Népszava, 2018. április (145. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-21 / 92. szám
81 NÉPSZAVA , 2018. április 21., szombat LAPSZÉL Korea-közi elnöki telefonvonal Közvetlen telefonvonalon tud egymással beszélni péntektől Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Mun Dzse In dél-koreai elnök - közölték szöuli illetékesek. Dél-Korea kezdeményezte az első próbahívást, és az gond nélkül működött - mondta el a szöuli elnöki hivatal egyik tisztségviselője. A telefon a dél-koreai elnök dolgozóasztalán található. Később Észak-Korea is kipróbálta a hívásindítást, hogy kiderüljön, mindkét irányban működik-e a közvetlen összeköttetés. NÉPSZAVA Ausztriában nem lesz török kampány Nem engedélyezi az osztrák kormány, hogy török politikusok Ausztriában kampányoljanak a júniusi előre hozott törökországi választások előtt - közölte Sebastian Kurz kancellár. A török vezetés hosszú évek óta igyekszik felhasználni az Európában élő, török származású közösségeket - mondta Kurz az ORF közszolgálati rádióban. „A török kampányrendezvények nemkívánatosak Ausztriában, és ezért a jövőben nem fogjuk ezeket engedélyezni” - tette hozzá. NÉPSZAVA Imámot toloncoltak ki Franciaországból Kitoloncoltak Franciaországból egy szélsőséges, szalafista imámot Algériába. A több mint három évtizede a dél-franciaországi Marseille-ben radikális tanokat terjesztő igehirdető péntek reggel hagyta el az országot - közölte a francia belügyminisztérium. El Hadi Doudit kedden tájékoztatta a belügyi tárca a kiutasításról, amelyet az imám gyűlöletkeltő beszédeivel indokolt. A kitoloncolás ellen Nabil Boudi, az imám ügyvédje az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért, miután álláspontja szerint ügyfelének élete veszélyben van Algériában. MTI Megváltozott Szváziföld neve Megváltoztatta Szváziföld nevét III. Mswati király: a Dél-afrikai Köztársaság és Mozambik közé ékelődő országot ezentúl történelmi nevén, eSwatiniként kell említeni. Az abszolút monarchia feje a függetlenség ötvenedik évfordulójának, illetve saját ötvenedik születésnapjának alkalmából nevezte át országát. NÉPSZAVA FOTÓ: ALEXEY VITVITSKY/SPUTNIK FOTÓ: AFP/MUJAHID SAFODIEN VILÁG Moszkva nagyon várja a washingtoni meghívót DIPLOMÁCIA Trump telefonon már világossá tette, hogy szívesen látja Putyint, ezért a Kremlben most már konkrét invitálással számolnak. KÁRPÁTI JÁNOS Erről beszélt Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője a RIA Novosztyi hírügynökség pénteki beszámolója szerint. Lavrov szerint Donald Trump a múlt hónapban újraválasztott orosz államfővel folytatott telefonbeszélgetése során többször visszatért a meghívás kérdésére, így most az orosz vezetés „nem akar udvariatlan lenni”, de várja a hivatalos invitálást. Ez a megfogalmazás megfigyelők szerint alighanem arra utal, hogy a Kreml szaván kívánja fogni Trumpot, egy olyan nemzetközi helyzetben, amikor több vonatkozásban nagyon kiéleződött a Nyugat és Oroszország szembenállása. Szergej Szkripalnak, a britekhez átállt volt orosz hírszerző tisztnek és az ő lányának a megmérgezése ugyan még a Trump-Putyin telefonbeszélgetés előtt történt, de azután még némi időbe telt, mire a Nyugat - beleértve az Egyesült Államokat - arra az álláspontra helyezkedett, hogy a merényletkísérletért minden bizonnyal Moszkva volt a felelős. Ezt diplomaták tömegének a kölcsönös kiutasítása követte. Ezen túl az Egyesült Államok külön szankciókkal is sújtott orosz személyeket. Szintén kiéleződött a konfliktus a Közel-Keleten. Szíriában a nyugatiak állításai szerint az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad elnök hadserege vegyi fegyvert vetett be a felkelők kezén levő Dúmában. Az oroszok szerint a vegyi támadásról szóló állításokat a brit titkosszolgálat eszkábálta össze. Az amerikaiak, britek és franciák azonban - kitartva állításaik mellett - úgymond megtorlásként légicsapásokat mértek szír kormányzati célpontokra. Mivel