Népszava, 2018. február (145. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-21 / 44. szám

2 NÉPSZAVA 2018. február 21., szerda Bukhat a Fidesz Tiborcz-ügyi kommunikációj­a OLAF Mióta és milyen informáci­ókkal rendelkezett a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM) az Eli­os Innovatív Zrt. ügyéről? Milyen Magyarországot érintő OLAF-vizs­­gálatok vannak még folyamatban? - többek között ezekre a kérdé­sekre szeretett volna választ kapni Szakács László. Az MSZP-s képvi­selő közérdekű adatigénylés kere­tében próbálta megszerezni azokat az összefoglalókat, amelyeket az OLAF magyarországi koordinációs irodája készített 2007 és 2017 feb­ruárja között. (Az iroda kötelezett­sége, hogy az EU pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságokról és az OLAF hazánkat érintő vizsgálatai­ról tájékoztassa a nemzetgazdasági minisztert.) A tárca megtagadta az össze­foglalók kiadását, mondván, dön­tés-előkészítő adatok szerepelnek azokban. Szakács perre ment, és a bíróság első fokon úgy ítélt, a minisztériumnak ki kell adnia az adatokat. A tárca vélhetően fel­lebbez, ugyanis ha publikálja az információkat, rögvest kiderül, igazat mond-e a kormány, amikor azt állítja, hogy csak idén értesült a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyről. N. B. GY. LAPSZÉL Deutsch pert vesztett Gyurcsány cége ellen A Fővárosi Törvényszék megállapí­totta: Deutsch Tamás megsértette a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altus Zrt. jó hírnevét. Valót­lanul állította, hogy az Altus uniós pénzből adott 80 milliót Czeglédy Csabának. Deutschnak egymilliós sérelemdíjat kell fizetnie - írta a DK. Deutsch szerint csak azért vesztett, mert szabálytalanul kéz­besítették az idézést, így nem is tu­dott a perről. NÉPSZAVA Alig mozdulnak a szavazók Nem rajzolódnak ki markáns válto­zások, de a választókorú népesség körében a Fidesz támogatottsága 1 százalékkal csökkent, a Jobbiké ugyanennyivel nőtt - írta felmé­résében a ZRI Závecz Research. Első alkalommal mérték együtt az MSZP-Párbeszéd listát: a két párt korábbi támogatottsága összeadó­dott, a szövetséget 9 százalék pre­ferálja. NÉPSZAVA Stop Sorosról vitázott a Parlament Tét nélküli, üres szócsatába torkol­lott a keddi parlamenti ülés, miu­tán a kormánypárt beterjesztette a „Stop Soros!”-nak elkeresztelt három, civilellenes jogszabályt. Ennek elfogadásához kétharma­dos többség kellene, így a szavazást már korábban a választás utánra halasztották. NÉPSZAVA Orbán és Brüsszel együtt magyarázkodhat KÉRDESEK Nem csak a kormányt, az Európai Bizottságot is nehéz helyzetbe hozza a mind védhetetlenebbnek tűnő taoprogram, hogy a tervezett beruházás nem hoz létre felesleges kapacitást vagy az infrastruktúrák megket­tőzését. Véleményem szerint egy 3500 férőhelyes stadion egy 1800 lakosú településen valószínűleg túlkapacitásnak minősül - fogal­mazott Jávor a levélben a felcsúti arénára utalva. Az EP-képviselő azt is szóvá tette, hogy a szóban forgó stadion átlagos kihasznált­sága még a hivatalos adatok sze­rint is alig 40 százalékos, ám a sajtó létszámellenőrzései szerint a klub által jelentett számok dur­ván eltérnek (fölfelé) a valóság­tól. A politikus itt is azt kérdezi, megbizonyosodott-e a bizottság arról, hogy a kormány betartotta, amit vállalt. HARGITAI MIKLÓS FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Jávor következő kérdése arra vo­natkozik, hogy nyomon követte-e a bizottság az uniós előírások, illetve a magyar kormányzati vállalások teljesülését. Például azt: a taoprog­­ramot jóváhagyó döntésben az sze­repel, hogy a napi működés 20 szá­zalékában, illetve évente legalább 10 teljes napon át iskolai és hallga­tói sport-, szabadidős vagy egyéb közösségi rendezvények számára kell rendelkezésre bocsátani a taó­­ból épült létesítményeket. Ám a legtöbb támogatást felszívó Felcsút és a Tállai András NAV-elnök fenn­hatósága alá tartozó Mezőkövesd esetében semmi nyoma annak, hogy ezt a kikötést megvalósíta­nák. Ráadásul a taoprogram tavalyi meghosszabbításáról szóló tárgya­lások dokumentumaiban sincs rá utalás, hogy a bizottság bármilyen módon számonkérte vagy ellen­őrizte volna a magyar teljesítést az újabb engedély kiadása előtt.