Népszava, 2017. december (144. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-01 / 280. szám

BELFÖLD Hiába háborognak az orvosok a kamarában EGÉSZSÉGÜGY Éger István elnök szerint, aki küldöttként napokkal ezelőtt értesült csak a tagdíj tervezett emeléséről, az vessen magára. DANÓANNA „Nincs se jogosítványom, se felha­talmazásom visszavonni a szomba­ti küldöttgyűlés napirendi pontjai közül a tagdíjemelést” - közölte a Népszava kérdésére Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Hozzátette: „nem is lenne erkölcsös, ha egy ilyen horderejű ügyet a kül­döttek nem vitatnának meg, mert akárhogyan is ellene vagy mellette döntenek,a következményekért ne­kik kell viselniük a felelősséget.” A köztestület elnökét azon a - végül két részletben megtartott - tájékoztatón kérdeztük, amelyre maga hívta össze az újságírókat, hogy tisztázza: a szervezet háza tá­ján minden rendben. Az első rész­ben azt mondta: a kamara munkája szabályosan zajlik, 48 ezer tagot számlálnak, néhányan közülük az utóbbi hetekben valótlanságokkal árasztották el a közvéleményt. Ám éppen a tisztességes és hallgatag többség nevében kötelességének érezte, hogy cáfolja a mendemon­dákat. „Az egyik ilyen, hogy másfél milliárd forintos költségvetéssel dolgozunk, de ez nem igaz. Nem közügy, de nyilvános, hogy valójá­ban körülbelül 900 milliós a költ­ségvetésünk” - mondta. Az elnök beszélt arról is, nem érti, hogy miért a szombati kül­döttgyűlés előtt háborodnak fel néhányan, mikor már októberben megszavazta a területi szervezetek tanácsa, hogy tagdíjemelési indít­ványt tűznek napirendre. „Aki tehát küldöttként napokkal ezelőtt érte­sült csak az indítványról, az vessen magára”- mondta. Ezt követően azonban még mi­előtt bárki is kérdezhetett volna Kunetz Zsombor mentőorvos, blog­ger ragadta magához a szót. S mint mondta: tételesen szeretné cáfolni az elnök úr által elmondottakat, így például szerinte a kamara nem 900 millió forintból gazdálkodik, mert a köztestület 2015-ös költségvetésé­ben a főösszeg 1,380 milliárd forint. Kunetz Zsombor hosszan sorolta az érveit, hogy miért nincs szük­ség újabb tagdíjemelésre. Fölrótta, hogy perben kellett kikövetelnie a kamara gazdálkodási adatait, s hiá­ba nyerte meg első fokon az ügyet, még mindig nem kapott válaszokat a bíróság által is jogosnak ítélt kér­déseire. Ezért jött most ide, hogy nyilvánosság előtt is kérdezhesse Eger Istvánt. költségvetési főösszege 1­380 milliárd forint volt, nem pedig 900 millió, mint az elnök állítja A kamara elnöke előbb próbálta tompítani Kunetz Zsombor állítá­sait, aki viszont nem nagyon hagyta őt szóhoz jutni. Végül Eger István dühösen fölpattant helyéről, men­tében szólt vissza az újságíróknak: ha van kérdésük, a szobájában meg­találják, ott szívesen válaszol, de itt és most nem vitatkozik. A második, külön tájékoztatón Eger István a tagdíjemelés szük­ségességét egyebek mellett a fele­lős előrelátással magyarázta. Mint mondta: két év múlva, amikor a mostani elnökség leköszön, nem lenne jó, ha kiürült kasszát len­ne kénytelen maga után hagyni. A tagdíjakból befolyt összeg ugyanis nem elég a kamara, az egyre bo­nyolultabb ügyeket tárgyaló etikai bizottságok működtetésére. Emiatt egy ideje már a megtakarításokból egészítik ki a működtetési költsé­geket. Ha ez így megy tovább, felélik a szervezet tartalékait. Hozzátette: szerinte a 2300-ról 4000 forintra emelt tagdíj nem róhat elviselhetet­len terhet senkire. FÜGGÖNY A kamara elnö­ke rohanvást távozott az első tájékoztatóról KIPERELT CÁFOLAT KUNETZ ZSOMBOR szerint 2015- ben a kamara Fogorvosok három milliója Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős állam­titkár, Herman Péter, a MOK Fogorvosi tagozatának elnöke és Éger István közösen jelentette be, hogy va­lamennyi fogorvosi alapellátó praxis még karácsony előtt megkapja a 3 millió forintot. A célra 7,6 milliár­­dot költ az állam. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint ez most egy egyszeri összeg, de a jövő évben lesz folytatás, mert rendezik az alapellátó fogorvosok finanszírozá­sát. Az államtitkár megjegyezte azt is, hogy a három millió forintot szabadon, bármire elkölthetik az orvo­sok, de reméli, hogy a praxisokban nem feledkeznek meg az asszisztenciáról sem, s nekik is juttatnak va­lamit. MSZP: Kunhalmi lehet a listavezető BALOLDAL Amíg a szövetségi po­litika a többi párt miatt kiszámítha­tatlan, addig nincs értelme listaállí­tásról és jelöltekről tanácskozni - így hangzik a hivatalos indoklása annak, hogy jelen állás szerint az MSZP el­napolja a december 9-re összehívott kongresszusát. Hivatalos indoklás van, hivatalos döntés egyelőre nincs. A végső szót a mai elnökségi ülés mondja ki - ami mindenképp lesz, ha nem az elnök hívja össze, akkor a testület kétharmada teszi ezt meg. Mindez azt jelzi, komoly