Népszava, 2018. április (145. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-21 / 92. szám

6 I NÉPSZAVA €/HUF $/HUF I 2018. április 21., szombat 310 62 ^+010% 753 07 ^+0­70% CHF/HUF 259,83 fr +0,40% LAPSZÉL Autógyár épül Borsodban? A BMW autógyárat sejti a Hernádnémeti közigazgatási területén kialakítandó gyár­tóüzem beruházójaként a Bor­sod Online megyei napilap pén­tek reggeli cikkében. A lap arra alapozza hírét, hogy március 26-án megjelent egy kormány­­rendelet, amelynek értelmében nemzetgazdasági szempont­ból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a beruházással kapcsolatos hatósági ügyeket - írta a Portfolio, amelyik több BMW-hez köthető beszállító megjelenéséről is beszámolt. Az érintettek nem nyilatkoznak az ügyben. NÉPSZAVA Új hazai E.ON-vezér Kiss Attila váltja az E.ON Hun­gária Zrt. élén Eric Depluet-et. Az új elnök-vezérigazgató 1999 óta tevékenykedik a német hát­terű energiacsoport vezető pozí­cióiban. Eric Depluet, aki 2004 óta tölt be irányítói tisztségeket az E.ON hazai leányvállalatai­nál, pályafutását a török üzletág élén folytatja. Magyarországon E.ON-tulajdonú a dunán­ és a tiszántúli áramszolgáltatás, valamint - immár ügyfelek nél­kül - a közép- és dél-dunántúli gázhálózat. A német anyacég átszervezése nyomán jövőre az Elmű-ÉMÁSZ is hozzájuk ke­rülhet, ezután a hazai áramfo­gyasztók 85 százalékát az E.ON látja majd el. NÉPSZAVA Kívánságlista a bankoktól A banki és pénzintézeti külön­adók ütemezett kivezetését, a gazdaságfehérítést és a kész­pénzmentesítést akadályozó tranzakciós illetékek csökken­tését, majd megszüntetését, valamint a szektort érintő mó­dosuló szabályok előzetes meg­vitatását várja a kormánytól a Magyar Bankszövetség - jelen­tették be a testület tegnapi ülé­sén, amelyen vendégként jelen volt Varga Mihály nemzetgaz­dasági miniszter, valamint Ger­hardt Ferenc, a Magyar Nem­zeti Bank alelnöke is. Többek között a fentiek teljesülése is kell ahhoz, hogy a kiemelkedő eredménnyel zárt múlt év után a magyar hitelintézetek vissza­szerezzék régiós versenyképes­ségüket - írja közleményében a szövetség. NÉPSZAVA RÉSZVÉNYEK ^ BUX 38122,87 % -1,40% Mol 2988 Ft ^ -2,03% MTelekom 456 Ft ^ +0,22% OTP 11 280 Ft ^ -1,05% Richter 5260 Ft ^ -1,13% GAZDASÁG Adóban versenyzünk HANGSÚLYOK Alapos reformra szorulna a hazai elvonásrendszer. Nem tudni még, az új kormány új gazdasági stratégiájában e területen mit ígér. BIHARI TAMÁS Több mint félszáz adónem van ha­tályban Magyarországon és már régen nem beszél a miniszterelnök sem söralátét-méretű adóbevallás­ról. Sok elemző úgy véli, minden­képpen csökkenteni kellene az adó­nemek számát, de ez már kevés. Az egész rendszer reformra szorul, mert igazságtalan és nem szolgálja a hazai vállalkozások ver­senyképességét sem - mondta a Népszavának Pitti Zoltán, a Corvi­­nus Egyetem tudományos kutatója. Azért is szükség lenne egy koherens adórendszer kidolgozására, mert az „adóreformok kísértete járja be Európát”, Lengyelországtól Német­országon át Franciaországig. A len­gyelek például szintén 9 százalékra szállítják le a társasági adót, és ba­rátság ide, barátság oda, a működő tőke bevonásában vetélytársak va­gyunk. Közvetve azonban érzékel­hető lesz majd a világgazdaságban az is, hogy Donald Trump amerikai elnök 35 százalékról 20 százalékra tornázta le a társasági adót, de a ver­senybe már Németország és Kína is beszállt. De maradjunk a szomszédságnál. A területre, lakosságra és gazdasági erejét tekintve is a nálunk jóval na­gyobb Lengyelországban például a magyar gyakorlatnál sokkal rugal­masabban csökkentik a járulékokat. Ott a vállalkozások teljesítményé­hez kötik a szociális járulék mér­séklését, és nem egy kulcs van, mint Magyarországon. A sávos járulék­­csökkentés előnyös a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára, javítja a versenyképességüket. A magyar rendszer nemcsak a társasági adó fűnyíróelv-szerű lefaragásával, de a szociális hozzájárulási adó mérsék­lésével is elsősorban a nagyvállala­tokat támogatja.