­­ A sportklubok a bizottság előírása szerint kötelesek rész­letesen bemutatni infrastruk­túrafejlesztési programjukban. MEZŐKÖVESDI CSODA Eredmény nincs, néző alig, szponzor mégis van elég 100 milliókat költenek a NAV- elnök sereghajtó csapatára is Korrupciógyanú, avagy a nagy Tállai-talány A taoprogram második legnagyobb kedvez­ményezettje a hazai bajnokságban stabilan tökutolsó Mezőkövesd - vagyis a labda­rúgás támogatásában fantáziát látó hazai vállalkozások szerint üzleti szempontból jó ötlet egy olyan vidéki csapatnál százmil­liókat elkölteni, amelynek országos szur­kolótábora nincs, helyben pedig átlagosan kétezren látogatják a meccseit. A talánynak természetesen van egy másik potenciális magyarázata is: a Mezőkövesd az adóha­tóságot irányító államtitkár csapata, és le­hetséges, hogy léteznek olyan vállalkozók idehaza, akik úgy gondolják, megér nekik egy kis pénzt a NAV-vezér jóindulatának kiérdemlése. Ezt a megfejtést valószínűsíti az is, hogy két, felszámolás alatt álló cég is felbukkant a klub honlapján támogatóként. Igaz, az illetékes miniszter magyarázata szerint csak azért, mert nem frissítették időben az oldalt (azaz előbb volt a támo­gatás, utána a felszámolás, ami persze nem zárja ki, hogy jól jön nekik az eljárás során Tállai András szimpátiája). Villamosvétel: csak drága legyen­ BU­DAPEST Közbeszerzési pályá­zat nélkül szerezhet be villamoso­kat Budapest: a 2013-as pályázat ugyanis szinte automatizálta - lé­nyegében egy szándéknyilatko­zathoz kötötte - az új járművek vásárlását. Akkor a CAF nyerte a villamosvásárlási tendert: 27 mil­liárdért szállított 35 rövidebb és 12 hosszabb szerelvényt. A baszk céggel kötött szerződésbe bekerült egy klauzula, amely szerint 5 éven belül összesen 87 villamost hívhat le Budapest, ha akar. És most akar: 2019-ben további mintegy 26 da­rabot tenne sínre 17,6 milliárdért. Legalábbis erről szól a baszk cég­nek nemrég küldött és visszaiga­zolt levél. Kormányzati forrásaink szerint egyébként előfordulhat, hogy - mivel az öt évbe bele kell férni - még az idén újabb kontin­genst hívhat le a főváros. Csakhogy úgy tűnik, ez pazarló megoldás lenne. A 2013-as pályá­zaton a CAF úgy lett befutó, hogy az öt pályázó közül a harmadik leg­magasabb árat szabta. Amit a CAF mintegy 90,5 millió euróért vállalt, azt a Skoda körülbelül 78,3 millió euróért ígérte, vagyis majdnem 3,8 milliárd forint volt a különbség. (A német Siemens 115,5 milliós, a sváj­ci Stadler 117,7 millió eurós ajánla­tot tett, a lengyel PESA pályázata pedig formai hiba miatt kiesett.) A Skoda megtámadta az eljárást, a Közbeszerzési Döntőbizottság pedig igazat adva neki, új eljárásra kötelezte a pályázatot bonyolító, a szervezet szerint jogsértően el­járó BKK-t. Megjegyzendő, a BKK azzal érvelt, hogy a döntőbizottság nem adott igazat a Skodának, csak újabb vizsgálatokat kért - azon­ban az akkor Vitézy Dávid vezette közlekedési holding másodjára is úgy találta, nem nyerhet a Skoda. Az indoklás szerint azért, mert részben offshore-hátterű a cég, és mert a BKK nem látta biztosí­tottnak, hogy a Skoda kellő gyár­tókapacitással rendelkezik. Pedig ennek bizonyítására elég lett volna Miskolcra menni, ahova menet­rendszerűen érkeztek a 2009-ben rendelt szerelvények. Mindez azt jelenti: ha a főváros él lehívási jogával, akkor - az elő­ző pályázat arányaival kalkulálva - mintegy 2,5 milliárddal költ töb­bet, mintha megversenyeztetné a szállítókat. NAGY B. GYÖRGY MEGINT BEFUTNAK A CAF-OK Többe kerül, mint a konkurens Fővárosi megszorítások A 3-as metró déli szakaszának metrópótlásához szükséges tételek már kikerültek a budapesti közlekedési cég idei költségvetéséből, és a főváro­si közgyűlés mai ülésén újabb megszorításokról dönthetnek. Egy ezek kö­zül az, hogy a közösségi közlekedés finanszírozásában az állami hányad újabb 3 milliárddal csökken. BELFÖLD Helyreigazítás A Népszava 2018. február 20-án megjelent lapszámában, a 2. oldalon Cégügyeket is visz a Habony-ügy­­véd címmel közölt írásban, az ott megnevezett dr. Kovács Loránd ügyvéd helyett dr. Barkassy-Grün­­feld Loránd ügyvédről közöltünk tévesen képet, akként feltüntetve, mintha dr. Barkassy-Grünfeld Lo­ránd ügyvéd tevékenysége képez­né az írás tárgyát. A valóság ezzel szemben az, hogy az itt is közölt kép dr. Barkassy- Grünfeld Loránd ügy­védről készült és nem dr. Kovács Loránd ügyvédről, akiről az érintett cikk szólt. Dr. Barkassy-Grünfeld Loránd a róla elnevezett, főként építési beruházásokkal és ingatlanjogi, valamint komplex társasági jogi tranzakciókkal, illetve nem EU-s tagállamokból származó külföldi műtárgyak behozatalával foglalko­zó ügyvédi iroda irodavezető part­nere. Az érintettektől elnézést kérünk.

Next