Népszava, 2018. augusztus (145. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-01 / 177. szám

1 NÉPSZAVA I 2018. augusztus 1., szerda REFLEKTOR2 KÉK-FEHÉR ÜZLET A cég ezer új álláshelyet hoz létre Kassa kiszállt, Miskolc elszállt VERSENY A BMW több európai várost is megvizsgált, mielőtt a debreceni helyszín mellett dön­tött. Információink szerint végül Kassa, Miskolc és a Debrecen volt versenyben. A szlovák kormány előzetesen még egy ipari park léte­sítését is beígérte Kassára a BMW- nek, de - egyes források szerint - később annyira már nem hajtott a beruházásért, mert a munkaerő­­hiány, ha lehet, még nagyobb, mint Magyarországon. A Nyitra mellett hamarosan termelni kezdő Jaguar Land Rover-gyár például már Ma­gyarországról is próbált dolgozó­kat átcsábítani, és mivel az akció nem bizonyult annyira sikeresnek, Szerbiából érkeznek majd vendég­­munkások. A Kassa mellett fekvő Hanista település határában lé­tesítendő 250 hektáros ipari park azért szlovák remények szerint így sem marad kihasználatlan: a hírek egyelőre egy még meg nem neve­zett kínai autógyár letelepedési terveiről szólnak. Miskolc és Deb­recen közül a hajdú-bihari megye­székhely jobb lehetőségeket kínált, ezt elismerték kormányzati for­rásaink is. Debrecenben jelenleg sokkal inkább rendelkezésre áll a képzett munkaerő, legyen szó akár a szakmunkásokról, akár a mérnö­kökről, ráadásul a városban műkö­dik egy angol nyelvű nemzetközi iskola, ahol nemzetközi érettségit is lehet szerezni - ez az ideköltöző külföldi menedzsmentnek nyilván fontos szempont lehetett. „Deb­recen fekvése, infrastrukturális helyzete is jobb, van repülőtér, a környező településekről könnyebb bejárni, jobb a közlekedés, ráadá­sul már Románia felé is készen van az autópálya, harminc perc alatt Nagyvárad is könnyen elérhető” - mondta egy forrásunk. Míg Debrecen nagyot nyerhet, Miskolc sokat vesztett. A BMW érkezése felgyorsíthatta volna a térség úthálózat-fejlesztését, a régóta ígért Miskolc-Kassa autó­pálya biztosan megépült volna, így viszont kérdéses a beruházás jövő­je.­­ Miskolcról az utóbbi években erőteljes elvándorlás indult meg, s egy ilyen befektetés visszahozta volna azoknak a fiataloknak egy részét, akik jövőkép hiányában elhagyták a várost - említett egy újabb veszteséget Varga László, az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke, országgyűlési kép­viselő, aki szerint átgondolt, jól felépített és átfogó lépések hiánya miatt vesztett a város. Másként lát­ják ezt Miskolc vezetői: közlemé­nyük szerint a nemzetközi repü­lőtér hiánya miatt maradtak alul. Legalábbis az autógyárért vívott harcban: információink szerint ugyanis­­ afféle szépségtapaszként - hamarosan egy német járműipa­ri beszállító érkezhet Miskolcra. DOBOS JUDIT, KÓSA ANDRÁS / Új autóváros születik JÁRMŰIPAR Még szorosabbá fonódik a német-magyar gazdasági kapcsolat: az Audi és a Mercedes után a BMW is gyárat épít Magyarországon. Debrecen „nyerte meg” a bajor céget * // BODA ANDRÁS Noha a szentgotthárdi Opel-üzem­­ben jó ideje már csak motorok ké­szülnek, az Audi győri, a Mercedes kecskeméti és a Suzuki esztergomi üzemei ontják a kocsikat - és ha­marosan Debrecen is autóvárossá válik. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanis tegnap bejelentette azt, amiről az utóbbi időben rendre felröppentek plety­kák: a BMW gyárat épít Magyaror­szágon, Debrecenben, a város mel­letti 400 hektáros területen, ahol hagyományos és elektromos meg­hajtású autókat készítenek majd. Az egymilliárd eurós befektetés nyomán több mint ezer munkahely jön létre. Szijjártó - jelezve, hogy 14 hónapja tárgyalnak már a céggel, amely több európai várost is meg­vizsgált lehetséges helyszínként - úgy vélekedett: az alacsony adók, a rugalmas munkaerő-szabályozás, a duális szakképzés és a színvonalas informatikai, műszaki képzés miatt döntött Debrecen mellett a bajor vállalat. Arról Szijjártó nem kö­zölt részleteket, hogy a BMW-nek ígértek-e külön adókedvezményt, anyagi támogatást, és erről lapunk megkeresésére az illetékes minisz­térium sem nyilatkozott. A támogatásokról nem kívánt részleteket közölni Salgó András, a márka magyarországi szóvivője sem, azt ugyanakkor elmondta: már jövőre elkezdik toborozni a debre­ceni BMW-gyár reménybeli dolgo­zóit. Azt egyelőre nem tudni, hogy milyen végzettségű emberekre lesz majd szükség a gyárban, mert a szóvivő csak annyit mondott: mi­nél több ,jól képzett magyar mun­kaerőt­ alkalmaznának, és többek azt nem közölték, kap-e a BMW támogatást, adókedvezményt között a munkaerőpiaci adottságok miatt döntöttek Debrecen mellett a helyszínválasztás során. (A