Népszava, 2018. szeptember (145. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-27 / 225. szám

NÉPSZAVA 2018. szeptember 27, csütörtök Trump és az amerikai álom A közvélemény-kutatá­sok szerint kevesebben hitték, hogy Donald Trumpot megválasztják az USA elnökévé, mint ahányan szavaztak rá. Megválasztá­sa után pedig ellenfelei és a média az Egyesült Államok történetében pél­da nélküli gyűlöletkampányt folyta­tott ellene. Donald Trump elnökként kétségkívül egy szokatlan, politikai értelemben „szabálytalan” és sokak által veszélyesnek tartott ember. E tulajdonságai miatt az elnök meg­ítélése a vele ellenfélként bánó sajtó és a szkeptikus külföld szemében legalábbis változó. Közben sokan elfelejtik a legna­gyobb amerikai politikai igazságot. „Its the economy, stupid”, vagy­is „csak a gazdaság számít, butus”. S amíg a média marcangolja Trum­­pot a vélt vagy valós hibái miatt, ezekben a legfontosabb témákban ő a király. Mik ezek a témák? Először is megválasztása után azonnal nekilátott az Egyesült Álla­mok gazdasági érdekeinek érvénye­sítéséhez. Az előző adminisztrációk döbbenetesen előnytelen kereske­delmi egyezményeket kötöttek Ka­nadával, Mexikóval, Japánnal, az Európai Unióval, Kínával és több más ázsiai országgal is. Kanada pl. 300 százalékos vámmal terheli az USA-beli tejtermékeket. Trump beintett a hazáját kihasználó orszá­goknak. (Valójában persze az előző amerikai adminisztrációk külgazda­sági politikája felelős az államadós­ság mérhetetlen emelkedéséért.) Az ország, amely a legnagyobb ke­reskedelmi deficitet termeli az Egye­sült Államoknak, és amely semmibe veszi a nyugati világban elfogadott, a szellemi tulajdon védelméről szóló törvényeket, a Kínai Népköztársa­ság. Trump kereskedelmi hadüzene­tet küldött Kínának, s bár a kínaiak azzal válaszoltak, hogy védővámo­kat vetettek ki hasonló mennyiségű amerikai termékre, a játszma még csak most kezdődik. Mivel az Egye­sült Államok sokkal több terméket vásárol Kínából, mint fordítva, a kereskedelmi háború kimenetele aligha alakul kedvezően a kínaiak számára. Az amerikai ember ezt a konfliktust egy munkahelyvédelmi cselekedetként éli meg, ami kétség­kívül megőrzi Trump népszerűségét a szavazók körében. Másodszor: az Egyesült Államok részt vett több klímaváltozással foglalkozó nemzetközi szerződés megalkotásában. Ezek a sokak ál­tal hasznosnak tartott szerződések Amíg a média marcan­golja Trumpot a vélt vagy valós hibái miatt, a gazdasági témákban­­ a király rendkívül előnytelenek voltak az ország gazdasági érdekeinek. Ugyan jelenleg a tudósok nagy része a klí­maváltozás okát a föld lakóinak viselkedésében látja, semmi sem indokolja, hogy az amerikaiaknak a megoldásban nagyobb részt kelljen vállalniuk, mint a többi országnak. Harmadszor: az Egyesült Álla­mok egy bevándorlóország. Ezt az amerikai nép természetesnek tart­ja, de mostanra több mint tízmillió illegális bevándorló árasztotta el az országot. Trump népszerűségéhez nagyban hozzájárul az ellenük viselt harc. Falat épít a mexikói határnál, és mindent meg akar tenni a kito­loncolásuk érdekében. Az amerikai szavazók több mint 80 százaléka támogatja ezt. Sokan úgy gondolják, és az adatok is alátámasztják, hogy az illegális bevándorlók által elkö­vetett bűncselekmények nagyban hozzájárulnak bizonyos városokban a bűnügyi statisztikák romlásához. Negyedszer: az amerikai válasz­tó azt is reméli, hogy az illegális be­vándorlók kitoloncolása nemcsak állások felszabadulásához, hanem a bérek emelkedéséhez is vezethet. Trump elnök jelentős adócsökken­tést is bejelentett. Kritikusai meg­jegyzik, hogy az adócsökkentésből a nagyobb jövedelemmel rendelkezők jelentősebb kedvezményekben ré­szesülnek. Ez igaz, de itt