Népszava, 2018. január (145. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-26 / 22. szám
2 NÉPSZAVA 2018. január 26., péntek REFLEKTOR Merénylet egy kamasz ellen az Antigoné KODEX Lassan változik az iskolai kötelező olvasmányok listája, alsó tagozaton már rugalmasabbak a pedagógusok, de utána ugyanazokat a műveket kapják a diákok, amiken szüleik is felnőttek. VAS ANDRÁS Egy orvost, egy fizikust és egy irodalomtanárt negyven évre hibernálnak, majd felélesztés után mindegyiknek azt mondják: menjen, s folytassa a munkáját. Az orvos kijelenti, neki újra el kell végeznie az egyetemet, annyi minden változott négy évtized alatt, a fizikus fél év felkészülési időt kér, míg átnézi a csaknem fél évszázad eredményeit, a tanár viszont szó nélkül bemegy az osztályba, megkérdezi, mi hangzott el az előző órán, s csak annyit mond a gyerekeknek: Aha, harminchatodik oldal. Na, lapozzatok egyet! Az anekdota sarkít ugyan, de rámutat a lényegre: a hazai irodalomoktatás bő fél évszázada megmerevedett, s bár alsó tagozaton már érezhető némi változás, felsőben és a középiskolában még mindig ugyanazokat a szerzőket és műveiket olvastatják el a diákokkal, amelyeket szüleik is kötelezően tanultak - és már ők sem szerettek igazán. - Pedig a kortársak között is lenne értékes olvasnivaló - jelentette ki Gombos Péter docens, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának tudományos dékánhelyettese, a Magyar Olvasástársaság alelnöke, olvasásszakértő. Noha a kerettantervben alsóban nincs lista a kötelező olvasmányokról, s később is jellemzően szerző, nem pedig egy konkrétű szerepel a felsorolásban vagyis elvileg a tanárokra van bízva, milyen könyvet adnak a gyerekek kezébe, a hetvenes-nyolcvanas években kialakult szokások nem változtak. Pedig az olvasást a szakemberek szerint általános iskolás korban lehet megkedveltetni A legfontosabb, hogy a gyerek korának megfelelő kérdésekről szóljon a könyv, hogy azonosulni tudjon a szereplőkkel - hangsúlyozta lapunknak Solymosi Krisztina pszichológus. Tizennégy-tizenöt évesekkel olvastatják el a Légy jó mindhaláligot... És nem is tudják befogadni. Egy olyan kort és helyzetet mutat be, ami teljesen idegen számukra. Különböző elemzéseket persze be lehet bifláztatni velük, de ettől még nem értik meg a mű mondanivalóját. Egy serdülőnek a nemek közötti kapcsolatokról, az ifjúság problémáiról szóló könyvet kell a kezébe adni, lehetőség szerint pozitív végkicsengésűt. Vagy olyanokat, melyek a mindennapi életében tapasztalt problémákról szólnak, mondjuk a válásról. Az olvasásszakértő ajánlatai A tananyagból éppen ezek hiányoznak. Ezért fontos az iskola mellett az otthoni környezet is. A gyerekkori mesélésnek meghatározó a szerepe, komoly lélekerősítő hatása is van, hiszen egy képzelt világban könnyen és sikerrel vívják meg a harcot a gonosz boszorkánnyal vagy éppen a hétfejű sárkánnyal, ami megalapozhatja a konfliktuskezelő képességüket. A mesékben megjelenő brutalitást is fel tudják dolgozni? Az erőszak és a halál ábrázolása ezekben a történetekben nem plasztikusan történik, hanem tényközlésként. Ha ettől félti valaki a gyerekét, ne engedje leülni a tévé elé, ahol a mesékben egészen extrém módon bánnak egymással a szereplők Emellett az is fontos, hogy a szülő mindig oldja fel a mesében megjelenő konfliktust, a gyerek este ne úgy aludjon el, hogy fél valamelyik szereplőtől vagy aggódik valamely kedvencéért. Fontos, ki mesél s miből? A felmérések szerint az anyák általában könyvből, az apák fejből mesélnek, s utóbbiak jobban megmaradnak a gyerekekben. Főleg, hogy a kitalált történet alakítható, a gyerek maga is szereplővé válhat. Ha egy gyereknek sokat mesélnek, jó eséllyel barátságban lesz a könyvekkel. Van „online vannak”, alig vesznek könyvet a kezükbe, de akik mértékkel használják a világhálót, elmozdultak a könyvek felé. - A PIRLS -felmérés azt mutatja, hogy a magyar tízévesek még jól olvasnak, a világ élvonalába tartoznak - jegyezte meg a tudományos dékánhelyettes -, ezzel szemben a 15 évesek PISA-adatai alapján a középmezőny aljához sorolnak bennünket. Az OECD-országok közül nálunk a legszorosabb az összefüggés az olvasási tesztek végeredménye és a szociális helyzet között. Ennél is meghatározóbb, a felmérések szerint 80 százaléknyi a pedagógusok személyiségének hatása, s a 10 és 15 évesek eredményei közötti differencia azt mutatja: idehaza ötödik osztálytól már nem megfelelő az irodalomoktatás. A szakember szerint alsó tagozaton már rájöttek a pedagógusok, hogy nem lehet a Kincskereső kisködmönnel megszólítani a gyerekeket, rengeteg új szerző és mű került a tananyagba. Felső tagozaton viszont még mindig az Egri csillagok, A Pál utcai fiúk, A kőszívű ember fiai és a Légy jó mindhalálig dívik. Ezek közül egyedül Molnár Ferenc regénye hordoz a mai gyerekek számára is felfogható értékeket és élethelyzetet - mondta Gombos Péter -, hiszen Boka és Áts Feri rivalizálása akár a Formula-1-re is