Népszava, 2018. február (145. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-01 / 27. szám

NÉPSZAVA 2018. február 1., csütörtök REFLEKTOR Galériákkal a kortárs művészetért MISSZIÓ Mivel a kortárs művészet a legtöbb hazai múzeumból kiszorult, felértékelődött a magángalériák szerepe, amelyek fiatal alkotók elindulását is segíthetik. CSEPREGI EVELYN - Nyitottabbak az emberek a kor­társ művészetre, mint húsz évvel ezelőtt voltak - vélekedik Kozák Gá­bor, a Godot Galéria vezetője. Habár úgy gondolj­a, sokan nem tudj­ák, mit jelent a fogalom: bemennek egy ki­állítóhelyre, találkoznak valamilyen „értelmetlen hülyeséggel”, és azt mondják, hogy kortárs. Lefotózzák, és felrakják az Instagramra.­­ Kívül­állóként talán tényleg ilyen egy kor­társ művészeti kiállítás, de így pont a lényegére nem tudnak kapcsolód­ni, csupán a jópofaságára, a látvány­­világára. Ez azonban szerinte abból is adódik, hogy a szakmára jellem­zően sokan szeretnek elefántcsont­toronyban ülni, és nem törekednek arra, hogy megtalálják a kapcsolatot a szélesebb közönséggel. Mi olyan művészekkel dolgozunk, akiknek ez fontos - tette hozzá a galériaveze­tő. Hegedűs Orsolya, az acb Galéria művészeti vezetője szerint legin­kább az oktatás felelős azért, hogy az emberek keveset tudnak a kor­társ művészetről.­­ Ugyanúgy, mint negyven-ötven éve, ma is a vizuális kultúra az, ami leginkább háttérbe szorul, annak ellenére, hogy ez az első számú üzenetközvetítő. Ha egy átlagosan művelt magyarral beszél az ember, valószínűleg fel tud sorol­ni számos kortárs magyar írót, ze­nészt, de kortárs művészt sokkal ke­vésbé. Ez amiatt van, hogy míg heti több irodalomóra van, a zene pedig jelen van újságban, tévében, vala­hogy a képzőművészet sem az okta­tásban, sem a sajtóban nem jelenik meg - hangsúlyozta a művészeti vezető. - Az általános tapasztala­tom az, hogy a legutóbbi tendencia mondjuk a posztimpresszionizmus, amivel még képben vannak az em­berek, de a XX. század elejétől kezd­ve a művészet elveszett vagy érthe­tetlen és követhetetlen. Nekünk, galériáknak és az intézményeknek nagyon fontos ez az edukációs sze­rep is, amit a publikációk, tárlatve­zetések és a személyes találkozások alkalmával tudunk kifejteni. MAGÁN VAGY KÖZINTÉZ­MÉNY - Alapvetően más a szere­pük a magángalériáknak és a múzeu­moknak, nem lehet összehasonlítani a kettőt - világított rá Kozák Gábor. „A múzeumok csak úgy tudnak vásárolni, ha pályáznak az NKA-hoz, de a teljes képzőmű­vészeti szcénára szánt pénz annyi, mint amennyit egy fiatal film­rendező kap első filmjének meg­rendezésére," amikor erről kérdeztük.­­ A kor­társ művészettel foglalkozó múze­umok szerepe nagyon jelentősen mérséklődött az elmúlt húsz évben. Szerintem ennek az az egyik oka, hogy kevesebb a múzeumi vásárlás. A múzeumok csak úgy tudnak vásá­rolni, ha pályáznak a Nemzeti Kul­turális Alaphoz (NKA), de a teljes képzőművészeti szcénára szánt pénz annyi, mint amennyit egy fiatal film­rendező kap első filmjének megren­dezésére. A képzőművészet itthon marginális műfaj - hangsúlyozta a galériavezető. Hegedűs Orsolya úgy látja, hogy az elmúlt években, külö­nösen amióta a Műcsarnok a Magyar Művészeti Akadémiához (MMA) került, nagyon fontos kiállítási in­tézményt vettek el a kortárs művé­szettől. 