Népszava, 2018. május (145. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-23 / 117. szám

21 NÉPSZAVA I 2018. május 23., szerda REFLEKTOR Lenyomja az árakat az afrikai sertéspestis EMBARGÓ Tovább terjed Magyarországon az ASP betegség, már megjelent Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Békés is készül a bajra. Már Dél-Afrika is beviteli tilalmat rendelt el. BIHARI TAMÁS Olcsóbb lehet a sertéshús az afrikai sertéspestis (ASP) okozta piaci za­varok, a készletek felhalmozódása miatt, de erre azért még kicsit várni kell. A 2016-os madárinfluenza-jár­­vány is hasonló következményekkel járt, mint most az afrikai sertés­­pestis: jó néhány ország hirdetett embargót a magyar szárnyasokra és baromfihús-készítményekre. Még Dél-Afrikából is küldtek vissza ha­jórakományra való magyar termé­ket. A készletek pedig a hazai piacot nyomták. Hasonló várható a sertés­­pestis esetében is. Az ilyen embargós lépések nyo­mán jelentős árualapok maradnak a hazai piacon, és élelmiszerpiaci törvényszerűség, hogy ha elhúzódik az ilyen válság, megnő a készlet és a kínálat, s lejjebb mennek az átadási, maj­d azt követően a fogyasztási árak is - említette a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az afrikai sertéspestis-bajok Ma­gyarországon hivatalosan április elején kezdődtek, amikor Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hiva­tal (Nébih) laboratóriuma először mutatta ki egy Heves megyében el­hullott vaddisznóban a kórokozót. Ugyanabban a körzetben a Nébih térképe szerint további fertőzött egyedekre is leltek. Május közepén már Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében, az ukrán határ közelében, Tiszakerecseny térségében is talál­tak olyan elhullott állatot, amelyben megtalálható volt a magas lázzal járó, vérzéses tüneteket mutató és az állatokra nézve legtöbbször halá­los vírus. A Heves megyei fertőzést okozhatta akár fertőzött sertéshús­ból készített élelmiszer is, de nem zárható ki az sem, hogy a járvány által érintett területről érkezett jármű gumiabroncsán vagy cipőn, csizmán megtapadt szennyezéssel került a vírus a megyébe. Az észak-magyarországi tele­pülésre viszont nagy valószínű­séggel Ukrajnából, Kárpátaljáról hurcolhatta be a kórt egy fertőzött vaddisznó. A szomszédos ország­ban évek óta gondot okoz a jelenleg még gyógyíthatatlan állatbetegség. Szakmai körökben változatlanul él a gyanú, hogy áprilisnál korábban megjelenhetett Magyarországon a fertőzés, csak a választások miatt jegelték a témát”. Az tény, hogy Uk­rajnában és Romániában már janu­ár-februárban közvetlenül a magyar határ túloldalán fertőző ASP-gócok alakultak ki. A hazai sertéstelepeken, háztáji gazdaságokban eddig nem észlel­tek megbetegedést, de ennek elle­nére eddig majd’ tucatnyi ország jelentett be embargót a magyar élő sertés, sertéshús, illetve az abból készült készítmények behozatalára. Eddig a legfontosabb távol-keleti piacok - Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea - zárták le a határaikat a magyar sertés előtt, de azóta csatla­kozott a behozatali tilalomhoz Kína, Dél-Afrika, Ausztrália, Oroszor­szág, Fehér-Oroszország, Ukrajna, Szerbia és Horvátország is, míg Ma­cedónia és Kanada csupán Heves megyéből nem enged be sertést és sertéshúskészítményeket. Sajtóhírek szerint Békés megyét ugyan egyelőre elkerülte az afrikai sertéspestis, de máris megindult a termelők tájékoztatása a járván­­nyal, valamint a védekezéssel kap­csolatban. A sertésre, illetve sertéshúsra ki­rótt embargó a becslések szerint az export 30-40 százalékát kitevő, 40- 50 ezer tonnányi sertéshúst érint - nyilatkozta a Népszavának Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke. Ágazati szakértők úgy vélik, Április óta több ASP-fer­tőzésben elpusztult állatot is találtak az embargó az összes termelés 6-8 százalékát érinti. A jelenlegi szá­mítások alapján akár 10-11 milliárd forintra is rúghat az ágazatot ért be­vételkiesés. A kormányzat vizsgálja, milyen támogatás adható az embargó mi­att veszteségeket elszenvedő gaz­dáknak, feldolgozóknak. A kabinet az Európai Bizottsághoz fordul, hogy csekély összegűnek minősü­lő állami támogatásokkal, illetve a foglalkoztatási alapból lehet-e vala­milyen módon enyhíteni a károkat. A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy ha az afrikai ser­téspestis megjelenik a nagy sertés­exportőröknél is, mint amilyen Németország, Hollandia, Dánia, az nagymértékben érintheti a kicsi és nyitott magyar piacot is. Ha ezek az Európában meghatározó országok a távol-keleti piacról akár átmene­tileg is kiszorulnak, óriási men­­­nyiségű sertéshús és készítmény öntheti el az uniós piacokat, és a felvásárlási árak zuhanórepülésbe kezdhetnek. Ha véget érnek az afrikai sertés­­pestis okozta behozatali tilalmak, az sem jelent azonnali exportlehetősé­get. Ugyanis az érintett termelők­nek újra