Népszava, 2018. április (145. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-21 / 92. szám

81 NÉPSZAVA , 2018. április 21., szombat LAPSZÉL Korea-közi elnöki telefonvonal Közvetlen telefonvonalon tud egymással beszélni péntektől Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Mun Dzse In dél-ko­reai elnök - közölték szöuli il­letékesek. Dél-Korea kezdemé­nyezte az első próbahívást, és az gond nélkül működött - mond­ta el a szöuli elnöki hivatal egyik tisztségviselője. A telefon a dél-koreai elnök dolgozóaszta­lán található. Később Észak-Ko­rea is kipróbálta a hívásindítást, hogy kiderüljön, mindkét irány­ban működik-e a közvetlen ös­­­szeköttetés. NÉPSZAVA Ausztriában nem lesz török kampány Nem engedélyezi az osztrák kor­mány, hogy török politikusok Ausztriában kampányoljanak a júniusi előre hozott törökorszá­gi választások előtt - közölte Se­bastian Kurz kancellár. A török vezetés hosszú évek óta igyek­szik felhasználni az Európában élő, török származású közös­ségeket - mondta Kurz az ORF közszolgálati rádióban. „A török kampányrendezvények nem­­kívánatosak Ausztriában, és ezért a jövőben nem fogjuk eze­ket engedélyezni” - tette hozzá. NÉPSZAVA Imámot toloncoltak ki Franciaországból Kitoloncoltak Franciaország­ból egy szélsőséges, szalafista imámot Algériába. A több mint három évtizede a dél-francia­­országi Marseille-ben radikális tanokat terjesztő igehirdető péntek reggel hagyta el az orszá­got - közölte a francia belügy­minisztérium. El Hadi Doudit kedden tájékoztatta a belügyi tárca a kiutasításról, amelyet az imám gyűlöletkeltő beszédeivel indokolt. A kitoloncolás ellen Nabil Boudi, az imám ügyvédje az Emberi Jogok Európai Bíró­ságához fordult jogorvoslatért, miután álláspontja szerint ügy­felének élete veszélyben van Al­gériában. MTI Megváltozott Szváziföld neve Megváltoztatta Szváziföld nevét III. Mswati király: a Dél-afrikai Köztársaság és Mozambik közé ékelődő országot ezentúl törté­nelmi nevén, eSwatiniként kell említeni. Az abszolút monar­chia feje a függetlenség ötvene­dik évfordulójának, illetve saját ötvenedik születésnapjának alkalmából nevezte át orszá­gát. NÉPSZAVA FOTÓ: ALEXEY VITVITSKY/SPUTNIK FOTÓ: AFP/MUJAHID SAFODIEN VILÁG Moszkva nagyon várja a washingtoni meghívót DIPLOMÁCIA Trump telefonon már világossá tette, hogy szívesen látja Putyint, ezért a Kremlben most már konkrét invitálással számolnak. KÁRPÁTI JÁNOS Erről beszélt Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője a RIA Novosztyi hírügynökség pénteki beszámolója szerint. Lavrov szerint Donald Trump a múlt hónapban újraválasztott orosz államfővel folytatott telefon­­beszélgetése során többször vis­­­szatért a meghívás kérdésére, így most az orosz vezetés „nem akar udvariatlan lenni”, de várja a hiva­talos invitálást. Ez a megfogalma­zás megfigyelők szerint alighanem arra utal, hogy a Kreml szaván kívánja fogni Trumpot, egy olyan nemzetközi helyzetben, amikor több vonatkozásban nagyon ki­éleződött a Nyugat és Oroszország szembenállása. Szergej Szkripalnak, a britekhez átállt volt orosz hírszerző tisztnek és az ő lányának a megmérgezése ugyan még a Trump-Putyin te­lefonbeszélgetés előtt történt, de azután még némi időbe telt, mire a Nyugat - beleértve az Egyesült Államokat - arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a merényletkísér­letért minden bizonnyal Moszkva volt a felelős. Ezt diplomaták tö­megének a kölcsönös kiutasítása követte. Ezen túl az Egyesült Álla­mok külön szankciókkal is sújtott orosz személyeket. Szintén kiéleződött a konflik­tus a Közel-Keleten. Szíriában a nyugatiak állításai szerint az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad elnök hadserege vegyi fegyvert ve­tett be a felkelők kezén levő Dúmá­­ban. Az oroszok szerint a vegyi támadásról szóló állításokat a brit titkosszolgálat eszkábálta össze. Az amerikaiak, britek és franciák azonban - kitartva állításaik mel­lett - úgymond megtorlásként lé­gicsapásokat mértek szír