Népszava, 2018. október (145. évfolyam, 228-253. szám)
2018-10-01 / 228. szám
4 NÉPSZAVA 2018. október 1., hétfő Visszadobott elismerés BÍRÁLAT Elutasítja és visszaadja a Magyarország Barátja Díjat Lipták Béla, az 1956-os forradalom egykori résztvevője, az Egyesült Államokba kivándorolt mérnök, az amerikai Magyar Lobbi de facto vezetője - értesült lapunk. Döntését azzal indokolta, hogy a díjat átadó, „propagandaszócsőként használt” Magyarország Barátai Alapítvány egy kiadványában kritika nélkül idézte Orbán Viktor szavait, melyekben a miniszterelnök a Paksi Atomerőmű orosz bővítését méltatta. Én nem tudtam a 2017-es díj átvételekor, de a tettei alapján ez az alapítvány nem Magyarország, hanem inkább Oroszország barátjának tűnik - írta felháborodott levelében Lipták Béla. Szerinte az alapítvány olyan hazugságoknak ad teret, mint hogy az - Európai Unióban elutasított és Ausztria által perelt - elavult, orosz atomerőmű, amelyből már egy sem épül a volt szovjet tagállamokban, bármit is „modernizálna”. NÉPSZAVA LAPSZÉL Orbán nem köszönti Lech Walesát Nem írta alá Orbán Viktor Lech Walesa születésnapi üdvözlőkártyáját - tudósított a 444.hu. A portál szerint Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke bekeretezett üdvözlőkártyával köszöntötte 75. születésnapján hazája egyik legnagyobb szabadsághősét, Lech Walesa egykori elnököt. Az üdvözlőkártyát a tervek szerint a tanács vezetői és tagjai, vagyis az EU tagállamainak első számú vezetői is aláírták volna. Két kivétel akadt: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és a magyar kormányfő. NÉPSZAVA Szót kérnek az EP-képviselők Újhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője felszólította Kövér László házelnököt, tegye lehetővé, hogy a magyar EP-képviselők is felszólalhassanak a Sargentini-jelentésre válaszul született kormánypárti javaslat szerdai parlamenti vitájában. Mint arról már írtunk, a Fidesz nem európai ügyként tárgyalna a javaslatról, így az EP-képviselők nem kapnának szót. Az MSZP szerint viszont nyilvánvalóan európai ügyről van szó, ezért is kezdeményezte a párt, hogy minősítsék uniós érintettségűnek a vitát. NÉPSZAVA Alakul a fideszes óriás médiacég Bejegyezték a Kaposvári Törvényszéken a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt, amely az egységesülő fideszes médiabirodalom egyik kulcsintézménye lesz - írta péntek késő este a 24.hu. A szervezet kuratóriumában tag lett Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő is, aki az Orbán család ügyvédjeként lett ismert. NÉPSZAVA FOTÓ: VAJDA JÓZSEF BELFÖLD „Lakhatást, ne zaklatást!” FELVONULÁS Több százan demonstráltak Budapesten az elhelyezés nélküli kilakoltatások ellen a hétvégén. JUHÁSZ DÁNIEL - Ép ésszel felfoghatatlan, hogy kisgyerekes családokat rakjanak ki az utcára. Mégis megtörténik, szinte minden héten - mondta A Város Mindenkié (AVM) csoport nyolcadik alkalommal megrendezett Lakásmenetének egyik résztvevője, miközben a demonstráció első felszólalóira vártunk a VI. kerületi Liszt Ferenc téren. Az idős asszony egyik barátnőjével jött ki a rendezvényre, mint mondta, az ő családjában nincs lakhatási válság, de mélyen együtt érez a kilakoltatottakkal. - Bele se merek gondolni, milyen lenne, ha az én unokáimnak kellene hasonlót átélniük - fogalmazott. - Szép idő van. Lehetnénk egy kicsit többen - tette hozzá kissé aggodalmasan a másik hölgy. Arra a kérdésre, szerinte van-e értelme a demonstrációnak, úgy válaszolt, nem hiszi, hogy bármi is változna a jövőben, de muszáj megmutatni: vannak még néhányan, akik nem hajlandók ölbe tett kézzel ülni, amikor ilyen embertelenségek történnek az országban. A téren néhány százan gyűltek össze, a Lakásmenethez több civil és szakmai szervezet - mások mellett a Szolidaritás Mozgalom, a Habitat Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért, az Utcáról Lakásba Egyesület, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete - is csatlakozott. A kilakoltatások számával kapcsolatban annyi kiegészítést érdemes tenni: nemcsak „szinte” minden héten, hanem mindennap történik ilyen intézkedés. Az eddig elérhető adatok szerint 2018 májusa és júniusa között több mint 1350 kilakoltatás történt - ez a szám átlagosan napi 22 családot takar. Az AVM és a Lakásmenet célja az, hogy a hatóságok hagyjanak fel az elhelyezés nélküli kilakoltatásokkal. Ilyen esetekben a gyerekeket ugyanis elveszik a családtól, állami gondozásba kerülnek. A szülők meg mehetnek, ahová tudnak. Az AVM petíciót is indított Stop, kilakoltatás! címmel, amit már több mint kétezren aláírtak. - Egy olyan ügyért állunk ki ma, amiért nem foglalnak egyetemeket, hidakat. Mégis több százezer családot érint - mondta a demonstráció első felszólalója, az AVM pécsi aktivistája, Aradi Fanni, aki maga is megtapasztalta, milyen