Népszava, 2018. szeptember (145. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-27 / 225. szám
NÉPSZAVA 2018. szeptember 27, csütörtök Trump és az amerikai álom A közvélemény-kutatások szerint kevesebben hitték, hogy Donald Trumpot megválasztják az USA elnökévé, mint ahányan szavaztak rá. Megválasztása után pedig ellenfelei és a média az Egyesült Államok történetében példa nélküli gyűlöletkampányt folytatott ellene. Donald Trump elnökként kétségkívül egy szokatlan, politikai értelemben „szabálytalan” és sokak által veszélyesnek tartott ember. E tulajdonságai miatt az elnök megítélése a vele ellenfélként bánó sajtó és a szkeptikus külföld szemében legalábbis változó. Közben sokan elfelejtik a legnagyobb amerikai politikai igazságot. „Its the economy, stupid”, vagyis „csak a gazdaság számít, butus”. S amíg a média marcangolja Trumpot a vélt vagy valós hibái miatt, ezekben a legfontosabb témákban ő a király. Mik ezek a témák? Először is megválasztása után azonnal nekilátott az Egyesült Államok gazdasági érdekeinek érvényesítéséhez. Az előző adminisztrációk döbbenetesen előnytelen kereskedelmi egyezményeket kötöttek Kanadával, Mexikóval, Japánnal, az Európai Unióval, Kínával és több más ázsiai országgal is. Kanada pl. 300 százalékos vámmal terheli az USA-beli tejtermékeket. Trump beintett a hazáját kihasználó országoknak. (Valójában persze az előző amerikai adminisztrációk külgazdasági politikája felelős az államadósság mérhetetlen emelkedéséért.) Az ország, amely a legnagyobb kereskedelmi deficitet termeli az Egyesült Államoknak, és amely semmibe veszi a nyugati világban elfogadott, a szellemi tulajdon védelméről szóló törvényeket, a Kínai Népköztársaság. Trump kereskedelmi hadüzenetet küldött Kínának, s bár a kínaiak azzal válaszoltak, hogy védővámokat vetettek ki hasonló mennyiségű amerikai termékre, a játszma még csak most kezdődik. Mivel az Egyesült Államok sokkal több terméket vásárol Kínából, mint fordítva, a kereskedelmi háború kimenetele aligha alakul kedvezően a kínaiak számára. Az amerikai ember ezt a konfliktust egy munkahelyvédelmi cselekedetként éli meg, ami kétségkívül megőrzi Trump népszerűségét a szavazók körében. Másodszor: az Egyesült Államok részt vett több klímaváltozással foglalkozó nemzetközi szerződés megalkotásában. Ezek a sokak által hasznosnak tartott szerződések Amíg a média marcangolja Trumpot a vélt vagy valós hibái miatt, a gazdasági témákban a király rendkívül előnytelenek voltak az ország gazdasági érdekeinek. Ugyan jelenleg a tudósok nagy része a klímaváltozás okát a föld lakóinak viselkedésében látja, semmi sem indokolja, hogy az amerikaiaknak a megoldásban nagyobb részt kelljen vállalniuk, mint a többi országnak. Harmadszor: az Egyesült Államok egy bevándorlóország. Ezt az amerikai nép természetesnek tartja, de mostanra több mint tízmillió illegális bevándorló árasztotta el az országot. Trump népszerűségéhez nagyban hozzájárul az ellenük viselt harc. Falat épít a mexikói határnál, és mindent meg akar tenni a kitoloncolásuk érdekében. Az amerikai szavazók több mint 80 százaléka támogatja ezt. Sokan úgy gondolják, és az adatok is alátámasztják, hogy az illegális bevándorlók által elkövetett bűncselekmények nagyban hozzájárulnak bizonyos városokban a bűnügyi statisztikák romlásához. Negyedszer: az amerikai választó azt is reméli, hogy az illegális bevándorlók kitoloncolása nemcsak állások felszabadulásához, hanem a bérek emelkedéséhez is vezethet. Trump elnök jelentős adócsökkentést is bejelentett. Kritikusai megjegyzik, hogy az adócsökkentésből a nagyobb jövedelemmel rendelkezők jelentősebb kedvezményekben részesülnek. Ez igaz, de itt két dolgot kell megjegyezni. Az átlag amerikai egyébként nem bánja, ha valaki nagyobb adócsökkentést élvez, mint ő, ameddig meg van elégedve a neki juttatott adócsökkentéssel. Másrészt az USA-é egy rendkívül progresszív adórendszer, és amikor adócsökkentést hajt végre a kormány, akkor azok kapják a nagyobb visszatérítést, akik a legtöbb adót fizetik. Ötödször: az Amerikai Egyesült Államok, amely talán a legkevésbé agyonszabályozott ország volt a nyugati világban, az utóbbi 50 évben bizony sok olyan törvényt léptetett életbe, amely nélkül a társadalom jól meglenne, és amely bonyolítja az emberek és a vállalkozások életét. Trump elnök nekilátott a felesleges bürokrácia lebontásához. Hatodszor: sok amerikai kérdőjelezte meg az idők során, hogy vajon miért kell neki fizetnie azért, hogy a gyermekei akár életük árán is megvédjék Európát a katonai fenyegetésektől. A NATO-szerződés kimondja, hogy minden tagállamnak a GDP legalább két százalékát kell honvédelemre fordítania. Az európai országok többsége nem teljesíti ezt a kritériumot. Németország úgy alkotta meg a nagyra értékelt gazdasági csodát, hogy nem fejlesztette hadseregét, bízván az Egyesült Államok által felépített védelmi ernyőben. Trump jelezte NATO-szövetségeseinek, hogy a fent említett két százalék a szerződésen alapuló elvárás. Kevesen gondolták, hogy Donald Trump a republikánusok jelöltjéből elnök lesz. Most ismét kevesen gondolják, hogy 2020-ban az elnököt újraválasztják. Aki 2020-ban méltó kihívója akar lenni, annak nem lesz elég üres frázisokat pufogtatnia, hanem olyan gazdasági alternatívát kell bemutatnia, amelyért az amerikai szavazó hajlandó elfelejteni a Donald Trump által kínált gazdasági pozitívumokat. GEORGE F. HEMINGWAY amerikai-magyar üzletember, ügyvéd FOTÓ: AFP/NICHOLAS KAMM Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére. Titor világa publicistaEgyre többször jutnak eszembe John Titor jóslatai. A név mögött rejtőző személy sokak szerint egyszerű szélhámos. Az ezredforduló környékén bukkant fel amerikai chatoldalakon, állítása szerint 2036- ból érkezett egy időgép segítségével. Egyévnyi itt-tartózkodása során zavarba ejtő részletességgel beszélt az időutazás műszaki megvalósíthatóságáról éppúgy, mint a jövőről. Furcsa mód Titor prognózisa (a hamisnak bizonyult évszámokat nem számítva) a világpolitika eseményeinek ismeretében egyre hihetőbb. Az „időutazó” két évtizede előadta ugyanis, hogy polgárháború kitörése várható az Egyesült Államokban egy elnökválasztást követően. Ennek csak a Moszkva által kezdeményezett harmadik világháború kitörése vet véget, mely Oroszország, Európa, az USA és Kína között folyik A Trump által az egész világ ellen folytatott kereskedelmi háború is lehet nyitánya egy más természetű konfliktusnak majd, s mintegy hárommilliárd áldozattal fog járni. Ami mégiscsak elgondolkodtató. Nem a közelmúltban helyezett kilátásba felfordulást Donald Trump, önnön választási vereségének esetére? Hasonló személyiségű politikustól mi Magyarországon láttunk már ilyet 2002-ben, rágondolni is rossz, egy nukleáris arzenállal rendelkező világhatalom kormányzatának legitimációs válsága hová vezetne. Nem a napokban panaszkodott az amerikai diplomácia vezetője a sajtónak arról, hogy az expanzív külpolitikát folytató Putyin konstruktív hozzáállásának hiányában nem történt közeledés Moszkva és Washington között? A Trump által kvázi az egész világ ellen folytatott kereskedelmi háború is könnyen lehet nyitánya egy egészen más természetű konfliktusnak. „Ha nem az áruk kelnek át a határokon, akkor megy helyettük a hadsereg” - állapította meg egykoron Frédéric Bastiat, az éles elméjű francia