Népszava, 2019. január (146. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-02 / 1. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 2019. január 2., szerda3 Nagyra nőtt városházi flották VEZETŐK Több mint évi 155 millió forintért 207 kocsit üzemeltet a 23 megyei jogú város. A folyton adóssággal küzdő Pécs luxus Volvója ma is kilóg a sorból. VASANDRÁS ovember végén fordult lapunk közérdekű adatigényléssel a 23 megyei jogú város önkormány­zatához, hogy megtudjuk, milyen és mekkora autóflottát tartanak fenn. Húsz település érdemben válaszolt, Sopron, Győr és Szom­bathely viszont közölte, nincs ön­­kormányzati tulajdonú autójuk - arról pedig nem adtak tájékoz­tatást, hogy magának a polgár­­mesteri hivatalnak, a városnak hány járműve van. A válaszokból kiderült, hogy a legtöbb önkor­mányzati autót Miskolc üzemel­teti, a borsodi megyeszékhely saját flottája 25 tagú, a második legtöbb városi autó Szeged utcáin fut, míg a harmadik helyen Deb­recen és Szekszárd osztozik 18-18 kocsival. A legszerényebb ebből a szempontból elvileg Kecskemét, ahol csak egy autó önkormányza­ti, gyanítható persze, hogy a többi a hivatal tulajdonában van. A legrégebbi autó miskolci, az 1997-es Opel Corsa már jó né­hány hivatali dolgozót kiszolgált, hat megyei jogú város viszont az idén is vásárolt vagy lízingelt új kocsit. A legnépszerűbb márka a legnagyobb vidéki városokban a Volkswagen. Ebből 41, a máso­dik legnépszerűbb Skodából 30, Suzukiből 24 szolgál az érintett városokban. Hondából, Hyundai­­ból, Audiból, Volvóból és Mer­cedesből egy-egy akad az önkor­mányzati flottákban. A polgármesterek többsége is a VW-t és a Skodát preferálja, a városvezetők közül öten - Debre­cenben, Dunaújvárosban, Székes­­fehérváron, Szolnokon és Veszp­rémben - a Passatot favorizálják, míg Hódmezővásárhelyen, Ka­posváron, Nagykanizsán és Szek­szárdon a Skoda Superbet kedve­lik. Skoda Kodingot használ Érd első embere, az adóssággal állan­dóan harcoló Pécs fideszes veze­tője, Páva Zsolt Volvo S80-asban utazhat­­ három éve, sajtóhírek szerint, mintegy 12 millióért vet­ték a luxusautót. Salgótarján­ban egy Kia Niro, Nyíregyházán viszont Audi A6 a polgármester szolgálati autója. Kilenc település azt is közölte, milyen autót hasz­nálnak az alpolgármesterek: VW Passat, Skoda Octavia, Ford Mon­­deo, Mazda 6, VW Jetta és Golf se­gíti a munkájukat. A­z önkormányzati autók több­ségét persze a hivatali dolgozók használják, ezek jellemzően kö­zép vagy alsó középkategóriás kocsik, legtöbbjük Opel Astra és Suzuki SX4, a közterület-fel­­ügyeletesek általában Daciával járnak. A megyei jogú városok au­tóinak körülbelül negyede vala­milyen szállító jármű, nagyjából tizedüket pedig önkormányzati intézmények - egyebek mellett könyvtárak, múzeumok, orvosi ügyeletek - használják. A települések több mint 150 millió forintot költenek évente az adófizetők pénzéből az autóflot­ták fenntartására, ami átlagosan 7,5 millió városonként. A legtöb­be elvileg Szekszárdon kerülnek a kocsik, igaz, a tolnai megye­­székhely nemcsak az autó adóját, biztosítási és javítási költségeit, útdíjait, de az éves üzemanyag­díjat is megadta, mások viszont utóbbit kihagyták, noha messze ez a legnagyobb költség a kocsik­kal kapcsolatban. A­z egy autóra jutó éves költsé­geknél így jelentős a különbség, hiszen míg Kecskeméten, Nagy­kanizsán, Salgótarjánban vagy Egerben ez csak 250-350 ezer fő­. Az autó­­flották fenntar­tására vá­rosonként átlagosan 7,5 millió forintot költenek rint, addig azokban a városokban - Dunaújvárosban, Kaposváron, Nyíregyházán, Pécsen, Székes­­fehérváron, Szekszárdon, Zala­e­gerszegen -, ahol az üzemanyag­­költség is szerepel a fenntartási összegben, ott ez a tétel az 1,1-2 millió forintot is eléri. *Nem adtak meg hivatalos polgármesteri autót, csak jelezték, választott tisztségvi­selő használja a kocsit, vagy sofőr is jár a járműhöz. A győri, soproni, szombathelyi városháza szerint az önkormányzat tulajdonában nincs autó, a hivatali autókról nem adtak tájékoztatást. 