Népszava, 2019. január (146. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-02 / 1. szám

KULTÚRA Itt van a Brexit krimije a Sherlock sztárjával Január 7-én a brit Channel 4 mutatja be először Toby Haynes Brexit című thrille­­rét. A főszereplőt, Dominic Cummings politikai tanácsadót Benedict Cumber­­batch alakítja. A magyar HBO először február 3-án vetíti a filmet. NÉPSZAVA Budapestre jön John Mayall A 85 éves John Mayall európai tur­nén mutatja be megjelenő albuma, a Nobody Told Me anyagát. A brit blues zene atyjaként emlegetett gi­táros márciusban ejti útba a fővárosi Akvárium Klubot. MTI NÉPSZAVA 2019. január 2., szerda 11 A német Viva is megszűnt Huszonöt év működés után a német Viva zenei televíziós csatorna - egykor az amerikai MTV versenytársa - beszün­tette az adását Szilveszter délutánján. A magyar változata 2017 októberében már megszűnt. NÉPSZAVA Szűkülő térben is jól teljesít BEST OF Melyek voltak a legfontosabb produkciók, mit néztünk, hallgattunk, olvastunk 2018-ban? Szakmai és személyes élmények az összegzésben. A mai művészeti ág az irodalom. CSEPREGI EVELYN Mi volt az év legfontosabb magyar és/ vagy külföldi irodalmi eseménye? Garaczi László író S­zámomra a Hazai Attila-díj át­adó ünnepsége volt a legfontosabb esemény a Nyitott Műhelyben, mi­vel az alapítvány elnökeként a kol­légáimmal együtt sokat dolgozunk azért, hogy a díj minden évben si­keres legyen. Ezúttal a díjat nagy örömünkre Orcsik Roland nyerte. Emellett több nagyszerű könyvheti rendezvényen is részt vettem, és a Margó Fesztivált is megemlíteném. Karafiáth Orsolya író, költő T­alán az, hogy nem osztották ki az idei irodalmi Nobelt? Ami nincs, az esemény? Kulcsár-Szabó Zoltán iroda­lomtörténész T­andori Dezső 80 éves lett. Bi­zonyos értelemben eseménytele­nül, de akár műfaji értelemben is rendkívül gazdagon tett tanúságot a magyar irodalom a Tandori-életmű iránti tartós lekötelezettségéről és ragaszkodásáról. Esemény, hogy le­zárult Márai naplóinak teljes kiadá­sa. Számomra eseményt jelentett Werner Hamacher irodalomtudós régóta várt Sprachgerechtigkeit című könyvének megjelenése is. Mécs Anna író S­ok könyvbemutató, beszélgetés, felolvasás, irodalmi főzés és évfor­duló összessége az, ami együtt va­lami nagyon fontosat adott nekem 2018-ban. Számomra az irodalmi közeg ilyen kis terekben él igazán. P. Szabó Dénes, a Népszava szerzője, prózaíró A két Margó Fesztivált emelném ki, melyek fontos erénye, hogy a nagy nevek mellett a fiatal írókat, költőket is megszólaltatják, miköz­ben izgalmas programokkal nép­szerűsítik az irodalmat. És még a hangulat is remek! Mi volt a legizgalmasabb magyar és/ vagy magyarul idén megjelent külföldi regény? Garaczi László B­artók Imre: Jerikó épül, David Foster Wallace: Végtelen tréfa, Karafiáth Orsolya N­agyon szerettem az Elena Fer­­rante nápolyi trilógiájának két meg­jelent aktuális folytatását és Roy Jacobsennek a Láthatatlanok című, International Man Booker-díj short list-es könyvét. Kulcsár-Szabó Zoltán F­eltűnő a regénysorozatok irán­ti, talán egyszerre alkotói és olvasói igény. Örömmel olvastam Garaczi László Hasítás című regényét és Oravecz Imre regénysorozatának, A rög gyermekei című sorozatának le­záró kötetét. A fogadtatása meggyő­zött arról, hogy Karl Öve Knausgard Harcom című hatkötetes regényso­rozata nem csak futó szenzációja a kortárs európai irodalomnak. Fel­tűnő volt a most harmincas éveiben járó nemzedék igénye valamiféle generációs tapasztalat elemzésére. Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem és Bartók Imre Jeri­kó épül című regénye keltette fel az érdeklődésemet. Mécs Anna 2018-at nálam Paul Auster 4 3 21 című regénye vitte. P. Szabó Dénes S­zámomra Szöllősi Mátyás ős­­szel megjelent Simon Péter című regénye. Mely 2018-ban megjelent magyar és/ vagy magyarul idén megjelent verses­kötetet emelné ki? Garaczi László T­akács Zsuzsa: A Vak Remény. Karafiáth Orsolya E­rdős Virág Ötven plusz című, saját fotóival illusztrált könyvét és Röhrig Géza Angyalvakond című kötetét emelném ki. Mindkét szer­ző kötete túlmutat a verseken, és túlmutat a szerzőkön is: erős pilla­natképek, vallomások és társadalmi látleletek egyaránt. Két bátor szer­ző, akik teljes arccal és lélekkel áll­nak a (kitűnő) versek mögött, akik nem félnek attól, hogy kiálljanak a számukra fontos ügyek mellé. Kulcsár-Szabó Zoltán A kortárs magyar líra hihetetle­nül gazdag. Ezt idén is tanúsította, nehezemre esik egy-egy alkotót kiemelni. Takács Zsuzsa összegyűj­tött verseinek kiadását (A Vak Re­mény) említeném elsőként. Em­lékezetes verseket olvastam idén pl. Tóth