Népszava, 2018. február (145. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-01 / 27. szám
NÉPSZAVA 2018. február 1., csütörtök REFLEKTOR Galériákkal a kortárs művészetért MISSZIÓ Mivel a kortárs művészet a legtöbb hazai múzeumból kiszorult, felértékelődött a magángalériák szerepe, amelyek fiatal alkotók elindulását is segíthetik. CSEPREGI EVELYN - Nyitottabbak az emberek a kortárs művészetre, mint húsz évvel ezelőtt voltak - vélekedik Kozák Gábor, a Godot Galéria vezetője. Habár úgy gondolja, sokan nem tudják, mit jelent a fogalom: bemennek egy kiállítóhelyre, találkoznak valamilyen „értelmetlen hülyeséggel”, és azt mondják, hogy kortárs. Lefotózzák, és felrakják az Instagramra. Kívülállóként talán tényleg ilyen egy kortárs művészeti kiállítás, de így pont a lényegére nem tudnak kapcsolódni, csupán a jópofaságára, a látványvilágára. Ez azonban szerinte abból is adódik, hogy a szakmára jellemzően sokan szeretnek elefántcsonttoronyban ülni, és nem törekednek arra, hogy megtalálják a kapcsolatot a szélesebb közönséggel. Mi olyan művészekkel dolgozunk, akiknek ez fontos - tette hozzá a galériavezető. Hegedűs Orsolya, az acb Galéria művészeti vezetője szerint leginkább az oktatás felelős azért, hogy az emberek keveset tudnak a kortárs művészetről. Ugyanúgy, mint negyven-ötven éve, ma is a vizuális kultúra az, ami leginkább háttérbe szorul, annak ellenére, hogy ez az első számú üzenetközvetítő. Ha egy átlagosan művelt magyarral beszél az ember, valószínűleg fel tud sorolni számos kortárs magyar írót, zenészt, de kortárs művészt sokkal kevésbé. Ez amiatt van, hogy míg heti több irodalomóra van, a zene pedig jelen van újságban, tévében, valahogy a képzőművészet sem az oktatásban, sem a sajtóban nem jelenik meg - hangsúlyozta a művészeti vezető. - Az általános tapasztalatom az, hogy a legutóbbi tendencia mondjuk a posztimpresszionizmus, amivel még képben vannak az emberek, de a XX. század elejétől kezdve a művészet elveszett vagy érthetetlen és követhetetlen. Nekünk, galériáknak és az intézményeknek nagyon fontos ez az edukációs szerep is, amit a publikációk, tárlatvezetések és a személyes találkozások alkalmával tudunk kifejteni. MAGÁN VAGY KÖZINTÉZMÉNY - Alapvetően más a szerepük a magángalériáknak és a múzeumoknak, nem lehet összehasonlítani a kettőt - világított rá Kozák Gábor. „A múzeumok csak úgy tudnak vásárolni, ha pályáznak az NKA-hoz, de a teljes képzőművészeti szcénára szánt pénz annyi, mint amennyit egy fiatal filmrendező kap első filmjének megrendezésére," amikor erről kérdeztük. A kortárs művészettel foglalkozó múzeumok szerepe nagyon jelentősen mérséklődött az elmúlt húsz évben. Szerintem ennek az az egyik oka, hogy kevesebb a múzeumi vásárlás. A múzeumok csak úgy tudnak vásárolni, ha pályáznak a Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA), de a teljes képzőművészeti szcénára szánt pénz annyi, mint amennyit egy fiatal filmrendező kap első filmjének megrendezésére. A képzőművészet itthon marginális műfaj - hangsúlyozta a galériavezető. Hegedűs Orsolya úgy látja, hogy az elmúlt években, különösen amióta a Műcsarnok a Magyar Művészeti Akadémiához (MMA) került, nagyon fontos kiállítási intézményt vettek el a kortárs művészettől. 2010 óta felértékelődött a magángalériák szerepe, kiállításaik nagyobb jelentőségűek - A galériák gyorsan tudnak reagálni az új helyzetekre a művészeti életben. Mi fedezünk fel, támogatunk művészeket - kezdte Molnár Annamária, a Molnár Ani Galéria igazgatója. - Nem csak a galéria, az alkotó számára is nagyon fontos, hogy műtárgyat adjon el, mert ebből tudja fenntartani magát és alkotói tevékenységét. Az is jelentős, hogy rendszeres bemutatkozási lehetőséget biztosítunk itthon és külföldön egyaránt - tette hozzá a galériaigazgató. - Egyetlen magángalériának sincs több száz négyzetméternyi tere, ahol nagyobb tárlatokat lehetne tartani, de a következetes és jó kiállítási program, mégis intézményi szerepbe helyezhet néhány galériát - hangsúlyozta Hegedűs Orsolya. GENERÁCIÓK ÉS NÁCIÓK - Sok embert képeznek ahhoz képest, ahány művészt el tud tartani ez a piac - véli Kozák Gábor. - Annyian végeznek jelenleg festő szakon a Képzőművészeti Egyetemen, mint korábban az intézményben összesen, és emellett számos más iskola is működik. Bár a legtöbb galéria fiatal művészekkel és egy-két idősebbel foglalkozik, másra is van példa: a Godot Galéria elmúlt 19 éve alatt inkább idősebbekkel dolgozott együtt, a legfiatalabb művészünk jelenleg 50 éves - emelte ki a galériavezető. Ezzel szemben az acb Galéria a kortárs művészek fiatal és középgenerációjának promotálására alakult. Hegedűs Orsolya elmondta, nemzetközi szerepléseik