Népszava, 2018. augusztus (145. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-02 / 178. szám

2 NÉPSZAVA 2018. augusztus 2., csütörtök Harcos irodalmi területfoglalás KULTÚRHARC A NER meghirdetése óta egyre mélyülnek az árkok magyar és magyar között, határokon belül és kívül egyaránt. Már az irodalomban is, amely a Fidesz-gyarmatosítás újabb eszközévé vált. GÁL MÁRIA Idetolt Helyőrség címmel jelente­tett meg a szlovákiai magyar napi­lap, az Új Szó egy összeállítást épp a tusványosi nemzetpolitikai kira­kattábort megelőző napokban ar­ról, hogy Felvidéken is tervezik az Előretolt Helyőrség (EH) megje­lentetését, amely Magyarországon már megjelenik a Mészáros Lőrinc médiabirodalmához tartozó lapok irodalmi-kulturális melléklete­ként, 250 ezres példányszámban. A felvidéki magyar irodalom kép­viselői kifogásolják, hogy a szakma helyi képviselői, a hagyományos irodalmi műhelyek teljes mellőzé­sével történik mindez, holott Felvi­déken is van hagyománya, kerete is a tehetséggondozásnak, a fiatal írók támogatásának. A lapnak nyilatkozva Beke Zsolt kritikus, a dunszt.sk kulturális por­tál főszerkesztője úgy fogalmazott: „Sajnos az Előretolt Helyőrség mostani megjelenése nélkülözi az iróniát, inkább egy harcos terület­foglalást jelez, ahol a legfőbb gyar­matosító fegyver a pénz. Magyar­­országon ez a jelenség felforgatta az irodalmi életet a túlfinanszíro­­zással, a szakmaiatlansággal, a sze­mélyi ellentétek elmélyítésével. Mindennek exportálása a határon túli magyaroknak az ottani közös­ségekre sem lesz jó hatással.” Az export azonban múlt héten megkezdődött. A tusványosi tá­borban mutatták be az első erdélyi mellékletet, amely először a több napilapot, egy hetilapot és az erdélyi magyar média egyik legnézettebb hírportálját működtető, a magyar kormányzati pénzből felvásárolt és fenntartott Udvarhelyi Kiadó na­pilapjaiban jelent meg. „Természe­tesen” minden előzetes egyeztetés és vita nélkül. Nem keresték meg sem az Erdélyi Magyar Írók Ligáját (EMIL), sem a nagy hagyományú erdélyi irodalmi-kulturális műhe­lyeket. Amint az egyik intézményve­zető fogalmazott megkeresésünkre, „nem volt rá szükségük, hiszen az erdélyi melléklet szerkesztőségét össze lehetett rakni KMTG-mento­­rokból. (Lásd: Előzmények.) Onnan­tól, hogy az erdélyi sajtó nagyobbik része már ennek a tulajdonosi struk­túrának a része, az, hogy most meg­jelent az erdélyi EH-melléklet, egy­szerűen végrehajtható lépés volt.” Nem keményvonalas­ kultúrharcos amúgy ez az első melléklet. Inkább promóciós felület a KMTG-szerzők­­nek. És Kányádit használják legiti­mációs ikonnak, tette hozzá. A felvidéki EH-nyomulás ellen felszólaló Beke Zsoltot megkér­deztük az erdélyi melléklet isme­retében is, miért tartja károsnak a kezdeményezést? Konkrétan mire gondol, amikor szakmaiatlanságot emleget? „Ahogy a magyarorszá­gi példából láthattuk, az EH és a KMTG nem a párbeszédet tartja az eredmény elérése legfontosabb eszközének. Kormányzati támo­gatással a korábban jól működő szakmai szervezeteket hátrányos helyzetbe hozta, a szakmát megosz­totta. Az EH szlovákiai megjelenése ennek az észjárásnak az átemelése a »szloviagy« irodalmi életbe. A szakmaiatlanság szerintem abban nyilvánul meg, hogy nem a szak­mai, hanem politikai szemponto­kat vesz figyelembe mindkét pro­jekt. Nem azt mondom, hogy csupa tehetségtelen szerző kapcsolódik hozzájuk, ilyenek vannak minden­hol, hanem hogy a politikai kurzus beleszól szakmai kérdésekbe”, vá­laszolta a felvidéki kritikus. Erdélyi forrásunk szerint az Előretolt Helyőrség