Népszava, 2018. január (145. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-26 / 22. szám

2 NÉPSZAVA 2018. január 26., péntek REFLEKTOR Merénylet egy kamasz ellen az Antigoné KODEX Lassan változik az iskolai kötelező olvasmányok listája, alsó tagozaton már rugalmasabbak a pedagógusok, de utána ugyanazokat a műveket kapják a diákok, amiken szüleik is felnőttek. VAS ANDRÁS Egy orvost, egy fizikust és egy iroda­lomtanárt negyven évre hibernálnak, majd felélesztés után mindegyiknek azt mondják: menjen, s folytassa a munkáját. Az orvos kijelenti, neki újra el kell végeznie az egyetemet, annyi minden változott négy évtized alatt, a fizikus fél év felkészülési időt kér, míg átnézi a csaknem fél évszá­zad eredményeit, a tanár viszont szó nélkül bemegy az osztályba, megkér­dezi, mi hangzott el az előző órán, s csak annyit mond a gyerekeknek: Aha, harminchatodik oldal. Na, la­pozzatok egyet! Az anekdota sarkít ugyan, de rá­mutat a lényegre: a hazai irodalom­oktatás bő fél évszázada megme­revedett, s bár alsó tagozaton már érezhető némi változás, felsőben és a középiskolában még mindig ugyan­azokat a szerzőket és műveiket olvas­tatják el a diákokkal, amelyeket szü­leik is kötelezően tanultak - és már ők sem szerettek igazán. - Pedig a kortársak között is len­ne értékes olvasnivaló - jelentette ki Gombos Péter docens, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának tudo­mányos dékánhelyettese, a Magyar Olvasástársaság alelnöke, olvasás­szakértő. Noha a kerettantervben al­sóban nincs lista a kötelező olvasmá­nyokról, s később is jellemzően szerző, nem pedig egy konkré­tű szerepel a felsorolásban vagyis elvileg a tanárokra van bízva, milyen könyvet adnak a gyerekek kezébe, a hetve­nes-nyolcvanas években kiala­kult szokások nem változtak. Pedig az olvasást a szakembe­rek szerint általános iskolás korban lehet megkedveltetni A legfontosabb, hogy a gyerek korá­nak megfelelő kérdésekről szóljon a könyv, hogy azonosulni tudjon a sze­replőkkel - hangsúlyozta lapunknak Solymosi Krisztina pszichológus. Tizennégy-tizenöt évesekkel olvastat­ják el a Légy jó mindhaláligot... És nem is tudják befogadni. Egy olyan kort és helyzetet mutat be, ami teljesen idegen számuk­ra. Különböző elemzéseket persze be lehet bifláztatni velük, de ettől még nem értik meg a mű monda­nivalóját. Egy serdülőnek a nemek közötti kapcsolatokról, az ifjúság problémáiról szóló könyvet kell a kezébe adni, lehetőség szerint pozi­tív végkicsengésűt. Vagy olyanokat, melyek a mindennapi életében tapasztalt problémákról szólnak, mondjuk a válásról. Az olvasásszakértő ajánlatai A tananyagból éppen ezek hiányoznak. Ezért fontos az iskola mellett az otthoni környezet is. A gyerekkori mesélésnek meghatározó a szerepe, komoly lélekerősítő hatása is van, hiszen egy képzelt világban kön­­­nyen és sikerrel vívják meg a harcot a gonosz boszorkánnyal vagy éppen a hétfejű sárkánnyal, ami megala­pozhatja a konfliktuskezelő képes­ségüket. A mesékben megjelenő brutalitást is fel tudják dolgozni? Az erőszak és a halál ábrázolása ezekben a történetekben nem plasz­tikusan történik, hanem tényközlés­­ként. Ha ettől félti valaki a gyerekét, ne engedje leülni a tévé elé, ahol a mesékben egészen extrém mó­don bánnak egymással a szereplők Emellett az is fontos, hogy a szülő mindig oldja fel a mesében