Népszava, 2018. április (145. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-21 / 92. szám
6 I NÉPSZAVA €/HUF $/HUF I 2018. április 21., szombat 310 62 ^+010% 753 07 ^+070% CHF/HUF 259,83 fr +0,40% LAPSZÉL Autógyár épül Borsodban? A BMW autógyárat sejti a Hernádnémeti közigazgatási területén kialakítandó gyártóüzem beruházójaként a Borsod Online megyei napilap péntek reggeli cikkében. A lap arra alapozza hírét, hogy március 26-án megjelent egy kormányrendelet, amelynek értelmében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a beruházással kapcsolatos hatósági ügyeket - írta a Portfolio, amelyik több BMW-hez köthető beszállító megjelenéséről is beszámolt. Az érintettek nem nyilatkoznak az ügyben. NÉPSZAVA Új hazai E.ON-vezér Kiss Attila váltja az E.ON Hungária Zrt. élén Eric Depluet-et. Az új elnök-vezérigazgató 1999 óta tevékenykedik a német hátterű energiacsoport vezető pozícióiban. Eric Depluet, aki 2004 óta tölt be irányítói tisztségeket az E.ON hazai leányvállalatainál, pályafutását a török üzletág élén folytatja. Magyarországon E.ON-tulajdonú a dunán és a tiszántúli áramszolgáltatás, valamint - immár ügyfelek nélkül - a közép- és dél-dunántúli gázhálózat. A német anyacég átszervezése nyomán jövőre az Elmű-ÉMÁSZ is hozzájuk kerülhet, ezután a hazai áramfogyasztók 85 százalékát az E.ON látja majd el. NÉPSZAVA Kívánságlista a bankoktól A banki és pénzintézeti különadók ütemezett kivezetését, a gazdaságfehérítést és a készpénzmentesítést akadályozó tranzakciós illetékek csökkentését, majd megszüntetését, valamint a szektort érintő módosuló szabályok előzetes megvitatását várja a kormánytól a Magyar Bankszövetség - jelentették be a testület tegnapi ülésén, amelyen vendégként jelen volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, valamint Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is. Többek között a fentiek teljesülése is kell ahhoz, hogy a kiemelkedő eredménnyel zárt múlt év után a magyar hitelintézetek visszaszerezzék régiós versenyképességüket - írja közleményében a szövetség. NÉPSZAVA RÉSZVÉNYEK ^ BUX 38122,87 % -1,40% Mol 2988 Ft ^ -2,03% MTelekom 456 Ft ^ +0,22% OTP 11 280 Ft ^ -1,05% Richter 5260 Ft ^ -1,13% GAZDASÁG Adóban versenyzünk HANGSÚLYOK Alapos reformra szorulna a hazai elvonásrendszer. Nem tudni még, az új kormány új gazdasági stratégiájában e területen mit ígér. BIHARI TAMÁS Több mint félszáz adónem van hatályban Magyarországon és már régen nem beszél a miniszterelnök sem söralátét-méretű adóbevallásról. Sok elemző úgy véli, mindenképpen csökkenteni kellene az adónemek számát, de ez már kevés. Az egész rendszer reformra szorul, mert igazságtalan és nem szolgálja a hazai vállalkozások versenyképességét sem - mondta a Népszavának Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója. Azért is szükség lenne egy koherens adórendszer kidolgozására, mert az „adóreformok kísértete járja be Európát”, Lengyelországtól Németországon át Franciaországig. A lengyelek például szintén 9 százalékra szállítják le a társasági adót, és barátság ide, barátság oda, a működő tőke bevonásában vetélytársak vagyunk. Közvetve azonban érzékelhető lesz majd a világgazdaságban az is, hogy Donald Trump amerikai elnök 35 százalékról 20 százalékra tornázta le a társasági adót, de a versenybe már Németország és Kína is beszállt. De maradjunk a szomszédságnál. A területre, lakosságra és gazdasági erejét tekintve is a nálunk jóval