Népszava, 2018. július (145. évfolyam, 151-176. szám)
2018-07-04 / 153. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA I C 2018. július 4., szerda I J Alig működő párbeszéd INTERJÚ Iskolába küldené a politikusokat a Pedagógusok Szakszervezete szombaton megválasztott elnöke. Szabó Zsuzsa szeretné, ha a kormány belátná: szakszervezetek nélkül nincs hatékony szakpolitika. JUHÁSZ DÁNIEL Válság, szakadás, belső feszültségek - legutóbb ezekkel a címszavakkal került be a hírekbe a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Sikerült túljutni a válságon? A hétvégi tisztújító kongresszus kiváló fóruma volt a problémák átbeszélésének. A 107 küldöttből 105-en voltak jelen, tehát majdnem száz százalékos volt a részvétel. Fontos tudni, hogy a küldöttek elsősorban nem a saját véleményüket képviselik, hanem annak a megyei tagságnak a véleményét, amelyik küldötté választotta őket. Tehát egy mandátum mögött több száz kolléga áll. Egy ekkora, több tízezer tagból álló szervezetben, mint a PSZ, sosem lesz teljesen egységes vélemény, de csak a véleménykülönbségek ütköztetése mentén lehet felszínre hozni azokat a problémákat, amelyekkel foglalkoznunk kell. Úgy vélem, jól tudjuk kezelni ezeket a helyzeteket, a döntéseknél felelősen járunk el. Az év eleji feszültségek elsősorban akörül alakultak ki, hogy a PSZ mégis csatlakozik a kormány Köznevelés-stratégiai Kerekasztalához. Ez már eldöntött tény? Először is azt kell tudni, hogy pártpolitikai szempontból sokszínű a tagságunk, mi nem csak az egyik vagy másik párttal szimpatizáló pedagógusokat tömörítjük. A kerekasztallal kapcsolatos érvek és ellenérvek is erősen megjelentek, ezeket kellene közös nevezőre hoznunk. Jelen pillanatban azt tudom mondani, nyugvópontra érkeztünk ebben a kérdésben, mert ez a kerekasztal nem működik. Most légüres térben vagyunk, fogalmunk sincs, hogy az oktatáspolitika mit akar. Az új kormányban lényegében még nincs is oktatásirányítás, az oktatási államtitkár hivatalosan csak néhány napja foglalta el a székét, a Klebelsberg Központ elnökének megbízatása lejárt, nem tudni, ki lesz az új elnök és mikor kezdi meg a munkát. A taglétszám szempontjából hogyan áll a PSZ? Az ágazatban továbbra is a legnagyobb taglétszámú szakszervezet vagyunk, több tízezer tagunk van. A kormányközeli Magyar Hírlapban arról lehetett olvasni, hogy „csak" 18 ezer. Annál több. Egészen pontos taglétszám-nyilvántartással rendelkezünk, de azt én egy személyben, a PSZ elnökeként sem hozhatom nyilvánosságra. Számos területen vagyunk reprezentatívak. Az első„Nincs biztonság, nincs stabilitás, állandóak a változtatások” vetkező öt évben pedig azon fogok dolgozni, hogy minél jobban megértessem a közoktatásban dolgozó kollégákkal, mennyire fontos, hogy szakszervezeti tagok legyenek. A kormányzatban pedig azt szeretném tudatosítani, hogy a szakszervezet nem ellenség. Hogyan tervezik az együttműködést a kabinettel? A szakszervezet olyan partner, amelyik nagyon jó visszajelzéseket tud adni a rendszer működéséről. Szakértők bevonásával, a problémamegoldásra fókuszálva tudunk egyeztetni az oktatás szereplőivel, kiterjedt hálózattal rendelkezünk. Én azt kérem a kormánytól, az oktatáspolitikától, az iskolafenntartótól, használják ki ezt a lehetőséget. Ha a partnerség jól működne, például időben megkapnák véleményezésre a törvénytervezeteket, számos feszültség elkerülhető lenne. Sajnos azt kell mondjam, az érdekegyeztetés rendszere az oktatásban az utóbbi időben alig működött. A szociális párbeszéd is csak egy kipipálandó feladat. Most azt szeretnénk kitapogatni, hogyan tudnánk olyan pozícióba keveredni, ahol valóban hatással lehetünk az oktatáspolitikára. A sztrájkbizottsági megállapodásunk természetesen továbbra is él, de ennél többet szeretnénk. Nem erőfitogtatásra vagy látszategyeztetésekre van szükség, hanem valódi, érdemi párbeszédre. Szeretnénk, ha készülne egy komoly, az oktatás egész területére kiterjedő helyzetelemzés, amiben a PSZ is részt vehetne, ezt javasoltuk is a programunkban. A kormány szerint a tanárok mind szakmailag, mind anyagilag megbecsültnek érezhetik magukat. Ön hogyan látja? Azt javaslom az oktatáspolitikusoknak, hogy menjenek el iskolákba és tájékozódjanak, kövessék végig egy-egy pedagógus napját. Ezt komolyan gondolom, szeretnék is egy ilyen programot megvalósítani. Alig vannak oktatást segítő munkatársak, a pedagógusok túlterheltek. Nincs biztonság, nincs stabilitás, állandóak a változtatások. A bérrendszerről sem lehet azt mondani, hogy igazságos. A jelenlegi köznevelési rendszer csak a kollégák óriási felelősségérzete miatt működik. Az iskolákba boldog, kiegyensúlyozott felnőttek kellenek. Az a mi felelősségünk, hogy az ehhez szükséges körülményeket kialakítsuk. Ezen fogunk dolgozni. 