Népszava, 2018. április (145. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-20 / 91. szám

MOZAIK Halálos kór tizedeli a vombatokat Ausztrál tudósok úgy vélik, megtalálhatták a vá­laszt a csupaszorrú vombatpopulációt tizedelő halálos kórra: magas zsírtartalmú diétával szállnak harcba a ráh ellen. A világon több mint 100 emlős­fajt sújt a betegség. Az atka jelenléte irritációt, vaka­­ródzást, szőrhullást és a bőr elvékonyodását okozza. Sú­lyos esetben az állat elhullásához vezet. NÉPSZAVA Megdőlt a melegrekord Csütörtök virradóra megdőlt a fő­városi és az országos hajnali me­legrekord, a leghidegebb órában sem csökkent 16 fok alá a hőmér­séklet. Mostanáig ezen a napon 15,6 Celsius-fok volt a legmagasabb napi minimum-hőmérséklet. MTI NÉPSZAVA 2018. április 20., péntek Megmenekült egy őserdő Az Európai Unió Bírósága kimondta, tilos a fakitermelés az UNESCO Világörökség részét képező, lengyelországi Bialowieza őserdőben. A lengyel kormány bejelen­tette, végrehajtja az ítéletet, mert a bírság napi 100 ezer euró. Itt található Európa legnagyobb bölényállománya. NÉPSZAVA Brigitte Bardot harci könnyei SZIMBÓLUM Ellentmondásos személyiség: miközben 45 éve elkötelezett állatvédő, állt már bíróság előtt rasszista kijelentései miatt. - GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Brigitte Bardot könyvet írt az álla­tokról? - hitetlenkednek azok, akik kigúnyolják az állatok megmenté­séért folytatott harcáért, valamint elítélik - ezúttal joggal - azért, mert Marine Le Pent támogatta és többször bíróság elé került rasszista kijelentései miatt. Bardot nem szaporította híveit akkor sem, amikor a szexuális zaklatásokat feljelentő nőket „kép­mutatóknak” nevezte. Mindazonáltal, írja a Le Figaro, az egykori filmsztár és szexszimbó­lum az állatok következe­tes és kitartó védelme miatt mindenképpen tiszteletet ér­demel. A Harci könnyek című könyv az állatok melletti elkötelezettség 45 éves története. De Gaulle után a vi­lágon legismertebb francia híresség 1973-ban döntött úgy, hogy hivatást vált. Pedig olyan, ma már legen­dás filmek voltak mögötte, mint a művészien erotikus ...És az isten megteremtette az asszonyt (1956), a Babette háborúba megy (1960), a sztárlét árnyoldalait máig érvénye­sen bemutató Magánélet (1962), a Moravia-regény alapján készült Megvetés (1963) vagy a Viva Maria! (1965), amelyben nagy vetélytár­­sával, Jeanne Moreau-val játszott együtt. Állítólag azért szállt ki, mert nem bírta elviselni, hogy Moreau idősödve izgalmasabb nő lett, mint ő. Tehát otthagyta a filmezést és lét­rehozott egy alapítványt, amelyen keresztül felléphetett az állatkísér­letek ellen. Nem volt könnyű helyzetben. 1987 tavaszán a Saint-Tropez-i pi­acon kellett eladogatnia színésznői karrierjének relikviáit, hogy foly­tathassa tevékenységét. A nagyobb értékeit, mint a gitárját, a Günther Sachstól kapott ékszereit, a Roger Vadimmal kötött házasságkötése­kor viselt menyasszonyi ruháját, ezüst étkészletét, bútorokat Párizs­ban árvereztette el. Bardot most 84 éves és az akko­riban meglepő törekvése ma vissz­hangra talál az úgynevezett „fajta­­ellenzőknél”, akik azért ágálnak, hogy ismerjék el az emberek és az állatok közötti folytonos­ságot, valamint elsődleges érzések - a félelem, a szo­morúság, az öröm, a szégyenérzet, a meglepődés, az utálkozás, a fájda­lom­­ egyetemességét. Úgy gondol­ják, hogy a minimális garanciákat minden élőlény számára biztosítani kell, így az állatoknak is olyan körül­mények között kell élniük, amelyek megfelelnek szükségleteiknek. ,A szeretet, amelyet el akarok vinni a sérülékeny élőlényekhez, nem