közgazdász. Nem hiszek Titornak. Elsősorban azért, mert az amerikai alkotmányos rend alapjai elég erősek ahhoz, hogy az államfői székbe került politikai analfabéta szeszélyes döntéseinek következményeit is kibírják. Az 1929- ben kezdődött gazdasági világválságra a rohamosan fasizálódó Európával ellentétben a tengerentúlon demokratikus választ adtak; gondoljunk Roosevelt programjára. A képviseleti demokrácia jelenlegi válsága kapcsán mintha megfordult volna a helyzet: az öreg kontinens politikai fősodra a két világháború tapasztalatainak birtokában feltartóztatni látszik a populistákat, az establishment amerikai ellenfelei ezzel szemben látványosan megerősödtek két esztendeje. Trump „pünkösdi királyságának” végét vetítik azonban előre a közelgő kongresszusi választások, melyeknek a demokraták a favoritjai. Putyin revansista törekvéseinek sikere pedig részben éppen az amerikai belpolitika stabilitásától függ. Jövőnket szerencsére mi alakítjuk. Még egy Titor-féle „időutazó” sem mentheti fel vezetőinket a cselekvés felelőssége alól. BECK TAMÁS VELEMENY SZERINTEM Protokoll Furcsa fényképet láttam a Népszavában: négy elegánsan öltözött, nyakkendős úr között középen ingujjas, pocakos, harmonikaszerűen gyűrött szárú nadrágot viselő, öregedő férfi áll. Első látásra azt hittem, hogy magas állású személyiségek fényképeztették magukat egy általuk felkeresett munkahely valamely idős dolgozójával, bizonyítandó a vezetők és a dolgozók közötti egyetértést. Aztán megállapítottam, hogy az elegáns urak egy-egy EU-állam vezetői, az ingujjas pedig a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. Érthetetlen, hogy Orbán Viktor miért jelent meg ilyen lezseren öltözve az uniós állam- és kormányfők salzburgi konferenciáján. DR. DEL MEDICO IMRE Adatok A kórházak fertőzéses halálozási adatait többen és többször próbálták már kikérni, mert ami adat kifutott, az eléggé eltér az EU-ban átlagosnak tekinthetőtől. A próbálkozások annyira lepattantak az ügyben illetékes minisztériumról, hogy az adatkérők már a Kúriától várják a döntést. A minisztérium legújabban azzal hárította el az adatkérést, hogy „ezen adatok formája jelenleg olyan, amely sérthetné az érintett betegek személyiségi jogait”. Abszurd. Az adatkérők nem név szerint kérik, hogy ki halt meg kórházi fertőzésben, hanem hogy hányan, melyik kórházban, milyen körülmények között haltak meg fertőzés miatt. Ezek az emberek tájékoztatását szolgáló, színtiszta közadatok. BAITZ GÁBOR Déli Duma Tán nem is lenne malaszttal teljes az Úr napja (vasárnap), ha nem lenne minden héten bedobva e szent napon a szegedi „panelpolgárok” levélszekrényébe a Déli Szó című Fidesz-szócső. A hithű Fidesz-fanok füleinek, gondolom, zene a Déli Szó(sz) minden mondata. De nem árt tudni, hogy a Fidesz-közeli vidéki napilapok ugyanezt a többszólamú agymosást művelik az olvasóikkal. Aki nem hiszi, olvasson utánam. MÉHES JÁNOS Bűn és bűnhődés? Harcos külminiszterünk legújabb felháborodásának az az oka, hogy Ukrajna külügyminisztere tiltakozott az ukrán törvények megsértése miatt: nyilvánosságra került egy rejtettkamerás felvétel, hogy ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek, amit az ukrán törvények tiltanak. Felmerül a kérdés, mikor sértünk törvényt - ha megsértjük, vagy ha kiderül?Emlékezhetünk Lázár János lézerblokkolójára: túl lehet lépni az engedélyezett sebességhatárt, csak ne vegyék észre. Vagy Tarlós István felháborodására: nem arról szólt a vita, hogy figyelmen kívül hagyott egy közlekedési jelzőtáblát, hanem a szabálytalanságról készült felvétel jogszerűségéről. VERSECI MIKLÓS Olvasóink leveleit a következő címre várjuk: olvasoilevelreinepszava.hu