nagyobb Lengyelországban például a magyar gyakorlatnál sokkal rugalmasabban csökkentik a járulékokat. Ott a vállalkozások teljesítményéhez kötik a szociális járulék mérséklését, és nem egy kulcs van, mint Magyarországon. A sávos járulékcsökkentés előnyös a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára, javítja a versenyképességüket. A magyar rendszer nemcsak a társasági adó fűnyíróelv-szerű lefaragásával, de a szociális hozzájárulási adó mérséklésével is elsősorban a nagyvállalatokat támogatja. Régiós összehasonlításban Magyarország tőkevonzó képessége megroppant, holott a 9 százalékos társasági adóval már-már az offshore kategóriába csúsztunk. A nemzetközi gyakorlatban a legalacsonyabb elfogadható társaságiadó-szintet 10 százalékban határozták meg. Az utánunk következő legalacsonyabb hasonló közteherrel rendelkező Írországban ez 12,5 százalék. Nem a társasági adó mérséklésében kellene versenyezni, hanem az egyéb terhek csökkentésével kellene a hazai vállalkozásokat támogatni - véli Pitti Zoltán. Ilyen megoldás lehetne egyebek mellett az iparűzési adó jelenlegi maximum 2 százalékos mértékét leszállítani 1 százalékra. Az így kieső önkormányzati adóbevételt a személyi jövedelemadó (szja) egy részének a visszaosztásával kellene pótolni. A kormányzati tervekből annyi már kiszivárgott, hogy ismét felmelegítenék az egyszámjegyű szja bevezetésének ötletét, ami ha megvalósul új helyzetet teremtene. Ez azért is meggondolandó, mert eközben a rezsim a vállalkozások munkáltatói adóterheinek további mérséklését is fontolgatja, miközben az egykulcsos szja feloldásáról továbbra sem beszélnek. Kérdés, hogy a költségvetés elbírná-e két fontos forrásának a megcsapolását. Pitti Zoltán inkább arra hajlik, hogy aki az eredményéből új beruházásba fog, a nyereségét visszaforgatja, annak kellene adókedvezményeket adni. A jelenlegi lagymatag szabályozáshoz képest sokkal nagyobb mértékben kellene támogatni a kutatás-fejlesztést, és ösztönözni kellene az ilyen befektetéseket. A szociális hozzájárulási adó visszanyesésével is csínján kell bánni, hiszen abból finanszírozza az állam az egészségügyi ellátást, a nyugdíjakat. Pitti szerint a járulékfizetés felső határát vissza kellene állítani, így a nyugdíjkasszát sem terhelnék milliós nyugdíj-kifizetések. Mindenképpen változtatni kellene az igazságtalan egykulcsos szja-rendszeren is, egy enyhén progresszív adózás bevezetésével. Jelenleg az alacsony jövedelműek, akik a közszolgáltatásokból sokkal kevesebbet vesznek igénybe, arányaiban ugyanannyit fizetnek, mint a magas jövedelműek. Ráadásul a szerényebb jövedelműektől elvette az Orbán-kormány az adójóváírás nyújtotta könnyítést is. Ez a több százezer ember a különböző adókedvezményeket sem igen tudja igénybe venni. A családtámogatási juttatások egyre inkább a magasabb jövedelműek helyzetét javítják. Nem sérülne az Alaptörvényben rögzített egykulcsos adó elve, ha a kormány a magasabb jövedelműeknél szolidaritási járulékot alkalmazna és abból segítené az alacsonyabb jövedelműeket - véli Pitti Zoltán. FOTÓ: NÉPSZAVA SÖRALÁTÉT Matolcsy György még gazdasági miniszterként ígérte a soha meg nem valósult söralátét-méretű szja-bevallást HELYTELEN A CÉLKITŰZÉS PITTI ZOLTÁN szerint nem a társasági adó mérséklésében kellene versenyezni, hanem az egyéb terhek csökkentésével lehetne a hazai vállalkozásokat támogatni Reformálmok A hazai adóreformot nehezíti, hogy a kormány jóvoltából, a