Népszava, 2018. június (145. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-27 / 147. szám

I NÉPSZAVA C/HUF $/HUF \\ 2018. június 27, szerda__________________________325,67 — 0,00% 279,38 T +0,40% CHF/HUF 281,95 fr +0,10% LAPSZÉL Bányászati koncessziók Tizenegy új pályázati felhívást jelentetett meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium 20, illetve 35 évre szóló bányá­szati koncessziós jog megszer­zésére. Szénhidrogén-kutatás­ra, -feltárásra és -kitermelésre Békéscsaba, Dráva, Körösla­­dány, Szeged-Délkelet, Tárd, Tiszafüred, Tiszatarján, Új­szilvás és Zalaerdőd, míg geo­termikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításá­nak céljából Gádoros és Nagy­­kanizsa-Nyugat területre lehet pályázni. NÉPSZAVA Parlamenti vita a közműhivatalról Az ellenzéki pártok nem tá­mogatják a Magyar Energe­tikai és Közmű-szabályozási Hivatalról (MEKH) szóló tör­vény módosítását, miután az eltörölné a hivatali dolgozók bérplafonját, szakmai körön kívüli támogatásokat is lehe­tővé tesz és nem garantálja a hatékonyabb fogyasztóvédel­met. A kormánypártok előre­mutatónak vélik a javaslato­kat. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága a MEKH 2016-os és 2017-es beszámolóját vitatta meg, amelyet kormánypárti többséggel el is fogadott. Dor­­kota Lajos, a hivatal elnöke ismertette: a hivatal 34 rende­letet alkotott és csaknem 8000 ezer határozatot hozott az el­múlt két évben; a MEKH éves bevétele felügyeleti és igazga­tási szervezési díjból, valamint bírságokból mintegy 8 milliárd forint. NÉPSZAVA : Épülhet Budapest új toronyháza A múlt heti bejelentést köve­tően hivatalosan is megkapta a jogerős építési engedélyt, így hamarosan kezdődhet Buda­pest legmagasabb A kategóriás irodaháza, a Twist-Budapest City Tower toronyirodaház építése - közölte a GTC Ma­gyarország Kft. A tájékoztatás szerint a 23 emeletes, 37 ezer négyzetméter bérbe adható területet kínáló iroda-felhő­karcoló a főváros XIII. kerüle­tében, a Váci út és a Róbert Ká­roly körút kereszteződésben épül fel. NÉPSZAVA BUX 35 352,03 ^ +0,82% Mol 2640 Ft ^ +2,17% MTelekom 399 Ft — 0,00% OTP 9935 Ft ^ -0,15% Richter 5095 Ft ^ +1,49% GAZDASÁG Bajok a munkaerőpiacon CAFETERIA A kormány a parlamenti vita eredményétől teszi függővé, hogy miképpen változik a béren kívüli juttatások rendszere. BONTA MIKLÓS A parlamenti vita során még mó­dosulhat a béren kívüli juttatások - közismert nevén a cafeteria - átala­kításáról szóló javaslat - mondta kedden, a Nemzeti Versenyképes­ségi Tanács ülését követő sajtótájé­koztatón Varga Mihály. A pénzügy­­miniszter érdemként könyvelte el, hogy a most még 11 szolgáltatásnál, illetve támogatásnál igénybe vehe­tő béren kívüli támogatás összege 2019 januárjától a jelentős korlá­tozás ellenére sem csökken. Arra azonban nem adott választ, hogy az államigazgatásban dolgozók szá­mára nyújtott cafeteria maximális kerete miért alacsonyabb, évi 200 ezer forint, míg a többi dolgozó­nál ez 450 ezer forint. Lényegében csak a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) marad meg, ame­lyet vendéglátó- és szálláshelye­ken, s egyéb rekreációs területeken lehet igénybe venni. A miniszter állítása szerint a béresített cafete­ria esetén sem nő a 37 százalékos adóteher. Ezt a szakszervezetek cá­folják, úgy vélik, hogy a magasabb adó miatt mindenképpen rosszul járnak a dolgozók. A tájékoztatón ugyancsak résztvevő Parragh Lász­ló, a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara (MKIK) elnöke egyetértett a kormány tervével, ő a „többes pénzrendszer” (a készpénz mellett az utalványok is) alkalmazásában lát veszélyeket. Az adható béren kívüli juttatások összegét viszont növelné a kamarai vezető, egyúttal felemelné a nyújtható keret mérté­két az államigazgatásban. Varga Mihály jelezte, hogy a par­lamenti vita során nem zárkóznak el a munkaadók és munkavállalók észrevételeinek figyelembevételé­től. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum hétfői ülésén azonban egyelőre nem kö­zeledtek az álláspontok a kormány és a cafeteria tekintetében egy ol­dalon álló munkáltatói és munka­vállalói szervezetek a tervezettnél több cafeteriaelem megtartását hangoztató álláspontja között. A Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetői tárgyalást kezdeményeztek a parlamenti pártok frakcióival ar­ról, hogy ha a cafeteriát béresítik, akkor ezt felbruttósítva tegyék. Szándékuk szerint képviselőket is felkérnek, hogy nyújtsanak be ilyen szellemű módosító javaslato­kat a törvénytervezethez. A versenyképesség javítására adandó kormányzati válaszra még várni kell - tudtuk meg a pénzügy­­minisztertől. Egyelőre az MKIK ja­vaslatát vitatta meg a tanács, majd az innovációs miniszter, illetve a jegybank csomagja következik, s ezeket „összegyúrva” viszik majd a javaslatcsomagot július első fe­lében a kormány elé. Varga Mihály jelezte, hogy az egyre aggasztóbb munkaerőgondok orvoslására már augusztusban Hajdú-Bihar és Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg megyében a kormányhivatalok foglalkozta­tási osztályát átszervezik, ahol új módszereket kívánnak alkalmazni, hogy az inaktívak, a közfoglalkoz­tatásban lévők foglalkoztatását, a munkaerőpiacra való újbóli belé­pését segítsék. Ha a módszer bevá­lik, akkor azt 2019 első felében az egész országra kiterjesztik. PARRAGH LÁSZLÓ szerint a szom­szédos országok munkaerő-tarta­lékai is kime­rültek ÖTLETELÉS A Varga Mihály vezette tanács már az előző ciklusban is mű­ködött - kevés eredménnyel KI­HÍVÁS A nyolc éve kormányzó Fidesz-KDNP újabb kétharmados többsége magában hordja az egy­­centrumú magyar modell koráb­binál is markánsabb kiépítésének lehetőségét - olvasható a GKI Zrt. most megjelent elemzésében. Az új kormány a sokféle - egyébként va­lós szakmai és politikai indokolást nem tartalmazó - szervezeti-sze­mélyi változtatás ellenére nem mu­tat lényegi átalakulást. Érdemben nem változott a rendkívül centrali­zált, ugyanakkor kusza, lojalitás- és ellenőrzés-centrikus, nem pedig szakmai alapú államigazgatás. A GKI megítélése szerint a kormány­nak nem célja az Európai Unió elha­gyása - az hatalmas veszteségeket okozna, és a lakossági felmérések szerint sem lenne népszerű -, de a lehetséges maximumig törekszik szuverenitása, valójában egy szűk politikai-gazdasági elit rövid távú, főleg belpolitikai érdekeinek kép­viseletére. Az Unión belüli együtt­működés elmélyítését akadályozni tudó pozícióját az erős európai kö­zösségben nem érdekelt orosz, kí­nai és amerikai kapcsolatok során is értékként igyekeznek felmutatni. A jövőt illetően úgy látják a GKI kutatói, hogy a világgazdasági folya­matok romlása, az Európai Unióval való viszony éleződése, az uniós támogatások 2020 után jelentős, akár 20-30 százalékos csökkenése, az államháztartási hiány mérsék­lésének a Brüsszel által is követelt A hitelfelvétel draszti­kus ösztönzése is in­­ kább új gondokat okoz szükségessége és a tartósan gyenge