tesz különbséget a fajok kö­zött. Az élet szent és mindent meg kell tenni védelmére, tiszteletben tartására, minden területen” - vall­ja könyvében BB. Lassacskán a tudomány hitelesí­tette felfogását. Etológusok, az evo­lucionista biológia szakértői, ideg­­gyógyászok osztják azt a véleményt, hogy az állatoknak ugyanolyan a ké­miai és neurobiológiai rendszerük, mint az embereké. Intelligensek és érzékenyek. Egy elhagyott ku­tya vagy egy bárányát kereső birka kétségbeesése olyan valódi, mint az emberé. Minden akkor változott meg a színésznő életében, amikor 1977- ben lefotózták egy fókabébivel a jégtáblák között. Nem tudta elvi­selni a látványt, ahogy a vadászok agyoncsapták a tehetetlen kicsi­ket, míg anyjuk élelemért úszott a tengerben. Látta a kétségbeesett fókaanyákat, amelyek napokig pró­bálták feléleszteni és szoptatni a 1 millió aláírást gyűjtött Bardot annak érdekében, hogy szabályozzák az állatok szállításának feltételeit véres tetemeket. Kanadában tett látogatása után Bardot a politiku­sokat ostorozta, hogy tiltsák meg a fókák mészárlását, illetve prém­jük importálását. Valéry Giscard d’Estaingnél sikerrel járt. A francia elnök betiltotta a fókaprém behoza­talát, de 2009-ig kellett még harcol­nia BB-nek, hogy egy európai uniós szabály betiltsa minden fókaprémet tartalmazó termék importját és ke­reskedelmét. A könyvben olvasható az is, hogy 55 évvel ezelőtt Bardot, Jean-Paul Steiger, a fiatal állatbarátok klub­jának alapítója az ő felkérésére ál­lást vállalt egy vágóhídon és rejtett kamerával felvételeket készített az állatok leöléséről: elvágott torokkal, kampóra akasztva hagyták őket las­san kiszenvedni. Bardot kiharcolta, hogy levágásuk előtt kötelező le­gyen az elkábításuk. Az erről szóló dekrétum 1964-ben lépett életbe Franciaországban. Bardot alapítványának folya­matban lévő akciói között van az az egymillió aláírás, amelyet Brüs­­­szelben és az EU mezőgazdasági minisztériumainak juttatnak el an­nak érdekében, hogy szabályozzák az állatok szállításának feltételeit. Jelenleg ugyanis nincs szabály sem a szállítás idejére, sem a szállítmány zsúfoltságára vonatkozóan. ARS POETICA „A szeretet, nem tesz különbséget a fajok között" FOTÓ: AFP/STEPHANE DE SAKUTIN MÉRFÖLDKŐ Az a bizonyos fókabébis fotó 1977-ből. De 2009-ig kellett harcolnia, hogy az EU betiltsa a prémet tartal­mazó termékek kereskedelmét A Feröer-szigetek 2010-ben az alapítvány több­hetes missziót finanszírozott a Feröer-szigetekre, ahol minden évben delfinek százait pusztítják el egy hagyomány nevében, amely abból áll, hogy a migráló állatokat a partok felé hajtják, ahol kam­pókkal és késekkel felfegyverzett emberek várják őket. Nincsenek tekintettel sem a nőstényekre, sem a kicsikre. Régen a delfineket csak táplálkozásra ejtették el, ma férfiassági versengésből, annak ellenére, hogy intelligenciájuk, ba­rátságosságuk ma már nem szo­rul bizonyításra. És nem egyszer emberéletet is mentenek. »SSZakSIuhwi.-»Trnim tX IMár Jihuis és «Hai, laUlkoiéia Mnsritittu A Vasárnapi Hírek április 21-én ismét exkluzív irodalmi melléklettel jelentkezik • Daniel Kehlmann Tyllről és a Szentestéről ■ Erdős Virág és Kemény István versei • Csabai László Szindbádja tovább nyomoz • Lengyel Nagy Anna valóságos monodrámái ■ Magolcsay Nagy Gábor térképversekben utazik • Sabahattin Ali, Robert Menasse, Clarice Lispector és Agnesa Kalinová írásai HIRDETÉS • VASÁRNAPI HÍREK A melléklettel bővített lap ára: 395 Ft Szeretne tűnni, „>■” a Népszava azon a napon, amikor Ön született? Szeretne rokonainak, barátainak kedveskedni egy korabeli lapszámmal? rtársakl

Next