Népszava, 2019. március (146. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-06 / 55. szám

KULTÚRA Márainak válaszolhatnak Cseh Tamás mozija Válasz mindenkitől címmel hirdet pályázatot a Magyar Nemzeti Levél­tár. A pályázóknak egy Márai Sán­dor által írt levélre kell válaszolniuk maximum 2000 karakterben márci­us 17-ig a valaszmindenkitol@mnl. gov.hu email címen. LITERA.HU Cseh Tamáshoz hozzátartoztak a dalok mellett a filmek is. Az Urá­nia Nemzeti Filmszínház már­cius 9-én a Cseh Tamás mozija című válogatással emlékezik, esten Tímár Péter és Beremé­­nyi Géza is vendég lesz. NÉPSZAVA Afrikai klíma Cristina de Middel és Bruno Morais: Ex­­cessocentis című tárlata nyílik április 11-én a Cervantes Intézetben. A Budapest Fotó­ Fesztivál kiállításán a környezettel és Af­rikával kapcsolatos gondokra reflektál­nak. Az Excessecenus 2016-ban elnyerte a Greenpeace Photo Award díjat. NÉPSZAVA Rónai Egon keresi az ország géniuszát TELEVÍZIÓ „Hamarosan az or­szág legokosabb emberei küzdenek meg egymással minden idők legne­hezebb műveltségi vetélkedőj­ében.” Amikor Rónai Egon az idézett, csöp­pet sem szerény mondattal promo­­tálta új műsorát az ATV-n, átfutott az agyamon, hogy talán visszatér a képernyőre Egri János az Elme­bajnoksággal, és újra elhangzik a kérdés: ki repülte át először a La Manche csatornát csak napenergiá­val működtetett repülőgéppel? Az ATV műsorvezetője csatornájának új, nagyszabású vetélkedőjére gon­dolt, az 1980-as évek legendás mű­sora óta - amely egykor négymillió embert is képes volt leültetni a kép­ernyők elé - pedig sok víz lefolyt a Dunán. A vetélkedők show- k lettek, közönséggel, látványossággal, pazar díszletekkel és pörgő kamerákkal, és olyan is akad, hogy nem a legoko­sabb, inkább a legostobább címéért küzdenek. Az 500 - Az ország géniusza egy amerikai licenc (500 Questions) alapján készült, a játék történeté­ben sem ott, sem németországi, sem angliai változatában nem fordult még elő, hogy valaki végigmenjen mind az 500 kérdésen, ami a fej­vadász cégek pszichológiai tesztjei között is a legkimerítőbbek közé tartozna. Ráadásul az ATV vetélke­dőjében nem igaz, vagy hamis állí­tások között kell választani, hanem klasszikus műveltségi kérdésekre kell megadni - mindenféle segítség nélkül - a helyes választ öt másod­percen belül. A játékos hibázhat - egy következő jó válasszal javíthat is -, csak egymás után háromszor nem. Ez esetben kiesik, és játékos­társa - egy kihívó - állhat a helyébe. A fiatal agykutató, Balázs vágott neki a magyar műsor történetében először az 500 kérdésnek abban a reményben, hogy végül eljut az 50 millió forintos fődíjig. Ám kihívója, András, a matematika-fizika szakos tanár -az indián nyelvek szerelme­se - végül felülkerekedett egy párbaj során, és végigment az első forduló 30 kérdésén. Tíz villámkérdés előtt maradt abba az adás - hogy a továb­bi játékszabályokat megismerjük. A játékosok kötetlen beszélge­téssel való bemutatása - ami az ilyen műsorok egyik legérdekesebb része - ezúttal sem maradt el. Rónai Egon megállja a helyét, csak néha tűnt erőltetettnek a játékosok sok­oldalúságának a méltatása. Látja azt a néző is magától: itt tényleg többet kell tudni egy ötödikesnél. T. G. 500 - Az ország géniusza ATV, minden hétköznap 19 órától ZSENI VAGY „CSAK" SOKOLDALÚ? Rónai Egon győztesre vár INFÓ 1 NÉPSZAVA 2019. március 6., szerda 11 Vészterhes, billegő viszonyok ELMÚLÁS A Meggyeskert elsősorban az előadás sajátos atmoszférájával és látványvilágával hódít. Megfelel Csehovnak, akit időtlenné tesz. BALOGH GYULA A világon a legjegyzettebb rende­zők közé sorolt Silviu Purcarete dolgozott már a Nemzeti Szín­házban, régebben a Katona József Színházban, az Operaházban, vagy Debrecenben is. Most a Nemzeti­ben Csehov Cseresznyéskertjét vit­te színre, az előadást Meggyeskert címen j­átsszák. A rendező, mint azt tette eddig is, hozta saját tervezői stábját. A színészeket pedig kap­ta, de többjüket ismerte már előző munkákból. Érdemes a világítás­sal kezdeni. (Fénytervező: Helmut Stürmer.) Feltűnő, hogy az alkotók alapvetően sötétben tartják