nemzeti szuverenitásra hivatkozással a nemzetközi gyakorlattal ellentétes módon alakítjuk a közteherviselési rendszerünket, így marad a GDP-arányos adóterhelés magas szintje és a közszolgáltatások alacsony minősége, a jogalkotás gyenge színvonala, a szabályozás kiszámítóen kívül hagyása, a különadók burjánzása, a protekcionista kedvezményi rendszer és az adóeljárási szabályok bürokratikus jellege. Kevéssé valószínű, hogy teljesül, de fontos lenne, hogy megszűnjön a „salátatörvénykezés", a visszamenőleges hatályú szabályozás és az egyéni képviselői indítványokból, előzetes szakmai konzultációk nélkül meghozott hatatlansága, a tulajdoni semlegesség figyelő jogszabályok száma is - sorolta Pitti Zoltán. Megtorpant béremelkedés LASSULÁS A várakozásokat némiképp alulmúlva, a januári bővüléshez képest kisebb ütemben emelkedtek a bérek - derül ki a KSH legfrissebb, februári adatokat tartalmazó statisztikájából. Eszerint az év második hónapjában a nettó és a bruttó keresetek azonos mértékben, 11,9 százalékkal emelkedtek a tavaly februárihoz képest, ami bruttó 306 500 és nettó 203 800 forintos átlagkeresetet jelent. Januárban még 13,8 százalékos volt a növekedés. A nemzetgazdasági tárca mégis úgy kommentálta az adatokat, hogy „másfél évtizede nem volt ilyen erős béremelkedés, a mérsékelt inflációnak köszönhető kimagasló, 10,7 százalékos reálbér-emelkedés a magyar családok anyagi helyzetét érdemben javítja, vásárlóerejét pedig nagyban növeli”. A tárca a január-februári időszakot veszi alapul, amelyet a januári kimagasló növekedés felfelé húz, és átlagban 12,9 százalékos bérnövekedést mutat. Az összkép továbbra is kedvezőnek mondható, a béremelkedés mögött a minimálbér emelése mellett a munkaerőhiány, valamint az állami szférában zajló bérrendezés áll. Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter úgy látja: a nem enyhülő munkaerőhiány, a folytatódó bérrendezések és az állami szféra jutalom-kifizetései a következő hónapokban tovább emelhetik a bérnövekedés ütemét. A versenyszférában átlagosan 12-13 százalékos béremelésre lehet számítani, így idén is elérhető közelségbe kerülhet a kétszámjegyű reálbér-növekedés - tette hozzá. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint viszont - részben a magas bázisadatok miatt - lassulás jöhet az év hátralévő részében: a mostani kilátások szerint a bruttó és nettó bérek 10 százalékkal, a reálbérek pedig 8 százalékkal növekedhetnek 2018 egészében. A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 10,5 százalékra lassult az előző havi 12,8 százalékról - hívta fel a figyelmet Horváth András, a Takarékbank elemzője. Szintén úgy véli: a tavalyi év jóval erősebb bázisa miatt a bérdinamika kissé lassulhat. Az idei évre 10 százalékot elérő éves bérnövekedést vár, ami a várt infláció mellett 7,5 százalékos reálbérnövekedést jelent. Ez több is lehet, ha egyes hiányszakmákban gyorsul a bérnövekedés, és erre utalnak a szektorokban zajló bértárgyalások is - egyes esetekben kétszámjegyű ígéretekkel. Az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelmi ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, az építőiparban mára már átlagosnak számít a napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek bruttó 400 ezer forintos az elérhető havibér - sorolta a bérnövekedésre ható tényezőket Horváth András. V. A. D. Horváth András szerint egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani