Népszava, 2018. október (145. évfolyam, 228-253. szám)

2018-10-01 / 228. szám

4 NÉPSZAVA 2018. október 1., hétfő Visszadobott elismerés BÍRÁLAT Elutasítja és visszaadja a Magyarország Barátja Díjat Lip­­ták Béla, az 1956-os forradalom egykori résztvevője, az Egyesült Államokba kivándorolt mérnök, az amerikai Magyar Lobbi de facto ve­zetője - értesült lapunk. Döntését azzal indokolta, hogy a díjat átadó, „propagandaszócsőként használt” Magyarország Barátai Alapítvány egy kiadványában kritika nélkül idézte Orbán Viktor szavait, me­lyekben a miniszterelnök a Paksi Atomerőmű orosz bővítését mél­tatta.­­ Én nem tudtam a 2017-es díj átvételekor, de a tettei alapján ez az alapítvány nem Magyarország, hanem inkább Oroszország barát­jának tűnik - írta felháborodott levelében Lipták Béla. Szerinte az alapítvány olyan hazugságoknak ad teret, mint hogy az - Európai Unió­ban elutasított és Ausztria által perelt - elavult, orosz atomerőmű, amelyből már egy sem épül a volt szovjet tagállamokban, bármit is „modernizálna”. NÉPSZAVA LAPSZÉL Orbán nem köszönti Lech Walesát Nem írta alá Orbán Viktor Lech Walesa születésnapi üdvözlőkár­tyáját - tudósított a 444.hu. A portál szerint Donald Tusk, az Eu­rópai Tanács lengyel elnöke beke­retezett üdvözlőkártyával köszön­tötte 75. születésnapján hazája egyik legnagyobb szabadsághősét, Lech Walesa egykori elnököt. Az üdvözlőkártyát a tervek szerint a tanács vezetői és tagjai, vagyis az EU tagállamainak első számú ve­zetői is aláírták volna. Két kivétel akadt: Mateusz Morawiecki len­gyel miniszterelnök és a magyar kormányfő. NÉPSZAVA Szót kérnek az EP-képviselők Újhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője felszólítot­ta Kövér László házelnököt, tegye lehetővé, hogy a magyar EP-kép­­viselők is felszólalhassanak a Sar­­gentini-jelentésre válaszul szüle­tett kormánypárti javaslat szerdai parlamenti vitájában. Mint arról már írtunk, a Fidesz nem európai ügyként tárgyalna a javaslatról, így az EP-képviselők nem kapnának szót. Az MSZP szerint viszont nyil­vánvalóan európai ügyről van szó, ezért is kezdeményezte a párt, hogy minősítsék uniós érintettségűnek a vitát. NÉPSZAVA Alakul a fideszes óriás médiacég Bejegyezték a Kaposvári Törvény­széken a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt, amely az egy­ségesülő fideszes médiabirodalom egyik kulcsintézménye lesz - írta péntek késő este a 24.hu. A szerve­zet kuratóriumában tag lett Bajkai István fideszes országgyűlési képvi­selő is, aki az Orbán család ügyvéd­jeként lett ismert. NÉPSZAVA FOTÓ: VAJDA JÓZSEF BELFÖLD „Lakhatást, ne zaklatást!” FELVONULÁS Több százan demonstráltak Budapesten az elhelyezés nélküli kilakoltatások ellen a hétvégén. JUHÁSZ DÁNIEL - Ép ésszel felfoghatatlan, hogy kisgyerekes családokat rakjanak ki az utcára. Mégis megtörténik, szinte minden héten - mondta A Város Mindenkié (AVM) csoport nyolcadik alkalommal megrende­zett Lakásmenetének egyik részt­vevője, miközben a demonstráció első felszólalóira vártunk a VI. ke­rületi Liszt Ferenc téren. Az idős asszony egyik barátnőjével jött ki a rendezvényre, mint mondta, az ő családjában nincs lakhatási válság, de mélyen együtt érez a kilakolta­­tottakkal. - Bele se merek