Népszava, 2018. szeptember (145. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-12 / 212. szám
A vészféken az EP keze NINCS PARDON Lapzártánkkor még volt némi bizonytalanság: egyesek szerint Orbán érvei hatottak, de egyre többen biztosak bukásában. HALMAI KATALIN STRASBOURG Ha ez a Ház nem tudja behúzni a vészféket, akkor nem teljesítjük, amit ígértünk az Európai Unió polgárainak - hangsúlyozta Judith Sargentini az általa készített európai parlamenti jelentés plenáris vitájában. A holland zöldpárti EP-képviselő rövid hozzászólásában ezzel biztatta kollégáit a magyarországi jogállam helyzete miatt szankciós eljárást kezdeményező állásfoglalás szerdai jóváhagyására. Ha a plenáris vita bármilyen jelzést adhat a szavazás kimeneteléről, akkor nem kétséges, hogy a jelentés megállapításai komoly, akár kétharmados többséget is kaphatnak az Európai Parlamentben. Orbán Viktor felszólalása nem segített azoknak a kereszténydemokrata EP-képviselőknek, akik a miniszterelnök kompromisszumkészségétől tették függővé a szavazatukat. Az Európai Néppárt (EPP) frakciójához közel álló forrásunk lapunknak azt mondta, hogy a magyar kormányfő felszólalása jelentősen növelte annak az esélyét, hogy az EPP-sek nagy része a Sargentini-jelentés mellé álljon. (Orbán késő este részt vett a néppárti frakció ülésén.) A miniszterelnök harcos és támadó hangot ütött meg mind a parlamenti felszólalásában, mind azt követő sajtóértekezletén. Abszurdnak nevezte a jelentést és a vitát is. FOLYTATÁS A 3. OLDALON bejelentette az EPP képviselőcsoportjának ülése után, hogy a néppárti frakcióvezetés nem utasítja MANFRED WEBER a képviselőket, miképp voksoljanak, de ő megszavazza a Sargentini-jelentést. Az osztrák delegáció is ezt tervezi. VOVÁD Tiborcz István gyarapodását is a fejére olvasták Visszaédesgetett orvosok MÉGIS ROBOTOLNAK Visszalépett 10-15 orvos abból a 45-ből, aki korábban felmondta az önkéntes túlmunkaszerződését a Honvédkórházban - értesült a Népszava. Velük együtt már lehetnek annyian az intézményben, hogy ne kelljen a tervezett műtéteket a menedzsmentnek visszafognia. Ám a feszültség aligha csökken majd, a továbbra is ellenállók többsége ugyanis valószínűleg akkor is kitart, ha nem ér el eredményt: a kieső pénzét vagy megkeresi valahol kisegítő orvosként, vagy egyszerűen csak több időt tölt a családjával. A hó elejétől ugyanis őket a korábbi heti 60 óra helyett csak 48 órára lehet beosztani. RÉSZLETEK A 3. OLDALON Műtéteket már így sem kell elnapolni CSAK A KISEBBSÉG VISSZAKOZOTT A fuvar drágul először, aztán majdnem minden KIGYÚRT TARIFÁK Azonnali 15-20 százalékos díjemelést tartanak szükségesnek a közúti fuvarozókat tömörítő szervezetek. Az üzemanyagárak egy éve nőnek, a sofőrhiány miatt emelkednek a bérek, gyorsabban amortizálódik a járműpark, és a kötelező biztosításuk is brutálisan drágult - sorolták az okokat a tegnapi sajtótájékoztatón. A közúti fuvarozók többsége 2-3 százalékos profittal dolgozik, de legalább 10 százalékra lenne szükség, hogy fejleszteni is tudjanak - panaszolták. A díjemelés árakra, inflációra gyakorolt hatását még nehéz megjósolni, de az biztos: az élelmiszerárak híznak, ahogy az is, hogy egy alapszolgáltatás drágulása lendületet ad a pénzromlásnak is. BŐVEBBEN A 6. OLDALON Alapítványokat gyúrhatnak az egyetemekből NEK IŰ SZABADSÁG Nem állna meg a Budapesti Corvinus Egyetemnél a kormány: más egyetemek is átkerülhetnek közvetlen minisztériumi fenntartásból erre a célra államilag létrehozott közhasznú alapítványokhoz. Egyetemi körökből úgy értesültünk: az átalakítás a Corvinus mellett még három intézményt, a Széchenyi István Egyetemet, az Állatorvostudományi Egyetemet, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet érintené. A Corvinus előtt álló átalakulásról a 168 Óra írt múlt pénteken. A lap információi szerint az állam százmilliós nagyságrendű alaptőkét is biztosítana a működtetést átvevő közalapítványnak, később pedig magáncégek is beszállhatna-Lánczi András intézménye épp elvhűsége miatt vezethet be egy több önállóságot biztosító modellt nak a finanszírozásba. Az egyetem hétfőn adott ki közleményt, amelyben megerősítették a sajtóhíreket, ugyanakkor jelezték: nem válnak profitorientált magánegyetemmé. Úgy vélik, közalapítványi működtetéssel az egyetem kutatási és oktatási tevékenysége a jelenleginél szabadabban működhetne. Az egyetem oktatói azonban nem ennyire derűlátók. Egyikük - neve elhallgatását kérve - úgy nyilatkozott lapunknak, a hír nemcsak óriási izgalmat, de bizonytalanságot is okozott körükben. - Vegyesek az érzelmek, keveset tudunk. FOLYTATÁS A 4. OLDALON Az alkotók mára teljesen megunták az ingyencirkuszt ZENEPÉNZ Sok év alatt akár tíz- és százmillióktól eshettek el szerzők a netes „zeneforgalmazás” miatt, vélekedett Geszti Péter dalszövegíró és énekes. Mindenesetre az Európai Parlament ma szavaz az új szerzői jogi irányelvről, amely az internetes tartalmak megjelenésében hozhat hosszú távon változást. Utoljára 2001-ben készült hasonló irányelv, az új szabályozást többek között a közösségi média elterjedése teszi indokolttá. A YouTube és más, hasonló tartalomszolgáltató csak a nézettséghez kapcsolt reklámbevételekből juttat minimális pénzt az előadóknak, szerzőknek - vagyis a tartalom előállítóinak -, szerzői jogdíjat nem fizet. Az így kiesett pénzt pedig a koncertek akkor sem tudják pótolni, ha valaki sokat lép fel. REFLEKTOR A 2. OLDALON LETÖLTÉSEK - FILLÉREKÉRT Véget érhet az ingyenzene kora