105 küldött vett részt a 107- ből a szombati gyűlésen FOTÓK: VAJDA JÓZSEF KÍVÁNSÁG Szabó Zsuzsa szerint szükséges egy mindenre kiterjedő helyzetelemzés Fekete és piros zászlós bántalmazás a STOP, ZAKLATÁS! „Az edző intim - az általánosan elfogadott, bizalomra épülő pedagógus-tanítvány viszonyt túllépő - kapcsolatot nem létesít a sportolóval. (Kivételt képeznek a meglevő vagy létrejövő rokoni viszonyok.)” A figyelmeztetés az „Edzők etikai kódexe 2018” című kiadványban olvasható a Magyar Edzők Társasága internetes oldalán, az edző és a sportoló kapcsolatának normáit taglaló fejezetben. Hogy ne lehessen félreérteni a figyelmeztetést, a tanácsok sora így folytatódik: „Az edző az oktatás során kerülje a sportolóval a testi érintkezést, ezáltal is visszaszorítva a szexuális zaklatás vádjának legkisebb csíráját is”. A kérdéssel a Magyar Úszó Szövetség napokban megjelent etikai kódexei is foglalkoznak, a felkészítésbe bevonva a gyerekeket és a szülőket is. Náluk a nap 24 órájában elérhető ügyelet is indult, hogy azonnal segítséget kérhessen bármelyik érintett, ha akár a leghalványabb gyanúja is felmerül a zaklatásnak. Szakmai szervezetek, sportágak vezetői tehát előrébb járnak abban, hogy megfeleljenek a sportoló gyerekek és fiatalok elleni szexuális zaklatás felszámolására megfogalmazott európai tanácsi elvárásoknak, mint a kormány, hiszen központilag szervezett országos program még nincs. A Testnevelési Egyetem (TE) Pszichológia és Sportpszichológia Tanszékének egyik adjunktusa ugyanakkor azt hangsúlyozza, elsősorban arra kell felkészíteni a gyerekeket és fiatalokat, hogy egymás között mire figyeljenek az öltözőben és az edzéseken, mert a zaklatás, a szexuális abuzálás (bántalmazás) túlnyomó részben köztük történik meg. Boda-Újlaky Judit gyakorlati tapasztalatok alapján állítja, a gyerekek nem tudják, hogy ha egy seprűnyelet dugnak fel a másik végbelébe, az nem jó vicc, hanem bántalmazás. Ahogy a szakosztályok, szövetségek vezetői sem felkészültek arra, hogyan kezeljék az ilyen helyzeteket. Az Európai Tanács először 2014- 15-ben indított nemzetközi programot a gyerekek biztonságos és egészséges sportolásáért, majd a következő körben, 2017-ben már kifejezetten a szexuális erőszak megelőzése és az áldozatok védelme érdekében kezdődött újabb közös munka (Pro Safe Sport +), amire a magyar pszichológust is meghívták Herczog Máriával, a világszerte elismert gyermekjogi szakértővel és másokkal együtt. Az európai együttműködés keretében eddig összeállt egy szakértői lista és „A szülőknek kell megtörni a csendet” mottóval elkészült egy felvilágosító kisfilm is, csak le kellene fordítani és be lehetne mutatni Magyarországon. Sok jó megoldással találkoztak - avat be néhány részletbe Boda-Újlaky Judit. Nem lehet például mindig pontosan meghúzni a szexuális bántalmazás határát, az érintetteket ezért a „flag system”-nek nevezett holland program arra kéri, jelöljék fekete zászlóval, ha úgy érzik, egy cselekménynek már büntetőjogi sportban következménye kell, hogy legyen, piros a zászló, ha tudják, hogy bűncselekmény részesei voltak, de nem gondolják, hogy azért börtön járna, sárga a jel, ha annyit érzékeltek, hogy durva dolog történt, a zöld zászló pedig az elfogadott cselekedetet jelzi. Régen az eredményekért bármit meg lehetett tenni A TE oktatója szerint egyre egységesebb a határok kijelölése. Évtizedekkel ezelőtt az alapelv az volt, hogy az eredményekért bármit meg lehet tenni, ma már a gyermekek jogai sokkal erősebben érvényesülnek. Minden bántalmazás soha nem lesz megelőzhető, de azt el lehet érni, hogy a jogok ismeretének hiánya miatt senki ne váljon áldozattá. Az pedig már személyes döntés kérdése, hogy egy szexuális bántalmazás után az áldozat a nyilvánosság elé lép-e vagy sem. GULYÁS ERIKA ABÚZUS FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS A szövetségnél a nap 24 órájában lehet jelezni a zaklatásos eseteket