Népszava, 2018. július (145. évfolyam, 151-176. szám)

2018-07-02 / 151. szám

4 NÉPSZAVA 2018. július 2., hétfő LAPSZÉL Belső veszélyekről is beszélt Orbán Ma Európában a rend, a béke és a biztonság már nem magától értetődő dolog, egyre komo­lyabb erőfeszítéseket kell tenni, hogy „fenntartsuk saját civili­zációnk több ezer éves rendjét” - mondta Orbán Viktor minisz­terelnök szombaton, a budai Várban a Nemzeti Közszolgála­ti Egyetem (NKE) tisztavatási ünnepségén. „A magyar embe­rek ma azt várják a kormánytól és a rendőrségtől, hogy védje meg az országot, a családokat, a közös értékeket és eredménye­ket a külső és belső veszélyek­től” - tette hozzá. NÉPSZAVA Novák Katalin nem feledi a többséget A közszereplők óvatosak, mert félnek, hogy a homofóbia vádjá­ba esnek, de csak a férfi és a nő alkothat teljes értékű családot, ha meleg párok örökbe­foga­dási jogairól van szó, szerinte „megtorpanni látszik a logika” - mondta Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős állam­titkár szombaton Kaposváron, a Református Egyházi Napok beszélgetésén. Az államtitkár szerint „vannak fenyegető jelek, amelyek próbálják megbontani a család szentségét”. NÉPSZAVA Hazahívta budapesti nagykövetét Macron Menesztette magyarországi nagykövetét Emmanuel Mac­ron francia államfő. A 2015-től Budapesten állomásozó Eric Fournier múlt héten egy a pá­rizsi kormánynak címzett dip­lomáciai jegyzetben kiállt az Orbán-kormány menekültpo­litikája mellett, amelyet köve­tendő mintaként emlegetett, magyarfóbiával vádolta az Or­bán Viktorhoz kritikusan vi­szonyuló francia és angolszász sajtót. Fournier helyét Pascale Andréani, korábbi OECD-nagy­követ veszi át. NÉPSZAVA Kásler a kórházi fertőzésekkel harcol „Jelentős bejelentést” ígért hétfőre az emberi erőforrá­sok minisztere a szepsissel és antiszepszissel - egyszóval a kórházi sebfertőzésekkel - kap­csolatban a Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulóján tartott egyik tudományos ülé­sen. Kásler Miklós hivatalba lé­pése után „nemzeti programot” kért az intézményvezetőktől a magyar kórházakban elharapó­zott felülfertőzésekkel szem­ben. NÉPSZAVA FOTÓ: KORMÁNY.HU FOTÓ: NÉPSZAVA BELFÖLD A dajkákat is bevetik a terroristák ellen HIT Lejárt a határidő, az iskoláknak és óvodáknak szombatig kellett benyújtaniuk saját terrorellenes akciótervüket. VAS ANDRÁS, BATKA ZOLTÁN Életemben nem láttam még ennél nagyobb marhaságot - foglalta ös­­­sze keresetlen egyszerűséggel az egyik fővárosi általános iskola igaz­gatója, hogy mit gondol arról, hogy az akkor még Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériu­ma (Emmi) a választási kampány felfutásakor, az év elején kötelező­vé tette minden iskolának, óvodá­nak, hogy Honvédelmi Intézkedési Tervet (HIT) írjon arra az esetre, ha terrortámadás vagy más vészhely­zet miatt rendkívüli állapotot kelle­ne bevezetni. Az óvodáknak és oktatási intéz­ményeknek június utolsó napjáig, azaz szombatig kellett elküldeni az elkészített programot a megadott minisztériumi címre. Mint az már az év elején kiderült, az intézmény­­vezetők legfontosabb feladata egy ilyen helyzetben az, hogy temérdek jelentés legyártásával felvegyék a harcot a fokozódó nemzetközi ter­rorveszély jelentette fenyegetéssel. Az iskolaigazgatóknak és óvoda­vezetőknek féltucat jelentést kell adni a feletteseiknek, köztük mor­bid módon előzetes becslést is kö­zölni kell a várható veszteségek, így az esetleges halottak számáról. - Szinte látom, hogy beérkezik 3-4 ezer ilyen írás, és a minisztéri­umban ezeket elkezdik olvasgatni - jegyezte meg epésen az említett in­tézményvezető. Szerinte valójában az várható, hogy a kutya sem olvas majd bele a tervekbe. Megírni viszont meg kellett az óvodák, iskoláknak. Sőt, hogy az in­tézményvezetők ne tudják elszabo­tálni a feladatot egy néhány oldalas, rövid útmutatóval, a minisztérium még az év elején egy részletes, 34 pontos mintanyomtatványt is szét­küldött, amit alapul kellett venniük a saját tervük elkészítésekor. Nyugodtan megírhatta volna minden tankerületre a Klebelsberg Központ, ha már létrehozták, nem nekünk kellett volna ezzel vaca­kolni - fakadt ki egy másik fővárosi intézményvezető, akinek nagyjából 30 órát vett el a munkaidejéből a humántárca által mindenütt csupa nagybetűkkel emlegetett HIT le­­körmölése. A minisztérium ugyanis, mintha direkt ki akart volna tolni az intéz­ményvezetőkkel, a mintanyom­tatvány anyagát kép formátumban küldte át, vagyis