­ ­ Régiós összehasonlításban Ma­gyarország tőkevonzó képessége megroppant, holott a 9 százalékos társasági adóval már-már az offsho­re kategóriába csúsztunk. A nemzet­közi gyakorlatban a legalacsonyabb elfogadható társaságiadó-szintet 10 százalékban határozták meg. Az utánunk következő legalacsonyabb hasonló közteherrel rendelkező Ír­országban ez 12,5 százalék. Nem a társasági adó mérséklésé­ben kellene versenyezni, hanem az egyéb terhek csökkentésével kelle­ne a hazai vállalkozásokat támogat­ni - véli Pitti Zoltán. Ilyen megoldás lehetne egyebek mellett az iparűzé­si adó jelenlegi maximum 2 száza­lékos mértékét leszállítani 1 száza­lékra. Az így kieső önkormányzati adóbevételt a személyi jövedelem­­adó (szja) egy részének a visszaosz­tásával kellene pótolni. A kormányzati tervekből an­­­nyi már kiszivárgott, hogy ismét felmelegítenék az egyszámjegyű szja bevezetésének ötletét, ami ha megvalósul új helyzetet teremtene. Ez azért is meggondolandó, mert eközben a rezsim a vállalkozások munkáltatói adóterheinek további mérséklését is fontolgatja, miköz­ben az egykulcsos szja feloldásáról továbbra sem beszélnek. Kérdés, hogy a költségvetés elbírná-e két fontos forrásának a megcsapolását. Pitti Zoltán inkább arra hajlik, hogy aki az eredményéből új beru­házásba fog, a nyereségét visszafor­gatja, annak kellene adókedvezmé­nyeket adni. A jelenlegi lagymatag szabályozáshoz képest sokkal na­gyobb mértékben kellene támogat­ni a kutatás-fejlesztést, és ösztönöz­ni kellene az ilyen befektetéseket. A szociális hozzáj­árulási adó vis­­­szanyesésével is csínján kell bánni, hiszen abból finanszírozza az állam az egészségügyi ellátást, a nyugdí­jakat. Pitti szerint a járulékfizetés felső határát vissza kellene állítani, így a nyugdíjkasszát sem terhelnék milliós nyugdíj-kifizetések. Mindenképpen változtatni kel­lene az igazságtalan egykulcsos szja-rendszeren is, egy enyhén progresszív adózás bevezetésével. Jelenleg az alacsony jövedelműek, akik a közszolgáltatásokból sokkal kevesebbet vesznek igénybe, ará­nyaiban ugyanannyit fizetnek, mint a magas jövedelműek. Ráadásul a szerényebb jövedelműektől elvette az Orbán-kormány az adójóváírás nyújtotta könnyítést is. Ez a több százezer ember a különböző adó­­kedvezményeket sem igen tudja igénybe venni. A családtámogatási juttatások egyre inkább a magasabb jövedelműek helyzetét javítják. Nem sérülne az Alaptörvényben rögzített egykulcsos adó elve, ha a kormány a magasabb jövedelműek­nél szolidaritási járulékot alkalmaz­na és abból segítené az alacsonyabb jövedelműeket - véli Pitti Zoltán. FOTÓ: NÉPSZAVA SÖRALÁTÉT Matolcsy György még gazdasági miniszterként ígérte a soha meg nem valósult sör­alátét-méretű szja-bevallást HELYTELEN A CÉLKITŰZÉS PITTI ZOLTÁN szerint nem a társasági adó mérséklésében kellene verse­nyezni, hanem az egyéb terhek csökkentésével lehetne a hazai vállalkozásokat támogatni Reformálmok A hazai adóreformot nehezíti, hogy a kor­mány jóvoltából, a nemzeti szuverenitásra hivatkozással a nemzetközi