Népszava, 2018. augusztus (145. évfolyam, 177-202. szám)
2018-08-02 / 178. szám
2 NÉPSZAVA 2018. augusztus 2., csütörtök Harcos irodalmi területfoglalás KULTÚRHARC A NER meghirdetése óta egyre mélyülnek az árkok magyar és magyar között, határokon belül és kívül egyaránt. Már az irodalomban is, amely a Fidesz-gyarmatosítás újabb eszközévé vált. GÁL MÁRIA Idetolt Helyőrség címmel jelentetett meg a szlovákiai magyar napilap, az Új Szó egy összeállítást épp a tusványosi nemzetpolitikai kirakattábort megelőző napokban arról, hogy Felvidéken is tervezik az Előretolt Helyőrség (EH) megjelentetését, amely Magyarországon már megjelenik a Mészáros Lőrinc médiabirodalmához tartozó lapok irodalmi-kulturális mellékleteként, 250 ezres példányszámban. A felvidéki magyar irodalom képviselői kifogásolják, hogy a szakma helyi képviselői, a hagyományos irodalmi műhelyek teljes mellőzésével történik mindez, holott Felvidéken is van hagyománya, kerete is a tehetséggondozásnak, a fiatal írók támogatásának. A lapnak nyilatkozva Beke Zsolt kritikus, a dunszt.sk kulturális portál főszerkesztője úgy fogalmazott: „Sajnos az Előretolt Helyőrség mostani megjelenése nélkülözi az iróniát, inkább egy harcos területfoglalást jelez, ahol a legfőbb gyarmatosító fegyver a pénz. Magyarországon ez a jelenség felforgatta az irodalmi életet a túlfinanszírozással, a szakmaiatlansággal, a személyi ellentétek elmélyítésével. Mindennek exportálása a határon túli magyaroknak az ottani közösségekre sem lesz jó hatással.” Az export azonban múlt héten megkezdődött. A tusványosi táborban mutatták be az első erdélyi mellékletet, amely először a több napilapot, egy hetilapot és az erdélyi magyar média egyik legnézettebb hírportálját működtető, a magyar kormányzati pénzből felvásárolt és fenntartott Udvarhelyi Kiadó napilapjaiban jelent meg. „Természetesen” minden előzetes egyeztetés és vita nélkül. Nem keresték meg sem az Erdélyi Magyar Írók Ligáját (EMIL), sem a nagy hagyományú erdélyi irodalmi-kulturális műhelyeket. Amint az egyik intézményvezető fogalmazott megkeresésünkre, „nem volt rá szükségük, hiszen az erdélyi melléklet szerkesztőségét össze lehetett rakni KMTG-mentorokból. (Lásd: Előzmények.) Onnantól, hogy az erdélyi sajtó nagyobbik része már ennek a tulajdonosi struktúrának a része, az, hogy most megjelent az erdélyi EH-melléklet, egyszerűen végrehajtható lépés volt.” Nem keményvonalas kultúrharcos amúgy ez az első melléklet. Inkább promóciós felület a KMTG-szerzőknek. És Kányádit használják legitimációs ikonnak, tette hozzá. A felvidéki EH-nyomulás ellen felszólaló Beke Zsoltot megkérdeztük az erdélyi melléklet ismeretében is, miért tartja károsnak a kezdeményezést? Konkrétan mire gondol, amikor szakmaiatlanságot emleget? „Ahogy a magyarországi példából láthattuk, az EH és a KMTG nem a párbeszédet tartja az eredmény elérése legfontosabb eszközének. Kormányzati támogatással a korábban jól működő szakmai szervezeteket hátrányos helyzetbe hozta, a szakmát megosztotta. Az EH szlovákiai megjelenése ennek az észjárásnak az átemelése a »szloviagy« irodalmi életbe. A szakmaiatlanság szerintem abban nyilvánul meg, hogy nem a szakmai, hanem politikai szempontokat vesz figyelembe mindkét projekt. Nem azt mondom, hogy csupa tehetségtelen szerző kapcsolódik hozzájuk, ilyenek vannak mindenhol, hanem hogy a politikai kurzus beleszól szakmai kérdésekbe”, válaszolta a felvidéki kritikus. Erdélyi forrásunk szerint az Előretolt Helyőrség kiterjesztése a határon