gondolni, milyen lenne, ha az én unokáimnak kellene hasonlót átélniük - fogal­mazott. - Szép idő van. Lehetnénk egy kicsit többen - tette hozzá kissé aggodalmasan a másik hölgy. Arra a kérdésre, szerinte van-e értelme a demonstrációnak, úgy válaszolt, nem hiszi, hogy bármi is változna a jövőben, de muszáj megmutatni: vannak még néhányan, akik nem hajlandók ölbe tett kézzel ülni, ami­kor ilyen embertelenségek történ­nek az országban. A téren néhány százan gyűltek össze, a Lakásme­nethez több civil és szakmai szer­vezet - mások mellett a Szolidaritás Mozgalom, a Habitat Magyaror­szág, a Társaság a Szabadságjogo­kért, az Utcáról Lakásba Egyesü­let, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete - is csatlakozott. A kilakoltatások számával kap­csolatban annyi kiegészítést ér­demes tenni: nemcsak „szinte” minden héten, hanem mindennap történik ilyen intézkedés. Az eddig elérhető adatok szerint 2018 máju­sa és júniusa között több mint 1350 kilakoltatás történt - ez a szám átlagosan napi 22 családot takar. Az AVM és a Lakásmenet célja az, hogy a hatóságok hagyjanak fel az elhelyezés nélküli kilakoltatások­kal. Ilyen esetekben a gyerekeket ugyanis elveszik a családtól, állami gondozásba kerülnek. A szülők meg mehetnek, ahová tudnak. Az AVM petíciót is indított Stop, kilakolta­tás! címmel, amit már több mint kétezren aláírtak. - Egy olyan ügyért állunk ki ma, amiért nem foglalnak egyetemeket, hidakat. Mégis több százezer csalá­dot érint - mondta a demonstráció első felszólalója, az AVM pécsi ak­tivistája, Aradi Fanni, aki maga is megtapasztalta, milyen lakhatási A csalá­dok átme­neti ott­honaiban minde­nütt több hónapos várólista van szegénységben, állandó bizonyta­lanságban élni.­­ Az otthonterem­tés mára az elit kiváltságává vált. Pécsen 120 ezer forint egy albérlet, gyereket inkább ne vállalj, a háziál­latod inkább legyen plüss. Ez nem fenntartható, nem eltűrhető, nem igazságos! - fogalmazott. Lakatosné Jutka hajléktalan aktivista pedig arra emlékeztetett: október 15-én életbe lép az a tör­vénymódosítás, ami a jelenleginél is szigorúbban bünteti majd a köz­területi hajléktalanságot. Vagyis két hét múlva azért is fogházba csukhatnak embereket, mert an­­­nyira szegények, hogy az utcán kénytelenek élni.­­ Közben mind több a hajléktalan. A rendszer maga termeli ki őket, például a tömeges kilakoltatásokkal - mondta. A Lakásmenet „Lakhatást, ne zaklatást!”, „Szociális bérlakást!”, „Méltóságot mindenkinek!” és „Mindenkinek legyen jobb! A lak­hatás alapjog!” kiáltások közepette indult meg a Szabadság térre, ahol újabb beszédek hangzottak el. Be­jelentették azt is: az AVM újból törvénymódosítást kezdeményez, hogy ne lehessen megfelelő elhe­lyezés nélkül utcára tenni családo­kat. Februárban már próbálkoztak ezzel a javaslattal, de akkor a fide­szes parlamenti többség leszavazta őket. TÜNTETÉS „Vannak még néhányan, akik nem hajlandók ölbe tett kézzel ülni" Családi történetek, személyes sorsok A Lakásmenetre szerettek volna meghívni olyan embe­reket, akiket kilakoltatás fenyeget vagy már kilakoltat­ták őket, de végül nem vállalták a nyilvánosságot - attól tartanak, ha nyilvánosan beszélnek és felismerhetővé válnak, káruk származhat belőle a munkahelyükön