gyárban dolgozókon túl vélhetően a hazai beszállítói kör is gyarapodhat, ami már most sem csekély: évente 1,4 milliárd euró értékben vásárol ma­gyar cégektől a BMW.) A debreceni gyárban, ha felfut a termelés, évente akár 150 ezer jár­mű is készülhet majd, ami jelen­tősen megdobja a magyarországi autógyártást. Az Audi Hungária - amely 12 ezer embernek ad munkát Magyarországon - tavaly 105 ezer autót és 1,9 millió motort gyártott Győrben. A kecskeméti Merce­­des-Benz-gyár négyezer dolgozója tavaly 190 ezer autót készített­­ és máris tovább bővít a cég, újabb egy­milliárd eurós beruházással további 2500 munkahelyet hoz létre. A Su­zukinél - amelynek egyetlen euró­pai termelőbázisán, a 26 éves eszter­gomi gyárban 175 ezer autó készült tavaly - tízezer ember dolgozik. A TERJESZKEDÉS Tizennégy lesz már a BMW-nek Európában, ha elkészül a deb­receni üzeme FELKÉSZÜLNI A toborzás jö­vőre kezdődik, de azt még nem tudni, hogy a termelés mikor indul Munkaerőpiaci aggodalmak Egyelőre rejtély, honnan akar első lépcsőben 1000 - de a hírek szerint a továbbiakban összesen 3000 - embert felvenni a BMW. Az igaz, hogy Debrecenben jelen­leg is van járműipari szakképzés, de az innen kikerülő fiatalokkal nemigen lehet felölteni ennyi he­lyet, ráadásul ők tapasztalatlanok, a jó szakemberek egy része pedig már külföldön van. A távolabbi vidékeken - például Tokaj-Hegy­­alján - attól félnek a polgármes­terek, hogy a gyár elszipkázza a megmaradt munkaerőt. Debre­cen egyébként jó helyen van, hisz közel az ukrán és a román határ is. Romániában az utóbbi időben emelkedtek a bérek, megfordult a munkaerő áramlása is, sok - zömmel szakképzetlen - szabol­csi ember már naponta ingázik a túloldalra, betanított munkásként elképzelhető, hogy ők, ha tudják, akkor majd inkább a debreceni gyárat választják. Az ukrán mun­kaerőre részben lehet alapozni, mert ők jól képzettek, jól is dol­goznak, de az ő „elcsábításuk" évekkel ezelőtt megindult, sok középkorú közülük például Győr környékén dolgozik. D. J. MELLÉKHATÁSOK A hazai járműgyártás gazdasági szerepe Magyarországon meghatározó, az ágazatban előállított bruttó terme­lési érték eléri az évi 7800 milliárd forintot, ami a teljes ipari GDP 20 százaléka. A hazai teljes járműipar a GDP-hez hozzáadott értéke eléri az évi 1600 milliárd forintot, amiből mintegy 600 milliárd az autógyár­tás részesedése.­­ Az előnyös az or­szágnak, hogy egy újabb autógyár érkezik, és az különösen jó hír, hogy elektromos meghajtású gépkocsikat is összeszerelnek majd Debrecen­ben, de azért célszerű lenne tud­ni, mennyi állami támogatást kap majd a német multinacionális cég - mondta Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatás­vezetője. A 14 hónapos tárgyalásso­rozat mindenesetre arra utal, hogy a német fél kemény feltételeket támasztott. Az elmúlt időszakban munkahelyenként hat-nyolcmillió forintot is adott a költségvetés az ideköltöző nagyvállalatoknak. A tervek szerint Debrecenben 1000 új munkahellyel számol a BMW, ami az átlagos egyedi állásteremtési támogatásokat figyelembe véve leg­alább hat-nyolcmilliárd adóforintot jelent. A kutatásvezető szerint nagy kérdés az is, hogy az amúgy is egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küz­dő magyar gazdaságból honnan te­remtik elő a szükséges számú szak­embert. - Megnyugtató lenne, ha még a jövőre tervezett munkaerő-tobor­zás előtt bejelentenének valami­lyen járműipari képzési programot a régió közép- és felsőfokú oktatási intézményeiben - vetette fel Né­methné Pál Katalin. Nyilván a BMW is képez majd szakembereket a maga számára, de az állami részvételre is szükség lesz. A beruházás gyenge pontja éppen a megfelelő számú és szakképzettségű dolgozó hiánya le­het.­­ Az önmagában nem baj, hogy erősek vagyunk a járműiparban, de az már gondot jelent, hogy az igazi erőt a nagy multinacionális cégek képviselik, amelyekhez több ezer hazai beszállító kapcsolódott. Az ipari termelési görbék jól mutatják, mikor melyik járműgyár tart nyári szünetet, vagy mikor vannak érté­kesítési nehézségei, mert ezek olyan mértékig rángatják az ipari terme­lést, de időnként a GDP-t is, hogy ez már semmiképpen sem kívánatos - figyelmeztetett a GKI kutatásveze­tője. Az is problémát jelent, hogy mi­közben az autógyártás dinamikusan növekszik, fejlődik Magyarorszá­gon, a többi ágazatban korántsem ilyen kedvező a helyzet. Ráadásul a magyarországi autóipar ugyan fontos szerepet tölt be Európában, de viszonylag alacsony értékű tevé­kenységeket folytat. BIHARI TAMÁS Némethné Pál Katalin szerint célszerű lenne tudni, mennyi állami támogatást kap a német multi

Next