Népszava, 2018. augusztus (145. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-08 / 183. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA I C 2018. augusztus 8., szerda I TRÜKK Noha a számvevőszék állítja, régóta tud az egészségügy gazdálkodási gondjairól, mégis csak most, a kormány számára megfelelő időpontban kongatta meg a vészharangot. BODA ANDRÁS Rendkívüli elnökségi ülést tart szer­dán a Magyar Kórházszövetség az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöké­nek nagy vihart kavart nyilatkozata miatt - erősítette meg lapunknak a szervezet szóvivője. Az ülésig a szö­vetség egyetlen vezetője sem kívánt nyilatkozni arról, hogy az ÁSZ el­nöke, Domokos László a kormány­lap Magyar Időknek kijelentette: „Pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok ural­kodnak az egészségügy egyes terü­letein.” Az kérdéses, hogy miként reagál majd a szövetség, a szervezet elnökségében ugyanis többségében állami kórházak vezetői vannak. Közben az ÁSZ közleményt adott ki, amelyben fontosnak tartották hangsúlyozni: Domokos László nem egy új jelentést ismertetett, hanem az elmúlt években végzett ellenőr­zések összegző tapasztalatait fog­lalta össze a Magyar Időknek. Ezzel többek között az Emberi Erőforrá­sok Minisztériumának üzenhettek, mert az Emmi jelezte, „tanulmá­nyozni fogja az Állami Számvevő­szék vizsgálati eredményét.” Horváth Bálintnak, az ÁSZ kom­munikációs vezetőjének felvetettük: noha korábbi jelentések alapján vont mérleget az elnök, azzal egyértelmű­en új fejezetet nyitott, hogy az „anar­chia” és „botrány” szóval jellemezte az egészségügyi szervezetek gazdál­kodását. Horváth Bálint szerint ettől függetlenül tény, hogy az ÁSZ évek óta szóvá teszi az ágazatot jellemző súlyos gondokat. Annak viszont örü­lünk - tette hozzá -, hogy a jelek sze­rint sikerült a problémákra irányíta­ni a figyelmet. Kérdésünkre, hogyha már hosszú évek óta tudnak ezekről a gondokról, akkor miért csak most beszélt ilyen vehemensen azokról a számvevőszék vezetője, Horváth Bá­lint azt felelte: „Most kereste meg a Magyar Idők az ÁSZ elnökét.” „Most ke­reste meg a Magyar Idők az ÁSZ elnökét” indokolta a szóvivő, miért most támadták ilyen ke­ményen a kórházak gazdálko­dását „Domokos László most hangu­latilag készíti elő a kórházi kancel­lária-rendszer bevezetését. A kor­mány célja az, hogy az eddigi helyi mutyik központi kézbe kerüljenek” - idéztük az MSZP közleményét a kommunikációs vezetőnek, aki azonban leszögezte: pártreakciókat nem kommentálnak. Ugyanakkor az ÁSZ tegnap közleményében tet­te világossá: fontos, hogy az egyes intézményeket és gazdasági társasá­gokat megfelelő pénzügyi-gazdasági szaktudással irányítsák. - Mindenki számára világos, hogy a magyar kórházak finanszírozá­sa nem megfelelő. Ennyi pénzből a rendszer nem tartható fenn, ugyan­akkor a kormány el akarja odázni a strukturális reformokat. Marad egy megoldás,a számvevőszéket felhasz­nálva megpróbálják azt a látszatot kelteni, mintha volna pénz az ága­zatban, csak éppen a kórházak nem jól használják fel azt - összegzett lapunk érdeklődésére Kökény Mi­hály egykori egészségügyi miniszter. - Ezzel egyfelől bűnbakká teszik a kórházi vezetőket, másfelől meg­nyitják az utat a már korábban is ígért és alighanem megszorításokat hozó pénzügyi felügyelők, kancellá­rok kinevezése felé. A szakember szerint egyébként ma már olyan súlyos a helyzet az ágazatban, hogy a kommunikációs trükkök is csak ideig-óráig működ­hetnek, mert az, aki ma bemegy egy kórházba, a saját szemével győződ­het meg arról, mennyire nincs pénz az intézmények fenntartására. A kórházak vezetői egyelőre ki­várnak - a lapunk által megkeresett igazgatók többsége legalábbis nem akart nyilatkozni az ügyben. - Magunk sem értjük egyelőre az Állami Számvevőszék elnökének nyilatkozatát, ráadásul semmilyen információt nem kapunk, hírzárla­tot rendeltek el. Ami viszont biztos: arra csak indulatból lehetne reagál­ni, hogy nagy általánosságban ne­vezi botrányosnak az egészségügyi intézmények gazdálkodását, hiszen így még védekezni, cáfolatot kiadni sem lehet - fakadt ki egy kórház or­vos igazgatója. Jelzésértékű az is: noha az ÁSZ- elnök egy konkrét intézményt sem nevezett meg, egy dunántúli, megyei kórház főigazgatója azzal hárította el érdeklődésünket: „A mi intézmé­nyünk nem érintett az ügyben.” LÁTSZAT Megpróbálnak úgy tenni, mint­ha lenne pénz