két dolgot kell megjegyezni. Az átlag amerikai egyébként nem bánja, ha valaki na­gyobb adócsökkentést élvez, mint ő, ameddig meg van elégedve a neki jut­tatott adócsökkentéssel. Másrészt az USA-é egy rendkívül progresszív adórendszer, és amikor adócsökken­tést haj­t végre a kormány, akkor azok kapják a nagyobb visszatérítést, akik a legtöbb adót fizetik. Ötödször: az Amerikai Egyesült Államok, amely talán a legkevés­bé agyonszabályozott ország volt a nyugati világban, az utóbbi 50 évben bizony sok olyan törvényt léptetett életbe, amely nélkül a társadalom jól meglenne, és amely bonyolítja az emberek és a vállalkozások életét. Trump elnök nekilátott a felesleges bürokrácia lebontásához. Hatodszor: sok amerikai kérdője­lezte meg az idők során, hogy vajon miért kell neki fizetnie azért, hogy a gyermekei akár életük árán is meg­védjék Európát a katonai fenyegeté­sektől. A NATO-szerződés kimond­ja, hogy minden tagállamnak a GDP legalább két százalékát kell honvé­delemre fordítania. Az európai or­szágok többsége nem teljesíti ezt a kritériumot. Németország úgy alkot­ta meg a nagyra értékelt gazdasági csodát, hogy nem fejlesztette had­seregét, bízván az Egyesült Államok által felépített védelmi ernyőben. Trump jelezte NATO-szövetségesei­­nek, hogy a fent említett két százalék a szerződésen alapuló elvárás. Kevesen gondolták, hogy Donald Trump a republikánusok jelöltjéből elnök lesz. Most ismét kevesen gon­dolják, hogy 2020-ban az elnököt újraválasztják. Aki 2020-ban méltó kihívója akar lenni, annak nem lesz elég üres frázisokat pufogtatnia, ha­nem olyan gazdasági alternatívát kell bemutatnia, amelyért az ame­rikai szavazó hajlandó elfelejteni a Donald Trump által kínált gazdasági pozitívumokat. GEORGE F. HEMINGWAY amerikai-magyar üzletember, ügyvéd FOTÓ: AFP/NICHOLAS KAMM Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére. Titor világa publicistaE­gyre többször jutnak eszem­be John Titor jóslatai. A név mögött rejtőző személy so­kak szerint egyszerű szél­hámos. Az ezredforduló környékén bukkant fel amerikai chatoldalakon, állítása szerint 2036- ból érkezett egy időgép segítségével. Egyévnyi itt-tartózkodása során za­varba ejtő részletességgel beszélt az időutazás műszaki megvalósítható­ságáról éppúgy, mint a jövőről. Furcsa mód Titor prognózisa (a hamisnak bizonyult évszámokat nem számítva) a világpolitika ese­ményeinek ismeretében egyre hi­hetőbb. Az „időutazó” két évtizede előadta ugyanis, hogy polgárháború kitörése várható az Egyesült Álla­mokban egy elnökválasztást követő­en. Ennek csak a Moszkva által kez­deményezett harmadik világháború kitörése vet véget, mely Oroszország, Európa, az USA és Kína között folyik A Trump által az egész világ ellen foly­tatott ke­reskedelmi háború is lehet nyi­tánya egy más ter­mészetű konflik­tusnak majd, s mintegy hárommilliárd ál­dozattal fog járni. Ami mégiscsak elgondolkodtató. Nem a közelmúlt­ban helyezett kilátásba felfordulást Donald Trump, önnön választási vereségének esetére? Hasonló sze­mélyiségű politikustól mi Magyaror­szágon láttunk már ilyet 2002-ben, rágondolni is rossz, egy nukleáris arzenállal rendelkező világhatalom kormányzatának legitimációs vál­sága hová vezetne. Nem a napokban panaszkodott az amerikai diplomá­cia vezetője a sajtónak arról, hogy az expanzív külpolitikát folytató Putyin konstruktív hozzáállásának hiányá­ban nem történt közeledés Moszk­va és Washington között? A Trump által kvázi az egész világ ellen foly­tatott kereskedelmi háború is kön­­­nyen lehet nyitánya egy egészen más természetű konfliktusnak. „Ha nem az áruk kelnek át a határokon, akkor megy helyettük a hadsereg” - állapí­totta meg egykoron Frédéric Bastiat, az éles elméjű francia