Népszava, 2017. október (144. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-19 / 245. szám
NÉPSZAVA 2017. október 19., csütörtök REFLEKTOR Turizmusfejlesztés családi körben PÉNZOSZTÁS Hatalmas összegeket tol bele a kormány az elkövetkező bő évtizedben az idegenforgalomba. Kérdés, ki jár majd jól? ! ! VARGA DÓRA Annyit már most is látni, hogy a fejlesztési irányvonalak kijelölésében és a pályázati pénzek elosztásában kiemelt szerepet játszik a tavaly tavasszal létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). Az MTÜ ötlete annak idején Rogán Antal fejéből pattant ki, de a kormányzati csúcsszerv felállításáról szóló megbeszélésen többek között a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel is részt vett. Hozzá, illetve férje, Tiborcz István érdekköreihez számos vendéglátóipari beruházás kapcsolódik. Most pedig - a turisztika innentől kiemelt területként való kezelését is jelezve - személyesen Orbán Viktor ismertette az MTÜ által kidolgozott Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát. A kormány által már elfogadott dokumentum nagy számokkal dolgozik: az elkövetkező 13 évben - a hazai és az uniós forrásokat együttvéve - összesen több mint 828 milliárd forintot öntenek majd a magyar turizmusba, csakis olyan fejlesztésekre, amelyek összhangban vannak a stratégiával. A kitűzött célokban is mertek nagyot álmodni: 2030-ra megduplázódik a hazánkban eltöltött vendégéjszakák száma, 100 ezer új munkahely jön létre az ágazatban. A turizmus hozzájárulása a GDP-hez a jelenlegi 10 százalékról 16 százalékra nő, 30 ezer vendégszobát újítanak fel, 400 turisztikai fejlesztési projekt valósul meg az ügynökség közreműködésével. Az MTÜ ugyanis nem csupán az általa kezelt hazai pályázati források elosztásáért lesz felelős, de közvetlenül is részt vesz a turisztikai fejlesztésekben, a kiemelt fontosságú turisztikai beruházások megvalósításában - olvasható a stratégiában. Gyakorlatilag minden, a turizmust érintő kérdés az ügynökség kezében összpontosul: feladatai közé tartozik még a fentieken túl a turizmust érintő folyamatok feltérképezése, a fejlesztési elképzelések kidolgozása, az ágazat szereplőinek informálása, a turizmus marketingkommunikációjának irányítása, a minősítési rendszerek - védjegyek, díjak - kidolgozása, a turisztikai képzések összehangolása, megvalósítása. Az MTÜ az első lépést már meg-gyakorlatilag minden, a turizmust érintő kérdés az ügynökség kezében összpontosul tette: az általa kidolgozott stratégia egyik kulcseleme turizmusfejlesztés desztinációkra bontása. Ennek lényege, hogy az eddigi egyedi, szétaprózott fejlesztéseket olyan, földrajzilag behatárolható területekre koncentrálják, amelyek a turisztikai kínálati piacon egységes fogadóterületként jelenhetnek meg, és ahol a turista az adott „márkaprofilnak” megfelelő élménycsomagot kap. Tavaly már el is kezdték ezeket a területeket behatárolni. A stratégia a desztinációs fejlesztési célokat - kevés konkrétummal, de annál több vízióval - fel is sorolja. Elsőként említi a Balatont - ahol a miniszterelnök jó barátja, Mészáros Lőrinc vásárolt be tavasszal: az érdekeltségébe került Balatontourist 12 tóparti kempinget működtet. Itt a térség jövőbeni márkapozíciója a „Balaton egész éven át” lenne, ezt segítenék például az új látogatóközpontok Badacsonynál és a Kis-Balatonnál, illetve a négy évszakos családi welnesshotelek. Sopron-Fertő térsége „A történelmi séták egybeolvadnak a felfrissüléssel, regenerációval és gyógyulással” szlogennel versenyez majd a turisták kegyeiért. Tokaj- Zemplén térsége - ahol többek között Mészáros Lőrinc szintén terjeszkedik - „Tokaj több mint bor” üzenettel „állítja fókuszba az aktív turisztikai kínálatot”. A Felső-Tisza térségében az aktív és ökoturizmus lenne az elsődleges termék: javítanák a tiszai vízi túrázás feltételeit, fejlesztenék az egészségturizmust. A Nyírség térségében a Nyíregyházi Állatpark mellett új tematikus park jöhet létre, így a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő egészségturisztikai szolgáltatásának és a térség zarándok vonzerőinek (Máriapócs, Mária út) fejlesztésével „három generációnak térben koncentráltan élményt biztosító, családbarát desztináció” képe rajzolódhat ki a turistákban. A Dunakanyar a Grand Budapest koncepció részeként a „Budapest plusz egy nap” lehetőségét kínálja majd, ennek érdekében fejlesztenék a dunai gyorshajózást és „felszámolnák a dunai átkelés problematikáját” is. Debrecen-Hajdúszoboszló térségben erősítenék az egészségturisztikai pozíciót, a Hortobágy-Tisza-tó térséget pedig Európa egyik kiemelkedő vonzerővel bíró sík vidéki kerékpáros desztinációjává tennék. NÉPSZAVA-INTERJÚ Mindenki léphet egyet előre A jelenlegi munkaerőt megtartani is nehéz lesz a bérek növelése nélkül a turizmusban - véli Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Nagyszabású terveket sző a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia. Reális célkitűzések ezek? Reálisak lehetnek, ha a szükséges feltételek - fejlődő gazdaság, a beruházásokhoz szükséges építőipari kapacitás, a beruházási és foglalkoztatási kedvet segítő adókörnyezet, a nemzetközi utazási kedv, hazánk emelkedő népszerűsége, békés politikai körülmények Európában teljesülnek. De legfontosabb a munkaerőhelyzetre adott hosszú távú megoldás. A stratégia 100 ezer új munkahelyet is vizionál, miközben az ágazat most is munkaerőhiánnyal küzd. Ki tölti majd be ezeket a helyeket? Nehéz kérdés. Azon küzdünk, hogy a jelenlegi alkalmazotti számot megtartsuk, pótoljuk. Az oktatás reformja lehet az egyik eszköz. Fontos a bérek növelése, az ehhez szükséges adóváltozások, a folyamatos fehérítés és a munkába bevonhatók rétegének szélesítése. Ezek nélkül nehéz lesz nemcsak bővíteni, de a jelenlegi munkaerőt is megtartani. Az ügynökség dönt majd gyakorlatilag minden, turisztikát érintő kérdésben. Ilyen erős központosítás szükséges a kitűzött célok megvalósításához? Az egy kézben tartás segítheti a hatékonyság növelését. A szakminisztériumok közötti egyeztetések évtizedek óta akadályozzák a turizmusban a gyors döntéseket, nem volt igazán gazdája a turizmusnak. Ennek végre vége szakad, és átlátható módon lehet tervezni. Máris kezdenek felbukkanni azok a teóriák, miszerint ez is csak a kormányközeli vállalkozások kistafírozását szolgálja. Nem véleményezünk semmilyen spekulációt. A Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Programból ugyanakkor látszik, hogy az mindenki előtt nyitva áll. A hangsúly most a kis- és középvállalkozásokon van. A panziók felújítása erős pillére lesz a programnak, amely az egész országra kiterjed, és erősíti a kormányzati célt, hogy minden turisztikai szereplő előre tudjon lépni egyet a saját területén. V. A. D. 828 milliárd forintot önt az állam a magyar turizmusba ORBÁN VIKTOR miniszterelnök jelentette be a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát: ott fejlesztenek, ahol előzőleg bevásároltak is. Balaton Q; E Jtlapní-Kneprönnyid László: a tárcaharcok évtizedek óta akadályozzák a turizmusban a gyors döntéseket Balaton: STATISZTIKA Egyes vendégvárók szerint régen tapasztalt tömeg kereste fel idén nyáron a Balatont, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból azonban ez nem vagy csak alig tükröződik. Siófokon egyenesen politikai purparlé lett abból szezonzárás után, hogy a KSH kilencszázalékos visszaesést mutatott ki a vendégéjszakák számában tavalyhoz képest. A balatoni települések egyébként soha nem is voltak kibékülve a KSH-számokkal, hiszen azok csak a kereskedelmi szálláshelyek - hotelek, panziók - vendégforgalmát mutatják. Az önkormányzatok adatai ezzel szemben az idegenforgalmi adó bevételein alapulnak, amelyben a magánszálláshelyek vendégforgalma is szerepel. Egyes településeken ezért - így például Balatonbogláron, ahol kevés a kereskedelmi szálláshely - a valós vendégforgalom több mint a duplája a KSH által közzétettnek. De Siófok számára is kedvezőbb volt a kép a „Zimmer Ferikkel” együtt: így már 3 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma július végén, augusztus végén pedig egy százalékkal. Tavaly év végén váratlanul bezárták az Erzsébet Szállodát, amely önmagában 6-10 százalékos vendégéjszakaszám-kiesést jelent. Meglehet az is, hogy azok a családos vendégek, akikre a bulituristák helyett koncentrálunk, inkább a magánszálláshelyeket keresik, és nem a wellness-szállodákat - ad magyarázatot Lengyel Róbert siófoki polgármester a KSH által jelzett mínuszra. Zamárdit nem bolygatta fel a KSH július végi számsora, pedig az ott még jelentősebb, 11 százalékos vendégéjszaka-visszaesést mutatott. Csákovics Gyula polgármester szerint ők a „pénzüknél vannak”, az idei nyár is hozta a tervezett bevételt. Ennek egy igen jelentős részét a Balaton Sound adta - a fesztivál legalább felerészben külföldi vendégserege is zömmel a helyi szálláskiadóknak generált forgalmat. A KSH - csak a kereskedelmi szálláshelyeket figyelembe vevő - adatai szerint a belföldi turistaforgalom júliusban és augusztusban minden hazai régióban nőtt, kivéve a Balatont. A szakemberek azonban nem aggódnak. Az évek óta tartó stagnálást látva azt mondják: a balatoni régió jól bejáratott célállomás, kiugróan magas vendégforgalma látványosan már nem növelhető. Mindenki örül azonban annak, hogy hosszú idő után az idén végre érezhetően nőtt a Balatonra érkező külföldi turisták száma, az első nyolc hónapban 10,4 százalékkal meghaladva a 8,9 százalékos országos átlagot is. F. I. a „Zimmer Ferik” szezonja volt Lengyel Róbert: a családos vendégek inkább a magánszálláshelyeket keresik