Népszava, 2019. április (146. évfolyam, 76-99. szám)

2019-04-16 / 89. szám

8 NÉPSZAVA 2019. április 16., kedd LAPSZÉL Ecuador elnöke az Assange-ü­gyről Lenin Moreno ecuadori elnök megvédte azon döntését, mely szerint megvonta a menedék­jogot a WikiLeaks alapítójá­tól, Julian Assange-tól, aki hét évig bujkált a dél-amerikai ál­lam ecuadori nagykövetségén. Az államfő azt állította, hogy Assange kémközponttá akarta átalakítani a külképviseletet, s „más országok folyamataiba” kívánt beavatkozni. Hozzátette, oda nem illő módon viselkedett a külképviselet munkatársai­val. NÉPSZAVA Konzultációk az izraeli kormányról Megkezdte a tárgyalásokat az iz­raeli kormányalakításról Reuven Rivlin államfő. Először a Likud elnökével, a választás győztesé­vel, Benjamin Netanjahu minisz­terelnökkel folytatott megbe­széléseket. Ezután az ellenzéki centrista szövetség, a Kék-fehér vezetőjével, Beni Ganzcal cserélt eszmét. A megbeszéléseket első ízben közvetítette élőben a tele­vízió. NÉPSZAVA Szerbiába látogatott Orbán Viktor Az európai integráció területén nyújtott támogatásért, a Ko­szovó helyzetével kapcsolatos kiegyensúlyozott hozzáállásért, a gazdasági együttműködésért, valamint a magyarországi szerb kisebbség támogatásáért mon­dott köszönetet Ana Brnabic szerb miniszterelnök Szabadkán Orbán Viktor miniszterelnök­nek és a magyar kormánynak a két kormány ötödik együttes ülését követően. Brnabic ki­emelte: tizenegy megállapodás született hétfőn, amelyek a poli­tika, a gazdaság és a társadalom minden szegmensét érintik. Ez is bizonyítja: ezeket a közös kor­mányüléseket nem azért szerve­zik, hogy a közvélemény azt lás­sa, jó az együttműködés, hanem azért, hogy kézzelfogható ered­mények szülessenek. MTI FOTÓ: AFP/BERTRAND GUAY VILÁG Nehéz kormányalakítás várható F­innországban VOKSOLÁS A Centrumpárt további magatartásától függhet, hogy a szociáldemokrata Antti Rinne lesz-e az északi állam miniszterelnöke. RÓNAY TAMÁS Bár a finn szociáldemokraták húsz év után megnyerték a parlamenti választást, így 16 évet követően is­mét a baloldali párt alakíthat kor­mányt az északi uniós tagállam­ban, sima győzelemről nem lehet beszélni. A választás az országban sosem tapasztalt izgalmakat hozott. A szavazóurnák lezárását követően hozták nyilvánosságra annak a 36,5 százaléknyi választónak az ered­ményét, aki a voksolás előtt szava­zott. Bár az SDP elmaradt a közvé­lemény-kutatók által jósolt 19-20 százaléktól, így is biztosan vezetett. A szavazócédulák feldolgozása so­rán azonban egyre jobban jött fel a populista Finn Párt, ám az SDP szavazati aránya fokozatosan csök­kent. Míg 19 órakor még majdnem négy százalék választotta el a két pártot, 71 százalékos feldolgozott­ságnál már csak egy százalék volt a különbség, 81 százaléknál pedig ez mindössze 0,5 százalékra apadt. Egyre valószínűbbnek látszott az előzőleg elképzelhetetlennek látszó horrorforgatókönyv, a populisták győzelme. Végül az SDP 0,2 száza­lékkal, egymandátumos előnnyel előzte meg a populistákat, de a kon­zervatív Nemzeti Koalíció Pártja is csak két mandátummal maradt el a szociáldemokratáktól. Antti Rinne, az SDP elnöke el is ismerte, ennél azért jobb eredményre számított, 20 százalék fölötti szavazati arányt remélt. Pedig a baloldal összessé­gében nem panaszkodhat, hiszen az SDP, a Helsinkiben a legtöbb voksot bezsebelő zöldek, valamint a Bal­oldali Szövetség összesen 15 man­dátummal