az ágazatban INTÉZMÉNYI RACIONALIZÁLÁS KÖKÉNY MIHÁLY egykori egész­ségügyi mi­niszter szerint megszorításokat hoznának a kór­házi kancellárok Mindenki tehet a természetrombolás ellen FENNTARTHATÓSÁG Kifeje­zetten laikusoknak és nem fenn­tarthatósági szakértőknek készült az az elméleti és gyakorlati okta­tási csomag, amelynek segítségé­vel kidolgozható az élelmiszer-fo­gyasztás csökkentésének egyéni és települési terve. A döntéshozók elgondolkodhatnak például azon, hogyan lehetne lerövidíteni tér­ségükben az élelmiszer-ellátási láncot, növelni az élelmiszer-biz­tonságot, erősíteni a környezet­­védelmet, egyben csökkenteni a szegénységet, netán az éhezést. Kitalálhatják, kiket kellene bevon­ni egy jobb élelmezési lánc kiala­kításának megszervezésébe, s azt is, mennyire gyorsan lehetne lépni ezek érdekében. A Rusdela (Rural Sustainable Development for Local Actors - Fenntartható vidékfejlesztés a he­lyi kulcsszereplők és döntéshozók számára) néven futó projektet a magyar Pillangó Fejlesztések (Pro Cserehát Egyesület) munkatársai dolgozták ki egy nemzetközi csapat élén. A civil szervezet az elmúlt évek­ben a borsodi Cserehát dombjai között élő, leghátrányosabb hely­zetű embereknek már kidolgozott egy biogazdálkodásra épülő prog­ramot, de az ország elmaradott tér­ségeiben máshol is sok polgármes­ter tartja a jövő egyik lehetséges fejlődési irányának a helyi agrár­termesztés ilyen átalakítását. Miután az ENSZ 2015-ben el­fogadta a fenntartható fejlődési célokat, a legtöbb ország, köztük Magyarország is vállalta ezek meg­valósítását. Nemzetközi és orszá­gos szinten születtek is általános döntések, sőt nagyvállalatok és nagyvárosok is kidolgozták saját fejlesztési programjaikat, ám a falvakkal eddig alig foglalkoztak, pedig a magyar települések túlnyo­mó többsége ötezer fő alatti község, esetleg kisváros. Az átlagembernek az országos szintű döntésekre kevés befolyása van, nem szólhat bele például abba, hogy meddig használunk olyan szúnyogirtó szert, amitől elpusz­tulnak a hazai méhek is. Saját éle­tében és falujában azonban min­denki tehet valamit azért, hogy a természet rombolása ne lépje túl a visszafordíthatatlan pusztulás ha­tárát. Egy friss példa: öt alföldi te­lepülés egy fenntartható eseményt szervez, ahol nem termelnek hulladékot, nem adnak műanyag poharat, tányért, szívószálat. Ez másfajta szervezést igényel, mint az eddigi rendezvények, de meg lehet csinálni. A főszervező hölgy félt, hogy azt mondják majd rá: te vagy a „zöld liba”, ezért elő­ször 16-18 kamaszt hívott össze, s mivel nekik tetszett az ötlet, a fel­nőttek már nem mertek ellenkezni. Azt azonban érdemes bekalkulál­ni, hogy a vidéki lakosság ezekben a kérdésekben lassan változik - fi­gyelmeztetnek a Pillangó-kutatá­sok munkatársai. A vidék fejlesztésével foglalko­zó civil szervezet alapvető szem­léletváltásra hívja fel a figyelmet. Amikor például a főváros XII. ke­rületében azt hiszik, az elmaradott borsodi falvakban élőknek komoly Sokan az ado­mányként kapott ruhákkal kénytele­nek fűteni segítség egy csomó ócska ruhát összegyűjteni és elvinni egy civil szervezethez, hatalmasat téved­nek - mondják az eszköztár kidol­gozói. Egyrészt már a helyszínre szállítás megszervezése sem egy­szerű, másrészt annyi ruhát kap­nak, hogy az ottaniak egy nap öt­ször át tudnának öltözni. De nem erre használják a csomagokat, ha­nem sokan ezekkel a ruhákkal, ci­pőkkel fűtenek, emiatt iszonyatos a légszennyezés ezekben a falvak­ban. A fenntartható magatartás az lenne, ha egy évig nem költenénk ruhára, a megspórolt pénzen pedig tüzelőt vennénk egy kiválasztott családnak. GULYÁS ERIKA FOTÓ: SHUTTERSTOCK LEHETŐSÉGEK A helyi agrár­termesztés bio­gazdálkodássá való átalakí­tását kitörési pontnak tartják a polgármes­terek Közös termesztés az éhezés ellen A Pillangó Fejlesztések (Pro Cserehát Egyesület) helyi vegyszermentes zöldségtermelést meghonosító Pro Lecsó programja azonnali megoldást kínál az éhezők­nek. Aki bekapcsolódik a közös kertben szervezett zöldségtermesztésbe, az nemcsak a megtermelt élel­miszerből viheti haza a saját részét, hanem a felesleg eladásából szerzett jövedelemből is részesedik. Együtt dolgozik a kertben roma és nem roma, közösség for­málódik, nő az elfogadás. Télen pedig megtanulják azt is, mit kell tenni a földdel, hogy még több termést ad­jon, vagy hogy miért veszélyesek a vegyszerek.

Next