adaptálható, Hamilton és Vettel személyeire. A 13-15 éves kamaszok életük talán legérzékenyebb korszakát élik, magányosnak, meg nem értettnek érzik magukat, s cseppet sem érinti meg őket a hazafiasság, hősi halál, világszabadság gondolata. A Légy jó mindhalálig egy remek regény - ha harmincévesen olvassa el valaki... Ennek ellenére a tanárok még mindig ezekre a művekre esküsznek, elsősorban az irodalomoktatás módszertana miatt. A tananyag szigorú jelenlegi kötelező (ajánlott) olvasmányok 1-2. osztály: Csukás István: A téli tücsök meséi; Lázár Ivin: A négyszögletű kerekrdő vagy Szegény Dzsoni is Arnika 3-4. osztály: Erich Kästner: A két Lotti vagy Emil és a detektívek; Rudyard Kipling: A dzsungel könyve; Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön 5. osztály: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk 6. osztály: Gárdonyi Géza: Egri csillagok 7. osztály: Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem; Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője_____________________ 8. osztály: Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig; William Shakespeare: Rómeó és Júlia___________ 9. osztály: Dante: Isteni színjáték; Biblia; Boccaccio: Dekameron; Homérosz: Iliász, Odüsszeia; Moliére: Tartuffe; Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet; Szophoklész: Antigoné_________________ 10. osztály: Goethe: Faust; Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame; Puskin: Anyegin; Voltaire: Candide; Arany János: Toldi estéje; Jókai Mór: Az arany ember; Katona József: Bánk bán 11. osztály: Balzac: Goriot apó; Csehov: Sirály; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés; Madách Imre: Az ember tragédiája;_______________ 12. osztály: Brecht: Kurázsi mama; Kafka: Átváltozás; Thomas Mann: Tonio Krüger; Déry Tibor: Szerelem; Illyés Gyula: Puszták népe időrend alapján halad, a kilencedikesek így megkapják az Odüsszeiát, a tizedikesek pedig a Bánk bánt. Az is probléma, hogy bár az érettségi már egy évtizede megváltozott, a tanárok nagy része még ma is a régi típusú vizsgára készíti fel a diákjait, irodalomtörténetet tanít életrajzi adatokkal és definíciókkal - állította Gombos Péter. - Újat azért sem mernek adni, mert sokszor nem ismerik, mit olvasnak a diákjaik, és félnek a retorziótól: mi lesz, ha eltérnek a kánontól? Így viszont az irodalomórák leginkább egy műveltségi vetélkedőre készítenek fel, pedig az oktatásnak éppen nem az információ-, hanem az élményátadásról kellene szólnia. Az irodalomoktatás célja elvileg az életre-boldogságra nevelés lenne, ennek ellenére a kötelezők jelentős része a halálról, pusztulásról szól, és kevesen merik fogyaszthatóbbá tenni a szövegeket olyan trükkökkel, mint például, hogy a diákok készítsék el Rómeó vagy Júlia Facebook-profilját! Azt is figyelembe kellene venni, mit olvasnak a gyerekek a szabadidejükben. A mostani kutatás szerint 20 százalékuk képregényt, ugyanennyi krimit, negyedük sci-fit. Ezek hol szerepelnek az órákon? Az Alkonyat például egy klasszikus lányregény, egy tisztességesen negírt szerelmi történet, melytől Jacqueline Wilmon át nyílegyenes út vezethet Szabó Magda Abigéljéig. Ezzel szemben az Antigoné merénylet egy 15 éves gyerek ellen... A tanárok többsége mindezt figyelmen kívül hagyja, pedig létezik gyermekirodalmi adatbázis, s a szakirodalom is rendre hozza a legfrissebb példákat. - A 70-es, 80-as évek irodalma teljesen hiányzik - mondta a KE tudományos dékánhelyettese, de úgy is mondhatjuk: az 1950 és 2010 közötti irodalom nem létezik az oktatásban. Pedig hatalmas a merítési lehetőség: a gyerekirodalomban világszinten is jól állunk, s a kamaszkönyvekben is látható a fejlődés. Vagyis csak a szándék hiányzik a gyerekekkel, és a nem megfelelően kiválasztott könyvek éppen az ellenkező hatást váltják ki: megutáltatják az olvasást. - Tavaly 12 év után végre készült egy reprezentatív olvasásfelmérés a gyerekek körében - folytatta Gombos Péter -, s ez azt mutatta, valamelyest csökkent az egyáltalán nem olvasók aránya. Míg 1964-ben kétharmad olvasott s egyharmad nem, 2005-ben éppen fordított volt az arány, ma nagyjából ötven-ötven százalék A kutatás rámutatott, hogy azok a 14-17 évesek, akik folyamatos lista hosszú, néhány példa korosztályonként: 3-6. osztály: Csukás István: A téli tücsök meséi; Berg Judit: Rumini; Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika/ Hapci király 4-6. osztály: Louis Sachar: Bradley, az osztály réme 4-7. osztály: Nyulász Péter: Helka 6- 12. osztály: Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek 7- 8. osztály: Suzanne Collins: Az éhezők viadala NÉPSZAVA-INTERJÚ Fontos az azonosulás a könyvvel Gombos Péter úgy látja, a 70-es, 80-as évek irodalomtanítási szokásai nem változtak FOTÓ: MTI/VAJDA JÁNOS MÓDSZERCSERE Nemcsak a legújabb irodalmi alkotásokat kellene kipróbálni az órákon, hanem új tanítási módszereket is Solymosi Krisztina szerint a serdülőknek pozitív kicsengésű könyvek kellenének