közgazdász. Nem hiszek Titornak. Elsősorban azért, mert az amerikai alkotmányos rend alapjai elég erősek ahhoz, hogy az államfői székbe került politikai analfabéta szeszélyes döntéseinek következményeit is kibírják. Az 1929- ben kezdődött gazdasági világválság­ra a rohamosan fasizálódó Európával ellentétben a tengerentúlon demok­ratikus választ adtak; gondoljunk Roosevelt programjára. A képvi­seleti demokrácia jelenlegi válsága kapcsán mintha megfordult volna a helyzet: az öreg kontinens politikai fősodra a két világháború tapasztala­tainak birtokában feltartóztatni lát­szik a populistákat, az establishment amerikai ellenfelei ezzel szemben látványosan megerősödtek két esz­tendeje. Trump „pünkösdi királysá­gának” végét vetítik azonban előre a közelgő kongresszusi választások, melyeknek a demokraták a favorit­­jai. Putyin revansista törekvéseinek sikere pedig részben éppen az ameri­kai belpolitika stabilitásától függ. Jövőnket szerencsére mi alakít­juk. Még egy Titor-féle „időutazó” sem mentheti fel vezetőinket a cse­lekvés felelőssége alól. BECK TAMÁS VELEMENY SZERINTEM Protokoll Furcsa fényképet láttam a Nép­szavában: négy elegánsan öl­tözött, nyakkendős úr között középen ingujjas, pocakos, har­­monikaszerűen gyűrött szárú nadrágot viselő, öregedő férfi áll. Első látásra azt hittem, hogy ma­gas állású személyiségek fényké­­peztették magukat egy általuk felkeresett munkahely valamely idős dolgozójával, bizonyítandó a vezetők és a dolgozók közötti egyetértést. Aztán megállapí­tottam, hogy az elegáns urak egy-egy EU-állam vezetői, az ingujjas pedig a Magyar Köztár­saság miniszterelnöke. Érthe­tetlen, hogy Orbán Viktor miért jelent meg ilyen lezseren öltözve az uniós állam- és kormányfők salzburgi konferenciáján. DR. DEL MEDICO IMRE Adatok A kórházak fertőzéses halálo­zási adatait többen és többször próbálták már kikérni, mert ami adat kifutott, az eléggé eltér az EU-ban átlagosnak tekinthe­tőtől. A próbálkozások annyira lepattantak az ügyben illetékes minisztériumról, hogy az adat­kérők már a Kúriától várják a döntést. A minisztérium legújab­ban azzal hárította el az adatké­rést, hogy „ezen adatok formája jelenleg olyan, amely sérthetné az érintett betegek személyiségi jogait”. Abszurd. Az adatkérők nem név szerint kérik, hogy ki halt meg kórházi fertőzésben, hanem hogy hányan, melyik kór­házban, milyen körülmények kö­zött haltak meg fertőzés miatt. Ezek az emberek tájékoztatását szolgáló, színtiszta közadatok. BAITZ GÁBOR Déli Duma Tán nem is lenne malaszttal tel­jes az Úr napja (vasárnap), ha nem lenne minden héten bedob­va e szent napon a szegedi „pa­nelpolgárok” levélszekrényébe a Déli Szó című Fidesz-szócső. A hithű Fidesz-fanok füleinek, gondolom, zene a Déli Szó(sz) minden mondata. De nem árt tudni, hogy a Fidesz-közeli vi­déki napilapok ugyanezt a több­szólamú agymosást művelik az olvasóikkal. Aki nem hiszi, ol­vasson utánam. MÉHES JÁNOS Bűn­­ és bűnhődés? Harcos külminiszterünk leg­újabb felháborodásának az az oka, hogy Ukrajna külügymi­nisztere tiltakozott az ukrán törvények megsértése miatt: nyilvánosságra került egy rej­tettkamerás felvétel, hogy ukrán állampolgárok magyar állam­polgársági esküt tesznek, amit az ukrán törvények tiltanak. Felmerül a kérdés, mikor sér­tünk törvényt - ha megsértjük, vagy ha kiderül?Emlékezhetünk Lázár János lézerblokkolójára: túl lehet lépni az engedélyezett sebességhatárt, csak ne vegyék észre. Vagy Tarlós István fel­háborodására: nem arról szólt a vita, hogy figyelmen kívül ha­gyott egy közlekedési jelzőtáb­lát, hanem a szabálytalanságról készült felvétel jogszerűségéről. VERSECI MIKLÓS Olvasóink leveleit a következő címre várjuk: olvasoilevelreinepszava.hu

Next