szerzett többet, mint 2015-ben, ami egyértelműen azt jelzi, hogy a finneknek elegük van a megszorításokból, s vissza akarnak térni a szociális államhoz. A vokso­lás sajátossága az is, hogy egyetlen politikai erő, az eddigi koalícióhoz tartozó Centrumpárt mandátumai­nak száma csökkent jelentősen, 18- cal, rajta kívül az összes többi párt vagy javított, vagy maradt a négy évvel korábbi szinten. A jobboldali radikális Finn Párt egy képviselővel küldhet többet a parlamentbe, mint négy évvel korábban, szintén egyet javított a Finnországi Svéd Néppárt. A vokso­lás sajá­tossága, hogy csak a Cent­rumpárt mandá­tumainak száma csökkent valamint - története során először - egy képviselővel képviseltetheti magát a Kalózpárt. A vártnál sokkal szorosabb ered­mény miatt a kormányalakítás is nehéznek ígérkezik, s azért azt sem szabad elfelejteni, hogy hiába jutott 6-tal több mandátumhoz az SDP, mint négy éve, így is történetének második leggyengébb eredményét érte el. Antti Rinne a baloldali pár­tokkal együtt csak 76 mandátum­hoz jutott, miközben az abszolút többséghez 101 képviselőre lenne szükség a 200 tagú parlamentben. A Nemzeti Koalíció Pártjának rész­vétele a kabinetben azért nem való­színű, mert a konzervatív tömörülés aligha fogadná el, hogy a rivális szo­ciáldemokraták határozzák meg az irányvonalat. Biztosra vehető, hogy az SDP a liberális Centrumpárttal kíván egyezkedni, kérdés azonban, mennyire népszerű a kormányzati szerepvállalás gondolata abban a pártban, amelyik a voksolás legna­gyobb vesztesének mondhatja ma­gát, illetve az is talány, hogy a még hivatalban lévő miniszterelnök, Juha Sipilä által irányított politikai erő milyen utat választ a kudarc után. A szociáldemokrata Rinne mi­niszterelnöki tisztsége alighanem a Centrumpárt további magatartásá­tól függ. Európai trendnek nevezhető a zöldek megerősödése a tradicionális baloldali párt kárára. A Zöld Ligánál júniusban tartanak tisztújítást, de Pekka Haavisto pártelnök posztja nincs veszélyben a kiváló eredmény után, melynek során a környezet­­védők öttel növelték mandátumaik számát. A párt megerősödése abból is fakad, hogy a választási kampány­ban igen sok szó esett a környezet­­védelemről és arról, hogy a klíma­­változás nagy vesztese Finnország lehet. Előzőleg Timo Soini volt a finn populisták vezéralakja, mostan­tól azonban Jussi Halla-aho lett a szélsőséges bevándorlásellenesek csillaga. A párt váratlanul jó ered­ményét a jó kampányának köszön­hette, az utolsó napokban egyre több bizonytalan szavazó döntött úgy, hogy a Finn Párt mellé teszi az ikszet. Borítékolható, hogy a párt ellenzékben folytatja, senki sem szívesen közösködik vele. Annyi biztos, hogy a tömörülés továbbra is a bevándorlás kérdését kívánja na­pirenden tartani. FOTÓ: AFP/ANTTIAIMO-KOIVIST0 KESERÉDES GYŐZELEM Jobb ered­ményt remélt Antti Rinne szociáldemok­rata vezető A SZÉLSŐJOBB VEZÉRE JUSSI HALLA-AHO A Finn Párt alig maradt le a szo­ciáldemokraták mögött 72 százalék Ekkora volt a részvételi arány HIRDETÉS KÖZLEMÉNY Helyesbítés A UPC Magyarország Kft. ezúton értesíti Tisztelt Előfizetőit, hogy a 2019. április 15-én a Népszava 146. évfolyam 88. számában és a Magyar Hírlap 52. évfolyam 88. számában megjelent közleményében szereplő 2019. május 15. napjától hatályossá váló Helyhez kötött telefon és Mobil rádiótelefon szolgáltatás ÁSZF-et érintő módosítás helyesbítésre kerül. Kiegészítésre