Népszava, 2018. szeptember (145. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-27 / 225. szám

KULTÚRA Bacsó Gabriella táncművész dán elismerése A Szegedi Kortárs Balett táncművésze, Bacsó Gabriella nyerte a dán Gauthier Alapítvány díját. A táncművészt a ma­gyar közönség legközelebb a Nemze­ti Táncszínház szeptember 30-i elő­adásán láthatja. SZÍNHÁZ,ORG Túszdráma a színpadon A 2004-ben történt beszláni túszdrá­ma ihlette Carly Wijs írót, akinek Mi és Ok című darabját mutatják be a Jurányi Inkubátorházban ma este. Fehér Balázs Benő rendezésében Vilmányi Benett és László Lili játsszák a főszere­peket. NÉPSZAVA A Beatles Fehér Albuma újrakiadásban Az eredeti felvételek új sztereó remixével, és demófelvételekkel jelenik meg november 9-én a Beatles Fehér Albuma, az eredeti 50. évfordulójára. Egy hétlemezes doboz mel­lett piacra dobnak egy 3 CD-s, valamint egy négy és egy két LP-s vinil változatot is. MTI A könyvtáros kételkedő monológja KÖNYVBEMUTATÓ A világegyetem tágul, és benne Krasznahorkai László univerzuma is egyre terebélyesebb. Kedd este mutatták be Aprómunka egy palotáért című új regényét. TÖLGYESI GÁBOR Látomásos író. Rendszeresen mé­rik Becketthez, Gogolhoz, Kafká­hoz, Cormac McCarthyhoz. Hosszú mondatait hasonlították már Liszt Ferenc muzsikájához is. A Seiobo járt odalent című regényének ameri­kai kiadását Susan Sontag szavaival ekként ajánlották: „Az apokalipszis kortárs magyar mestere, aki Gogol­hoz és Melville-hez hasonlóan ösz­tönöz.” Krasznahorkai László persze járt Melville nyomában, még ha nem is a követője. Ahogy senkié se, csak a „véletlenek” után lépdel. A Moby Dick írój­át útinaplój­ának, A Manhat­tan-tervnek tette egyik hősévé. Akár­csak Malcolm Lowry angol írót - aki Hajnóczy Pétert inspirálta - vagy Lebbeus Woods amerikai építész-fi­lozófust, akinek háborús pusztítá­soktól és természeti katasztrófáktól inspirált fantáziáit csak Csengduban és Havannában engedték épületként megvalósulni. A szabadságát őrző Krasznahorkait leginkább Krasz­­nahorkaival érdemes egybevetni. Ugyanis „a Krasznahorkai-univer­­zum súlyosan és csak a maga törvé­nyeinek engedelmeskedve gravitál az irodalmi térben” - fogalmazott az új regény, az Aprómunka egy pa­lotáért bemutatóján Szabó Gábor irodalomtörténész. Krasznahorkait „anarchista szerzőként”méltatva: az író az aktuális irodalmi di­vatokat figyelmen kí­vül hagyj­a, úgy kér­dez rá a periféria világának köz­­vetítőjeként létezésünk alapjaira, vizs­gálva a szét­hullás időtlen pillanatait. „Prózája a lé­tezés drámá­ját úgy for­dítja mondatokká, hogy azokból komoly fájdalommal és egyúttal iró­niával csendül ki a részvét etikája” - mondta Szabó Gábor. A Manhattan-terv szándékoltan jelent meg az Aprómunka egy pa­lotáért prológusaként, amelynek elbeszélője egy „e” betű híján névro­kona a Moby Dick írójának. „Semmi közöm a híres írójukhoz, de egész életemben ezzel idegesítettek, csak mert a nevünk meg egy-két apróság hasonló, mindig ez van, hogy az em­berek szeretnek úgynevezett ös­­­szefüggéseket találni, és találnak is mindig, a pokolba velük, ha van va­laki, akit úgy hívnak, hogy Melvill” - mondja a regény első mondataiban Herman Melvill, a lúdtalpas könyv­táros, akinek alakj­át a könyvbemuta­tón Haumann Péter tette elevenné. A felolvasást meghökkentő bevo­nulás előzte meg: „Melvill” fogasra akasztott partedlit, rugdalózót, pe­lenkát, babasapkát, csörgőt és cumit, úgy ült az asztalhoz. Haumann előadásában Krasz­nahorkai „lét- és ismeretelméleti jegyzetéből” még könnyebben ész­revehetővé vált az író iróniája, ami segítette a