során azt tapasztalták, ahhoz, hogy magyar alkotókat sikeresen mutassanak be, a magyar művészek általános reputációján kell javítaniuk nemzetközi szinten. - A nemzetközi színtéren azt tapasztaltuk, nem ad pluszt, hogy azt mondjuk: magyar művész, míg ha azt mondják, lengyel vagy román - más posztszocialista országra gondolva -, az már igen - mutatott rá a művészeti vezető. „Azon kezdtünk gondolkodni, hogyan lehetne ezen javítani. Ehhez vissza kellett nyúlnunk a múltba, a 60-70-es évek művészetéhez, amely a vasfüggöny miatt a maga korában nem tudott megmutatkozni. Kiállítási programunkban a neoavantgárd a magyar közönség számára is gyakran ismeretlen művészeinek munkáit mutatjuk be.” Molnár Ani úgy látja, hogy a globális művészeti szcénában az a galéria tud nemzetközileg is sikeresen működni, ahol vegyesen mutatnak be NEHÉZSÉGEK „A gyűjtés úgy kezdődik, hogy valaki vesz néhány darabot, hogy kitegye a lakásában. Először az érdeklődést kell felkelteni, amiből akár szenvedély is kialakulhat." hazai és külföldi művészeket. Épp ezért több külföldi alkotót is képviselnek, és számos olyan csoportos kiállítást rendeznek, ahol vendégművészek is szerepelnek. - Azért is szeretek külföldi művészeket bemutatni, mert másképp gondolkodnak, az ilyen együttműködések rendkívül inspiratívak. A rangos művészeti vásárok jelentősége is nőtt az elmúlt években. A szakmai közeg a fontos nemzetközi vásárokon találkozik, ez nagy lehetőség a galériáknak és a művészeknek is, és ezt a jelenlegi rendszerben csak a magángalériák tudják biztosítani - hangsúlyozta a galériaigazgató. KÍVÁNCSIAK ÉS GYŰJTŐK - Volt egy karakteres gyűjtői réteg, de a 2008-2009-es válság és a magyar belpolitikai helyzet miatt akik jelentős vásárlóknak számítottak, eltűntek - számolt be róla Kozák Gábor. - Nálunk 2012 után kezdtek új vásárlók előtűnni, ám míg régen a keresgélő intellektuális gyűjtő volt jellemző, most egy esemény, hír vagy aukció alapján vásárolnak. Jóval több az alkalmi vásárló, akik egy-egy képet vesznek, és lehet, hogy soha többé nem találkozunk velük - mondta a galériavezető. Molnár Ani arról számolt be: a legutóbbi Gallery Weekend Budapest alatt sok fiatallal találkozott, ami szerinte jó jel, mert belőlük kialakulhat az újabb réteg, amelynek igénye lesz a művészetre.A gyűjtés úgy kezdődik: valaki vesz néhány darabot, hogy kitegye a lakásában. Először az érdeklődést kell felkelteni, amiből szenvedély is kialakulhat. Széles ársávban mozognak a kortárs művészek munkái, de vannak fotók, szitanyomatok, grafikák - kivált a fiatalabb alkotók körében -, amelyekhez már kedvező áron lehet hozzájutni.” ELISMERÉS Ember Sári a Molnár Ani Galéria standján bemutatott installációja nyerte a fiatal művészeknek járó Campari Art Prize díjat 2017 novemberében CSEKÉLY FORRÁS KOZÁK GÁBOR: AZ ANIMALAS MESTERE A januárban elhunyt Kismányoki Károly 1973-ban megjelent híres munkájának két kockája GRÓF FERENC KIÁLLÍTÁSA Az acb Galériában tekinthető meg HEGEDŰS ORSOLYA: „Ha egy átlagosan művelt magyarral beszél az ember, valószínűleg fel tud sorolni számos kortárs magyar írót, kortárs magyar zenészt, de kortárs művészt sokkal kevésbé." MOLNÁR ANNAMÁRIA: Politikai befolyás A vidéki kiállítóhelyek esetében gyakori probléma, hogy az önkormányzat által kezdeményezett vezetőváltás esetében a támogatások egyáltalán nem vagy csak bizonyos feltételek esetén érkeznek, s emiatt egy-egy múzeum a bezárás szélére kerül, esetleg más intézmény alatt radikális arculatváltásra kényszerül. 2015-ben a debreceni MODEM a Déri Múzeumba való beolvasztása is ezt mutatta: a kortárs művészeti kiállításokra szakosodott intézmény betagozódott egy várostörténeti, régészeti, néprajzi, nem feltétlenül kiállításokra szakosodott múzeum alá. Jelenleg úgy tűnik, igyekeznek a korábbi arculatot fenntartani, ám a kínálat egy része inkább a Déri Múzeumhoz kötődik. Székesfehérváron is hasonló helyzet állt elő 2016-ban, amikor a korábbi modern képzőművészeti irányt képviselő Városi Képtárat a városi vezetőség döntése alapján összevonták a Szent István Király Múzeummal. A váltás konzervatív fordulatot hozott. A városvezetés akkor Filep Sándor festőművészt, az MMA tagját nevezte ki a múzeum művészeti tanácsadói posztjára. Lapunk megkérdezésére egy neve elhallgatását kérő művészeti szakember úgy nyilatkozott, a rendszer kiéheztetésre épül, a legtöbb intézménynek szüksége van NKA-támogatásra, de ezek nagyon kis összegek, néhány százezer forint egy-egy kiállításra. A művészkarrier korábban bejáratott intézményi lépcsőfokai eltűnőben vannak. 2017 végén a Fiatal Képzőművészek Stúdiója is közölte, anyagi helyzete ellehetetlenítése miatt a megszűnés szélén áll.