megje­lenő konfliktust, a gyerek este ne úgy aludjon el, hogy fél valamelyik szereplőtől vagy aggódik valamely kedvencéért. Fontos, ki mesél s miből? A felmérések szerint az anyák általában könyvből, az apák fejből mesélnek, s utóbbiak jobban meg­maradnak a gyerekekben. Főleg, hogy a kitalált történet alakítható, a gyerek maga is szereplővé válhat. Ha egy gyereknek sokat mesélnek, jó eséllyel barátságban lesz a köny­vekkel. Van „online vannak”, alig vesz­nek könyvet a kezükbe, de akik mértékkel használják a világ­hálót, elmozdultak a könyvek felé. - A PIRLS -felmérés azt mutatja, hogy a magyar tíz­évesek még jól olvasnak, a világ élvonalába tartoznak - jegyezte meg a tudomá­nyos dékánhelyettes -, ezzel szemben a 15 évesek PI­­SA-adatai alapján a közép­mezőny aljához sorolnak bennünket. Az OECD-or­szágok közül nálunk a legszorosabb az összefüggés az olvasási tesztek végeredménye és a szociális helyzet között. Ennél is meghatározóbb, a felmérések szerint 80 százaléknyi a pedagógusok személyiségének hatá­sa, s a 10 és 15 évesek eredményei kö­zötti differencia azt mutatja: idehaza ötödik osztálytól már nem megfelelő az irodalomoktatás. A szakember sze­rint alsó tagozaton már rájöttek a pe­dagógusok, hogy nem lehet a Kincskereső kisködmönnel meg­szólítani a gyerekeket, rengeteg új szerző és mű került a tananyag­ba. Felső tagozaton vi­szont még mindig az Egri csillagok, A Pál utcai fiúk, A kőszívű ember fiai és a Légy jó mindhalálig dívik. Ezek közül­­ egyedül Molnár Fe­­­­renc regénye hordoz a mai gyerekek számára is felfogható értékeket és élethelyzetet - mondta Gombos Péter -, hiszen Boka és Áts Feri rivalizálása akár a Formula-1-re is adaptálható, Hamilton és Vettel személyeire. A 13-15 éves kamaszok életük talán legérzékenyebb korsza­kát élik, magányosnak, meg nem ér­tettnek érzik magukat, s cseppet sem érinti meg őket a hazafiasság, hősi ha­lál, világszabadság gondolata. A Légy jó mindhalálig egy remek regény - ha harmincévesen olvassa el valaki... Ennek ellenére a tanárok még mindig ezekre a művekre esküsznek, elsősorban az irodalomoktatás mód­szertana miatt. A tananyag szigorú jelenlegi kötelező (ajánlott) olvasmányok 1-2. osztály: Csukás István: A téli tücsök meséi; Lázár Ivin: A négyszögletű kerek­­rdő vagy Szegény Dzsoni is Arnika 3-4. osztály: Erich Käst­ner: A két Lotti vagy Emil és a detektívek; Rudyard Kipling: A dzsungel köny­ve; Móra Ferenc: Kincske­reső kisködmön 5. osztály: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk 6. osztály: Gárdonyi Géza: Egri csillagok 7. osztály: Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem; Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője_____________________ 8. osztály: Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig; William Shakes­­peare: Rómeó és Júlia___________ 9. osztály: Dante: Isteni színjáték; Biblia; Boccaccio: Dekameron; Homérosz: Iliász, Odüsszeia; Mo­­liére: Tartuffe; Shakespeare: Ró­meó és Júlia, Hamlet; Szophok­­lész: Antigoné_________________ 10. osztály: Goethe: Faust; Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame; Puskin: Anyegin; Voltaire: Candide; Arany János: Toldi estéje; Jókai Mór: Az arany ember; Katona József: Bánk bán 11. osztály: Balzac: Goriot apó; Csehov: Sirály; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés; Madách Imre: Az ember tragédiája;_______________ 12. osztály: Brecht: Kurázsi mama; Kafka: Átváltozás; Thomas Mann: Tonio Krüger; Déry Tibor: Szere­lem; Illyés Gyula: Puszták népe időrend alapján halad, a kilencedi­kesek így megkapják az Odüsszeiát, a tizedikesek pedig a Bánk bánt.