lakhatási A családok átmeneti otthonaiban mindenütt több hónapos várólista van szegénységben, állandó bizonytalanságban élni. Az otthonteremtés mára az elit kiváltságává vált. Pécsen 120 ezer forint egy albérlet, gyereket inkább ne vállalj, a háziállatod inkább legyen plüss. Ez nem fenntartható, nem eltűrhető, nem igazságos! - fogalmazott. Lakatosné Jutka hajléktalan aktivista pedig arra emlékeztetett: október 15-én életbe lép az a törvénymódosítás, ami a jelenleginél is szigorúbban bünteti majd a közterületi hajléktalanságot. Vagyis két hét múlva azért is fogházba csukhatnak embereket, mert annyira szegények, hogy az utcán kénytelenek élni. Közben mind több a hajléktalan. A rendszer maga termeli ki őket, például a tömeges kilakoltatásokkal - mondta. A Lakásmenet „Lakhatást, ne zaklatást!”, „Szociális bérlakást!”, „Méltóságot mindenkinek!” és „Mindenkinek legyen jobb! A lakhatás alapjog!” kiáltások közepette indult meg a Szabadság térre, ahol újabb beszédek hangzottak el. Bejelentették azt is: az AVM újból törvénymódosítást kezdeményez, hogy ne lehessen megfelelő elhelyezés nélkül utcára tenni családokat. Februárban már próbálkoztak ezzel a javaslattal, de akkor a fideszes parlamenti többség leszavazta őket. TÜNTETÉS „Vannak még néhányan, akik nem hajlandók ölbe tett kézzel ülni" Családi történetek, személyes sorsok A Lakásmenetre szerettek volna meghívni olyan embereket, akiket kilakoltatás fenyeget vagy már kilakoltatták őket, de végül nem vállalták a nyilvánosságot - attól tartanak, ha nyilvánosan beszélnek és felismerhetővé válnak, káruk származhat belőle a munkahelyükön vagy az ügyükben vívott harcban. Történetüket ezért az AVM aktivistái olvasták fel. • „A párommal egy albérletben éltünk, de a tulajdonos úgy döntött, hogy eladja a lakást, ezért onnan el kellett mennünk. Terhes vagyok. Sokáig kerestünk helyet családok átmeneti otthonában, de mindenhol több hónapos várólista van. Esélyünk sincs bejutni." • „Pár hónapja lakoltattak ki az öt gyermekemmel, akiket egyedül nevelek. Most családok átmeneti otthonában élünk. Szeretnénk elköltözni innen, de nem találunk a gyerekekkel albérletet. Korábban önkormányzati lakásban éltünk. Igaz, hogy volt tartozásunk, de az új munkahelyem miatt tudtam volna részletekben törleszteni. Ezt a polgármester elutasította." • „Feleségemmel és két gyermekünkkel egy devizahiteles lakásban élünk. A lakásnak pár hónap múlva lejár a bérleti szerződése. Szeptemberben megjelent a végrehajtó, a rendőrség és a banktól valaki. Felszólítottak, hagyjuk el a lakást. Végül tíz nap haladékot kaptunk." A bűn neve: hajléktalanság TILTÁS Október 15-től elkezdhetik elüldözni a hajléktalan embereket a közterületekről, ekkor lép ugyanis hatályba az a törvény, amelynek alapján akár börtönbe is zárhatják az utcán élőket: aki életvitelszerűen tartózkodik közterületen, az szabálysértést követ el. A szabálysértési eljárás megindítását kezdetben mellőzhetik, ha az érintett hajléktalan eleget tesz a rendőrök felszólításának, elhagyja a helyét, és igénybe vesz valamilyen, a hajléktalan embereknek fenntartott ellátási formát. Viszont ha 90 napon belül 3 alkalommal is figyelmeztetniük kell, megindítják az eljárást. Jöhet a rendőrségi előállítás, a bíróság. Ha az „elkövető” vállalja, közérdekű munkával megúszhatja az elzárást - igaz, fél éven belül erre csak kétszer lesz lehetőség. Ellenkező esetben mehet a fogházba. Nem tudok arról, hogy civil szervezetekkel egyeztettek volna minderről. Az biztos, hogy minket nem kerestek - nyilatkozta lapunknak a hajléktalan embereket segítő Menhely Alapítvány elnöke, Aknai Zoltán. Mint mondta, a hajléktalanokat ellátó szervezetek sem tudnak sokat arról, a gyakorlatban miként fogják kivitelezni a törvény előírásait: nemcsak a szálláshelyek, de a büntetés-végrehajtási intézetek is túlzsúfoltak. Noha kormánypárti politikusok rendre arra hivatkoznak, a szállásokon van elég férőhely, helyhiány miatt egyetlen hajléktalan személynek sem kell életvitelszerűen az utcán tartózkodnia. Aknai szerint ez nem így van. A téli krízisidőszakban megnyitott szálláshelyekkel együtt országosan 11200 férőhely van, a hajléktalan emberek száma viszont ennek legalább két-háromszorosára tehető. Nemcsak mennyiségi, minőségi gondok is vannak, a legtöbb szálláshelyen ugyanis nem tudják ellátni a beteg, fogyatékkal élő vagy pszichés gondokkal küzdő embereket - mutatott rá a szakember, aki szerint a rendészeti megoldások helyett szociálpolitikai eszközökkel több eredményt lehetne elérni. Azt az Iványi Gábor lelkész által vezetett Oltalom Karitatív Egyesület is leszögezte: a hajléktalanság „betiltása” nemcsak szakmaiatlan, de végtelenül embertelen is. JUHÁSZ DÁNIEL ERŐBŐL FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM Börtönbe küldenék az otthontalanokat