kell auditálni, és a kivitel csak akkor indulhat be ismét, ha az embargót hirdető országok kiadják az engedélyeket. Ez hónapokig, de rosszabb esetben 1-1,5 évig is elhú­zódhat - jegyezte meg Éder Tamás. TELEP A sertéstartók a nagy állomá­nyok megvé­dését tartják elsőrendű feladatuknak 50 ezer tonnányi sertéshúst is érinthet a kiviteli tilalom VESZTESÉG EDER TAMÁS szerint akár 10-11 milliárd forintra is rúghat az ágazatot ért bevételkiesés Emberre nem veszélyes a kór Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, állatról emberre nem vihető át. A fertőzött állat húsának elfo­gyasztása sem okoz embernél megbetegedést. A jószágok viszont könnyen megfertőzhetik egy­mást, és a járvány könnyen és gyorsan terjedhet. A vad­disznó megfertőzheti a házi sertést is, és jelenleg sem oltóanyag, sem ellenszer nincs a betegség leküzdésére. Az afrikai sertéspestis lázzal és vérzéses tünetekkel jár, és néhány nap alatt végezhet az állattal. A fertőzött területeket zárlattal igyekeznek izolál­ni. A gépjárművek fertőtlenítő folyadékkal teli vályún haladhatnak át az érintett körzetekhez közeli határál­lomásokon, a sertéstelepekre, nagyüzemekbe pedig il­letéktelenek nem léphetnek be. Az alkalmazottak csak védőruhában és szintén fertőtlenítés után mehetnek az állomány közelébe. A háztáji gazdaságokban nehéz az ilyen szigorú védelmi intézkedéseket megtenni. A fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberek, infektológusok arra figyelmeztettek, hogy a magyar lakosság számára nem az afrikai sertéspestis jelent veszélyt, hanem a globális felmelegedés miatt a Bal­kán, illetve Dél-Európa felől 10-12 év múlva várhatóan megjelenő, Magyarországon korábban nem ismert szúnyogfajták által behurcolt trópusi betegségek, mint a sárgaláz, a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, illetve a malária. A Magyarországon élő 53 szúnyogfajta közül pillanatnyilag csak 1-2 faj képes terjeszteni emberre is veszélyes vírusokat. Támadás a magyar disznók ellen Az embargó nem indokolt, annak inkább gazdasági, piaci okai lehet­nek - vélte a Népszavának nyilatko­zó agrárközgazdász, mezőgazdasági termelő, Raskó György. A járvány sebességével terjed a ma­gyar élő sertésre, sertéshúsra, -ké­szítményekre bevezetett embargó. Megalapozott ez a gyors intézkedési roham? Semmiképpen sem. A szakembe­rek előtt ismert, hogy az afrikai ser­téspestis az emberre nem veszélyes, még ha valaki fertőzött húst enne, az sem okozna nála semmilyen megbetegedést. Szerintem némely országok esetében a behozatali tila­lom egyértelmű visszaélés a keres­kedelmi pozíciókkal. Akár kereske­delmi háborúnak is nevezhetném, ami történik. Erre utal az is, hogy valójában egészségügyi indokokkal nem tudnak szolgálni. Az állattartó telepeken nagyon szigorú előírások vannak érvényben, és különösen a fertőzéssel érintett területeken az egészségügyi hatóságok is ellenőr­zik a szállítmányokat. Kik az igaz vesztesei a magyar sertés­hús kivitelét sújtó tilalomnak? Szerintem egyértelműen a ter­melők. Jelenleg a feldolgozók már átlagosan alig 320 forintot adnak az élő sertés kilójáért, miközben korábban ez az összeg 400 forint felett is járt. Márpedig egy kiló ser­téshús önköltsége eléri a kilónkénti 350-360 forintot. Ki lehet számolni, mennyit veszít a termelő a sertésen. Jelenleg egy 100 kilós sertésért a gazdálkodó kaphat 32 ezer forintot, vagyis egy hízón bukik 8-10 ezer fo­rintot. Egy nagy gazdaság, ha érté­kesít 1000 jószágot, máris 8 millió forintos veszteséget könyvelhet el. Agrárszakemberek szerint a sertés­­pestis azért is érintheti érzékenyen a magyar termelőket, mert többnyire nem elég termelékenyek, hatékonyak, elmaradt a korszerűsítés. Ez a sertéspestistől függetle­nül igaz, de nemcsak a termelőkre, hanem sok feldolgozóüzemre is. Én a kettőt nem kapcsolnám ös­­­sze. A gond az, hogy megint a vé­gén csattan az ostor, vagyis azokon, akik teljesen ártatlanok ebben az egész afrikai sertésjárvány-ügy­­ben, a termelőkön. Ráadásul a NÉPSZAVA-INTERJÚ hazai húsfeldolgozó-ipar alap­anyag-szükségletének már 40-50 százalékát importból szerzi be. Az állattenyésztők pedig nem tudnak új piacokra szállítani, mert a veszte­ségekre rárakódna a szállítási költ­ség, de amúgy sincs hova kivinni a jószágot. A szomszédos országokba még talán lenne értelme, de példá­ul Horvátország éppen most akarja kitiltani a magyar sertést, amihez, mivel uniós ország, nyilván Brüs­­­szelnek is lesz szava. Milyen következményekkel járhat ez a mostani afrikai sertéspestis-mizéria? Elsősorban a háztáji, illetve a kis­termelő gazdák kerülhetnek bajba a csökkenő árak miatt. Ebben a szeg­mensben tovább csökkenhet a hazai sertésállomány. Ha ez bekövetke­zik, a 2,8 milliót sem fogja elérni a magyarországi sertéslétszám. Raskó György szerint a behoza­tali tilalom egyér­telmű visszaélés a kereskedelmi pozíciókkal

Next