Népszava, 2019. április (146. évfolyam, 76-99. szám)
2019-04-16 / 89. szám
8 NÉPSZAVA 2019. április 16., kedd LAPSZÉL Ecuador elnöke az Assange-ügyről Lenin Moreno ecuadori elnök megvédte azon döntését, mely szerint megvonta a menedékjogot a WikiLeaks alapítójától, Julian Assange-tól, aki hét évig bujkált a dél-amerikai állam ecuadori nagykövetségén. Az államfő azt állította, hogy Assange kémközponttá akarta átalakítani a külképviseletet, s „más országok folyamataiba” kívánt beavatkozni. Hozzátette, oda nem illő módon viselkedett a külképviselet munkatársaival. NÉPSZAVA Konzultációk az izraeli kormányról Megkezdte a tárgyalásokat az izraeli kormányalakításról Reuven Rivlin államfő. Először a Likud elnökével, a választás győztesével, Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseket. Ezután az ellenzéki centrista szövetség, a Kék-fehér vezetőjével, Beni Ganzcal cserélt eszmét. A megbeszéléseket első ízben közvetítette élőben a televízió. NÉPSZAVA Szerbiába látogatott Orbán Viktor Az európai integráció területén nyújtott támogatásért, a Koszovó helyzetével kapcsolatos kiegyensúlyozott hozzáállásért, a gazdasági együttműködésért, valamint a magyarországi szerb kisebbség támogatásáért mondott köszönetet Ana Brnabic szerb miniszterelnök Szabadkán Orbán Viktor miniszterelnöknek és a magyar kormánynak a két kormány ötödik együttes ülését követően. Brnabic kiemelte: tizenegy megállapodás született hétfőn, amelyek a politika, a gazdaság és a társadalom minden szegmensét érintik. Ez is bizonyítja: ezeket a közös kormányüléseket nem azért szervezik, hogy a közvélemény azt lássa, jó az együttműködés, hanem azért, hogy kézzelfogható eredmények szülessenek. MTI FOTÓ: AFP/BERTRAND GUAY VILÁG Nehéz kormányalakítás várható Finnországban VOKSOLÁS A Centrumpárt további magatartásától függhet, hogy a szociáldemokrata Antti Rinne lesz-e az északi állam miniszterelnöke. RÓNAY TAMÁS Bár a finn szociáldemokraták húsz év után megnyerték a parlamenti választást, így 16 évet követően ismét a baloldali párt alakíthat kormányt az északi uniós tagállamban, sima győzelemről nem lehet beszélni. A választás az országban sosem tapasztalt izgalmakat hozott. A szavazóurnák lezárását követően hozták nyilvánosságra annak a 36,5 százaléknyi választónak az eredményét, aki a voksolás előtt szavazott. Bár az SDP elmaradt a közvélemény-kutatók által jósolt 19-20 százaléktól, így is biztosan vezetett. A szavazócédulák feldolgozása során azonban egyre jobban jött fel a populista Finn Párt, ám az SDP szavazati aránya fokozatosan csökkent. Míg 19 órakor még majdnem négy százalék választotta el a két pártot, 71 százalékos feldolgozottságnál már csak egy százalék volt a különbség, 81 százaléknál pedig ez mindössze 0,5 százalékra apadt. Egyre valószínűbbnek látszott az előzőleg elképzelhetetlennek látszó horrorforgatókönyv, a populisták győzelme. Végül az SDP 0,2 százalékkal, egymandátumos előnnyel előzte meg a populistákat, de a konzervatív Nemzeti Koalíció Pártja is csak két mandátummal maradt el a szociáldemokratáktól. Antti Rinne, az SDP elnöke el is ismerte, ennél azért jobb eredményre számított, 20 százalék fölötti szavazati arányt remélt. Pedig a baloldal összességében nem panaszkodhat, hiszen az SDP, a Helsinkiben a legtöbb voksot bezsebelő zöldek, valamint a Baloldali Szövetség összesen 15 mandátummal szerzett