Kingától, Závada Pétertől, Orcsik Rolandtól - és persze még sokaktól. Mécs Anna N­ehéz helyzetben vagyok, mert az olvasmányaim túlnyomó többsé­ge próza. Persze azért van, hogy meg tudnak fogni, mint például Tóth Krisztina „Velünk mennek a vona­tok rossz irányba, / és ha fizetünk, szétgurul az apró.” sorai a Magas Labda oldalain. P. Szabó Dénes B­abiczky Tibor Félbehagyott költemények című kötete már az első versével megfogott, mígnem azon vettem észre magam, hogy már a kötet végénél járok. Sötét, nyomasztó hangulatú versek ezek, de egyben felszabadítóak is. Mi volt ön szerint az év „botránya" a hazai irodalmi életben? Garaczi László Inkább kínos ízléstelenségnek nevezném, hogy a kormánylapban hónapokon keresztül lejárató cik­kek és feketelisták jelentek meg kortárs művészekről, ha jól értem, azzal a céllal, hogy e művészeket és szerzőket kiszorítsák a kulturális életből. Nem teljesen világos szá­momra a cikkek indítéka, amelyeket ráadásul többnyire egy tájékozatlan és szerény képességekkel rendelke­ző kolléga követ el. Legutóbbi dol­gozatából egy részlet: „Természete­sen van egy rossz hírünk is: ezeknél sokkal rettenetesebb kataklizma kopogtat a határon, Nyugat-Euró­­pában már azt kóstolgatják nagy ka­nállal.” Igen, közben pedig Karinthy és Örkény sátáni kacaja zúg tájfun­ként a háttérben. Nem hiszem, hogy a konzervatív íróknak, az írószövet­ségnek vagy az MMA-nak szüksége van az ilyen segítségre céljai eléré­séhez. Azt viszont sajnálom, hogy a szolidaritásnak semmilyen jelét nem tapasztaltam részükről. Karafiáth Orsolya N­em tudok egy botrányról. Bot­rányok sorozatáról, hatalmi szóval irányított csendről igen. Sokat ír­tam minden aspektusáról a dolog­nak, és tessék, van bedarált támoga­tási rendszer, van tündöklő semmi. És van tehetetlenség és gyávaság. Szomorú lettem, begubódzó, vállalt kívülálló. Pontosítok: még csak bot­rányok sorozatáról sem beszélek. Lassú pusztulás ez. És már fel sem háborodik senki. A botrányhoz kell a megbotránkozás. Egy hallgató kö­zeg maximum morog és hümmög az orra alatt. Kulcsár-Szabó Zoltán N­emigen lehet más, mint a „kultúrharc” néven elhíresült­­ vita- vagy eseménysorozat? Nem tudom, hogyan lehetne pontosan megnevezni. Erről nyilván már mindent elmondtak, magam csak két észrevételt tennék hozzá. Egy­részt megdöbbentő volt olyan be­szédműveletekkel és szerepfelfo­gásokkal szembesülni, amelyekre elég régóta nem volt példa a kultu­rális újságírás területén. Másrészt: kár, hogy fontos és sokszor való­ban elsikkadó kérdéseket most ta­lán még nehezebb lesz értelmesen megbeszélni. Mécs Anna V­an miből válogatni: Prőhle Ger­gely menesztése a PIM éléről vagy a KMTG körüli ügyek, például a szak­mai szervezetek meghívása nélkül odaítélt díj vagy az állami pénzből rendezett regénypályázat átlátha­tatlansága. De a legnagyobb „bot­rány” a félelem, ami az ajtók alatt, a meg nem írt üzeneteken át beszi­várgott mindenhová. Nem merem meghívni, nem merem bemutatni, nem merem kiadni, nem merek fel­ szólalni ellene. Szűkül a tér. P. Szabó Dénes T­ovábbra sem kapnak kellő tá­mogatást a folyóiratok. Mi volt az év legnagyobb irodalmi meglepetése? Garaczi László H­ogy a rettenetes közhangulat és politikai acsarkodások ellenére úgy tűnik, az irodalom jól megvan, az írók és a kiadók dolgoznak, az olvasók olvasnak, fiatal tehetségek tűnnek fel, és bizonyos platformo­kon még értelmesen beszélgetni, vitatkozni is lehet a megjelenő mű­vekről. Karafiáth Orsolya S­emmin nem lepődtem meg. Kulcsár-Szabó Zoltán N­em igazán meglepetés, de - a működési körülményeit tekintve - mégis mindig meglepő a hazai fo­lyóirat-kultúra artikuláltsága, sok­oldalúsága, színvonala. Mécs Anna T­alán az oda nem ítélt Nobel-díj. Persze negatív értelemben, bár a történetnek van pozitív olvasata is. Az már valami, ha a szexuális vis­­­szaélés és a korrupció nem marad következmények nélkül, és sokan elhatárolódnak morálisan bukott emberektől. P. Szabó Dénes N­agy örömmel olvastam október végén a könyvfesztivál Facebook­­oldalán, hogy a 2019. évi díszvendég a Harcom-sorozat hírhedt írója, Karl Öve Knausgard lesz. Garaczi László ízléstelennek tartja a kormány­lap lejárató cikkeit ESEMÉNYEKBEN GAZDAG ÉV 1 P. SZABÓ DÉNES örült a 2019-es könyvfesztivál díszvendégének, Kari Öve Knausgardnak KARAFIÁTH ORSOLYA Az év irodal­mi eseménye szerinte a ki nem osztott Nobel-díj KIVÁLÓ KORTÁRSAK 1 KULCSÁR­SZABÓ ZOLTÁN kiemelendőnek tartja a hazai folyóirat-kultúra sokoldalúságát MÉCS ANNA Paul Auster regénye vitte nála a prímet A MUSTRA Minden évben mintegy hatvanezren látogatják a könyvfesztivált

Next