a szí­nészek arcát. Ez engem egy ideig zavart is, aztán rájöttem, hogy tuda­tos koncepció. És elkezdtem figyel­ni arra, hogy miként világítják meg a teret. Egészen elképesztő módon teszik. A fényváltásokkal hangula­tokat jeleznek, ez még önmagában nem nagy felfedezés, de az már in­kább, hogy a fények mögött mindig ott van a filozófia, az eszmei mögöt­tes. Ahogy a kezdeti világos színek fokozatosan átváltanak sötétebbé, és mindez egyre inkább elmosó­­dottá és látomásosabbá válik, az tényleg igazi mestermunka. Sok­szor nem is látjuk, hanem érezzük a fényt. Ez igaz egyébként az egész előadásra, a kezdeti külsődleges eszközöktől fokozatosan jutunk el egyre mélyebbre. A kellékhaszná­lat is egyedi. Víz helyett selymes szalmában fürdenek a szereplők, amely egyszerre szerethető és kelt szolid erotikát. A nevelőnőt ala­­kító Szűcs Nelli csattanó ostorral teljesülő bűvészmutatványokkal szórakoztatja a meggyeskert lakóit. Jelenléte elegánsan kissé eleme­li a valóságtól a történéseket. Az emberi viszonyok is mintha folya­matosan mozgásban lennének, bil­legnek, lebegnek, megállapodásra nincs semmi esély. A figurák is el­­mosódottak, mintha önmaguk ka­rikatúrái lennének, ez főként igaz a túlsúlyos földbirtokost játszó Szar­vas Józsefre, ő sok mindenen kívül van, miközben mindent lát. A diá­kot alakító Bordás Roland túl naiv ehhez az egészhez, ami itt zajlik. És ez jellemző majdnem mindenkire. Mindannyian eszközzé válnak, kí­vül maradnak. Az árverésen nyer­tes Lopahin, a kereskedő (Kristán Attila) a nyertes, miközben a bol­dogságot ő sem tudja megvásárol­ni. Mindenki szánni való, nincs különbség. A főszerepet, a földbirtokosnőt A kezdeti külsődle­ges eszkö­zöktől fo­kozatosan jutunk el egyre mé­lyebbre. megszemélyesítő Udvaros Do­rottya élni akar, akár elveszik a meggyeskertet, akár nem. Táncoló bakfisként repül vissza a múltba, miközben szembesül a személyes tragédiáival, a fia elvesztésével. De a traumáit felülírja az életben ma­radás nyers és szenvedélyes ösztö­ne. Csak az számít. Tudja ő, hogy a meggyeskerttel együtt valaminek vége van, de nem vesz róla tudo­mást. Lopahin a végén egy nagy csörgőórát állít a színpad közepé­re, ez jelzi, hogy a távozóknak fogy az idejük. Ők sem hiszik el, hogy menekültté válnak. Aztán letelik az idő, mindenki egyenként besé­tál az ajtón, a színpad falára pedig rávetítik a tüzet, elég a birtok a meggyeskerttel együtt. Egyedül az ottfelejtett inas, a „87 éves öreg­ember” marad. Ő már nem megy sehova. Trill Zsolt fehér maszkban egyfajta szellemmanóként rendkí­vül lassan jár, mindenhol ott van, nem lehet őt megkerülni. Az időt­lenséget jelzi, neki nem számít az óra. Ő már túl van mindenen. Nem akar újrakezdeni, komótosan be­lesimul az elmúlásba. Elfogadja a természet parancsát, és összeköti az álmokat a realitással. A többiek pedig, ha akarjuk, a halálba, vagy pedig egy új életbe menekülnek. Kérdés persze, hogy mi is van a meggyeskerten túl. 1 Csehov: Meggyeskert Nemzeti Színház Rendező: Silviu Purcarete TRAUMÁKKAL SZEMBESÜLVE Udvaros Dorottya és Blaskó Péter FOTÓK: SZALMÁS PÉTER ÁLOM ÉS VALÓSÁG Csehov-blokk a MITEM-en Ikonikus cirkuszszínházi pro­dukcióval, Szlava Polutyin elő­adásával nyílik az idei Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) a Fővárosi Nagycir­kuszban április 11-én. Csehov a MITEM-en is főszereplő lesz, hiszen a Meggyeskert mellett érkezik a Ványa bácsi Moszk­vából Rimas Tuminas rendezé­sében, illetve az Ivanov­a Szerb Nemzeti Színház adaptáció­jában. Szerepel a programban Eugenio Barba trilógiája, Kijev­­ből két előadás is Budapestre utazik. A tavaly elhunyt neves litván rendező, Nekrosius utol­só, testamentumnak tekinthető előadása, a Kurafiak is látható lesz a fesztiválon. Berlinből A vágy villamosát válogatták be a sorozatra a markáns hangvéte­léről elhíresült Michael Thalhe­­imer rendezésében. Franciaor­szágból a Saigon, Stockholmból az Egy nyári éj Svédországban, Komáromból A félkegyelmű vendégeskedik a MITEM-en. Prágából a Hamletek kapott meghívást, de a május 5-ig tar­tó fesztiválon lesz kazah és ta­tár előadás is.

Next