Népszava, 2017. december (144. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-01 / 280. szám
BELFÖLD Hiába háborognak az orvosok a kamarában EGÉSZSÉGÜGY Éger István elnök szerint, aki küldöttként napokkal ezelőtt értesült csak a tagdíj tervezett emeléséről, az vessen magára. DANÓANNA „Nincs se jogosítványom, se felhatalmazásom visszavonni a szombati küldöttgyűlés napirendi pontjai közül a tagdíjemelést” - közölte a Népszava kérdésére Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Hozzátette: „nem is lenne erkölcsös, ha egy ilyen horderejű ügyet a küldöttek nem vitatnának meg, mert akárhogyan is ellene vagy mellette döntenek,a következményekért nekik kell viselniük a felelősséget.” A köztestület elnökét azon a - végül két részletben megtartott - tájékoztatón kérdeztük, amelyre maga hívta össze az újságírókat, hogy tisztázza: a szervezet háza táján minden rendben. Az első részben azt mondta: a kamara munkája szabályosan zajlik, 48 ezer tagot számlálnak, néhányan közülük az utóbbi hetekben valótlanságokkal árasztották el a közvéleményt. Ám éppen a tisztességes és hallgatag többség nevében kötelességének érezte, hogy cáfolja a mendemondákat. „Az egyik ilyen, hogy másfél milliárd forintos költségvetéssel dolgozunk, de ez nem igaz. Nem közügy, de nyilvános, hogy valójában körülbelül 900 milliós a költségvetésünk” - mondta. Az elnök beszélt arról is, nem érti, hogy miért a szombati küldöttgyűlés előtt háborodnak fel néhányan, mikor már októberben megszavazta a területi szervezetek tanácsa, hogy tagdíjemelési indítványt tűznek napirendre. „Aki tehát küldöttként napokkal ezelőtt értesült csak az indítványról, az vessen magára”- mondta. Ezt követően azonban még mielőtt bárki is kérdezhetett volna Kunetz Zsombor mentőorvos, blogger ragadta magához a szót. S mint mondta: tételesen szeretné cáfolni az elnök úr által elmondottakat, így például szerinte a kamara nem 900 millió forintból gazdálkodik, mert a köztestület 2015-ös költségvetésében a főösszeg 1,380 milliárd forint. Kunetz Zsombor hosszan sorolta az érveit, hogy miért nincs szükség újabb tagdíjemelésre. Fölrótta, hogy perben kellett kikövetelnie a kamara gazdálkodási adatait, s hiába nyerte meg első fokon az ügyet, még mindig nem kapott válaszokat a bíróság által is jogosnak ítélt kérdéseire. Ezért jött most ide, hogy nyilvánosság előtt is kérdezhesse Eger Istvánt. költségvetési főösszege 1380 milliárd forint volt, nem pedig 900 millió, mint az elnök állítja A kamara elnöke előbb próbálta tompítani Kunetz Zsombor állításait, aki viszont nem nagyon hagyta őt szóhoz jutni. Végül Eger István dühösen fölpattant helyéről, mentében szólt vissza az újságíróknak: ha van kérdésük, a szobájában megtalálják, ott szívesen válaszol, de itt és most nem vitatkozik. A második, külön tájékoztatón Eger István a tagdíjemelés szükségességét egyebek mellett a felelős előrelátással magyarázta. Mint mondta: két év múlva, amikor a mostani elnökség leköszön, nem lenne jó, ha kiürült kasszát lenne kénytelen maga után hagyni. A tagdíjakból befolyt összeg ugyanis nem elég a kamara, az egyre bonyolultabb ügyeket tárgyaló etikai bizottságok működtetésére. Emiatt egy ideje már a megtakarításokból egészítik ki a működtetési költségeket. Ha ez így megy tovább, felélik a szervezet tartalékait. Hozzátette: szerinte a 2300-ról 4000 forintra emelt tagdíj nem róhat elviselhetetlen terhet senkire. FÜGGÖNY A kamara elnöke rohanvást távozott az első tájékoztatóról KIPERELT CÁFOLAT KUNETZ ZSOMBOR szerint 2015- ben a kamara Fogorvosok három milliója Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, Herman Péter, a MOK Fogorvosi tagozatának elnöke és Éger István közösen jelentette be, hogy valamennyi fogorvosi alapellátó praxis még karácsony előtt megkapja a 3 millió forintot. A célra 7,6 milliárdot költ az állam. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint ez most egy egyszeri összeg, de a jövő évben lesz folytatás, mert rendezik az alapellátó fogorvosok finanszírozását. Az államtitkár megjegyezte azt is, hogy a három millió forintot szabadon, bármire elkölthetik az orvosok, de reméli, hogy a praxisokban nem feledkeznek meg az asszisztenciáról sem, s nekik is juttatnak valamit. MSZP: Kunhalmi lehet a listavezető BALOLDAL Amíg a szövetségi politika a többi párt miatt kiszámíthatatlan, addig nincs értelme listaállításról és jelöltekről tanácskozni - így hangzik a hivatalos indoklása annak, hogy jelen állás szerint az MSZP elnapolja a december 9-re összehívott kongresszusát. Hivatalos indoklás van, hivatalos döntés egyelőre nincs. A végső szót a mai elnökségi ülés mondja ki - ami mindenképp lesz, ha nem az elnök hívja össze, akkor a testület kétharmada teszi ezt meg. Mindez azt jelzi, komoly