11 Település Autók Éves fenntartási Polgármester _____________száma (darab) költség (millió Ft)__________autója_____ Békéscsaba 5 nincs adat nincs adat Debrecen 18 8,6 VW Passat (2018)* Dunaújváros 6 9,4 VW Passat (2013) Eger 11 kb. 3,3 Ford Tourneo (2018) Érd 12 nincs adat Skoda Roding (2018)* Hódmezővásárhely 4 3,66 Skoda Superb (2015)* Kaposvár 5 5,7 Skoda Superb (2017) Kecskemét 1 0,25 nincs adat Miskolc 25 13 nincs adat Nagykanizsa 13 4 Skoda Superb (2016) Nyíregyháza 9 11,5 Audi A6 (2013) Pécs 10 20 Volvo S80 (2015) Salgótarján 9 2,8 Kia Niro (2018) Szeged 19 14 Skoda Superb (2015) Székesfehérvár 5 6,3 VW Passat (2015) Szekszárd 18 23,4 Skoda Superb (2015) Szolnok 14 11 VW Passat (2015)* Tatabánya 2 nincs adat nincs adat Veszprém 10 5 VW Passat (2015), Seat Alhambra (2015)* Zalaegerszeg 11 12 nincs adat FORRÁS: FACEBOOK LUXUS 12 millióért vet­ték a jól felsze­relt, bivalyerős Volvót Pécs fideszes veze­tőjének, Páva Zsoltnak, aki kék lámpával is „felturbóz­ta" szolgálati kocsiját 7,8 millió forinttól indul a listaára a Skoda Koding­­nak, amelyet Érd kormánypárti polgármestere használ • Sokat túlóráznak az EU jogászai Orbán miatt RÜSSZEL A szerződések őrének szerepével felruházott Európai Bi­zottság az elmúlt nyolc évben egy sor kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az EU jogállami normáinak megsértése miatt. Az ügyek egy része lezárult, miután a magyar hatóságok a bí­rált törvényeket és intézkedéseket összhangba hozták a közösségi jog­gal. Közéjük tartoztak a bírák korai nyugdíjazására vagy az adatvédelmi biztos idő előtti felmentésére vo­natkozó döntések. A­z uniós értékek sérelme miatt az utóbbi egy-két évben kezdemé­nyezett kötelezettségszegési eljá­rások közül négy már elérte az EU luxembourgi székhelyű bíróságát. A bíráknak kell eldönteniük, hogy a külföldről támogatott civil szerve­zetekről szóló törvény, a módosított felsőoktatási törvény (lex CEU), a menekültügyi és visszatérési jogsza­bályok megfelelnek-e a közösségi jognak. Ítéletre vár a menedékkérők áthelyezésével kapcsolatos jogi kö­telezettségek megszegése, az úgy­nevezett kvótahatározat miatt elin­dított eljárás is. Leghamarabb, talán négy-öt hónapon belül a lex CEU-ról várható döntés, mivel azt elsőbbségi ügyként kezelik Luxembourgban. M­ég nem tartanak bírósági sza­kaszban azok a kötelezettségszegési eljárások, amelyeket a Stop, Soros! néven emlegetett törvénycsomag, illetve a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt határozott el az Európai Bizottság. A menedékjog és a tartózkodási engedély iránti kérelmekhez nyúj­tott segítséget bűncselekménnyé nyilvánító Stop, Soros !-ról folynak az egyeztetések a felek között. Mi­után a magyar kormány jelezte, hogy nem kívánja módosítani a szabályozást, a brüsszeli testület hamarosan - talán már január köze­p­én - indoklással ellátott vélemény kiküldésével a második szakaszba léptetheti a szankciós folyamatot. A romák iskolai szegregációja miatt az Európai Bizottság 2016 májusában az eljárás első lépése­ként felszólító levelet küldött Ma­gyarországnak. Ebben felkérte, hogy szüntesse meg a roma gye­rekek megkülönböztetését az ok­tatásban, mert az ellentétben áll a faji egyenlőségről szóló irányelvvel. Az eljárás még mindig a kezdeti sza­kaszban van, mert a magyar döntés­hozók időközben olyan jogszabályi módosításokat fogadtak el és intéz­kedéseket hoztak, amelyek brüs­­­szeli megítélés szerint a szegregáció megelőzését szolgálják. Az Unió székhelyén jelenleg ellenőrzik ezek végrehajtását. A jogi lépésekkel párhuzamosan több intézkedést is vizsgál az Euró­pai Bizottság, amelyekkel szemben felmerülhet az EU-joggal való ös­­­szeférhetetlenség gyanúja. Ilyen a 25 százalékos bevándorlási külön­adó, amelyet a bevándorlást támo­gató tevékenység után kell fizetniük a nem kormányzati szervezeteknek. A Velencei Bizottság és az Euró­pai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szerint a szabályozást el kell törölni, mert sérti a vélemény­­nyilvánítás és az egyesülés szabad­ságát. Várható, hogy hamarosan az Európai Bizottság is véleményt nyilvánít. A brüsszeli testület emellett vizsgálja az igazságügyi reformot és az igazságszolgáltatás működé­sét is. Különös figyelemmel kíséri a bírák kinevezését és előmenetelét szabályozó rendszert és az ügyé­szi tevékenységet, amelyekről már megfogalmazott bírálatokat a 2018- as országjelentésben. Az Európai Bizottság a napokban bejelentette, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt is górcső alá veszi ab­ból a szempontból, hogy megfelel-e az EU-jognak és -normáknak. A rabszolgatörvényként elhí­­resült legfrissebb magyar munka­idő-szabályozás uniós jognak való megfelelése ugyancsak vita tárgya lehet, mint beszámoltunk róla, a jogszabályt már tanulmányozzák az EU-testület illetékes szolgálatai. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) FOTO: DPA/ WIKTOR DABKOWSKI NEM ÁLLTAK MEG A Stop, Soros! törvénycsomag ügyé­ben a brüsszeli testület talán már január közepén második szakaszba léptetheti a szankciós folyamatot

Next