kormány­zati célpontokra. Mivel Szíriában orosz erők is tartózkodnak, orosz és amerikai il­letékesek kénytelenek voltak olyan értelemben nyugtatgatni a világot, hogy a légicsapások során nem merült fel a közvetlen amerikai­orosz katonai összetűzés veszélye, ami minden bizonnyal igaz, még­is olyan légkört jelez a Nyugat és Oroszország kapcsolataiban, ami aligha kedvez egy amerikai-orosz csúcstalálkozó kitűzésének. Szergej Lavrov kitért arra: a Szí­ria ellen végrehajtott légicsapások „eloszlattak minden erkölcsi ag­gályt” Moszkvában azt illetően, hogy szabad-e Oroszországnak S-300-as típusú légvédelmi raké­ A Szíria elleni légicsa­pás so­rán nem lépték át a vörös vonalat ,a rendszert szállítania Szíriának. Az orosz külügyminiszter ugyanak­kor ezt a keménykedő kijelentését megnyugtatónak szánt csomago­lásba burkolta: elmondta, hogy a Szíria elleni akció előtt Oroszország világosan az amerikaiak tudomásá­ra hozta, milyen célpontok megtá­madása jelentené Moszkva számá­ra azt, hogy az Egyesült Államok megengedhetetlen módon átlépte a tűréshatár „vörös vonalát”. A légi­csapások során az amerikaiak nem mentek túl ezen a határon - mond­ta Lavrov, és ez szerinte azt igazol­ja, hogy Putyin és Trump egyaránt ügyel a két ország közötti fegyveres összecsapás elkerülésére. TALÁLKOZNI AKARNAK Moszkva a szaván akarja fogni Trumpot Titkos tárgyalások folynak Izraellel JERUZSÁLEM Legalább hat or­szág tárgyal Izraellel nagykövet­sége Jeruzsálembe költöztetésé­ről - jelentette be csütörtök este Benjamin Netanjahu. Az izraeli kormányfő nem nevesítette az or­szágokat, amelyek Donald Trump nagy nemzetközi vihart kavaró decemberi bejelentése nyomán készek követni az amerikai példát. Elmondta viszont, hogy Izrael se­gítséget, kedvezményes elbánást biztosít az első tíz országnak, amely ily módon elismeri, hogy Jeruzsá­lem a zsidó állam fővárosa. Mind­eddig hivatalosan csak Guatemala jelezte, hogy követi az Egyesült Ál­lamok példáját, a többi ország kilé­te hivatalosan ismeretlen. Netanjahu kijelentésével egy időben azonban Bukarestben Li­­viu Dragnea, a nagyobbik kor­mánypárt, a PSD elnöke közölte, Románia is Jeruzsálembe költöz­teti nagykövetségét, a román kor­mány erről szerdai ülésén döntött. Dragnea szavai azért hatottak a meglepetés erejével, mert egy nappal korábban a Dancila-kor­mány szóvivője sajtóinformáci­ókra reagálva állította, nincs tu­domása a kormányhatározatról. Viorica Dancila miniszterelnök azonban nem szólalt meg, Teodor Melescanu külügyminiszter pedig külföldön tartózkodik, és ott volt szerdán is, amikor az állítólagos döntés megszületett. Sajtóinfor­mációk szerint a koalíció kisebbik pártjához, az ALDE-hoz tartozó külügyminiszter ellenzi az EU ál­láspontjával is szembehelyezkedő döntést. Romániában a külpolitika első számú képviselője a közvetlenül vá­lasztott köztársasági elnök, Klaus Johannis államfő hivatala pénte­ken reagált. A közlemény leszögezi, hogy Johannist nem tájékoztatták az izraeli román nagykövetség Je­ruzsálembe költöztetésének tervé­ről, és nem is kérték ki erről a véle­ményét. A döntést nem előzte meg egy átfogó és alapos elemzés, ho­lott egy ilyen jellegű döntést csakis mélyreható elemzést követően le­het meghozni, felmérve annak min­den külpolitikai következményét és hatását - olvasható az Agerpres román nemzeti hírügynökség által ismertetett dokumentumban. Johannis januárban Netanjahu­­val telefonon tárgyalva azt az állás­pontot képviselte, hogy Románia csak akkor venné fontolóra izraeli nagykövetségének áthelyezését, ha újrakezdődnének a közel-keleti béketárgyalások, és a felek megál­lapodnának Jeruzsálem státusáról. Mostani közleménye is leszögezi, Románia álláspontja a kérdésben változatlanul megegyezik az ENSZ Biztonsági Tanácsa és közgyűlé­se álláspontjával. A világszervezet arra kérte a tagállamokat, tartóz­kodjanak jeruzsálemi külképvise­letek létrehozásától. GÁL MÁRIA LEGALÁBB HAT ORSZÁG ÉRINTETT A nagykövetségek átköltöztetését készítik elő

Next