést is okafogyottá tennék. SIMON ZOLTÁN A Fővárosi Közgyűlés mai dönté­sén múlik, folytatják-e az aláírás­­gyűjtést annak érdekében, hogy a főváros helyezze hatályon kívül a Római-partra tervezett mobilgát létesítéséről hozott áprilisi határo­zatát. A gát nyomvonaláról több éve tartó vitát a népszavazás elvileg le­zárhatná, de a közgyűlés ma várha­tóan keresztbe tesz a demokratikus megoldásnak. Minderről Béres András, a Pár­beszéd elnökségi tagja, óbudai ön­­kormányzati képviselő, az egyik kezdeményező beszélt lapunknak. Mint ismert, a fővárosi népszava­zási kezdeményezésnek a Kúria múlt heti döntése adott zöld utat. A bíróság - megváltoztatva a Fővá­rosi Választási Bizottság (FVB) dön­tését - hitelesítette a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos népszavazási kérdést. Béres - Pataki Mártonnal közösen beadott­­ kér­dése így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblö­­zet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV. 5.) számú határoza­...a Nánási út és a Kirá­lyok útja vonalán épí­tendő gátat preferálják tát?” Vagyis azt szeretnék elérni, hogy a római-parti mobilgát ne az áprilisban kijelölt parti nyomvona­lon épüljön meg, hanem másutt­­ leginkább a Nánási út és a Királyok útja vonalán építendő gátat prefe­rálják a fák védelmére hivatkozva. A Magyar Nemzet értesülései szerint a Tarlós István főpolgármes­ter által mára összehívott rendkívüli közgyűlés - amelynek előterjesztés nélküli meghívóját a főpolgármes­ter nem írta alá - megakadályozza a referendumot, akárcsak az év ele­ji olimpiai népszavazást: formailag visszavonják az áprilisi határozatot, s helyette arról döntenek, hogy a parton, de a Dunától néhány méter­nyire, a kerítésekhez közeli nyom­vonalon épülhet meg a mobilgát, amelynek lehetőségéről szeptem­ber végén már amúgy is határoztak. Ez a döntés már magát az aláírás­­gyűjtést is meggátolná. Béres And­rás is tart ettől, ha visszavonja az áp­rilisi határozatot a közgyűlés, attól jogilag az aláírásgyűjtés még foly­tatódhat ugyan, de sok potenciá­lis aláíróban felmerülhet a kérdés, hogy miért is kellene támogatni egy okafogyottá vált kezdeményezést. Kérdésünkre Béres azt mondta, a határozat ilyen visszavonása „a jog­gal való visszaélés” lenne, aminek politikai következményei kellene hogy legyenek. Arra a kérdésünkre, hogy általában hogyan vélekedik a kormánypártok­ ellenzéki népsza­vazásokat ellehetetlenítő lépéseiről, Béres azt mondta: „szinte lehetet­len egy népszavazási kezdeménye­zéssel megfelelni a törvénynek”, annyi feltételt és akadályt állítottak a kormánypártok a referendumok elé. Hozzátette, sokkal nehezebb például egy fővárosi népszavazás esetén összegyűjteni a megfelelő számú, 138 ezer aláírást, mint az országos népszavazás elrendelésé­hez szükséges 200 ezret. Hiszen a fővárosban az ország lakosságának mintegy ötöde él, mégis az országos referendumhoz a budapesti nép­szavazáshoz szükséges aláírásszá­mot nem sokkal meghaladó szignó szükséges. Továbbá, amíg az orszá­gos referendum kiírásához 120 nap alatt kell a 200 ezer aláírást össze­szedni, a fővárosi 138 ezer szignó összegyűjtésére mindössze 30 nap áll rendelkezésre. Korábban két magánszemély alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (AB) a Momentum év eleji népszavazási kezdeményezése kapcsán. Fogarasi József és Galambos Károly szerint, miután év elején összegyűlt a meg­felelő számú aláírás, a Fővárosi Köz­gyűlésnek mindenképpen el kellett volna rendelnie a referendumot ar­ról, rendezzen-e Budapest olimpiát 2024-ben. Mivel a Kúria jóváhagyta a közgyűlés ezzel ellentétes határo­zatát, azt kérik az AB-tól, semmi­sítse meg a legfőbb bírói szerv és a közgyűlés döntését is. Továbbá úgy vélik, Alaptörvény-ellenes a népsza­vazási törvény két idevágó passzusa, így azok megsemmisítését is kérik. A történet ismert, a Momentum február 17-én a szükséges 138 ezer helyett 266 ezer aláírást adott le kezdeményezése mellett, amelyben a Fővárosi Közgyűlést a 2024-es olimpiai pályázat visszavonására kérte. Ám a közgyűlés - még az alá­írások hitelesítése előtt - március 1-jén, a maihoz hasonlóan rendkí­vüli ülésén a pályázat visszavonása mellett döntött. Eközben a jogorvoslatok lezá­rulta után március 24-én megnyílt az út a népszavazás elrendelése előtt, csakhogy a Fővárosi Közgyű­lés saját korábbi, a rendezést vissza­vonó határozatára hivatkozva ápri­lis 5-én úgy döntött, hogy a fővárosi népszavazást nem rendeli