Népszava, 2019. április (146. évfolyam, 76-99. szám)

2019-04-16 / 89. szám

6 I NÉPSZAVA vnur 9/nur I 2019. április 16., kedd_______________________320,27 W -0,40% 283,25 W -0,47% CHF/HUF 282,67 4? -0,73% LAPSZÉL Kritikus német cégvezetők Ma újra Magyarországot vá­lasztanák befektetésük helyszí­néül, ám a múlt évihez képest mérséklődött lelkesedésük a Német-Magyar Ipari és Keres­kedelmi Kamara felmérésében résztvevő német tulajdonú vál­lalatoknak. A befektetői han­gulatindex csökkenése a bruttó hazai termék három százalékos bővülését vetíti előre. A kon­junktúrafelmérés szerint en­nek ellenére több vállalat tervez létszámemelést és beruházás­bővítést, mint amelyek ennek ellenkezőjét - emelte ki Dale A. Martin, a kamara elnöke (ké­pünkön). A válaszoló cégveze­tők kétharmada szerint nem kielégítő a szakképzett mun­kaerőhöz való hozzáférés, ami már a termelést akadályozza, és emiatt is jelentősen nőnek a munkaerőköltségek is. Var­ga Mihály pénzügyminiszter úgy vélte a vállalatvezetői vé­lemények is megerősítik, hogy előrelépés történt az adózás, a munkaerőpiaci szabályozás te­rületén és a közigazgatási rend­szer hatékonyságának növelé­sében. NÉPSZAVA Húsvéti költekezés A magyarok a havi átlagos ki­adásnál 4 százalékkal többet, fejenként 26 482 forintot költöt­tek tavaly húsvétkor élelmisze­rekre és alkoholmentes italokra - közölte a KSH. A háztartások 78 százaléka vásárolt sonkát, 69 százaléka tojást, 72 százaléka csokoládét vett 2018 márciusá­ban. NÉPSZAVA Német újrahasznosítót vesz a Mol A Mol - nem közölt áron - meg­vásárolja a műanyag-újrahasz­nosítással foglalkozó német Au­rora cégcsoportot - tette közzé az olajcég. A családi tulajdonú vállalkozás főként az autóipart látja el ipari műanyaghulladék­ból adott célra összeállított alap­anyag-keverékkel. NÉPSZAVA FOTÓ: DUIHK FOTÓ: TÓTH GERGŐ BUX 42 815,92 Mal 3298 Ft MTelekom 468 Ft OTP 13 230 Ft Richter 5535 Ft 4* -0,29% ^ -0,96% ^ +0,54% ^ +0,08% ^ -0,45% GAZDASÁG Tolongás a benzinkútnál NÖVEKEDÉS A hazai autósok változatlanul érzéketlenek az üzemanyag-drágulásra, és úgy tankolnak, mintha nem lenne holnap. ••­­ FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A benzineken belül a 95-ös üzem­anyag iránti igény 4,8 százalékos ugrást mutat. Ez értelemszerűen utal a prémiumok iránti kereslet egyre vérmesebb emelkedésére. Bár eme termékcsoport mérete 22 százalékos bővüléssel még mindig csak közel 24 millió literre nőtt, az lassan eléri a teljes benzinforgalom tizedét. A 98-as, illetve - legalábbis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kimutatásai szerint­­ a környezet­­barát E85-ÖS iránti kereslet mára lényegében lenullázódott. A gázolajtermékek iránti igény 9,4 százalékkal 555 millió literre ugrott. Bár ez is történelmi csúcs­döntés, ez kevéssé meglepő, hisz a rekord 2015 óta minden évben megdől. A növekedési ütem szintén a magasabbak közé tartozik: bár az utóbbi negyedévek adatába szintén belesimul, az elmúlt évek adatai ezt érzékelhetően csak 2015-ben halad­ták meg. A dízelforgalom ugrását kizárólag a normál gázolaj iránti igények 10,5 százalékos emelkedése hozta: a prémiumok iránt ugyanis egyáltalán nem élénkült a kereslet. Ez utóbbi jelenséget Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára a gyengébb tél­lel magyarázza. A főtitkár az újabb igényugrást, illetve fogyasztási re­kordokat a benzin tekintetében vál­tozatlanul a lakossági jövedelmek emelkedésével, a gázolaj kapcsán pedig főképp a gazdaság bővülésé­vel magyarázza. Ezen túlmenően a forintgyengülés is egyre vonzóbbá teszi a hazai üzemanyagot, mivel annak a környező államokhoz vi­szonyított ára ennek arányában csökken. Ez különösen igaz a balká­ni térségre, ami lapunk minapi fel­mérése szerint a környező államok közül