Népszava, 2018. szeptember (145. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-19 / 218. szám

8 NÉPSZAVA különszám LOKALPATRIOTA Összenőtt, ami összetartozott HELYTÖRTÉNET A három részből álló XV. kerület az ellentétek félretétele után 1950 januárjában vált eggyé. NÉPSZAVA Először Nyírként jegyezték, majd ez lett a neve a Szilas-patak menti dombhátra épült falunak már évszá­zadokkal ezelőtt, ezt vitte tovább a későbbi Rákospalota elnevezés. Pa­lota felvirágzása az 1730-as években kezdődött a kertkultúra fejlődésére alapozva, majd - immár Rákos-Pa­lotaként - újabb lökést kapott a Pest- Vác vasútvonal átadásakor 1846-ban és a fővárossal összekötő lóvasút kiépülésével 1872-ben. A zöldségter­mesztés és az ehhez kapcsolódó pia­cozás bevételei mellett fontos lépés volt, hogy 1905-ben a MÁV ide telepí­tette egyik főműhelyét, így a gazdál­kodók mellett megjelent a munkás és polgári réteg is a lakosok között. Szervesen csatlakozik Rákos­palotához Pestújhely, amelynek elődje Széchenyi-telep néven való­jában része volt Rákospalotának a 19. század vége felé. A nagyobbrészt lakatlan területen mezőgazdasági termelés is folyt, de főként tüzérségi gyakorlótérnek használták. Amikor azonban a katonaság potom pénzért meg is akarta venni a földet, a palo­taiak fellázadtak, és három meg­határozó vezetőjük megvásárolta a területet, majd az 1890-es évek végén felépültek az első házak is a kiparcellázott földeken. Na, de ez akkor is Magyarország volt: a telkek eladásából befolyt pénz nagy része Palotára került, az új telepen még csak nem akart megépülni a burkolt út, járda, a vízvezeték, a templom vagy iskola. Ekkor a telepiek lázad­tak fel és kezdeményezték az elsza­kadást. Pestújhely néven 1910-től lett önálló település a korábbi üdü­lőterület, amelynek lakói ekkor már túlnyomó részben munkások, köz­­tisztviselők és értelmiségiek voltak. 1950 januárja óta város és falu megfér a XV. kerületben Az önállóság 1949 végéig tartott, a következő januárban a XV. kerület egyik városrészeként ismét össze­kötötte őket a sors Palotával. Másik kapocs lett, hogy Rákos­palotához és kisebb részben Pest­újhelyhez is tartoztak olyan ter­mőföldek, amelyek a fővároshoz csatoláskor még mezőgazdasági művelés alatt álltak, majd később hét év alatt felépült rajtuk Újpalota hatalmas lakótelepe. Az alapkőleté­tel 1969-ben volt, de az eredeti ter­vekhez képest a telep még akkor is befejezetlen maradt, ha a 13 500 la­kás helyett végül 15 400 panellakást adtak át az építők. Hozzá sem kezd­tek viszont a Fő térre megálmodott kulturális központ építésének. Volt tehát itt az évszázadok alatt felvirág­zás és feledés, széthúzás és hazafias önérzet vezette lelkes befektetés, lobbizás és visszatáncolás. A legcifrább történet talán még­is az, ahogy Rákospalota vezetői és meghatározó adófizetői táncoltak hol ide, hol oda, nem tudván eldönte­ni, hogy városként vagy faluként jár­­nak-e jobban. A kerület történetének talán leglelkesebb kutatója, Rátonyi Gábor Tamás írásaiból lehet tudni, hamar megbánták a városatyák, hogy 1923-ban várossá nyilvánították Rá­kospalotát. A magyar­­ közigazgatás történelmében valószínűleg egye­dülálló módon 1931-ben már kér­vényezték: csináljuk vissza, inkább mégis maradnának falu”. Pestújhely 1910-es kiválása után az elvesztett adóbevétel miatt szinte azonnal fel­merült a városi rang kérdése Palota vezetőiben, de a képviselő-testület vacillált, így a belügyi tárca jegelte a döntést. Aztán 1919-ben, a Tanács­­köztársaság alatt automatikusan vá­ros lett Rákospalotából, mert nagyjá­ból 36 ezres lélekszámával az akkori alkotmányban rögzített 25 ezer fős várossá nyilvánítási határt jóval meghaladta. A döntést a munkás­hatalom bukása után az új hatalom nem vette figyelembe, így váratlanul érte a palotaiakat, hogy 1922-ben az alispánság maga vette elő az 1911-es kérvényt arra hivatkozva, hogy a világháború miatt elakadt az ügyin­tézés. 1923. júniusában a belügymi­niszter meg is adta Rákospalotának a városi rangot. A településen élő nagygazdák­nak azonban nem tetszett, hogy az előrelépéssel járó kötelezettségeket nagyobbrészt az ő adójukból fede­zik, ezért 1929-ben azzal a furcsa ötlettel álltak elő, hogy egyszerűen vágják ketté a várost, s a felső részt a termőföldekkel minősítsék vissza faluvá. Végül a helyzetet az oldotta meg, hogy létrehozták a 22 kerület­ből álló fővárost. 