túlra, Erdélyre, maga a KMTG létrehozása annak a politikai folyamatnak a szerves része, amelynek eredményeként a Fidesz meghódította az erdélyi magyarságot. A határon túli területek közül leghamarabb és legkönnyebben azért Erdélyben tudott megjelenni a melléklet, mert a NER-ben fontos szerepet játszó kultúrtényezők közt történetesen sok az erdélyi, ezért könnyebb volt a kivitelezés. Ez a hangsúlyozott erdélyi jelenlét, amit elsősorban Szőcs Géza és az Előretolt Helyőrség vezetője, a Magyar Idők napilap kulturális rovatvezetőjeként is dolgozó költő, Orbán János Dénes neve fémjelez, amint várható is volt, kezdettől nem kívánt mellékszálat is adott a vitának. Mára pedig odáig „fajult a helyzet”, hogy az Orbán-rezsim korábbi kulturális államtitkára, költő, író a tusványosi táborban úgy próbálta fékezni a kultúrharc szükségességét, „a politikai kétharmadhoz kulturális kétharmadot” sürgető Orbánt, hogy azt mondta: „Nem tudom, hogy miben szocializálódtatok Erdélyben, de ne menjünk ebbe az irányba, könyörgöm, az anyaországban!” A kultúrharc a projekt kezdetétől körvonalazódott, hiszen Orbán János Dénes utálta az irodalomban szerinte uralkodó polkorrektséget és azt hirdette, hogy „Magyarországon ismét cenzúra van, és ezt a cenzúrát ezúttal nem valamiféle hatalom erőlteti az írókra, hanem az irodalmi szakma önként húzta magára”, majd arról írt és beszélt, hogy „visszavesszük az irodalmunkat”. Erre tette fel a koronát, erről az egyértelmű tendenciáról rántotta le a leplet Schmidt Mária kutatási igazgatójának, Békési Mártonnak a kijelentése, miszerint „új konzervatív, kulturális korszakot kell teremteni Magyarországon. Az első lépés, hogy a vállaltan populista, jobboldali, nemzeti közeg dekolonizálja saját gondolkodását, szabaduljon meg azoktól a sablonoktól, hogy például az Esterházy a jó író, a liberális közegnek kell megfelelni, az a fontos, amit a Magyar Narancs ír.” Az Előretolt Helyőrség vezetője ezt követően, igencsak érzékeny pillanatban tört lándzsát a székelyföldi táborban is amellett, hogy a Fidesz kétharmados győzelme a „kulturális rendszerváltásra” is felhatalmazást adott. FOTÓ: BETHLEND. TAMÁS-BÁLVÁNYOSI SZABADEGYETEM FACEBOOK-OLDALA NEKI IS SOK A volt kulturális államtitkárnak is sok(k) volt a tusványosi kultúrharc ORBÁN JÁNOS DÉNES A fiatal költőt Kertész Imre jelölte Herder-ösztöndíjra IRODALMI GYARMATOSÍTÁS 1 BEKE ZSOLT A szlovákiai magyar kritikus szerint a kulturális gyarmatosítás legfőbb fegyvere a pénz NÉPSZAVA-INTERJÚ Esterházy nagyvonalúsága a kultúra A KMTG problémás, sajnálatos és immorális, ezért nem tudom, mit nem értenek azok az írókollégáim, akik így vagy úgy szerepet vállalnak benne, hogyan győzhetik meg magukat arról, hogy ez rendben van. Közöttük ráadásul olyanok, akik a „vagányságra” építették az imidzsüket, olyanok, akik Faludy György totalitárius rendszerek elleni viszolygására esküdtek, írta az Előretolt Helyőrség íróakadémiának kivételezett helyzetéről folyt tavalyi ÉS-vitában Demény Péter, a marosvásárhelyi Látó irodalmi folyóirat szerkesztője. Őt kérdeztük: Volt-e előzetes egyeztetés Erdélyben a melléklet megjelenéséről az EMIL- lel vagy a szakma más képviselőivel? Nem tudok róla, hogy lettek volna egyeztetések, de hát én nem vagyok EMIL-tag, és néhány éve a Romániai Írók Szövetségéből is kiléptem. Erről azonban még Facebookról, író, szerkesztő ismerősöktől sem hallottam. Van olyan félelem Erdélyben, mint ami megfogalmazódott Felvidéken? Jómagam inkább sajnálom, hogy egy olyan