kiterjesztése a határon túlra, Erdélyre, maga a KMTG létrehozása annak a poli­tikai folyamatnak a szerves része, amelynek eredményeként a Fidesz meghódította az erdélyi magyarsá­got. A határon túli területek közül leghamarabb és legkönnyebben azért Erdélyben tudott megjelenni a melléklet, mert a NER-ben fon­tos szerepet játszó kultúrtényezők közt történetesen sok az erdélyi, ezért könnyebb volt a kivitelezés. Ez a hangsúlyozott erdélyi je­lenlét, amit elsősorban Szőcs Géza és az Előretolt Helyőrség vezetője, a Magyar Idők napilap kulturális rovatvezetőjeként is dolgozó költő, Orbán János Dénes neve fémjelez, amint várható is volt, kezdettől nem kívánt mellékszálat is adott a vitának. Mára pedig odáig „fajult a helyzet”, hogy az Orbán-rezsim korábbi kulturális államtitkára, költő, író a tusványosi táborban úgy próbálta fékezni a kultúrharc szükségességét, „a politikai kéthar­madhoz kulturális kétharmadot” sürgető Orbánt, hogy azt mondta: „Nem tudom, hogy miben szociali­zálódtatok Erdélyben, de ne men­jünk ebbe az irányba, könyörgöm, az anyaországban!” A kultúrharc a projekt kezdeté­től körvonalazódott, hiszen Orbán János Dénes utálta az irodalomban szerinte uralkodó polkorrektséget és azt hirdette, hogy „Magyaror­szágon ismét cenzúra van, és ezt a cenzúrát ezúttal nem valamiféle hatalom erőlteti az írókra, hanem az irodalmi szakma önként húzta magára”, majd arról írt és beszélt, hogy „visszavesszük az irodalmun­kat”. Erre tette fel a koronát, erről az egyértelmű tendenciáról rán­totta le a leplet Schmidt Mária ku­tatási igazgatójának, Békési Már­tonnak a kijelentése, miszerint „új konzervatív, kulturális korszakot kell teremteni Magyarországon. Az első lépés, hogy a vállaltan po­pulista, jobboldali, nemzeti közeg dekolonizálja saját gondolkodását, szabaduljon meg azoktól a sablo­noktól, hogy például az Esterházy a j­ó író, a liberális közegnek kell meg­felelni, az a fontos, amit a Magyar Narancs ír.” Az Előretolt Helyőrség vezetője ezt követően, igencsak ér­zékeny pillanatban tört lándzsát a székelyföldi táborban is amellett, hogy a Fidesz kétharmados győzel­me a „kulturális rendszerváltásra” is felhatalmazást adott. FOTÓ: BETHLEND. TAMÁS-BÁLVÁNYOSI SZABADEGYETEM FACEBOOK-OLDALA NEKI IS SOK A volt kulturális államtitkárnak is sok(k) volt a tusványosi kultúrharc ORBÁN JÁNOS DÉNES A fiatal költőt Kertész Imre je­lölte Herder-ösz­­töndíjra IRODALMI GYARMATOSÍTÁS 1 BEKE ZSOLT A szlovákiai magyar kritikus szerint a kulturá­lis gyarmatosítás legfőbb fegyvere a pénz NÉPSZAVA-INTERJÚ Esterházy nagyvonalúsága a kultúra A KMTG problémás, sajnálatos és immorális, ezért nem tudom, mit nem értenek azok az írókollégáim, akik így vagy úgy szerepet vállal­nak benne, hogyan győzhetik meg magukat arról, hogy ez rendben van. Közöttük ráadásul olyanok, akik a „vagányságra” építették az imidzsüket, olyanok, akik Faludy György totalitárius rendszerek el­leni viszolygására esküdtek, írta az Előretolt Helyőrség íróakadémiá­nak kivételezett helyzetéről folyt tavalyi ÉS-vitában Demény Péter, a marosvásárhelyi Látó irodalmi fo­lyóirat szerkesztője. Őt kérdeztük: Volt-e előzetes egyeztetés Erdélyben a melléklet megjelenéséről az EMIL- lel vagy a szakma más képviselőivel? Nem tudok róla, hogy lettek volna egyeztetések, de hát én nem vagyok EMIL-tag, és néhány éve a Romániai Írók Szövetségéből is kiléptem. Erről azonban még Face­­bookról, író, szerkesztő ismerősök­től sem hallottam. Van olyan félelem Erdélyben, mint ami megfogalmazódott Felvidéken? Jómagam inkább sajnálom, hogy egy