Népszava, 2018. szeptember (145. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-11 / 211. szám

Egy este a puhításra 7.CIKKELY A magyar kormányfő is részt vesz a Néppárt frakcióülésén, ahol utoljára visszakozhat - erősítették meg a Népszavának több forrásból. HALMAI KATALIN STRASBOURG A miniszterelnök a magyarorszá­gi helyzetről szóló európai par­lamenti (EP) vita után tárgyal a Fidesz EP-képviselőinek otthont adó politikai csoport tagjaival. A néppárti képviselők ezen az ülé­sen döntenek arról, hogy milyen taktikát kövessenek a Magyaror­szággal szemben 7. cikkelyes, vagy­is szankciós eljárást kezdeményező EP-jelentés szerdai szavazásakor. 2000 milliárd forintnyi támogatást és pályázati pénzt pumpál Magyarországra az EU Szinte bizonyos, hogy a vezetőség nem fog közös álláspontot ráeről­tetni a tagságra, hanem szabad kezet ad nekik: szavazhatnak a lel­kiismeretük szerint. Érdekes fejle­mény, hogy Manfred Weber frak­cióvezető szokásától eltérően nem tart nemzetközi sajtótájékoztatót a plenáris ülésre kerülő témákról. Megfigyelők szerint sok függ attól, hogy Orbán Viktor a kedd délutáni plenáris vitában, majd a politikai csoport zárt ajtók mö­gött zajló tanácskozásán milyen hangot fog megütni: harcos lesz-e vagy kompromisszumkész? A hol­land zöldpárti Judith Sargentini által elkészített jelentés csak úgy kaphatja meg a szükséges abszolút többséget a képviselő-testületben, ha jó néhány néppárti is megsza­vazza. A Magyarországról szóló Sar­gentini-jelentés szerdai elfogadá­sának esélyét növeli, hogy az EP elnöke úgy döntött: a tartózkodás nem számít szavazatnak. FOLYTATÁS A 3. OLDALON FOTÓ: MTI/EPA/PATRICK SEEGER VÁLÓTÁRSAK Manfred We­ber, a néppárt elnöke és Szájer József, a formáció alelnöke között elfajulhat a pártcsaládi vita Az állami ázik, az egyházi meg pompázik OKTATÁS Van olyan család, ame­lyik hétfőn Eger három iskolája között ingázott a gyerekeivel, mi­után bezárták az átázott és élet­­veszélyessé vált Hunyadi Mátyás Általános Iskolát, s a tanulók több­ségének ideiglenes új helyet kellett keresni. (Emlékeztetőül: a tető­­felújítás elodázása miatt az esővíz bőséggel csörgött a falakon.) Köz­ben több szülő is visszásnak nevez­te azt: míg az állami Hunyadiban balkáni állapotok voltak, addig egy másik, az egyháznak átadott egri iskolának egymilliárd jutott teljes felújításra. (Megjegyzendő: ez a ta­noda is hasonló számú diákot okít, mint a Hunyadi.) A teljesen elázott intézményben a tanárok bottal már csak kapcsolták fel a villanyt - a „középkori szigetelési módszer­re” azért volt szükség, hogy ne ráz­za meg őket az áram. TUDÓSÍTÁSUNK A 4. OLDALON ÉBREDÉS Új korszakot ígért az egészségügyben Orbán Viktor, amikor a hétvégi kötései „polgári pikniken” néhány percet szánt az ágazatra is - tudta meg a Népsza­va. Forrásaink szerint a kormányfő többek között arról beszélt: nem az a baj, hogy a magánegészségügy fejlődik, hanem az, hogy a magá­negészségügy benn van az intéze­tekben, és nincs leválasztva a közfi­nanszírozott ellátásokról. (Nemrég Fehérváron az állami kórház orvo­sai nyitottak maszek klinikát.) A szétválasztás terve idén ta­vasszal a választás után már fel­bukkant, amikor a humántárca új vezetője, Kásler Miklós azt mond­ta, bevezetné a szabadfoglalkozá­sú orvosi státuszt, aminek egyik előnye az állami és privát tevé­kenységük elkülönítése. CIKKÜNK A 3. OLDALON VASTAGON ELKENIK A LÉNYEGET A kórházak állapotáról hallgatnak Milliárdokat öntenek semmire se jó képzésekbe KIDOBOTT PÉNZ Jobb az óva­tosság, itt mindent számon tarta­nak - kéri inkognitója megőrzését egy fiatalasszony, aki épp egy mun­kanélkülieknek szervezett tanfo­lyamon vesz részt. És az állástala­noknak, illetve a közmunkásoknak szervezett oktatás kapcsán valóban akad rejtegetnivalója az államnak: a programok nem segítik vissza a szegényeket a munkaerőpiacra, nem adnak a kezükbe értelmez­hető végzettséget - utóbbi pedig Ha egy település azonos célra többször is nyert, vissza kell fizetni a pénzt azt jelenti, hogy az 54 ezer forintos közmunkásbér helyett sem kaphat­nak többet. Úgyhogy hiába közeleg újabb, uniós pénzekből finanszí­rozott képzéscunami, annak sem lesz eredménye. Az meglehet, hogy egy-egy képzésekre szakosodott cég több tízmillió forintot kaszál egyetlen falu népén, ha például egy hét alatt felzárkóztatja őket (per­sze papíron) a digitális Európához. REFLEKTOR A 2. OLDALON Lenne munkás, ha megfizetnék BÉRHIÁNY Minden második cég arra panaszkodik, munkaerőhiány akadályozza tervei megvalósításá­ban. Arról kevesebb szó esik, hogy mennyiért hiányoznak ezek a mun­kások. A Vasas Szakszervezet elnöke is arról számolt be, hogy területükön óriási az elvándorlás egyes cégeknél. Az egyik autógyárban a tavaly év ele­jén felvett 1600 emberből év végére 16 maradt. Most 2500 fővel gyarapí­tanák a létszámot. László Zoltán, a szakterület kutatóinak megállapítá­saival összhangban úgy látja, az ala­csony és kiszámíthatatlan bérek, va­lamint a rossz munkakörülmények okozzák a magas fluktuációt, ezzel együtt a valóságosnál feszítettebb munkaerőhiányt. A kutatók szerint nem munkaerőből van hiány, ha­nem fizetési készségből. RÉSZLETEK A 6. OLDALON A kevés pénz miatt mondanak fel

Next