Népszava, 2019. január (146. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-02 / 1. szám
UTAZAS Úszó hullámvasút a tengeren Két év múlva készen áll a startra a világ első tengerjáró monstruma, melynek saját hullámvasútja lesz. Az üdülőhajót Mardi Grasnak nevezték el, első útja Floridába vezet majd. A hullámvasút 244 méter hosszú és 57 méterrel repteti a vízfelszín fölé az utasokat, akik maguk szabályozhatják a sebességet. NÉPSZAVA Turistabusz-tilalom Rómában A város képviselői szerint tenni kell valamit a légszennyezés okozta károk ellen, amelyet az ókori műemlékekben okoz a buszforgalom. Az új terv több szektorra osztja a várost, a vörös zóna - többek közöt a Trevi-kút környéke -, ahova csak engedéllyel hajthatnak be. A zöld zónákban - ide tartozik a Vatikán is - növelnék a buszparkolók számát. NÉPSZAVA NÉPSZAVA 2019. január 2., szerda Fizetőkapuk Velencében Már az idén bevezethetik a napi belépőjegyet azoknak, akik meg akarják nézni Velence óvárosát. Az olasz költségvetés tervezete szerint a városok 2,5-5 eurós (800-1600 forint) belépőjegyet szedhetnek a turistáktól. A jegy az idegenforgalmi adót helyettesítheti. NÉPSZAVA Dárius meseországa IRAN Kocsis András Sándor Perzsia útjain készített felvételeiből összeállított fotóalbuma a közel-keleti ország történelmi emlékeihez viszi az olvasót. NAVARRAI MÉSZÁROS MÁRTON Az Ezeregyéjszaka meséi évezredek óta foglalkoztatják az európai olvasót, köztük a magyart is, miközben máig sem nyert bizonyosságot, hogy Vörösmarty Mihály ültette-e át nyelvünkre. Az egykori Perzsa Birodalom a populáris kultúra részévé vált, többek között videojátékok és abból készült filmadaptációk révén. Az utolsó iráni sah, Mohammad Reza Pahlavi, illetve házasitársai közül Szóraja királyné és Farah császárné személye pedig máig felcsigázza a dinasztiatörténet és a történelmi bulvár iránt érdeklődőket. Sőt Iránban a fiatalok körében egyre népszerűbb az 1979-ben megbuktatott Pahlavi-dinasztia, amely kellő aggodalommal tölti el az országot irányító konzervatív klérust. Mindezek ellenére - vélhetően egyebek mellett az atomprogram miatt, illetve az ezzel összefüggő amerikai szankciók hatására - a közel-keleti ország nem szerepel a legvonzóbb úti célok között. Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadócsoport elnök-vezérigazgatója mégis ellátogatott Iránba, méghozzá háromszor. Ezeknek az utaknak állít emléket az Irán ezeregy arca című ízléses kivitelezésű fotóalbuma. A válogatás Irán magyarországi nagykövete, valamint a szerző által jegyzett bevezető gondolatokon kívül meglepően kevés szöveget tartalmaz, kivételt képeznek Háfiz, a középkori perzsa lírikus gazaljai, amelyek közül a 12. számú gyönyörű szerelmes vers, mi több, eszményi vágyakozó költemény. Ezt a szubjektív hiányosságot a képek ellensúlyozzák. A fotókat elnézve Irán külső szemmel történő dokumentálása Kocsis szívügye lehet. Akadnak a válogatásban kicsit életlen képek, pedig azok többsége is érdekes beállítással készült. De ott van a Teherántól mintegy 900 kilométerre északkeletre fekvő Meshed városban (sajnos Irán második legnagyobb városának neve nincsen magyarra átírva) lett képalkotás az ország egyik kiemelt síita zarándokhelyéről, amelynél nem zavarók a lámpafények (napszállta után készült), viszont jobb oldalon egy emberi fej elég szerencsétlen módon került a képbe. Érdemes lett volna várni néhány másodpercet, akár percet. Két fotótól nehezen szabadulok: az egyiken egy öregasszony látszik, aki Abjáne ezerötszáz éves településén, a saját portékáit kínálva ül egy lépcsősoron, a másik pedig egy sivatagi viskó előtt, az épület egyedüli lakójáról készült. A férfi egy viharvert Honda motor előtt áll, megpiszkosodott a ki tudja, hány éves zakójának vállrésze, gallérja is, papucsba dugott lábát fehérre festette a homok. Korrekt, beállított portrék. Az Irán ezeregy arca című kötet egyik előnyét éppen ezek az életképek adják. Persze eldönthetetlen kérdés, hogy egyáltalán (és ha igen, milyen mértékben) szolgálhatja-e a művészet a