Szíriában orosz erők is tartózkodnak, orosz és amerikai illetékesek kénytelenek voltak olyan értelemben nyugtatgatni a világot, hogy a légicsapások során nem merült fel a közvetlen amerikaiorosz katonai összetűzés veszélye, ami minden bizonnyal igaz, mégis olyan légkört jelez a Nyugat és Oroszország kapcsolataiban, ami aligha kedvez egy amerikai-orosz csúcstalálkozó kitűzésének. Szergej Lavrov kitért arra: a Szíria ellen végrehajtott légicsapások „eloszlattak minden erkölcsi aggályt” Moszkvában azt illetően, hogy szabad-e Oroszországnak S-300-as típusú légvédelmi raké A Szíria elleni légicsapás során nem lépték át a vörös vonalat ,a rendszert szállítania Szíriának. Az orosz külügyminiszter ugyanakkor ezt a keménykedő kijelentését megnyugtatónak szánt csomagolásba burkolta: elmondta, hogy a Szíria elleni akció előtt Oroszország világosan az amerikaiak tudomására hozta, milyen célpontok megtámadása jelentené Moszkva számára azt, hogy az Egyesült Államok megengedhetetlen módon átlépte a tűréshatár „vörös vonalát”. A légicsapások során az amerikaiak nem mentek túl ezen a határon - mondta Lavrov, és ez szerinte azt igazolja, hogy Putyin és Trump egyaránt ügyel a két ország közötti fegyveres összecsapás elkerülésére. TALÁLKOZNI AKARNAK Moszkva a szaván akarja fogni Trumpot Titkos tárgyalások folynak Izraellel JERUZSÁLEM Legalább hat ország tárgyal Izraellel nagykövetsége Jeruzsálembe költöztetéséről - jelentette be csütörtök este Benjamin Netanjahu. Az izraeli kormányfő nem nevesítette az országokat, amelyek Donald Trump nagy nemzetközi vihart kavaró decemberi bejelentése nyomán készek követni az amerikai példát. Elmondta viszont, hogy Izrael segítséget, kedvezményes elbánást biztosít az első tíz országnak, amely ily módon elismeri, hogy Jeruzsálem a zsidó állam fővárosa. Mindeddig hivatalosan csak Guatemala jelezte, hogy követi az Egyesült Államok példáját, a többi ország kiléte hivatalosan ismeretlen. Netanjahu kijelentésével egy időben azonban Bukarestben Liviu Dragnea, a nagyobbik kormánypárt, a PSD elnöke közölte, Románia is Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét, a román kormány erről szerdai ülésén döntött. Dragnea szavai azért hatottak a meglepetés erejével, mert egy nappal korábban a Dancila-kormány szóvivője sajtóinformációkra reagálva állította, nincs tudomása a kormányhatározatról. Viorica Dancila miniszterelnök azonban nem szólalt meg, Teodor Melescanu külügyminiszter pedig külföldön tartózkodik, és ott volt szerdán is, amikor az állítólagos döntés megszületett. Sajtóinformációk szerint a koalíció kisebbik pártjához, az ALDE-hoz tartozó külügyminiszter ellenzi az EU álláspontjával is szembehelyezkedő döntést. Romániában a külpolitika első számú képviselője a közvetlenül választott köztársasági elnök, Klaus Johannis államfő hivatala pénteken reagált. A közlemény leszögezi, hogy Johannist nem tájékoztatták az izraeli román nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésének tervéről, és nem is kérték ki erről a véleményét. A döntést nem előzte meg egy átfogó és alapos elemzés, holott egy ilyen jellegű döntést csakis mélyreható elemzést követően lehet meghozni, felmérve annak minden külpolitikai következményét és hatását - olvasható az Agerpres román nemzeti hírügynökség által ismertetett dokumentumban. Johannis januárban Netanjahuval telefonon tárgyalva azt az álláspontot képviselte, hogy Románia csak akkor venné fontolóra izraeli nagykövetségének áthelyezését, ha újrakezdődnének a közel-keleti béketárgyalások, és a felek megállapodnának Jeruzsálem státusáról. Mostani közleménye is leszögezi, Románia álláspontja a kérdésben változatlanul megegyezik az ENSZ Biztonsági Tanácsa és közgyűlése álláspontjával. A világszervezet arra kérte a tagállamokat, tartózkodjanak jeruzsálemi külképviseletek létrehozásától. GÁL MÁRIA LEGALÁBB HAT ORSZÁG ÉRINTETT A nagykövetségek átköltöztetését készítik elő