Népszava, 2019. április (146. évfolyam, 76-99. szám)
2019-04-16 / 89. szám
6 I NÉPSZAVA vnur 9/nur I 2019. április 16., kedd_______________________320,27 W -0,40% 283,25 W -0,47% CHF/HUF 282,67 4? -0,73% LAPSZÉL Kritikus német cégvezetők Ma újra Magyarországot választanák befektetésük helyszínéül, ám a múlt évihez képest mérséklődött lelkesedésük a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérésében résztvevő német tulajdonú vállalatoknak. A befektetői hangulatindex csökkenése a bruttó hazai termék három százalékos bővülését vetíti előre. A konjunktúrafelmérés szerint ennek ellenére több vállalat tervez létszámemelést és beruházásbővítést, mint amelyek ennek ellenkezőjét - emelte ki Dale A. Martin, a kamara elnöke (képünkön). A válaszoló cégvezetők kétharmada szerint nem kielégítő a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés, ami már a termelést akadályozza, és emiatt is jelentősen nőnek a munkaerőköltségek is. Varga Mihály pénzügyminiszter úgy vélte a vállalatvezetői vélemények is megerősítik, hogy előrelépés történt az adózás, a munkaerőpiaci szabályozás területén és a közigazgatási rendszer hatékonyságának növelésében. NÉPSZAVA Húsvéti költekezés A magyarok a havi átlagos kiadásnál 4 százalékkal többet, fejenként 26 482 forintot költöttek tavaly húsvétkor élelmiszerekre és alkoholmentes italokra - közölte a KSH. A háztartások 78 százaléka vásárolt sonkát, 69 százaléka tojást, 72 százaléka csokoládét vett 2018 márciusában. NÉPSZAVA Német újrahasznosítót vesz a Mol A Mol - nem közölt áron - megvásárolja a műanyag-újrahasznosítással foglalkozó német Aurora cégcsoportot - tette közzé az olajcég. A családi tulajdonú vállalkozás főként az autóipart látja el ipari műanyaghulladékból adott célra összeállított alapanyag-keverékkel. NÉPSZAVA FOTÓ: DUIHK FOTÓ: TÓTH GERGŐ BUX 42 815,92 Mal 3298 Ft MTelekom 468 Ft OTP 13 230 Ft Richter 5535 Ft 4* -0,29% ^ -0,96% ^ +0,54% ^ +0,08% ^ -0,45% GAZDASÁG Tolongás a benzinkútnál NÖVEKEDÉS A hazai autósok változatlanul érzéketlenek az üzemanyag-drágulásra, és úgy tankolnak, mintha nem lenne holnap. •• FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A benzineken belül a 95-ös üzemanyag iránti igény 4,8 százalékos ugrást mutat. Ez értelemszerűen utal a prémiumok iránti kereslet egyre vérmesebb emelkedésére. Bár eme termékcsoport mérete 22 százalékos bővüléssel még mindig csak közel 24 millió literre nőtt, az lassan eléri a teljes benzinforgalom tizedét. A 98-as, illetve - legalábbis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kimutatásai szerint a környezetbarát E85-ÖS iránti kereslet mára lényegében lenullázódott. A gázolajtermékek iránti igény 9,4 százalékkal 555 millió literre ugrott. Bár ez is történelmi csúcsdöntés, ez kevéssé meglepő, hisz a rekord 2015 óta minden évben megdől. A növekedési ütem szintén a magasabbak közé tartozik: bár az utóbbi negyedévek adatába szintén belesimul, az elmúlt évek adatai ezt érzékelhetően csak 2015-ben haladták meg. A dízelforgalom ugrását kizárólag a normál gázolaj iránti igények 10,5 százalékos emelkedése hozta: a prémiumok iránt ugyanis egyáltalán nem élénkült a kereslet. Ez utóbbi jelenséget Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára a gyengébb téllel magyarázza. A főtitkár az újabb igényugrást, illetve fogyasztási rekordokat a benzin tekintetében változatlanul a lakossági jövedelmek emelkedésével, a gázolaj kapcsán pedig főképp a gazdaság bővülésével magyarázza. Ezen túlmenően a forintgyengülés is egyre vonzóbbá teszi a hazai üzemanyagot, mivel annak a környező államokhoz viszonyított ára ennek arányában csökken. Ez különösen igaz a balkáni térségre, ami lapunk minapi felmérése szerint a környező államok közül messze a legdrágább. A délre tartó fuvarozóknak így különösen megéri még Magyarországon csurig tölteni a tankot - véli Grád Ottó. A főtitkár ugyanakkor a jövőre nézve, elsősorban az ismét 400 forint fölé kúszó literár miatt, a második negyedévben már enyhülő keresletnövekedésre számít. Tényleges visszaesésnek ugyanakkor változatlanul semmi előszele. Azt nem tudni, hogy a rekordfogyasztás mennyiben terheli meg az utakat, a levegőt és az autóparkot. GRAD OTTO A benzinfogyasztás emelkedése a lakossági jövedelmek növekedésével, a gázolajé a gazdaság bővülésével magyarázható Bár nyugaton egyre több nagyvárosból tiltják ki a környezetszennyezőbb (leginkább dízelüzemű) gépjárműveket, illetve a kibocsátásmérési botrányok kapcsán egyre többen fordulnak el az üzemanyagfajtától. Grád Ottó a honi dízelforgalom kiugrása mögött nem azt látja, hogy egyre több, Nyugaton már leharcoltnak számító autó kerül át hozzánk. Szerinte ugyanis a hazai gépjárművek is egyre korszerűbbek. A NAV által a jövedéki termékek szintén tegnap frissített szabadforgalmi adatsora alapján végzett számításaink szerint az első negyedév során - 2018 elejével összevetve - benzinből mindössze 1,4 százalékos