megismerést, de a bazárban álldogáló fűszeres fiú szépen fényelt fotója vagy a csadorra húzott Adidas-hátizsákot cipelő lány képe rendelkezik azzal a képességgel, hogy magára irányítsa a figyelmet és elgondolkodtassa a befogadót. A nagyváros lüktetése Teherán esetében kevésbé kitapintható, de a csodálatosan díszített, régi pompájú épületek felvonultatása legalább annyira hívogató, mint amilyenek az ott készült atmoszférateremtő fotográfiák lennének. Másfelől: a színes csempék, vízzel körbevett virágoskertek, pálmafák mellett az éjjelente zölden világító, 2014-ben átadott Tabi’at híd és a főváros korábbi ikonja, a Szabadság-torony kontrasztja lényegi érték felé tereli a képnézőt. A kötet tizenhárom UNESCO-világörökség részét képező helyszínnel ismerteti meg annak lapozgatóját. És ez nagyon jól van így, hiszen Irán jobb megítélésre, több európai látogatóra érdemes desztináció - legalábbis ezt sugallja a könyv. Kocsis András Sándor: Irán ezeregy arca, Kossuth Kiadó, 2018 ZSÁNER Öregasszony Ábjáne ezerötszáz éves településén Síkunyhó a belvárosban TÉLI SPORT Ha szeretné megérinteni azt az ereklyeként őrzött lécet, amelyen Alberto Tomba szlalomozza be magát a világhírbe, ha kíváncsi arra, hogyan siklottak régen - egymáshoz erősített bambuszrudakból készült sítalpakon - a japánok, illetve ha netán munkatársaival egy síkunyhóban tervez csapatépítő összejövetelt, de nem síbakancsosat, hanem fekete lakkcipőset, akkor ennek Mürzzuschlagban a helye. Ebben a magas-stájerföldi városkában, a magyar turisták által igen kedvelt semmeringi sípályák tőszomszédságában található a Téli Sportok Múzeuma, amelyet teljesen felújítottak, és tavaly októberben újranyitottak. A gazdag gyűjtemény bemutatja, hogy a különböző korokban és térségekben, a műszaki fejlődés vagy a divat függvényében milyen síléceket, síkötéseket, bakancsokat, milyen korcsolyákat, korcsolyacipőket, szánkókat, télisport-ruházatot használtak, illetve viseltek, milyen felszereléssel mentették a hegyi mentők a bajbajutottakat. A múzeum belterét, illetve annak egy részét - mint azt Hannes Nothagl igazgató elmondta - céges rendezvényekre, vagy akár privát bulikra is ki lehet bérelni. Az épület központi csarnokában felépítették egy farönkökből - a XIX. és XX. század fordulója táján - készült alpesi síkunyhó pontos mását, ami kiválóan megfelel erre a célra. Mürzzuschlagtól mindössze néhány perc a szezononként átlagban 330 ezer látogatót fogadó Stuhleck. Hans Hirschegger, a Spital am Semmering-i turizmus lelkes szervezője kalauzol a több, egymást követő felvonóból álló komplexumon, amely 1774 méteres magasságig viszi fel az utast. Ez csupán nyolc méterrel van a hegycsúcs alatt, és a sítalpon felérkezők azzal az egyetlen lendülettel, amellyel kiszállnak az ülésből, máris száguldhatnak a gondosan kiépített pályán, miközben lélegzetelállító panoráma tárul a szemük elé. Hóágyú nélkül persze elképzelhetetlen lenne a pályafenntartás, legalábbis a tervek szerint az április 7-ig tartó szezon egy részében. A sípálya magaslati önkiszolgáló éttermét és melegedőjét, amelyhez hatalmas, szép időben napsütötte terasz is tartozik, nemrég kibővítették, új fedett területet alakítottak ki, ahol fűtött körülmények között, egy kávé mellett megpihenhetnek a téli sportok rajongói. A Graztól északra található, Budapesttől gépkocsival mindössze három óra alatt, csaknem végig autópályán elérhető Magas-Stájer-föld nem csupán a rutinos sílesiklóknak vagy a szánkózóknak kínál ideális terepet. Az aflenzi Bürgeralm szűzhaván például a kezdőket sítúracsomag várja oktatóval és a Hochschwabra nyíló csodálatos kilátással. A Mürzer Oberland Natúrparkban olyan Ruck X Bob túrákat is kínálnak, amely során felfelé hótalpon közlekednek, lefelé pedig bobbal szántják a porhavat. A kényelmesebbek a mariazelli Erlaufsee jegén hódolhatnak a jéghorgászat türelmet próbára tevő örömeinek. KÁRPÁTI JÁNOS FORRÁS: FELSŐ-STÁJERORSZÁG TURISZTIKAI HIVATAL TÉLI SPORTOK MÚZEUMA A régmúlt már-már feledésbe ment eszközeit rejti a kiállítótér