a vezetőknek, vagy segítőjüknek először az egész anya­got be kellett gépelni, hogy aztán ki tudj­ák tölteni a pontokat. Egy dél-dunántúli iskola igazga­tója szerint a dokumentum megfor­­mázása olyan slendrián volt, hogy náluk informatikából biztos meg­bukott volna a készítője. A tábláza­tokban a megadott hely vagy kicsi volt, vagy indokolatlanul bőséges, újra kellett formázni az egészet, s csak ez után kezdődhetett a kitöl­tés, már akinek ment. - Az átlagos vezetőnek, mint amilyen én is va­gyok, fogalma sem volt, hová, mit kell beírni - mondta az igazgató. A biztonsági zsargont nem ismerő, hadtápirodán soha nem szolgált tanárok vakarhatták a fejüket, hogy mit kellene érteniük például a terv által megkövetelt „meghagyási lis­ta” alatt. A minisztériumi terv azt is előírta, hogy mindennek külön felelőse legyen az intézményben. - Mi adatvédelmi okokból nem ír­tunk bele egyetlen nevet sem, ha­nem csak foglalkozást, munkakört vagy beosztást. Miután több terüle­ten nincs szakképesített dolgozónk, nagyjából hasra ütve határoztuk meg a feladatokat - mondták el egy vidéki iskolában. Terrorcse­lekmény idején például jobb híján majd az egyik dajka felel az infor­matikai rendszer védelméért. A megkérdezett intézményveze­tők elmondták: a terjengős, súlyos szervezeti ábrákkal megtűzdelt minisztériumi alkotásban alig né­rész ese­tén köte­lező lesz figyelni a közmé­­dia adá­sait. Sok iskolának viszont nincs is előfizeté­se hány olyan új elem szerepelt, ami nem volt benne a tankerületek már régóta meglévő tűz- és katasztró­favédelmi cselekvési terveiben. A mintadokumentum az intézmény­­vezetők szerint egy 34 oldalas bü­rokratikus szövegömleny és köz­helygyűjtemény, ám alig van benne használható, praktikus részlet.­­ „Nehezen tudom elképzelni, hogy vészhelyzetben bárki ezekből a pa­pírokból dolgozik majd” - hallottuk egy nyugat-dunántúli iskolaigazga­tótól. A minisztériumi íróasztal mö­gött kiagyalt akciótervben szere­pel, hogy az intézményvezetőknek külön kollégát kell kijelölni, aki vészhelyzet idején takarót, vizet „vételez”, ám azt sem az ötlet év eleji megjelenésekor, sem azóta nem mondta el az Emmi, hogy a tanárok honnan vegyék meg ezeket és pláne, hogy miből. A terv má­sik gyöngyszeme, hogy vész idején kötelező lesz figyelni a közmédia adásait, hogy időben értesüljenek a kormány fontos iránymutatásairól. - Szerintem a tankerületünkben egyetlen iskolának sincs televízió előfizetése - vont vállat az egyik igazgató - nincs rá pénzünk. Ahogy náluk hétvégi portásra sem telik, így hiába születtek parádés akci­ótervek, ha netán hétvégén alakul ki vészhelyzet, garantáltan nem lesz, aki kulccsal a kezében kinyissa az épületet.­­ Elmúlt az idő, amikor a fideszes vezetők vagy tanárok meg­­védték a kormányzati ötleteket, ma már inkább nem szólnak sem­mit - mondta az egyik igazgató. A tantestületek korábbi években har­sányan kormánypárti tanárai most is mélyen hallgatnak az ügyről. BÜROKRÁCIA A legtöbb in­tézményvezető nehezen tudja elképzelni, hogy egy eset­leges terrorcse­lekmény idején a leadott tervek alapján járnak majd el 30 órát dolgozott az egyik igazgató a tervek kidolgozásán Zsebre ment A Népszava információi szerint az intézmé­nyek egy része külső segítséget kért: a vá­ratlan piaci űr betöltésére több tűz- és mun­kavédelemmel foglalkozó cég vállalkozott, egy iskola vagy óvoda gyermeklétszámtól függően minimum 40, maximum 200 ezer forintért készíttethette el saját intézkedési tervét. Beszéltünk olyan iskolaigazgatóval, aki kategorikusan közölte: az ő iskolájának nincs arra pénze , hogy ilyen butaságra ver­jen el 70 ezret, amennyiért neki felajánlották az akcióterv elkészítését. Csakazértis fél szemmel a focivébét nézve maga kalapálta össze a programot. Mások fizettek, sőt egy somogyi óvoda vezetője annak örült, hogy viszonylag kevés gyerek jár hozzájuk, így 65 ezer forintért kinyomtatva megkapták a teljes dokumentációt. Az sem volt ritka - hallottuk több helyről is -, hogy az iskolák egymás között küldözgették saját honvédel­mi intézkedési terveiket és buzgón másol­­gatták, ami épp megtetszett nekik.­­ „Ha egy plágiumellenőrző programmal megnéznék a most beérkező intézkedési terveket, akkor vicces eredményre jutnának" - jegyezte meg egy forrásunk. Bukna mindenki. Őket kellene megvédeni Az elmúlt tanévben Magyaror­szágon 323 ezer gyermek járt óvodába, 732 ezren általános is­kolai, 428 ezren pedig középfokú oktatásban vettek részt.

Next