Népszava, 2019. január (146. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-02 / 1. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2019. január 2., szerda3 Nagyra nőtt városházi flották VEZETŐK Több mint évi 155 millió forintért 207 kocsit üzemeltet a 23 megyei jogú város. A folyton adóssággal küzdő Pécs luxus Volvója ma is kilóg a sorból. VASANDRÁS ovember végén fordult lapunk közérdekű adatigényléssel a 23 megyei jogú város önkormányzatához, hogy megtudjuk, milyen és mekkora autóflottát tartanak fenn. Húsz település érdemben válaszolt, Sopron, Győr és Szombathely viszont közölte, nincs önkormányzati tulajdonú autójuk - arról pedig nem adtak tájékoztatást, hogy magának a polgármesteri hivatalnak, a városnak hány járműve van. A válaszokból kiderült, hogy a legtöbb önkormányzati autót Miskolc üzemelteti, a borsodi megyeszékhely saját flottája 25 tagú, a második legtöbb városi autó Szeged utcáin fut, míg a harmadik helyen Debrecen és Szekszárd osztozik 18-18 kocsival. A legszerényebb ebből a szempontból elvileg Kecskemét, ahol csak egy autó önkormányzati, gyanítható persze, hogy a többi a hivatal tulajdonában van. A legrégebbi autó miskolci, az 1997-es Opel Corsa már jó néhány hivatali dolgozót kiszolgált, hat megyei jogú város viszont az idén is vásárolt vagy lízingelt új kocsit. A legnépszerűbb márka a legnagyobb vidéki városokban a Volkswagen. Ebből 41, a második legnépszerűbb Skodából 30, Suzukiből 24 szolgál az érintett városokban. Hondából, Hyundaiból, Audiból, Volvóból és Mercedesből egy-egy akad az önkormányzati flottákban. A polgármesterek többsége is a VW-t és a Skodát preferálja, a városvezetők közül öten - Debrecenben, Dunaújvárosban, Székesfehérváron, Szolnokon és Veszprémben - a Passatot favorizálják, míg Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Nagykanizsán és Szekszárdon a Skoda Superbet kedvelik. Skoda Kodingot használ Érd első embere, az adóssággal állandóan harcoló Pécs fideszes vezetője, Páva Zsolt Volvo S80-asban utazhat három éve, sajtóhírek szerint, mintegy 12 millióért vették a luxusautót. Salgótarjánban egy Kia Niro, Nyíregyházán viszont Audi A6 a polgármester szolgálati autója. Kilenc település azt is közölte, milyen autót használnak az alpolgármesterek: VW Passat, Skoda Octavia, Ford Mondeo, Mazda 6, VW Jetta és Golf segíti a munkájukat. Az önkormányzati autók többségét persze a hivatali dolgozók használják, ezek jellemzően közép vagy alsó középkategóriás kocsik, legtöbbjük Opel Astra és Suzuki SX4, a közterület-felügyeletesek általában Daciával járnak. A megyei jogú városok autóinak körülbelül negyede valamilyen szállító jármű, nagyjából tizedüket pedig önkormányzati intézmények - egyebek mellett könyvtárak, múzeumok, orvosi ügyeletek - használják. A települések több mint 150 millió forintot költenek évente az adófizetők pénzéből az autóflották fenntartására, ami átlagosan 7,5 millió városonként. A legtöbbe elvileg Szekszárdon kerülnek a kocsik, igaz, a tolnai megyeszékhely nemcsak az autó adóját, biztosítási és javítási költségeit, útdíjait, de az éves üzemanyagdíjat is megadta, mások viszont utóbbit kihagyták, noha messze ez a legnagyobb költség a kocsikkal kapcsolatban. Az egy autóra jutó éves költségeknél így jelentős a különbség, hiszen míg Kecskeméten, Nagykanizsán, Salgótarjánban vagy Egerben ez csak 250-350 ezer fő. Az autóflották fenntartására városonként átlagosan 7,5 millió forintot költenek rint, addig azokban a városokban - Dunaújvárosban, Kaposváron, Nyíregyházán, Pécsen, Székesfehérváron, Szekszárdon, Zalaegerszegen -, ahol az üzemanyagköltség is szerepel a fenntartási összegben, ott ez a tétel az 1,1-2 millió forintot is eléri. *Nem adtak meg hivatalos polgármesteri autót, csak jelezték, választott tisztségviselő használja a kocsit, vagy sofőr is jár a járműhöz. A győri, soproni, szombathelyi városháza szerint az önkormányzat tulajdonában nincs autó, a hivatali autókról nem adtak tájékoztatást. 