versenyképesség nagy kihívást je­lent a politika fenntarthatóságával kapcsolatban. A kormányfő által igényelt, tartósan 4 százalék feletti növekedés a GKI megítélése szerint a beszűkülő uniós forrásokra adott voluntarista válasz. A gazdaságpoli­tika célrendszerében júniusban be­következett változás - az erőltetett növekedéssel szemben az egyensú­lyi viszonyok középpontba állítása - e kihívásokra adott részleges, de a magyar modell lényegét s így nö­vekedési képességét nem érintő vá­lasznak tekinthető. NÉPSZAVA Adóval védett népegészség A népegészségügyi termékadó (neta) jövő évi 20 százalékos emelésénél számításba vették-e azt, hogy ezzel az érintett cégek versenyképességét is rontják - tette fel a kérdést a pénzügyminiszternek a Népszava. Mint közismert, a neta érinti a cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok körét. A kormány pedig milliárdokkal támogatta egy új izocukorgyár létrejöt­tét. Az már csak az adókivetés jogosságát megkérdő­jelező érdekesség, hogy a neta pozitív hatása az élel­miszer-fogyasztás átterelésében nem kimutatható. A miniszter szerint az izocukorgyár működésében nem okoz zavart a magasabb netakulcs, mert export­ban is reménykedhetnek, emellett a kozmetikai és a gyógyszeripar is felhasználójuk. OKI: a kormánynak Pofon a vagyonkezelőnek szüksége van az Unióra TULAJDONOSCSERE Nem ke­vesebb mint 70 állami vállalat eseté­ben törölte az eddig az állami cégek központi tulajdonosának számító állami Magyar Nemzeti Vagyonkez­elő (MNV) tulajdonosi joggyakorlói besorolását Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért fele­lős tárca nélküli miniszter Magyar Közlönyben megjelent első rende­lete. Bár az irat a 123 tételes listán csak az új tulajdonosi joggyakorlót tünteti fel, az Opten cégadatbá­zisban még a jelenlegi joggyakorló szerepel. Eszerint az MNV-től az Emberi Erőforrások Miniszté­riumához kerül 27 művészeti és egészségügyi társaság - így a Művé­szetek Palotája, a Nemzeti Színház vagy a Nemzeti Kulturális Örökség Védelmi Nonprofit Kft. - joga, a Büntetés-végrehajtás Országos Pa­rancsnoksága nyolc, főként rabokat foglalkoztató céget vesz át tőlük, az új Innovációs és Technológiai Mi­nisztérium (ITM) köre hat társa­sággal bővül, de az MNV kontójára gyarapszik a Miniszterelnöki Ka­binetiroda, a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztéri­um, a Pénzügyminisztérium, a hon­védelmi tárca, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Agrárkutatási és Inno­vációs Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincs­tár, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Mentőszolgálat, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. és néhány egyetem is. A lista legna­gyobb kárvallottja egyértelműen az MNV, amihez nem kerül semmi. A változás erősíti azokat a - lapunk­nak korábban kormányközelről cáfolt - értesüléseket, miszerint Orbán Viktor a nemzeti vagyonért felelős tárca nélkül poszt révén a központi vagyonkezelő társaság megszüntetését tervezi. Mindemellett más változások is felfedezhetőek. A tulajdonosi jog­­gyakorlás tekintetében 14 társaság a megszűnő nemzeti fejlesztési tárcától a nemzeti vagyonminisz­­terhez, három cég az ITM-hez, a Magyar Turisztikai Ügynökség a Miniszterelnöki Kabinetirodához, a zalaegerszegi önvezető-tesztpálya a Pénzügyminisztérium (PM)­előd nemzetgazdasági tárcától az ITM- hez, a Miniszterelnökségtől három kastély pedig a Miniszterelnöki Ka­binetirodához kerül. MARNITZ ISTVÁN

Next