Népszava, 2018. április (145. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-20 / 91. szám

Nem hallják meg a pártok a nép szavát ÚTKERESÉS Az emberek a megegyezés felé nyomnák őket, az ellenzéki erők azonban nem keresik az összhangot, inkább külön boldogulnának. NÉPSZAVA Látszólag az ellenzéki pártokon belüli helyezkedéssel, a pozíciók el­osztásával telnek az utóbbi napok a parlamentbe jutott kisebb tömörü­lésekben, de a háttérben erős moz­gások vannak az együttműködés folytatásának kitalálására is. Szombaton választmányi ülést tart az MSZP, ami jó lehet a veszte­ségek feldolgozásának segítésére, de a júniusra tervezett kongres­­­szuson már az a tét: szakít-e a párt a hagyományos politizálással. Egyre erősödik a vélemény, hogy Tóth Ber­talan eddigi frakcióvezető veheti át az MSZP irányítását, míg Kunhalmi Ágnes alelnökként maradhat a párt médiaarca. A kérdés azért lényeges, mert az elnök határozza meg a stra­tégiai irányt, és most mást gondol a párt fővárosi elnöke, mint a tagság és a vezetés nagy része. Kunhalmi egy­fajta uniópártról beszél az MSZP­­DK tengelyén, miközben pártjában sokan azt gondolják, a DK-val kötött választókerületi megállapodás ron­csolta a szocialisták listás eredmé­nyét. A Jobbikban egyre biztosabban bevezetik a társelnöki rendszert, de a lapunknak nyilatkozó Z. Kárpát Dániel alelnök szerint egyáltalán nem biztos, hogy végleges lesz ez a felállás. Fegyelmi cunamival pró­bálja rendezni sorait az LMP A köz­ponti pártdöntéssel szemben hely­ben visszalépő politikusok azonban nincsenek megijedve. A Dunakeszin a párt színeiben induló Kiss Csaba azt mondta lapunknak: felelős el­lenzéknek ilyen feltételek mellett nem lett volna szabad indulnia a választáson. Várhatóan májusban ül össze az Együtt küldöttgyűlése, ahol a párt tagjai értékelik a választási eredményeket, és vélhetően dön­tenek a tömörülés feloszlatásáról. CIKKÜNK A 3. OLDALON FOTÓ: VAJDA JÓZSEF ŐK SZÓLTAK A megegyezés irányába tolnák az ellenzéket Hitelfelvételre hív az MNB LAKÁSHITEL Alig hagyta maga mögött a lakosság a devizahiteles C­it­i őrületet, máris tömegeket buzdít hitelfelvételre a jegybank. A la­káshitelezési piacon már tavaly is rekord született, a folyósított ősz- lehet a lakások szegét tekintve elértük a kilenc év- drágulása az áfá­vel ezelőtti szintet. Ám ez is csak a miatt nemzeti össztermék alig 8 százalé­kát teszi ki. A jegybanki terv, hogy 2030-ig elérjük a 30 százalékot, és a háztartások is a jelenlegi szint dup­lájára emeljék eladósodottságukat. Szakértők a lakáshitel-állomány jóval lassúbb növekedését várják, ami 2-3 év múlva tetőzik is. A felvett összeget befolyásolhatja, hogyha az új lakásokra vonatkozó kedvezmé­nyes áfa megszűnik, az önmagában 20 százalékos drágulást hozhat, és az ingatlanárak is felfelé kúsznak. A hitelfelvételek elfutását gátolja az is, hogy a lakosság bizalmatlan a gazdaságpolitikával szemben és bizonytalan lehetőségeit illetően. Ez utóbbira jó példa, hogy bár a la­káshitelek 70 százaléka fix kamato­zású, ennek túlnyomó részét mind­össze 1-5 évre rögzítették. BŐVEBBEN A 6. OLDALON CSÁBÍTÁS Az éveken át adósságcsap­dát kiáltó MNB most eladósíta­­ná a lakosságot FAMULUS Selmayrt mindenki Juncker emberének tartja Révbe ért a brüsszeli Raszputyin PUCCS Az Európai Parlamentben sokan puccsnak tartják, ahogy új főtitkára lett az Európai Bizottság­nak. A két hónapja a posztra került Martin Selmayr - a 47 éves német jogász, aki már másfél évtizede dolgozik Brüsszelben - korábban a bizottsági elnök kabinetfőnöke volt. Sokak szerint viharos előlép­tetését is Jean-Claude Junckernek köszönheti. Hiába a szaktudása, nagy ma­chinátor hírében áll, aki az elnök mellett pótolhatatlanná tette ma­gát. Főnöke eredetileg a főtitkár­helyettesi posztra jelölte, de az­tán Juncker váratlanul a főtitkári tisztségre javasolta, noha a poszt betöltése nem is szerepelt a napi­renden. Annak ellenére sem, hogy a korábbi főtitkár, a 62 éves Ale­xander Italianer idő előtti nyug­díjazását kérte. Okát senki sem tudja, pletykák szerint megsúgták neki, hogy kell a helye, jó lenne, ha távozna. ÍRÁSUNK A 7. OLDALON Súlyosan igazságtalan a tüzelőtámogatás ENERGIA Az Orbán-kormány ál­tal hét éve osztott szociális tüzelő­támogatás fura elvei nyomán a sze­gényebb települések lakói kevesebb fához jutnak, mint a gazdagabbak - állapította meg tegnap megjelent elemzésében a Habitat for Huma­nity Magyarország nevű civil szer­vezet. Miközben a kevésbé módos háztartások inkább fával fűtenek, az idén négyről ötmilliárdra bőví­tett támogatási keretük eltörpül a lakásvásárlásra fordítható, főképp a magasabb jövedelműekre szabott költségvetési támogatásokhoz ké­pest. Az elosztási aránytalanságok oka a szociális tüzelő friss elosztási szabályaiban keresendő: az ugyanis a szilárd tüzelővel fűtő rászorulók helyett a közfoglalkoztatottak és a 80 évnél idősebbek számából indul ki. A Habitat méltányosabb elosz­tási elveket, illetve átfogóbb hő­­szigetelési, energiatakarékossági, kályhacsere- és brikettáló támoga­­tásokat javasol. Az illetékes Belügy­minisztérium korábban lapunknak azt üzente: nem kívánnak módosí­tani a jelenlegi elosztási szabályo­kon. A nemrég meghirdetett egy­szeri tüzelőrezsi-csökkentés még inkább komolytalannak tűnik. REFLEKTOR A 2. OLDALON Kováts Bence szakpolitikai munkatárs szerint diszfunkcionális a szociális fael­osztás rendszere

Next