Népszava, 2019. március (146. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-06 / 55. szám
KULTÚRA Márainak válaszolhatnak Cseh Tamás mozija Válasz mindenkitől címmel hirdet pályázatot a Magyar Nemzeti Levéltár. A pályázóknak egy Márai Sándor által írt levélre kell válaszolniuk maximum 2000 karakterben március 17-ig a valaszmindenkitol@mnl. gov.hu email címen. LITERA.HU Cseh Tamáshoz hozzátartoztak a dalok mellett a filmek is. Az Uránia Nemzeti Filmszínház március 9-én a Cseh Tamás mozija című válogatással emlékezik, esten Tímár Péter és Bereményi Géza is vendég lesz. NÉPSZAVA Afrikai klíma Cristina de Middel és Bruno Morais: Excessocentis című tárlata nyílik április 11-én a Cervantes Intézetben. A Budapest Fotó Fesztivál kiállításán a környezettel és Afrikával kapcsolatos gondokra reflektálnak. Az Excessecenus 2016-ban elnyerte a Greenpeace Photo Award díjat. NÉPSZAVA Rónai Egon keresi az ország géniuszát TELEVÍZIÓ „Hamarosan az ország legokosabb emberei küzdenek meg egymással minden idők legnehezebb műveltségi vetélkedőjében.” Amikor Rónai Egon az idézett, csöppet sem szerény mondattal promotálta új műsorát az ATV-n, átfutott az agyamon, hogy talán visszatér a képernyőre Egri János az Elmebajnoksággal, és újra elhangzik a kérdés: ki repülte át először a La Manche csatornát csak napenergiával működtetett repülőgéppel? Az ATV műsorvezetője csatornájának új, nagyszabású vetélkedőjére gondolt, az 1980-as évek legendás műsora óta - amely egykor négymillió embert is képes volt leültetni a képernyők elé - pedig sok víz lefolyt a Dunán. A vetélkedők show- k lettek, közönséggel, látványossággal, pazar díszletekkel és pörgő kamerákkal, és olyan is akad, hogy nem a legokosabb, inkább a legostobább címéért küzdenek. Az 500 - Az ország géniusza egy amerikai licenc (500 Questions) alapján készült, a játék történetében sem ott, sem németországi, sem angliai változatában nem fordult még elő, hogy valaki végigmenjen mind az 500 kérdésen, ami a fejvadász cégek pszichológiai tesztjei között is a legkimerítőbbek közé tartozna. Ráadásul az ATV vetélkedőjében nem igaz, vagy hamis állítások között kell választani, hanem klasszikus műveltségi kérdésekre kell megadni - mindenféle segítség nélkül - a helyes választ öt másodpercen belül. A játékos hibázhat - egy következő jó válasszal javíthat is -, csak egymás után háromszor nem. Ez esetben kiesik, és játékostársa - egy kihívó - állhat a helyébe. A fiatal agykutató, Balázs vágott neki a magyar műsor történetében először az 500 kérdésnek abban a reményben, hogy végül eljut az 50 millió forintos fődíjig. Ám kihívója, András, a matematika-fizika szakos tanár -az indián nyelvek szerelmese - végül felülkerekedett egy párbaj során, és végigment az első forduló 30 kérdésén. Tíz villámkérdés előtt maradt abba az adás - hogy a további játékszabályokat megismerjük. A játékosok kötetlen beszélgetéssel való bemutatása - ami az ilyen műsorok egyik legérdekesebb része - ezúttal sem maradt el. Rónai Egon megállja a helyét, csak néha tűnt erőltetettnek a játékosok sokoldalúságának a méltatása. Látja azt a néző is magától: itt tényleg többet kell tudni egy ötödikesnél. T. G. 500 - Az ország géniusza ATV, minden hétköznap 19 órától ZSENI VAGY „CSAK" SOKOLDALÚ? Rónai Egon győztesre vár INFÓ 1 NÉPSZAVA 2019. március 6., szerda 11 Vészterhes, billegő viszonyok ELMÚLÁS A Meggyeskert elsősorban az előadás sajátos atmoszférájával és látványvilágával hódít. Megfelel Csehovnak, akit időtlenné tesz. BALOGH GYULA A világon a legjegyzettebb rendezők közé sorolt Silviu Purcarete dolgozott már a Nemzeti Színházban, régebben a Katona József Színházban, az Operaházban, vagy Debrecenben is. Most a Nemzetiben Csehov Cseresznyéskertjét vitte színre, az előadást Meggyeskert címen játsszák. A rendező, mint azt tette eddig is, hozta saját tervezői stábját. A színészeket pedig kapta, de többjüket ismerte már előző munkákból. Érdemes a világítással kezdeni. (Fénytervező: Helmut Stürmer.) Feltűnő, hogy az alkotók alapvetően sötétben