11 Település Autók Éves fenntartási Polgármester _____________száma (darab) költség (millió Ft)__________autója_____ Békéscsaba 5 nincs adat nincs adat Debrecen 18 8,6 VW Passat (2018)* Dunaújváros 6 9,4 VW Passat (2013) Eger 11 kb. 3,3 Ford Tourneo (2018) Érd 12 nincs adat Skoda Roding (2018)* Hódmezővásárhely 4 3,66 Skoda Superb (2015)* Kaposvár 5 5,7 Skoda Superb (2017) Kecskemét 1 0,25 nincs adat Miskolc 25 13 nincs adat Nagykanizsa 13 4 Skoda Superb (2016) Nyíregyháza 9 11,5 Audi A6 (2013) Pécs 10 20 Volvo S80 (2015) Salgótarján 9 2,8 Kia Niro (2018) Szeged 19 14 Skoda Superb (2015) Székesfehérvár 5 6,3 VW Passat (2015) Szekszárd 18 23,4 Skoda Superb (2015) Szolnok 14 11 VW Passat (2015)* Tatabánya 2 nincs adat nincs adat Veszprém 10 5 VW Passat (2015), Seat Alhambra (2015)* Zalaegerszeg 11 12 nincs adat FORRÁS: FACEBOOK LUXUS 12 millióért vették a jól felszerelt, bivalyerős Volvót Pécs fideszes vezetőjének, Páva Zsoltnak, aki kék lámpával is „felturbózta" szolgálati kocsiját 7,8 millió forinttól indul a listaára a Skoda Kodingnak, amelyet Érd kormánypárti polgármestere használ • Sokat túlóráznak az EU jogászai Orbán miatt RÜSSZEL A szerződések őrének szerepével felruházott Európai Bizottság az elmúlt nyolc évben egy sor kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az EU jogállami normáinak megsértése miatt. Az ügyek egy része lezárult, miután a magyar hatóságok a bírált törvényeket és intézkedéseket összhangba hozták a közösségi joggal. Közéjük tartoztak a bírák korai nyugdíjazására vagy az adatvédelmi biztos idő előtti felmentésére vonatkozó döntések. Az uniós értékek sérelme miatt az utóbbi egy-két évben kezdeményezett kötelezettségszegési eljárások közül négy már elérte az EU luxembourgi székhelyű bíróságát. A bíráknak kell eldönteniük, hogy a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény, a módosított felsőoktatási törvény (lex CEU), a menekültügyi és visszatérési jogszabályok megfelelnek-e a közösségi jognak. Ítéletre vár a menedékkérők áthelyezésével kapcsolatos jogi kötelezettségek megszegése, az úgynevezett kvótahatározat miatt elindított eljárás is. Leghamarabb, talán négy-öt hónapon belül a lex CEU-ról várható döntés, mivel azt elsőbbségi ügyként kezelik Luxembourgban. Még nem tartanak bírósági szakaszban azok a kötelezettségszegési eljárások, amelyeket a Stop, Soros! néven emlegetett törvénycsomag, illetve a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt határozott el az Európai Bizottság. A menedékjog és a tartózkodási engedély iránti kérelmekhez nyújtott segítséget bűncselekménnyé nyilvánító Stop, Soros !-ról folynak az egyeztetések a felek között. Miután a magyar kormány jelezte, hogy nem kívánja módosítani a szabályozást, a brüsszeli testület hamarosan - talán már január közepén - indoklással ellátott vélemény kiküldésével a második szakaszba léptetheti a szankciós folyamatot. A romák iskolai szegregációja miatt az Európai Bizottság 2016 májusában az eljárás első lépéseként felszólító levelet küldött Magyarországnak. Ebben felkérte, hogy szüntesse meg a roma gyerekek megkülönböztetését az oktatásban, mert az ellentétben áll a faji egyenlőségről szóló irányelvvel. Az eljárás még mindig a kezdeti szakaszban van, mert a magyar döntéshozók időközben olyan jogszabályi módosításokat fogadtak el és intézkedéseket hoztak, amelyek brüsszeli megítélés szerint a szegregáció megelőzését szolgálják. Az Unió székhelyén jelenleg ellenőrzik ezek végrehajtását. A jogi lépésekkel párhuzamosan több intézkedést is vizsgál az Európai Bizottság, amelyekkel szemben felmerülhet az EU-joggal való összeférhetetlenség gyanúja. Ilyen a 25 százalékos bevándorlási különadó, amelyet a bevándorlást támogató tevékenység után kell fizetniük a nem kormányzati szervezeteknek. A Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szerint a szabályozást el kell törölni, mert sérti a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát. Várható, hogy hamarosan az Európai Bizottság is véleményt nyilvánít. A brüsszeli testület emellett vizsgálja az igazságügyi reformot és az igazságszolgáltatás működését is. Különös figyelemmel kíséri a bírák kinevezését és előmenetelét szabályozó rendszert és az ügyészi tevékenységet, amelyekről már megfogalmazott bírálatokat a 2018- as országjelentésben. Az Európai Bizottság a napokban bejelentette, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt is górcső alá veszi abból a szempontból, hogy megfelel-e az EU-jognak és -normáknak. A rabszolgatörvényként elhíresült legfrissebb magyar munkaidő-szabályozás uniós jognak való megfelelése ugyancsak vita tárgya lehet, mint beszámoltunk róla, a jogszabályt már tanulmányozzák az EU-testület illetékes szolgálatai. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) FOTO: DPA/ WIKTOR DABKOWSKI NEM ÁLLTAK MEG A Stop, Soros! törvénycsomag ügyében a brüsszeli testület talán már január közepén második szakaszba léptetheti a szankciós folyamatot