indulatok feszítik a vezérkart. Nem véletlenül, a mai nap duplán fontos: ekkor lehet utoljára módosítani a kongresszus napirendjét (vagy törölni), továbbá ma egyeztet az MSZP delegációja Gyurcsány Ferenccel. Mint azt lapunk jelezte, úgy volt, hogy a két párt be is jelenti, hogy sikerült megegyezni, melyik választókerület kié, ám erre lapzártánkkor semmi esély nem mutatkozott. (Már csak azért sem, mert a legtöbb elnökségi tag úgy gondolja, hogy a választások előtt nem lehet azt üzenni a baloldali szavazóknak, hogy itt egy 10 százalékos párt, amelyik a választókerületek 45 százalékában nem akar és nem is indít jelöltet. Emlékeztetőül: egy kiszivárgott tervezet szerint az MSZP jelöltjei a körzetek 55 százalékában indulnának, a fennmaradó 45 százalék a DK-t illetné.) Úgyhogy valószínűleg kongresszus helyett annyi történik, hogy a választmány elfogadja a programot. Azt azonban az MSZP vezérkara is pontosan tudja, hogy ha nincs egyezség a DK- val, nyoma sincs a közös jelöltnek, a kongresszus is elmarad, akkor tolvább csökkenhet a párt népszerűsége, és a tagság is apátiába zuhanhat. Valószínűsíthető, hogy az MSZP legalább egy új arcot próbál felmutatni. Több háttérbeszélgetés után úgy tűnik, Kunhalmi Ágnes budapesti elnököt emelhetik ki listavezetőnek. Ami két dolgot jelent: amíg nincs miniszterelnök-jelölt, addig ő a párt arca, ezzel párhuzamosan hátrébb vonják Molnár Gyula pártelnököt. Kunhalmi listavezetői szerepéről részleteket a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírek közöl majd. N. B. GY. KUNHALMI ÁGNES Ő lehet a párt arca Esti hír A DK, az Együtt és a Párbeszéd elnökei közös levelet írtak Molnár Gyulának, az MSZP elnökének, amelyben egyeztetésre hívják az MSZP-t a 106 egyéni választókerületről való koordinációról. NÉPSZAVA 2017. december péntek Elmeszelte az AB Handó utasítását BÍRÓI FÜGGETLENSÉG Több ponton is Alaptörvény-ellenesnek találta, ezért egyes szövegrészeit megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének az úgynevezett integritási szabályzatról szóló utasítását. Handó Tünde OBH-elnök tavaly rendelkezett az integritási szabályokról, azaz a bíróságok jogszerű, befolyásmentes, feddhetetlen működéséről, és a bírák ennek megfelelő magatartásáról. Ám a Dunaújvárosi Járásbíróság egy bírája alkotmányjogi panaszt adott be, s kérte a teljes utasítás, illetve egyes részei megsemmisítését. Az AB szerint Handó utasítása „kizárólag általánosan elfogadott, a szakmai és a laikus közvélemény által a bíróságokkal szemben támasztott követelmények betartását célozza” és - szemben a panaszos érvelésével - nem érinti hátrányosan a bíró ítélkező tevékenységét. Ilyen szabályok megalkotására az OBH-elnök törvényi felhatalmazással bír, írta az AB. A panaszos szerint az utasítás olyan kötelezettségeket állapít meg, amelyek megsértése akár a bírói tisztség megszüntetését is eredményezheti. Az AB többsége szerint „a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, vagyis nemcsak a törvényhozótól és a végrehajtó hatalomtól, hanem a többi bírótól is függetlennek kell lenniük. Utóbbi kapcsán ki kell zárni az igazgatási befolyásolás lehetőségét”. Márpedig Handó utasítása arra is felhatalmazást ad. A bíróknak nemcsak a törvényhozótól és a végrehajtó hatalomtól, hanem a többi bírótól is függetlennek kell lenniük hogy az OBH-elnök - nem kötelező jellegű - ajánlásban is előírhat olyan magatartást, amelynek megsértése a bíróval szembeni eljárást eredményez. Az AB az ajánlásra vonatkozó szövegrészt megsemmisítette, mondván: sérti a bírói függetlenséget. Ráadásul kiemelte: aggályos, hogy az AB-nak „formálisan nincs hatásköre ilyen, a bírói függetlenségre potenciálisan hatást gyakorló szabályoknak az alkotmányossági vizsgálatára”, az ilyen szabályok ajánlásba nem is foglalhatók, s kilátásba helyezte, hogy az AB az OBH-elnök ajánlásait a jövőben is felül fogja vizsgálni. Az utasítás szerint a bíróság elnöke gondoskodik a visszaélésekre, szabálytalanságokra vonatkozó bejelentések kivizsgálásáról, és „az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról”. Arról azonban nem szól, hogy a bíróság elnöke ezeket az intézkedéseket milyen formában teheti meg. Az AB ezért kimondta: az integritássértés megállapítása, a felelősségre vonás kezdeményezése és a jogkövetkezmények alkalmazása sérti a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenséget is, s az erre vonatkozó szövegrészeket ugyancsak megsemmisítette. Az OBH-elnök, aki tegnap tartotta éves beszámolóját, úgy reagált: az AB megerősítette, lehetséges, sőt szükséges az integritás szabályozása, s jelezte, az utasítás felülvizsgálata más okból is folyamatban van. A személyét ért kritikákról úgy vélte: „akire sokat bíznak, attól többet kérnek számon”. S. Z.