tartják a színészek arcát. Ez engem egy ideig zavart is, aztán rájöttem, hogy tudatos koncepció. És elkezdtem figyelni arra, hogy miként világítják meg a teret. Egészen elképesztő módon teszik. A fényváltásokkal hangulatokat jeleznek, ez még önmagában nem nagy felfedezés, de az már inkább, hogy a fények mögött mindig ott van a filozófia, az eszmei mögöttes. Ahogy a kezdeti világos színek fokozatosan átváltanak sötétebbé, és mindez egyre inkább elmosódottá és látomásosabbá válik, az tényleg igazi mestermunka. Sokszor nem is látjuk, hanem érezzük a fényt. Ez igaz egyébként az egész előadásra, a kezdeti külsődleges eszközöktől fokozatosan jutunk el egyre mélyebbre. A kellékhasználat is egyedi. Víz helyett selymes szalmában fürdenek a szereplők, amely egyszerre szerethető és kelt szolid erotikát. A nevelőnőt alakító Szűcs Nelli csattanó ostorral teljesülő bűvészmutatványokkal szórakoztatja a meggyeskert lakóit. Jelenléte elegánsan kissé elemeli a valóságtól a történéseket. Az emberi viszonyok is mintha folyamatosan mozgásban lennének, billegnek, lebegnek, megállapodásra nincs semmi esély. A figurák is elmosódottak, mintha önmaguk karikatúrái lennének, ez főként igaz a túlsúlyos földbirtokost játszó Szarvas Józsefre, ő sok mindenen kívül van, miközben mindent lát. A diákot alakító Bordás Roland túl naiv ehhez az egészhez, ami itt zajlik. És ez jellemző majdnem mindenkire. Mindannyian eszközzé válnak, kívül maradnak. Az árverésen nyertes Lopahin, a kereskedő (Kristán Attila) a nyertes, miközben a boldogságot ő sem tudja megvásárolni. Mindenki szánni való, nincs különbség. A főszerepet, a földbirtokosnőt A kezdeti külsődleges eszközöktől fokozatosan jutunk el egyre mélyebbre. megszemélyesítő Udvaros Dorottya élni akar, akár elveszik a meggyeskertet, akár nem. Táncoló bakfisként repül vissza a múltba, miközben szembesül a személyes tragédiáival, a fia elvesztésével. De a traumáit felülírja az életben maradás nyers és szenvedélyes ösztöne. Csak az számít. Tudja ő, hogy a meggyeskerttel együtt valaminek vége van, de nem vesz róla tudomást. Lopahin a végén egy nagy csörgőórát állít a színpad közepére, ez jelzi, hogy a távozóknak fogy az idejük. Ők sem hiszik el, hogy menekültté válnak. Aztán letelik az idő, mindenki egyenként besétál az ajtón, a színpad falára pedig rávetítik a tüzet, elég a birtok a meggyeskerttel együtt. Egyedül az ottfelejtett inas, a „87 éves öregember” marad. Ő már nem megy sehova. Trill Zsolt fehér maszkban egyfajta szellemmanóként rendkívül lassan jár, mindenhol ott van, nem lehet őt megkerülni. Az időtlenséget jelzi, neki nem számít az óra. Ő már túl van mindenen. Nem akar újrakezdeni, komótosan belesimul az elmúlásba. Elfogadja a természet parancsát, és összeköti az álmokat a realitással. A többiek pedig, ha akarjuk, a halálba, vagy pedig egy új életbe menekülnek. Kérdés persze, hogy mi is van a meggyeskerten túl. 1 Csehov: Meggyeskert Nemzeti Színház Rendező: Silviu Purcarete TRAUMÁKKAL SZEMBESÜLVE Udvaros Dorottya és Blaskó Péter FOTÓK: SZALMÁS PÉTER ÁLOM ÉS VALÓSÁG Csehov-blokk a MITEM-en Ikonikus cirkuszszínházi produkcióval, Szlava Polutyin előadásával nyílik az idei Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) a Fővárosi Nagycirkuszban április 11-én. Csehov a MITEM-en is főszereplő lesz, hiszen a Meggyeskert mellett érkezik a Ványa bácsi Moszkvából Rimas Tuminas rendezésében, illetve az Ivanova Szerb Nemzeti Színház adaptációjában. Szerepel a programban Eugenio Barba trilógiája, Kijevből két előadás is Budapestre utazik. A tavaly elhunyt neves litván rendező, Nekrosius utolsó, testamentumnak tekinthető előadása, a Kurafiak is látható lesz a fesztiválon. Berlinből A vágy villamosát válogatták be a sorozatra a markáns hangvételéről elhíresült Michael Thalheimer rendezésében. Franciaországból a Saigon, Stockholmból az Egy nyári éj Svédországban, Komáromból A félkegyelmű vendégeskedik a MITEM-en. Prágából a Hamletek kapott meghívást, de a május 5-ig tartó fesztiválon lesz kazah és tatár előadás is.