többet, mint 2015-ben, ami egyértelműen azt jelzi, hogy a finneknek elegük van a megszorításokból, s vissza akarnak térni a szociális államhoz. A voksolás sajátossága az is, hogy egyetlen politikai erő, az eddigi koalícióhoz tartozó Centrumpárt mandátumainak száma csökkent jelentősen, 18- cal, rajta kívül az összes többi párt vagy javított, vagy maradt a négy évvel korábbi szinten. A jobboldali radikális Finn Párt egy képviselővel küldhet többet a parlamentbe, mint négy évvel korábban, szintén egyet javított a Finnországi Svéd Néppárt. A voksolás sajátossága, hogy csak a Centrumpárt mandátumainak száma csökkent valamint - története során először - egy képviselővel képviseltetheti magát a Kalózpárt. A vártnál sokkal szorosabb eredmény miatt a kormányalakítás is nehéznek ígérkezik, s azért azt sem szabad elfelejteni, hogy hiába jutott 6-tal több mandátumhoz az SDP, mint négy éve, így is történetének második leggyengébb eredményét érte el. Antti Rinne a baloldali pártokkal együtt csak 76 mandátumhoz jutott, miközben az abszolút többséghez 101 képviselőre lenne szükség a 200 tagú parlamentben. A Nemzeti Koalíció Pártjának részvétele a kabinetben azért nem valószínű, mert a konzervatív tömörülés aligha fogadná el, hogy a rivális szociáldemokraták határozzák meg az irányvonalat. Biztosra vehető, hogy az SDP a liberális Centrumpárttal kíván egyezkedni, kérdés azonban, mennyire népszerű a kormányzati szerepvállalás gondolata abban a pártban, amelyik a voksolás legnagyobb vesztesének mondhatja magát, illetve az is talány, hogy a még hivatalban lévő miniszterelnök, Juha Sipilä által irányított politikai erő milyen utat választ a kudarc után. A szociáldemokrata Rinne miniszterelnöki tisztsége alighanem a Centrumpárt további magatartásától függ. Európai trendnek nevezhető a zöldek megerősödése a tradicionális baloldali párt kárára. A Zöld Ligánál júniusban tartanak tisztújítást, de Pekka Haavisto pártelnök posztja nincs veszélyben a kiváló eredmény után, melynek során a környezetvédők öttel növelték mandátumaik számát. A párt megerősödése abból is fakad, hogy a választási kampányban igen sok szó esett a környezetvédelemről és arról, hogy a klímaváltozás nagy vesztese Finnország lehet. Előzőleg Timo Soini volt a finn populisták vezéralakja, mostantól azonban Jussi Halla-aho lett a szélsőséges bevándorlásellenesek csillaga. A párt váratlanul jó eredményét a jó kampányának köszönhette, az utolsó napokban egyre több bizonytalan szavazó döntött úgy, hogy a Finn Párt mellé teszi az ikszet. Borítékolható, hogy a párt ellenzékben folytatja, senki sem szívesen közösködik vele. Annyi biztos, hogy a tömörülés továbbra is a bevándorlás kérdését kívánja napirenden tartani. FOTÓ: AFP/ANTTIAIMO-KOIVIST0 KESERÉDES GYŐZELEM Jobb eredményt remélt Antti Rinne szociáldemokrata vezető A SZÉLSŐJOBB VEZÉRE JUSSI HALLA-AHO A Finn Párt alig maradt le a szociáldemokraták mögött 72 százalék Ekkora volt a részvételi arány HIRDETÉS KÖZLEMÉNY Helyesbítés A UPC Magyarország Kft. ezúton értesíti Tisztelt Előfizetőit, hogy a 2019. április 15-én a Népszava 146. évfolyam 88. számában és a Magyar Hírlap 52. évfolyam 88. számában megjelent közleményében szereplő 2019. május 15. napjától hatályossá váló Helyhez kötött telefon és Mobil rádiótelefon szolgáltatás ÁSZF-et érintő módosítás helyesbítésre kerül. Kiegészítésre kerül azzal, hogy