kerül azzal, hogy a nyilvános állomásokat érintően a nemzetközi díjzónákra vonatkozó impulzus hossza 17 másodpercre változik az ÁSZF 3/c és az ÁSZF 3/e mellékletét érintően is: nemzetközi 1 vezetékes zónában 8 másodpercről, nemzetközi 1 mobil zónában, 5 másodpercről. A fenti módosítást jogszabályváltozás indokolja. Szíves elnézésüket kérjük. Amennyiben a módosítás az Előfizető számára bármilyen hátrányos rendelkezést tartalmaz, az Előfizető az értesítéstől számított 45 (negyvenöt) napon belül, azonnali hatállyal, további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a határozott idejű Előfizetői Szerződést. Az Előfizető a határozatlan idejű Előfizetői Szerződést azonnali hatállyal bármikor jogosult további jogkövetkezmények nélkül felmondani. A UPC Magyarország Kft. szolgáltatásai iránt érdeklődő új ügyfelek a jelen közlemény közzétételétől számított 14 (tizennégy) napon belül minden hátrányos jogkövetkezmény nélkül jogosultak elállni az Előfizetői Szerződés megkötésétől. A hatálybalépés napjáig Tisztelt Előfizetőink részletes tájékoztatására - annak terjedelme miatt - az új, egységes szerkezetű Általános Szerződési Feltételek teljes szövegét ügyfélszolgálati irodáinkban, valamint a www.upc.hu és a www.upc.hu/business honlapon közzétettük. UPC Magyarország Kft. Rossz hír Salvini mozgalmának BREXIT Az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini bevándorlásellenes szövetsége járna a legrosszabbul azzal, ha a britek október végéig az Európai Unióban maradnának, amint erről az Európai Tanács leg­utóbbi, múlt szerdai rendkívüli Brexit-csúcsán döntés született. Ha május 22. előtt a brit parlament nem fogadj­a el a kilépés feltételeiről szóló előterjesztést, akkor a briteknek is részt kellene venniük az EP-válasz­­táson, ami azt jelentené, hogy Salvi­­ninek aligha sikerül egy zászló alá te­relnie a pártjához, a Ligához hasonló ideológiát valló konzervatív politi­kai erőket. A briteknek a választáson való részvétele egyúttal azt is jelen­tené, a brit konzervatív párt miatt megmaradna az EP-ben a toryk által fémjelzett Európai Konzervatívok és Reformisták (EKR) frakció. Már­pedig Salvini terve az volt, hogy ezt beolvasztja mozgalmába. A toryk jelenléte miatt boríté­kolható, hogy a szintén az EKB frakciójához csatlakozó lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) sem csatlakozik Salviniékhoz. Bár a Liga elnöke néhány hónapja arról győzködte Jaroslaw Kaczyns­­ki párt­elnököt, a bevándorlásel­lenes mozgalomban a helye, a PiS múlt héten deklarálta, nem kíván Salviniékhoz csatlakozni. Kaczyns­ki pártjának nem tetszik, hogy az alakuló jobboldali frakcióban több nyíltan orosz- és Putyin-barát párt foglal helyet. A PiS azonban Ma­rine Le Pen Nemzeti Gyűlésével (RN) és az Osztrák Szabadságpárt­tal (FPÖ) sem szívesen kerülne egy platformra. Teljesen valószínűtlen forgatókönyv az is, hogy a brit to­ryk közösködni akarnának azzal az FPÖ-vel amely barátsági szer­ződést kötött Putyin pártjával, az Egységes Oroszországgal. Bár a to­ryk később távoznak az EP-ből, leg­alábbis akkor, ha a brit parlament elfogadja a kilépés feltételeit, az új EP tisztségviselőit még minden bi­zonnyal akkor fogadják el, amikor a toryk képviselői is helyet foglalnak az EP-ben. Távozásuk után aligha változtatnak a tisztségeken. R. T. Matteo Salvini Az olasz bel­ügyminiszter a legnagyobb frakciót hozná létre az EP-ben

Next