vagy az ügyükben vívott harcban. Történetüket ezért az AVM aktivistái olvasták fel. • „A párommal egy albérletben éltünk, de a tulajdonos úgy döntött, hogy eladja a lakást, ezért onnan el kellett mennünk. Terhes vagyok. Sokáig kerestünk helyet csa­ládok átmeneti otthonában, de mindenhol több hóna­pos várólista van. Esélyünk sincs bejutni." • „Pár hónapja lakoltattak ki az öt gyermekemmel, aki­ket egyedül nevelek. Most családok átmeneti otthoná­ban élünk. Szeretnénk elköltözni innen, de nem talá­lunk a gyerekekkel albérletet. Korábban önkormányzati lakásban éltünk. Igaz, hogy volt tartozásunk, de az új munkahelyem miatt tudtam volna részletekben tör­leszteni. Ezt a polgármester elutasította." • „Feleségemmel és két gyermekünkkel egy devizahi­teles lakásban élünk. A lakásnak pár hónap múlva lejár a bérleti szerződése. Szeptemberben megjelent a vég­rehajtó, a rendőrség és a banktól valaki. Felszólítottak, hagyjuk el a lakást. Végül tíz nap haladékot kaptunk." A bűn neve: hajléktalanság TILTÁS Október 15-től elkezd­hetik elüldözni a hajléktalan em­bereket a közterületekről, ekkor lép ugyanis hatályba az a törvény, amelynek alapján akár börtönbe is zárhatják az utcán élőket: aki élet­vitelszerűen tartózkodik közterü­leten, az szabálysértést követ el. A szabálysértési eljárás megin­dítását kezdetben mellőzhetik, ha az érintett hajléktalan eleget tesz a rendőrök felszólításának, elhagyja a helyét, és igénybe vesz valamilyen, a hajléktalan embereknek fenntar­tott ellátási formát. Viszont ha 90 napon belül 3 alkalommal is figyel­meztetniük kell, megindítják az el­járást. Jöhet a rendőrségi előállítás, a bíróság. Ha az „elkövető” vállalja, közérdekű munkával megúszhatja az elzárást - igaz, fél éven belül erre csak kétszer lesz lehetőség. Ellenke­ző esetben mehet a fogházba.­­ Nem tudok arról, hogy civil szervezetekkel egyeztettek volna minderről. Az biztos, hogy min­ket nem kerestek - nyilatkozta la­punknak a hajléktalan embereket segítő Menhely Alapítvány elnöke, Aknai Zoltán. Mint mondta, a haj­léktalanokat ellátó szervezetek sem tudnak sokat arról, a gyakorlatban miként fogják kivitelezni a törvény előírásait: nemcsak a szálláshelyek, de a büntetés-végrehajtási intéze­tek is túlzsúfoltak. Noha kormánypárti politikusok rendre arra hivatkoznak, a szállá­sokon van elég férőhely, helyhiány miatt egyetlen hajléktalan személy­nek sem kell életvitelszerűen az ut­cán tartózkodnia. Aknai szerint ez nem így van. A téli krízisidőszakban megnyitott szálláshelyekkel együtt országosan 11200 férőhely van, a hajléktalan emberek száma viszont ennek legalább két-háromszorosá­­ra tehető.­­ Nemcsak mennyiségi, minő­ségi gondok is vannak, a legtöbb szálláshelyen ugyanis nem tudják ellátni a beteg, fogyatékkal élő vagy pszichés gondokkal küzdő embere­ket - mutatott rá a szakember, aki szerint a rendészeti megoldások helyett szociálpolitikai eszközökkel több eredményt lehetne elérni. Azt az Iványi Gábor lelkész által vezetett Oltalom Karitatív Egyesü­let is leszögezte: a hajléktalanság „betiltása” nemcsak szakmaiatlan, de végtelenül embertelen is. JUHÁSZ DÁNIEL ERŐBŐL FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM Börtönbe küldenék az otthontala­nokat

Next