el. Ezt a döntést hagyta jóvá a Kúria, majd ezt támadta meg alkotmányjogi pa­naszában a két magánszemély. FORMAILAG VISSZAVONJÁK BÉRES ANDRÁS A Párbeszéd óbudai képvi­selője fideszes trükktől tart ELINDULT Szinte az egész ellenzék gyűjt, egy nap alatt több mint tízezer aláírás gyűlt össze a mobilgát ellen 138 ezer érvényes aláírás kell a sikerhez Okafogyott országos kezdeményezések NEM HAGYJAK „Ha azt akarjuk, és én ezzel egyetértek, hogy adjuk vissza az embereknek minél hama­rabb a lehetőséget, hogy meghatá­rozzák, mi legyen Magyarország jövője, ahhoz a leginkább közelvivő, hatékony, tulajdonképpen egyet­len rendelkezésre álló alkotmányos eszköz az a népszavazás.” Orbán Viktor miniszterelnök mondta ezt a népszavazás intézményéről még 2008-ban, a Fidesz elnökeként a köztelevízióban. Természetesen a saját maga, pontosabban a Fidesz által kezdeményezett országos népszavazás volt az apropója meg­szólalásának. A Fidesz számára a 2008. március 9-én megrendezett, úgynevezett „szociális népszava­zás”, amely mindhárom kérdés­ben az ellenzéki párt sikerét hozta, megnyitotta az utat a 2010-es két­harmados parlamenti választási győzelem előtt. Bő egy hónappal ké­sőbb ugyanis az SZDSZ visszavonta minisztereit a kormányból, s ezzel a koalíció megszűnt. Orbánnak több olyan megszóla­lását is fel lehetne idézni még 2010 előttről, amelyben a népszavazás fontosságát hangsúlyozta. 2007- ben - szintén az MTV-ben - úgy fogalmazott: „Azt akarjuk, hogy két választás között is, ha fontos ügyről van szó, legyen meg a békés, alkot­mányos eszközünk, erőszakmentes eszközünk, hogy érvényt szerezhes­sünk az akaratunknak.” Mint látható, Orbán pontosan tudja, hogy különösen az országos népszavazás intézménye erős fegy­ver lehet az ellenzék kezében - főleg akkor, ha a kormányzó párt(ok) két­harmados vagy ahhoz közeli több­séggel rendelkeznek. De ugyanez az állítás igaz a mai ellenzékre is, nem véletlen, hogy 2010 óta, de elsősor­ban 2014 után számtalan országos népszavazási kezdeményezéssel éltek. Ezek közül mindössze kettő olyan volt - a vasárnapi boltzár meg­szüntetése elleni szocialista kezde­ményezés, illetve Vágó Gábor volt LMP-s képviselő korrupcióellenes kérdése -, amely átjutott a Nemzeti Választási Bizottság szűrőjén, és a kormányt is cselekvésre késztette. A kabinet nem várta be egyik aláírásgyűjtés végét sem, mindkét­szer inkább törvényt módosított: megszüntette a vasárnapi boltzárat, illetve 12 évre emelte a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét. Ezáltal mindkét kezdeményezés okafogyottá vált, ahogyan a fővárosi próbálkozásoknak is hasonló mó­don próbáltak gátat vetni Tarlósék. REGEN JO VOLT Népszavazáspárti fideszes szignók REFLEKTOR Nem jött össze a kellő számú aláírás Két olyan országos népszava­zási kezdeményezése is volt az ellenzéknek ebben a ciklusban, amelyekben elkezdték az aláírás­­gyűjtést, de a kormány(pártok) mégsem próbálták törvénymó­dosítással megakadályozni a refe­rendumot. Az egyik Gőgös Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő nevéhez fűződik, aki magánsze­mélyként nyújtotta be földügyi népszavazási kérdését, amely így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson tör­vényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?" A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem engedte át a kérdést, de a Kúria ezzel ellen­tétes döntést hozott, így Gőgös 2016 februárjában elkezdhette a szignók gyűjtését. Gőgös június­ban a szükséges 200 ezer aláírás­nál jóval többet adott le a Nemzeti Választási Irodánál (NVI), amely azonban csak 181 ezer érvénye­set talált. Emiatt az MSZP elnök­­helyettese a Kúriához fordult, de a legfőbb bírói fórum helyben­hagyta az NVI ellenőrzése nyo­mán meghozott NVB-döntést. Hasonló sorsra jutott Kész Zol­tán kezdeményezése: a független képviselő az állami cégvezetők kétmilliós bérplafonjáról szeretett volna országos népszavazást, ám neki sem jött össze a 200 ezer támogató aláírás. Bár a 100 ezer aláírás itt is megvolt, így az Or­szággyűlés elé került a kérdés, a parlamenti többség nem rendelte el a referendumot. A Fidesz-KDNP e két kezde­ményezést vélhetően azért nem próbálta törvénymódosítással megakadályozni, mert politiku­saik többsége - közvetlenül vagy a hozzátartozók révén - érintett volt a két ügyben: részt vettek a földprivatizációban és annak nyertesei közé tartoztak, és rájuk is vonatkozott volna az állami cég­vezetők kétmilliós bérplafonja.

Next