olyan folyóirat, amely valami­kor a lázadás jegyében indult, ma a hatalom lobogója alatt küzd. A különféle nyilatkozatok arról, hogy nem a kávéházakban fogják szer­keszteni, meg hogy az irodalom kapaszkodót ad az embernek, szá­nalmasak. A magyar irodalom egyik legszebb hagyománya, a kávéház mint kulturális helyszín és forma ellen szólnak, és a hatalom kapasz­kodóját példázzák. Milyen szellemiségű az erdélyi mel­léklet? Orbán János Dénes kijelenté­se, a „visszakérjük irodalmunkat" a Schmidt Máriához kötött Esterházy­­val kapcsolatos kijelentés szellemisé­gének jegyében született vagy nincs köze a kibontakozó kultúrharchoz? Hát ez a „visszakérjük irodal­munkat” egy demagóg mondat. Ugyan ki „vette el” kinek az iro­dalmát? Orbánnak 17 kötete van, a KMTG ügyvezető elnöke, nem ne­vezném elfeledettnek, kifosztott­­nak. Különben azt hiszem, az ő vagy Schmidt Mária minden mondatá­nak köze van a hatalmi harchoz. Kultúráról nem beszélnék velük kapcsolatban, bár nyilvánvalóan rátelepszenek arra is. A kultúra szá­momra Esterházy Péter nagyvona­lúsága, humora, sok torokszorító mondata - nyilván nemcsak az övé, de érthető talán, mire gondolok. Erdély számára van az EH-nak egy kényelmetlen vetülete is - ezek a ve­zéralakok zömében erdélyiek. A tus­ványosi szópárbaj L. Simon és Orbán János Dénes között azt sugallja, kezd beigazolódni a félelem, hogy mindez az erdélyi irodalmi életen csattan. Valóban nem szerencsés, mert sokan, mint L. Simon is, felületesen ítélnek - egy szópárbaj közben per­sze az ember óhatatlanul így tesz. Én onnan is közelíteném a kérdést, hogy ezek az erdélyi származású emberek egy magyarországi hata­lomhoz dörgölődznek, amely nél­kül nem lenne lehetőségük ilyen „fényes” működésre. Meg aztán azt is többször elmondják sokan, hogy Orbán mai csillogásához nagynevű magyarországi irodalomtörténé­szek dicséretei is hozzájárultak, akik persze nem tudhatták, hová vezet a jól induló pálya. A szomorú az, hogy a Fidesz összmagyar kul­túráról beszél, és úgy tesz, mintha mindenkit képviselne, és közben ilyen szakadékokat nyit meg. De mindenféle gondolkodásról sokat árul el az, nemcsak a hataloméról, hogy miért erdélyiznek annyian egy morális probléma láttán, amelynek a saját szellemi higiéniájukhoz is köze van és amelyet nekik is „kö­szönhetünk”. Demény Péter szerint a kultúr­harc hangadói rátelepszenek a mai magyar kultúrára REFLEKTOR Előzmények A Kárpát-medencei Tehetség­­gondozó (KMTG) és íróakadé­miája, az Előretolt Helyőrség kérdése már több mint két éve borzolja a magyar irodalmi ke­délyeket. Azóta, hogy egy 2015. szeptemberi kormányhatározat­ban megjelent, 150 millió forin­tos támogatást kap a KMTG „a magyar irodalmi élet felfrissíté­sére" és tehetséggondozásra. A KMTG Előretolt Helyőrség néven íróakadémiát alapított Orbán Já­nos Dénes költő, a Magyar Idők napilap kulturális rovatvezetőjé­nek vezetésével. Az írószerveze­tekkel senki sem egyeztetett, ezt kifogásolta a Szépírók Társasága, a József Attila Kör (JAK), a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ). Ám 2016 folyamán a KMTG-hez tovább ömlött az állami támogatás, mi­közben más írószervezetek ten­gődtek. Tavaly év végén a KMTG 1,4 milliárd forinthoz jutott, ami­ből idén elindult a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó magyarországi lapcsalád irodal­mi-kulturális mellékleteként az Előretolt Helyőrség. Az erdélyi melléklet a tusványosi tábor ide­jén, múlt héten jelent meg. Itt kö­zölték, hogy rövidesen a felvidé­ki, kárpátaljai, délvidéki melléklet is piacra kerül.

Next