gyakorlattal el­lentétes módon alakítjuk a közteherviselési rendszerünket, így marad a GDP-arányos adóterhelés magas szintje és a közszolgál­tatások alacsony minősége, a jogalkotás gyenge színvonala, a szabályozás kiszámít­óen kívül hagyása, a különadók burjánzása, a protekcionista kedvezményi rendszer és az adóeljárási szabályok bürokratikus jellege. Kevéssé valószínű, hogy teljesül, de fontos lenne, hogy megszűnjön a „salátatörvényke­zés", a visszamenőleges hatályú szabályozás és az egyéni képviselői indítványokból, előze­tes szakmai konzultációk nélkül meghozott hatatlansága, a tulajdoni semlegesség figyelő jogszabályok száma is - sorolta Pitti Zoltán. Megtorpant béremelkedés LASSU­LÁS A várakozásokat né­miképp alulmúlva, a januári bő­vüléshez képest kisebb ütemben emelkedtek a bérek - derül ki a KSH legfrissebb, februári adatokat tar­talmazó statisztikájából. Eszerint az év második hónapjában a nettó és a bruttó keresetek azonos mér­tékben, 11,9 százalékkal emelked­tek a tavaly februárihoz képest, ami bruttó 306 500 és nettó 203 800 forintos átlagkeresetet jelent. Ja­nuárban még 13,8 százalékos volt a növekedés. A nemzetgazdasági tárca mégis úgy kommentálta az adatokat, hogy „másfél évtizede nem volt ilyen erős béremelkedés, a mérsékelt infláci­ónak köszönhető kimagasló, 10,7 százalékos reálbér-emelkedés a magyar családok anyagi helyzetét érdemben javítja, vásárlóerejét pe­dig nagyban növeli”. A tárca a janu­ár-februári időszakot veszi alapul, amelyet a januári kimagasló növe­kedés felfelé húz, és átlagban 12,9 százalékos bérnövekedést mutat. Az összkép továbbra is kedve­zőnek mondható, a béremelkedés mögött a minimálbér emelése mel­lett a munkaerőhiány, valamint az állami szférában zajló bérrendezés áll. Az ING vezető elemzője, Viro­­vácz Péter úgy látja: a nem enyhü­lő munkaerőhiány, a folytatódó bérrendezések és az állami szféra jutalom-kifizetései a következő hó­napokban tovább emelhetik a bér­­növekedés ütemét. A versenyszfé­rában átlagosan 12-13 százalékos béremelésre lehet számítani, így idén is elérhető közelségbe kerülhet a kétszámjegyű reálbér-növekedés - tette hozzá. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint viszont - részben a magas bázisadatok miatt - lassu­lás jöhet az év hátralévő részében: a mostani kilátások szerint a bruttó és nettó bérek 10 százalékkal, a reál­bérek pedig 8 százalékkal növeked­hetnek 2018 egészében. A makrogazdaság és a monetá­ris politika szempontjából kiemel­ten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 10,5 százalékra lassult az előző havi 12,8 százalékról - hívta fel a figyel­met Horváth András, a Takarék­bank elemzője. Szintén úgy véli: a tavalyi év jóval erősebb bázisa miatt a bérdinamika kissé lassulhat. Az idei évre 10 százalékot elérő éves bérnövekedést vár, ami a várt inflá­ció mellett 7,5 százalékos reálbér­növekedést jelent. Ez több is lehet, ha egyes hiányszakmákban gyorsul a bérnövekedés, és erre utalnak a szektorokban zajló bértárgyalások is - egyes esetekben kétszámjegyű ígéretekkel. Az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelmi ágaza­tokban folytatódik az életpályamo­­dellek fejlesztése, az építőiparban mára már átlagosnak számít a napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, a tömegközlekedési vál­lalatok sofőrjeinek bruttó 400 ezer forintos az elérhető havibér - sorol­ta a bérnövekedésre ható tényező­ket Horváth András. V. A. D. Horváth András szerint egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani

Next