indulatok feszítik a vezérkart. Nem véletle­nül, a mai nap duplán fontos: ekkor lehet utoljára módosítani a kong­resszus napirendjét (vagy törölni), továbbá ma egyeztet az MSZP dele­gációja Gyurcsány Ferenccel. Mint azt lapunk jelezte, úgy volt, hogy a két párt be is jelenti, hogy sikerült megegyezni, melyik választókerület kié, ám erre lapzártánkkor semmi esély nem mutatkozott. (Már csak azért sem, mert a legtöbb elnökségi tag úgy gondolja, hogy a választások előtt nem lehet azt üzenni a balolda­li szavazóknak, hogy itt egy 10 száza­lékos párt, amelyik a választókerü­letek 45 százalékában nem akar és nem is indít jelöltet. Emlékeztetőül: egy kiszivárgott tervezet szerint az MSZP jelöltjei a körzetek 55 száza­lékában indulnának, a fennmaradó 45 százalék a DK-t illetné.) Úgyhogy valószínűleg kongresszus helyett annyi történik, hogy a választmány elfogadja a programot. Azt azon­ban az MSZP vezérkara is pontosan tudja, hogy ha nincs egyezség a DK- val, nyoma sincs a közös jelöltnek,­­ a kongresszus is elmarad, akkor to­l­­vább csökkenhet a párt népszerűsé­ge, és a tagság is apátiába zuhanhat. Valószínűsíthető, hogy az MSZP leg­alább egy új arcot próbál felmutatni. Több háttérbeszélgetés után úgy tűnik, Kunhalmi Ágnes budapesti elnököt emelhetik ki listavezetőnek. Ami két dolgot jelent: amíg nincs miniszterelnök-j­elölt, addig ő a párt arca, ezzel párhuzamosan hátrébb vonják Molnár Gyula pártelnököt. Kunhalmi listavezetői szerepéről részleteket a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírek közöl majd. N. B. GY. KUNHALMI ÁGNES Ő lehet a párt arca Esti hír A DK, az Együtt és a Párbeszéd elnökei közös levelet írtak Molnár Gyulának, az MSZP elnökének, amelyben egyeztetésre hívják az MSZP-t a 106 egyéni választóke­rületről való koordinációról. NÉPSZAVA 2017. december péntek Elmeszelte az AB Handó utasítását BÍRÓI FÜGGETLENSÉG Több ponton is Alaptörvény-ellenesnek találta, ezért egyes szövegrészeit megsemmisítette az Alkotmánybí­róság (AB) az Országos Bírósági Hi­vatal (OBH) elnökének az úgyneve­zett integritási szabályzatról szóló utasítását. Handó Tünde OBH-el­­nök tavaly rendelkezett az integri­tási szabályokról, azaz a bíróságok jogszerű, befolyásmentes, feddhe­tetlen működéséről, és a bírák en­nek megfelelő magatartásáról. Ám a Dunaújvárosi Járásbíróság egy bí­rája alkotmányjogi panaszt adott be, s kérte a teljes utasítás, illetve egyes részei megsemmisítését. Az AB szerint Handó utasítása „kizárólag általánosan elfogadott, a szakmai és a laikus közvélemény által a bíróságokkal szemben tá­masztott követelmények betartását célozza” és - szemben a panaszos érvelésével - nem érinti hátrányo­san a bíró ítélkező tevékenységét. Ilyen szabályok megalkotására az OBH-elnök törvényi felhatalmazás­sal bír, írta az AB. A panaszos szerint az utasítás olyan kötelezettségeket állapít meg, amelyek megsértése akár a bírói tisztség megszüntetését is eredmé­nyezheti. Az AB többsége szerint „a bírák csak a törvénynek vannak alá­rendelve, vagyis nemcsak a törvény­hozótól és a végrehajtó hatalomtól, hanem a többi bírótól is független­nek kell lenniük. Utóbbi kapcsán ki kell zárni az igazgatási befolyáso­lás lehetőségét”. Márpedig Handó utasítása arra is felhatalmazást ad. A bíróknak nemcsak a törvényhozótól és a végrehajtó hatalomtól, hanem a többi bírótól is függetlennek kell lenniük hogy az OBH-elnök - nem kötele­ző jellegű - ajánlásban is előírhat olyan magatartást, amelynek meg­sértése a bíróval szembeni eljárást eredményez. Az AB az ajánlásra vonatkozó szövegrészt megsem­misítette, mondván: sérti a bírói függetlenséget. Ráadásul kiemelte: aggályos, hogy az AB-nak „formá­lisan nincs hatásköre ilyen, a bírói függetlenségre potenciálisan hatást gyakorló szabályoknak az alkotmá­nyossági vizsgálatára”, az ilyen sza­bályok ajánlásba nem is foglalhatók, s kilátásba helyezte, hogy az AB az OBH-elnök ajánlásait a jövőben is felül fogj­a vizsgálni. Az utasítás szerint a bíróság el­nöke gondoskodik a visszaélések­re, szabálytalanságokra vonatkozó bejelentések kivizsgálásáról, és „az esetleges jogkövetkezmények al­kalmazásáról”. Arról azonban nem szól, hogy a bíróság elnöke ezeket az intézkedéseket milyen formában teheti meg. Az AB ezért kimondta: az integritássértés megállapítása, a felelősségre vonás kezdeményezése és a jogkövetkezmények alkalmazá­sa sérti a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenséget is, s az erre vonatkozó szövegrészeket ugyan­csak megsemmisítette. Az OBH-elnök, aki tegnap tartot­ta éves beszámolóját, úgy reagált: az AB megerősítette, lehetséges, sőt szükséges az integritás szabályozá­sa, s jelezte, az utasítás felülvizsgá­lata más okból is folyamatban van. A személyét ért kritikákról úgy vél­te: „akire sokat bíznak, attól többet kérnek számon”. S. Z.

Next