2010 óta felértékelődött a magángalériák szerepe, kiállításaik nagyobb jelentőségűek - A galériák gyorsan tudnak reagálni az új hely­zetekre a művészeti életben. Mi fe­dezünk fel, támogatunk művészeket - kezdte Molnár Annamária, a Mol­nár Ani Galéria igazgatója. - Nem csak a galéria, az alkotó számára is nagyon fontos, hogy műtárgyat ad­jon el, mert ebből tudja fenntartani magát és alkotói tevékenységét. Az is jelentős, hogy rendszeres bemu­tatkozási lehetőséget biztosítunk itthon és külföldön egyaránt - tette hozzá a galériaigazgató. - Egyetlen magángalériának sincs több száz négyzetméternyi tere, ahol nagyobb tárlatokat lehetne tartani, de a kö­vetkezetes és jó kiállítási program, mégis intézményi szerepbe helyez­het néhány galériát - hangsúlyozta Hegedűs Orsolya. GENERÁCIÓK ÉS NÁCIÓK - Sok embert képeznek ahhoz képest, ahány művészt el tud tartani ez a piac - véli Kozák Gábor. - Annyi­an végeznek jelenleg festő szakon a Képzőművészeti Egyetemen, mint korábban az intézményben össze­sen, és emellett számos más iskola is működik. Bár a legtöbb galéria fiatal művészekkel és egy-két idősebbel foglalkozik, másra is van példa: a Godot Galéria elmúlt 19 éve alatt in­kább idősebbekkel dolgozott együtt, a legfiatalabb művészünk j­elenleg 50 éves - emelte ki a galériavezető. Ez­zel szemben az acb Galéria a kortárs művészek fiatal és középgeneráció­jának promotálására alakult. Hege­dűs Orsolya elmondta, nemzetközi szerepléseik során azt tapasztalták, ahhoz, hogy magyar alkotókat sike­resen mutassanak be, a magyar mű­vészek általános reputációján kell javítaniuk nemzetközi szinten. - A nemzetközi színtéren azt tapasztal­tuk, nem ad pluszt, hogy azt mond­juk: magyar művész, míg ha azt mondják, lengyel vagy román - más posztszocialista országra gondolva -, az már igen - mutatott rá a mű­vészeti vezető. „Azon kezdtünk gon­dolkodni, hogyan lehetne ezen javí­tani. Ehhez vissza kellett nyúlnunk a múltba, a 60-70-es évek művésze­téhez, amely a vasfüggöny miatt a maga korában nem tudott megmu­tatkozni. Kiállítási programunkban a neoavantgárd a magyar közönség számára is gyakran ismeretlen mű­vészeinek munkáit mutatjuk be.” Molnár Ani úgy látja, hogy a globá­lis művészeti szcénában az a galéria tud nemzetközileg is sikeresen mű­ködni, ahol vegyesen mutatnak be NEHÉZSÉGEK „A gyűjtés úgy kezdődik, hogy valaki vesz néhány darabot, hogy kitegye a lakásában. Először az érdeklődést kell felkelteni, amiből akár szenvedély is kialakulhat." hazai és külföldi művészeket. Épp ezért több külföldi alkotót is képvi­selnek, és számos olyan csoportos kiállítást rendeznek, ahol vendég­­művészek is szerepelnek. - Azért is szeretek külföldi művészeket bemu­tatni, mert másképp gondolkodnak, az ilyen együttműködések rendkívül inspiratívak. A rangos művészeti vá­sárok jelentősége is nőtt az elmúlt években. A szakmai közeg a fontos nemzetközi vásárokon találkozik, ez nagy lehetőség a galériáknak és a művészeknek is, és ezt a jelenlegi rendszerben csak a magángalériák tudják biztosítani - hangsúlyozta a galériaigazgató. KÍVÁNCSIAK ÉS GYŰJTŐK - Volt egy karakteres gyűjtői réteg, de a 2008-2009-es válság és a ma­gyar belpolitikai helyzet miatt akik jelentős vásárlóknak számítottak, eltűntek - számolt be róla Kozák Gábor. - Nálunk 2012 után kezdtek új vásárlók előtűnni, ám míg régen a keresgélő intellektuális gyűjtő volt jellemző, most egy esemény, hír vagy aukció alapján vásárolnak. Jóval több az alkalmi vásárló, akik egy-egy képet vesznek, és lehet, hogy soha többé nem találkozunk velük - mondta a galériavezető. Molnár Ani arról számolt be: a legutóbbi Gallery Weekend Budapest alatt sok fiatallal találkozott, ami szerinte jó jel, mert belőlük kialakulhat az újabb réteg, amelynek igénye lesz a művészet­re.­­A gyűjtés úgy kezdődik: valaki vesz néhány darabot, hogy kitegye a lakásában. Először az érdeklődést kell felkelteni, amiből szenvedély is kialakulhat. Széles ársávban mo­zognak a kortárs művészek munkái, de vannak fotók, szitanyomatok, grafikák - kivált a fiatalabb alkotók körében -, amelyekhez már kedvező áron lehet hozzájutni.” ELISMERÉS Ember Sári a Molnár Ani Galéria stand­ján bemutatott installációja nyerte a fiatal művészeknek járó Campari Art Prize díjat 2017 novembe­rében CSEKÉLY FORRÁS KOZÁK GÁBOR: AZ ANIMALAS MESTERE A januárban elhunyt Kismá­­nyoki Károly 1973-ban megjelent híres munkájának két kockája GRÓF FERENC KIÁLLÍTÁSA Az acb Galériában tekinthető meg HEGEDŰS ORSOLYA: „Ha egy átla­gosan művelt magyarral beszél az ember, való­színűleg fel tud sorolni számos kortárs magyar írót, kortárs ma­gyar zenészt, de kortárs művészt sokkal kevésbé." MOLNÁR ANNAMÁRIA: Politikai befolyás A vidéki kiállítóhelyek esetében gyakori prob­léma, hogy az önkormányzat által kezdemé­nyezett vezetőváltás esetében a támogatások egyáltalán nem vagy csak bizonyos feltételek esetén érkeznek, s emiatt egy-egy múzeum a bezárás szélére kerül, esetleg más intézmény alatt radikális arculatváltásra kényszerül. 2015-ben a debreceni MODEM a Déri Mú­zeumba való beolvasztása is ezt mutatta: a kortárs művészeti kiállításokra szakosodott intézmény betagozódott egy várostörténeti, régészeti, néprajzi, nem feltétlenül kiállítá­sokra szakosodott múzeum alá. Jelenleg úgy tűnik, igyekeznek a korábbi arculatot fenn­tartani, ám a kínálat egy része inkább a Déri Múzeumhoz kötődik. Székesfehérváron is hasonló helyzet állt elő 2016-ban, amikor a korábbi modern képzőművészeti irányt képvi­selő Városi Képtárat a városi vezetőség dön­tése alapján összevonták a Szent István Király Múzeummal. A váltás konzervatív fordulatot hozott. A városvezetés akkor Filep Sándor fes­tőművészt, az MMA tagját nevezte ki a mú­zeum művészeti tanácsadói posztjára. Lapunk megkérdezésére egy neve elhallgatását kérő művészeti szakember úgy nyilatkozott, a rend­szer kiéheztetésre épül, a legtöbb intézmény­nek szüksége van NKA-támogatásra, de ezek nagyon kis összegek, néhány százezer forint egy-egy kiállításra. A művészkarrier korábban bejáratott intézményi lépcsőfokai eltűnőben vannak. 2017 végén a Fiatal Képzőművészek Stúdiója is közölte, anyagi helyzete ellehetet­lenítése miatt a megszűnés szélén áll.

Next