­­ Az is probléma, hogy bár az érett­ségi már egy évtizede megváltozott, a tanárok nagy része még ma is a régi típusú vizsgára készíti fel a diákjait, irodalomtörténetet tanít életrajzi adatokkal és definíciókkal - állította Gombos Péter. - Újat azért sem mer­nek adni, mert sokszor nem ismerik, mit olvasnak a diákjaik, és félnek a retorziótól: mi lesz, ha eltérnek a ká­nontól? Így viszont az irodalomórák leginkább egy műveltségi vetélkedő­re készítenek fel, pedig az oktatásnak éppen nem az információ-, hanem az élményátadásról kellene szólnia. Az irodalomoktatás célja elvileg az élet­­re-boldogságra nevelés lenne, ennek ellenére a kötelezők jelentős része a halálról, pusztulásról szól, és kevesen merik fogyaszthatóbbá tenni a szöve­geket olyan trükkökkel, mint példá­ul, hogy a diákok készítsék el Rómeó vagy Júlia Facebook-profilját! Azt is figyelembe kellene venni, mit olvasnak a gyerekek a szabad­idejükben. A mostani kutatás szerint 20 szá­zalékuk képregényt, ugyanennyi krimit, ne­gyedük sci-fit. Ezek hol szerepelnek az órákon? Az Alkonyat például egy klasszikus lányre­­gény, egy tisztességesen negírt szerelmi történet, melytől Jacqueline Wil­­mon át nyílegyenes út vezethet Szabó Magda Abigéljéig. Ez­zel szemben az Antigoné merénylet egy 15 éves gyerek ellen... A tanárok többsége mindezt fi­gyelmen kívül hagyja, pedig létezik gyermekirodalmi adatbázis, s a szak­­irodalom is rendre hozza a legfris­sebb példákat. - A 70-es, 80-as évek irodalma teljesen hiányzik - mondta a KE tudományos dékánhelyette­se, de úgy is mondhatjuk: az 1950 és 2010 közötti irodalom nem létezik az oktatásban. Pedig hatalmas a merí­tési lehetőség: a gyerekirodalomban világszinten is jól állunk, s a kamasz­könyvekben is látható a fejlődés. Vagyis csak a szándék hiányzik­ a gyerekekkel, és a nem megfele­lően kiválasztott könyvek éppen az ellenkező hatást váltják ki: meg­­utáltatják az olvasást. - Tavaly 12 év után végre készült egy reprezentatív olvasásfelmé­rés a gyerekek körében - folytatta Gombos Péter -, s ez azt mutatta, valamelyest csökkent az egyáltalán nem olvasók aránya. Míg 1964-ben kétharmad olvasott s egyharmad nem, 2005-ben éppen fordított volt az arány, ma nagyjából ötven-ötven százalék A kutatás rámutatott, hogy azok a 14-17 évesek, akik folyamato­s lista hosszú, néhány példa korosztályonként: 3-6. osztály: Csukás István: A téli tücsök meséi; Berg Judit: Rumini; Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika/ Hapci király 4-6. osztály: Louis Sachar: Bradley, az osztály réme 4-7. osztály: Nyulász Péter: Helka 6- 12. osztály: Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek 7- 8. osztály: Suzanne Collins: Az éhezők viadala NÉPSZAVA-INTERJÚ Fontos az azonosulás a könyvvel Gombos Péter úgy látja, a 70-es, 80-as évek irodalomtanítási szokásai nem változtak FOTÓ: MTI/VAJ­DA JÁNOS MÓDSZERCSERE Nemcsak a leg­újabb irodalmi alkotásokat kel­lene kipróbálni az órákon, ha­nem új tanítási módszereket is Solymosi Krisztina szerint a serdülőknek pozitív kicsengésű könyvek kellené­nek

Next