folyóirat, amely valamikor a lázadás jegyében indult, ma a hatalom lobogója alatt küzd. A különféle nyilatkozatok arról, hogy nem a kávéházakban fogják szerkeszteni, meg hogy az irodalom kapaszkodót ad az embernek, szánalmasak. A magyar irodalom egyik legszebb hagyománya, a kávéház mint kulturális helyszín és forma ellen szólnak, és a hatalom kapaszkodóját példázzák. Milyen szellemiségű az erdélyi melléklet? Orbán János Dénes kijelentése, a „visszakérjük irodalmunkat" a Schmidt Máriához kötött Esterházyval kapcsolatos kijelentés szellemiségének jegyében született vagy nincs köze a kibontakozó kultúrharchoz? Hát ez a „visszakérjük irodalmunkat” egy demagóg mondat. Ugyan ki „vette el” kinek az irodalmát? Orbánnak 17 kötete van, a KMTG ügyvezető elnöke, nem nevezném elfeledettnek, kifosztottnak. Különben azt hiszem, az ő vagy Schmidt Mária minden mondatának köze van a hatalmi harchoz. Kultúráról nem beszélnék velük kapcsolatban, bár nyilvánvalóan rátelepszenek arra is. A kultúra számomra Esterházy Péter nagyvonalúsága, humora, sok torokszorító mondata - nyilván nemcsak az övé, de érthető talán, mire gondolok. Erdély számára van az EH-nak egy kényelmetlen vetülete is - ezek a vezéralakok zömében erdélyiek. A tusványosi szópárbaj L. Simon és Orbán János Dénes között azt sugallja, kezd beigazolódni a félelem, hogy mindez az erdélyi irodalmi életen csattan. Valóban nem szerencsés, mert sokan, mint L. Simon is, felületesen ítélnek - egy szópárbaj közben persze az ember óhatatlanul így tesz. Én onnan is közelíteném a kérdést, hogy ezek az erdélyi származású emberek egy magyarországi hatalomhoz dörgölődznek, amely nélkül nem lenne lehetőségük ilyen „fényes” működésre. Meg aztán azt is többször elmondják sokan, hogy Orbán mai csillogásához nagynevű magyarországi irodalomtörténészek dicséretei is hozzájárultak, akik persze nem tudhatták, hová vezet a jól induló pálya. A szomorú az, hogy a Fidesz összmagyar kultúráról beszél, és úgy tesz, mintha mindenkit képviselne, és közben ilyen szakadékokat nyit meg. De mindenféle gondolkodásról sokat árul el az, nemcsak a hataloméról, hogy miért erdélyiznek annyian egy morális probléma láttán, amelynek a saját szellemi higiéniájukhoz is köze van és amelyet nekik is „köszönhetünk”. Demény Péter szerint a kultúrharc hangadói rátelepszenek a mai magyar kultúrára REFLEKTOR Előzmények A Kárpát-medencei Tehetséggondozó (KMTG) és íróakadémiája, az Előretolt Helyőrség kérdése már több mint két éve borzolja a magyar irodalmi kedélyeket. Azóta, hogy egy 2015. szeptemberi kormányhatározatban megjelent, 150 millió forintos támogatást kap a KMTG „a magyar irodalmi élet felfrissítésére" és tehetséggondozásra. A KMTG Előretolt Helyőrség néven íróakadémiát alapított Orbán János Dénes költő, a Magyar Idők napilap kulturális rovatvezetőjének vezetésével. Az írószervezetekkel senki sem egyeztetett, ezt kifogásolta a Szépírók Társasága, a József Attila Kör (JAK), a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ). Ám 2016 folyamán a KMTG-hez tovább ömlött az állami támogatás, miközben más írószervezetek tengődtek. Tavaly év végén a KMTG 1,4 milliárd forinthoz jutott, amiből idén elindult a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó magyarországi lapcsalád irodalmi-kulturális mellékleteként az Előretolt Helyőrség. Az erdélyi melléklet a tusványosi tábor idején, múlt héten jelent meg. Itt közölték, hogy rövidesen a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki melléklet is piacra kerül.