1950 januárjában város és falu egyaránt beolvadt Bu­dapestbe, s azóta is megférnek egy­más mellett a XV. kerületben. ÉPÍTKEZÉS Az eredeti tervekkel ellen­tétben nem 13 500, hanem 15 400 panella­kást építettek Újpalotán. Eh­hez mindössze hét évre volt szükség FEJLŐDÉS Palota fejlődé­se az 1730-as években kez­dődött, majd újabb lökést kapott a terület a Budapest-Vác vasútvonal átadásával Kína kapuja lett a XV kerület ÁZSIA Virágzó kínai kulturális és üzleti centrummá vált az ezred­forduló óta a XV. kerület. Mára a városrészben becslések szerint 7-800 kínai vállalkozás működik, amelyek több ezer helyinek adnak munkát, az elitiskolának számító kínai-magyar kéttannyelvű álta­lános iskolában pedig több száz tanuló - zömében magyar anya­nyelvű fiatalok - tanulták a nem­zetközi üzleti életben mind fonto­sabbá váló kínai nyelvet. Mindez egyetlen beruházásból, az Ázsia- Center kialakításából indult ki. Michael Song fiatal kínai üzlet­emberként az ezredfordulón járta végig a fővárosi önkormányzatokat azzal az ötletével, hogy egy kereske­delmi-kulturális központot szeretne létrehozni, ami „híd” szerepet tölt­hetne be a távol-keleti térség nagy­­kereskedői és Magyarország között. Mint Hajdú László korábbi pol­gármester, országgyűlési képviselő visszaemlékezett: korábban több mint egy tucat helyen értetlenül fo­gadták az ötletet. A kerület akkori vezetése ellenben élt a lehetőséggel, a városrész határában ugyanis volt volt egy kihasználatlan - akkor a ma­gyar honvédség tulajdonában­­ lévő telek. Végül 2003-ban nyitott meg nagyjából hatmilliárd forint értékű fejlesztést követően a Song család és az osztrák Strabag közös beruházá­saként az AzsiaCenter. A sajátos, keleti üzleti gondol­kozást tükrözi, hogy a létesítmény teljességgel a feng shui elvei alapján épült ki, így ajtói sem közvetlenül a parkolóra, hanem kissé csúsztatva, a négy égtáj felé nyílnak. A két rész­ből álló épület a világot működtető ellentmondás, a ying és a yang szel­lemiségét mintázza. A világválság következtében bezuhanó magyar kiskereskedelem - a ma már teljességgel a Strabag tulajdonában­­ lévő ÁzsiaCentert sem hagyta érintetlenül, de az áru­ház a helyi közösség szerves részévé vált, ahol nemcsak kínaiak, hanem számos más náció kiskereskedőit is megtalálni. A kerület lakossága pedig gyakran ejti útba a bevásár­­lókörútján a központot, mert olcsó és jó minőségű távol-keleti árukat lehet kapni - mondja Hajdú László. A távol-keleti üzleti negyed időköz­ben kiegészült a China Mart néven kiépült nagykereskedelmi központ­tal is. A helyszín vonzotta az első­sorban Kína déli tartományaiból ide települő üzletembereket, akik nem­csak saját vállalkozásaikat hozták a kerületbe, hanem a rokoni kapcso­latokra épülő kínai üzletmodellnek megfelelően a más vállalkozások is Magyarországra érkeztek. Ezeket a cégeket a XV. kerületi központból látják el áruval, aminek következté­ben tízmilliárdokban mérhető áru­tömeg mozog a kerületen keresztül, és nem mellesleg az önkormányzat egyik legfontosabb forrása lett a kí­nai közösség által befizetett jókora iparűzési adó. A virágzó üzleti negyednek új lendületet adott, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök 2003-ban Kínába látogatott, ahol egyebek mellett megállapodott egy ma­gyar-kínai kéttannyelvű oktatási intézmény létrehozásáról. A 2004- ben megnyitott intézményben ma több mint 400-an tanulnak, többsé­gük magyar anyanyelvű. A kerületben egyébként létre­hoztak volna egy hagyományos kínai orvosi központot is a régi szovjet katonai kórház területén. Kínai egészségmegőrző, gyógyító és relaxációs központot, nyugdíjas otthont, valamint lakóparkot ala­kítottak volna ki - szintén az Ázsi­aCentert létrehozó Song-család támogatásával. Azonban a 30 mil­liárdosra becsült beruházás nem épült meg, mert a kerület kormány­­párti képviselői leszavazták az erről szóló szándéknyilatkozatot. Pécs viszont nyitott volt az ötletre, így végül a baranyai városban működik az orvosi központ. Az ÁzsiaCenter épületét a ha­gyományos kínai gondolkodás el­vei alapján épült. Az ajtók például a négy égtáj felé nyílnak, a két épület pedig ying és yang szellemi­ségét mintázza. BEFOGADÁS A kereskedel­mi-kulturális központ ötletét több mint egy tucat kerület elutasította. A XV. kerület élt a lehetőséggel FENG SHUI NÉPSZAVA: FEJTŐ FERENC 1909-2008 Tiszteletbeli főszerkesztő: NÉMETH PÉTER Főszerkesztő: HORVÁTH GÁBOR Kiadja a XXI. Század Média Kft. • Felelős kiadó: a kft. vezetője • Szerkesztőség: 1066 Budapest, Jókai utca 6. • Telefon: 477-9000 • Központi telefax: 477-9020 • Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@nepszava.hu • Hirdetés: hirdetes@nepszava.hu, telefon: 489-8813, 999-9528 • Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu • Terjeszti árusításban a LAPKER Zrt., előfizetésben a Magyar Posta Zrt. Megrendelés és reklamáció: 06/1-767-8262 • Kiadói megrendelés, reklamáció: 477-9008,477-9000/008,508, telefax: 477-9025. • Előfizetési díj egy hónapra 4350 Ft, negyedévre 12 750 Ft, fél évre 25 200 Ft, egy évre 49 200 Ft. • Nyomdai előállítás: Mediaworks Hungary Zrt. • Felelős vezető: BERTALAN LÁSZLÓ nyomdaigazgató • www.mediaworks.hu • ISSN Bp 0133-1701 ISSN Vidék 0237-3785 • A NÉPSZAVA példányszámát a MATESZ hitelesíti

Next