emelkedéssel 445 millió, gázolajból pedig 8,9 százalékos bővüléssel kereken 1 milliárd liter fogyott. Ez összességében 6,6 százalékos emelkedést mutat. Ez azt bizonyítja, hogy a közlekedők egyre inkább a márkás kutak felé fordítják a kormányt. FOTÓ: SZALMÁS KERESLET Látványosan nő a prémiumbenzin forgalma MAGYARÁZAT Tíz-húsz százalékos drágulás Holnaptól ismét, ezúttal 5, illetve 4 forinttal nő az üzemanyagok ára. Ennek megfelelően a benzinért 402, a gázolajért pedig 405 forintot kérhetnek a kutaknál átlagosan, változatlanul jelentős árszórás mellett. Az emelés oka a nemzetközi olajár folytatódó emelkedése. Január eleje óta a hazai kutakon a benzin közel 60, míg a gázolaj mintegy 30 forinttal - közel húsz, illetve mintegy tíz százalékkal - drágult. Csúcsokat döntött az építőipar REKORD A statisztika szerint februárban 48 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek építése 39, az egyéb építményeké 65 százalékkal emelkedett. Az előző havihoz mérten csaknem 7 százalékkal emelkedett a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított építőipari termelés. A januári 29 százalékos emelkedéssel együtt az év első két hónapjában 39 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye. A meglepetésszám alapvetően a tavaly februári alacsonyabb bázisnak tulajdonítható. A múlt évben is „dübörgött” az építőipar, 22 százalékos volt a bővülés, elsősorban az uniós források gyorsított felhasználásának köszönhetően. Ebben az évben 15 százalékos teljesítménybővülést várunk - nyilatkozta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. A legnagyobb mértékben a lakásépítés bővülhet, a szakszövetség elnöke szerint a 40 ezer épülő ingatlanból várhatóan nagyjából 22 ezerbe költözhetnek be a lakók. A jelentős infrastrukturális építkezések, főleg az uniós támogatással készülő beruházások 2021-ig még lendületben tarthatják az ágazatot. Az ágazati szakemberek, vállalkozók azonban már most azt vizsgálják, hogy 2022-től milyen közép- és hosszú távú programokkal lehetne egyensúlyban és növekedési pályán tartani a hazai építőipart. Bármilyen jól is mutatnak ugyanis az évi 29-30 százalékos teljesítménybővülések, az elfogadható szint az Európában átlagosan 15 százalék körül van - tolmácsolta a szakma véleményét Koji László. Jó lenne elkerülni, hogy egy esetleg ismét évekig tartó visszaesés kövesse a fellendülést - tette hozzá. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy káros a túlzott hullámzás az építőipar teljesítményében is. A 2008-as válságot követően a 2013-as mélypontig az ágazat teljesítménye a válság előttinek az egyharmadára zuhant, s rengeteg jó szakember vagy pályát módosított, vagy elhagyta az országot. Mára elérték a válság előtti 330 ezres létszámot, ám a jó szakemberek hiánya egyre súlyosabb gondot okoz a vállalkozásoknak. A béremelési hullám elérte az ágazatot is, és ma már egy jó mérnök nettó 400-450 ezer, egy képzett szakmunkás 300 ezer forintos fizetést is kaphat. Annyit már elértek, hogy lassult az elvándorlás. Mivel rövid távon nem lehet azzal számolni, hogy a feladatok ellátásához elegendő jól képzett szakmunkás lesz, ezért elengedhetetlenek az olyan beruházások, amelyek kevesebb élőmunkát igényelnek. A német építőipar tavaly kevesebb emberrel is növelni tudta a teljesítményét a gépesítés, a korszerű technológiák alkalmazásával. Az építőanyag-iparnak sokkal inkább előregyártott anyagokkal, termékekkel, szerelvényekkel kell piacra lépnie. Ehhez persze az építőipari cégeknél magasabb szakmai tudással rendelkező munkaerőre lesz szüksége. Az elmúlt másfél évtizedben hatékonyság-, illetve kapacitásnövelő támogatásokat nemigen kapott az ágazat. Tavaly a kormány 16 milliárd forintos pályázatot hirdetett kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára, amit le is kötöttek az érintettek. Erre az évre és 2020-ra további 6-6 milliárd forintot ígért a kormány. A szakma szeretné elérni, hogy az idei pályázati pénzt duplázzák meg a döntéshozók. Az ÉVOSZ elnöke úgy vélte, mára olyan szakmai műhelyek épültek ki, amelyek érdemesek arra, hogy hosszú távon is legyen munkájuk. Egyebek mellett késlekedés nélkül indítani kellene például egy vízgazdálkodási, vízkészleteket tároló építési programot, beleértve a lakosság ivóvíz-, illetve a mezőgazdasági, öntözési projekteket is. Jelentős feladatot jelentene az elektromos rendszerek táj-, természet- és városképvédelmi okokból is óriási előrelépést jelentő föld alá helyezésével. Nagyon fontos lenne egy komplex lakásgazdálkodási program kidolgozása is, amelyben a lakásfelújítások ugyanolyan megítélés alá esnének, mint a lakásépítés - említette Koji László. Mindezeket a programokat az ÉVOSZ elnöke szerint legkésőbb 2020 végéig létesítmény, illetve kiviteli tervekig lebontva el kellene készíteni. BIHARI TAMÁS Koji László szerint jó lenne elkerülni, hogy a fellendülést évekig tartó visszaesés kövesse FEJLŐDÉS Több előregyártott elemet várnak