a nyilvános állomásokat érintően a nemzetközi díjzónákra vonatkozó impulzus hossza 17 másodpercre változik az ÁSZF 3/c és az ÁSZF 3/e mellékletét érintően is: nemzetközi 1 vezetékes zónában 8 másodpercről, nemzetközi 1 mobil zónában, 5 másodpercről. A fenti módosítást jogszabályváltozás indokolja. Szíves elnézésüket kérjük. Amennyiben a módosítás az Előfizető számára bármilyen hátrányos rendelkezést tartalmaz, az Előfizető az értesítéstől számított 45 (negyvenöt) napon belül, azonnali hatállyal, további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a határozott idejű Előfizetői Szerződést. Az Előfizető a határozatlan idejű Előfizetői Szerződést azonnali hatállyal bármikor jogosult további jogkövetkezmények nélkül felmondani. A UPC Magyarország Kft. szolgáltatásai iránt érdeklődő új ügyfelek a jelen közlemény közzétételétől számított 14 (tizennégy) napon belül minden hátrányos jogkövetkezmény nélkül jogosultak elállni az Előfizetői Szerződés megkötésétől. A hatálybalépés napjáig Tisztelt Előfizetőink részletes tájékoztatására - annak terjedelme miatt - az új, egységes szerkezetű Általános Szerződési Feltételek teljes szövegét ügyfélszolgálati irodáinkban, valamint a www.upc.hu és a www.upc.hu/business honlapon közzétettük. UPC Magyarország Kft. Rossz hír Salvini mozgalmának BREXIT Az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini bevándorlásellenes szövetsége járna a legrosszabbul azzal, ha a britek október végéig az Európai Unióban maradnának, amint erről az Európai Tanács legutóbbi, múlt szerdai rendkívüli Brexit-csúcsán döntés született. Ha május 22. előtt a brit parlament nem fogadja el a kilépés feltételeiről szóló előterjesztést, akkor a briteknek is részt kellene venniük az EP-választáson, ami azt jelentené, hogy Salvininek aligha sikerül egy zászló alá terelnie a pártjához, a Ligához hasonló ideológiát valló konzervatív politikai erőket. A briteknek a választáson való részvétele egyúttal azt is jelentené, a brit konzervatív párt miatt megmaradna az EP-ben a toryk által fémjelzett Európai Konzervatívok és Reformisták (EKR) frakció. Márpedig Salvini terve az volt, hogy ezt beolvasztja mozgalmába. A toryk jelenléte miatt borítékolható, hogy a szintén az EKB frakciójához csatlakozó lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) sem csatlakozik Salviniékhoz. Bár a Liga elnöke néhány hónapja arról győzködte Jaroslaw Kaczynski pártelnököt, a bevándorlásellenes mozgalomban a helye, a PiS múlt héten deklarálta, nem kíván Salviniékhoz csatlakozni. Kaczynski pártjának nem tetszik, hogy az alakuló jobboldali frakcióban több nyíltan orosz- és Putyin-barát párt foglal helyet. A PiS azonban Marine Le Pen Nemzeti Gyűlésével (RN) és az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) sem szívesen kerülne egy platformra. Teljesen valószínűtlen forgatókönyv az is, hogy a brit toryk közösködni akarnának azzal az FPÖ-vel amely barátsági szerződést kötött Putyin pártjával, az Egységes Oroszországgal. Bár a toryk később távoznak az EP-ből, legalábbis akkor, ha a brit parlament elfogadja a kilépés feltételeit, az új EP tisztségviselőit még minden bizonnyal akkor fogadják el, amikor a toryk képviselői is helyet foglalnak az EP-ben. Távozásuk után aligha változtatnak a tisztségeken. R. T. Matteo Salvini Az olasz belügyminiszter a legnagyobb frakciót hozná létre az EP-ben