befogadást. Ám a teljes megértést a tökéletes könyvtárról ál­modó Melvill önmagától sem köve­teli meg: „Elkápráztatott ez a Woods is a látomásaival, amiket ugyan fel­fogtam, de a teljes megértésükig soha nem jutottam el, és arra is rá­jöttem, hogy azért, mert Woods rajzai esetében éppen úgy, mint Melville mondatainak eseté­ben, nincs út egy bizonyos ponton tovább a teljes meg­értés felé, van egy út, persze, a megértésben, de ez csak egy darabig tart, ezen csak egy darabig tudsz akadály nélkül haladni, aztán jön egy pont, ahol nincs tovább, mert ott már ugranod kellene, mint valami ak­robatának, a teljes megér­tésig, és erre már te nem vagy képes.” A platóni értelemben tökéletes könyvtár Melville-nél nem kölcsönzőszolgálat: se ablaka, se aj­taja, úgy őrzi a világ összes tudását. A hit és az elveszettség kettős­sége, annak szépsége és tragikuma, hogy „a valóság természetes nyelve a katasztrófa”, az Aprómunka egy palotáért című regénynek is a saj­átj­a. S bár igaz - ahogy Szabó Gábor rá­mutatott -, hogy Krasznahorkai László 1977 óta valójában ugyanazt a szöveget írja, az Aprómunka nem­csak a transzcendens valóság hiá­nyáról, vagy a pusztulásról beszél. ,A valóság nem akadály” - a regény mottója a könyv végén értelmet nyer, de az aprómunkának ezzel valójában nincs vége. KETTŐSSÉG Krasznahorkai: Aprómunka egy palotáért SZÍNMŰVÉSZ ÉS ÍRÓ Haumann Péter tolmácsolá­sában még könnyebben észrevehető volt Krasz­nahorkai iróniája NÉPSZAVA 2018. szeptember 27, csütörtök „Anarchista szerző" Krasznahorkai László 1954. január 5-én született Gyu­lán. 1983-ban szerzett magyar­ népművelő diplomát az ELTE bölcsészkarán, 1982 óta szabadfoglalkozású író. Első regénye, az 1985-ben megjelent Sátántangó tette világhírűvé, tavaly a harmadik legnagyobb kínai napi­lap, a Hszin Csing Pao az év legjobb könyvének válasz­totta. A regény magyarul eddig hétszer jelent meg. Krasznahorkai 2007 óta él Berlinben. A 90-es évek­ben hosszabb utazásokat tett Mongóliában és Kínában, tapasztalatai Az urgai fogoly (1992) és a Rombolás és bánat az Ég alatt (2004) című műveiben köszönnek vissza. Japánban és az Egyesült Államokban is élt hos­­­szabb ideig. Az 1999-ben megjelent Háború és háború megírásához ötleteivel segített barátja, Allen Ginsberg amerikai költő. Elbeszélései jelentek meg Seiobo járt odalent (2008) és Megy a világ (2013) című könyvei­ben. Előbbi svéd fordítását a napokban jelölték a Kul­­turhuset Stadsteatern nemzetközi irodalmi díjra, utób­bi angol fordítása az idei Man Booker-díj egyik esélyese volt. A 2010-es Állatvanbent Max Neumann festmé­nyeiről szóló gondolatait adja közre. Szinte évente je­lentkezik kötetekkel, a Báró Wenckheim hazatér 2016 őszén. A Manhattan-terv idén tavasszal jelent meg. Tarr Béla klasszikus filmjei is az ő regényeiből szület­tek: a több mint hétórás Sátántangót 1994-ben mutat­ták be, míg Az ellenállás melankóliáján (1989) alapuló Werckmeister harmóniákat 2000-ben. A Kárhozat, A londoni férfi és A torinói ló forgatókönyvét is együtt írta Tarr Bélával. Számos díj kitüntetettje. A Kossuth-díjat 2004-ben kapta meg, 2010-ben a Brücke Berlin német irodalmi díjat nyerte el, 2012-ben Prima Primissima díjat kapott. 2015-ben tüntették ki a Nemzetközi Man Booker-díj­­jal Londonban. Hosszú évek óta az irodalmi Nobel-díj egyik várományosa. MINDIG TUDJUK FOKOZNI... Heti várható főnyeremény: 12 MILLIÁRD 300 MILLIÓ forint* A bruttó összeg, az előző játékhét MNB EUR/HUF átlag árfolyam alapja Játssz lottózóban, interneten vagy Okoslottón! www.szerencsejatek.hu Szerencseját­ék zrt HIRDETÉS

Next