messze a legdrágább. A délre tartó fuvarozóknak így különösen megéri még Magyarországon csurig tölteni a tankot - véli Grád Ottó. A főtitkár ugyanakkor a jövőre nézve, elsősorban az ismét 400 fo­rint fölé kúszó literár miatt, a má­sodik negyedévben már enyhülő keresletnövekedésre számít. Tény­leges visszaesésnek ugyanakkor változatlanul semmi előszele. Azt nem tudni, hogy a rekordfo­gyasztás mennyiben terheli meg az utakat, a levegőt és az autóparkot. GRAD OTTO A benzinfo­gyasztás emelke­dése a lakossági jövedelmek növekedésével, a gázolajé a gazda­ság bővülésével magyarázható Bár nyugaton egyre több nagyvá­rosból tiltják ki a környezetszen­­­nyezőbb (leginkább dízelüzemű) gépjárműveket, illetve a kibocsá­tásmérési botrányok kapcsán egyre többen fordulnak el az üzemanyag­­fajtától. Grád Ottó a honi dízelfor­galom kiugrása mögött nem azt lát­ja, hogy egyre több, Nyugaton már leharcoltnak számító autó kerül át hozzánk. Szerinte ugyanis a hazai gépj­árművek is egyre korszerűbbek. A NAV által a jövedéki termékek szintén tegnap frissített szabadfor­galmi adatsora alapján végzett szá­mításaink szerint az első negyedév során - 2018 elejével összevetve - benzinből mindössze 1,4 százalékos emelkedéssel 445 millió, gázolajból pedig 8,9 százalékos bővüléssel ke­reken 1 milliárd liter fogyott. Ez ös­­­szességében 6,6 százalékos emelke­dést mutat. Ez azt bizonyítja, hogy a közlekedők egyre inkább a márkás kutak felé fordítják a kormányt. FOTÓ: SZALMÁS KERESLET Látványosan nő a prémiumben­zin forgalma MAGYARÁZAT Tíz-húsz százalékos drágulás Holnaptól ismét, ezúttal 5, illetve 4 forinttal nő az üzemanyagok ára. Ennek megfelelően a benzinért 402, a gázolajért pedig 405 forintot kérhetnek a kutaknál átlagosan, változatlanul jelentős árszórás mellett. Az emelés oka a nemzetközi olajár folyta­tódó emelkedése. Január eleje óta a hazai kutakon a benzin közel 60, míg a gázolaj mintegy 30 forinttal - közel húsz, illetve mintegy tíz százalékkal - drágult. Csúcsokat döntött az építőipar REKORD A statisztika szerint feb­ruárban 48 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek épí­tése 39, az egyéb építményeké 65 százalékkal emelkedett. Az előző havihoz mérten csaknem 7 száza­lékkal emelkedett a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított épí­tőipari termelés. A januári 29 száza­lékos emelkedéssel együtt az év első két hónapjában 39 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye. A meglepetésszám alapvetően a tavaly februári alacsonyabb bázis­nak tulajdonítható. A múlt évben is „dübörgött” az építőipar, 22 száza­lékos volt a bővülés, elsősorban az uniós források gyorsított felhaszná­lásának köszönhetően. Ebben az évben 15 százalékos tel­jesítménybővülést várunk - nyilat­kozta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szak­­szövetségének (ÉVOSZ) elnöke. A legnagyobb mértékben a lakásépí­tés bővülhet, a szakszövetség elnöke szerint a 40 ezer épülő ingatlan­ból várhatóan nagyjából 22 ezerbe költözhetnek be a lakók. A jelentős infrastrukturális építkezések, főleg az uniós támogatással készülő be­ruházások 2021-ig még lendületben tarthatják az ágazatot. Az ágazati szakemberek, vál­lalkozók azonban már most azt vizsgálják, hogy 2022-től milyen közép- és hosszú távú programok­kal lehetne egyensúlyban és növe­kedési pályán tartani a hazai épí­tőipart. Bármilyen jól is mutatnak ugyanis az évi 29-30 százalékos teljesítménybővülések, az elfogad­ható szint az Európában átlagosan 15 százalék körül van - tolmácsolta a szakma véleményét Koji László. Jó lenne elkerülni, hogy egy esetleg ismét évekig tartó visszaesés köves­se a fellendülést - tette hozzá. A tapasztalatok azt bizonyítot­ták, hogy káros a túlzott hullámzás az építőipar teljesítményében is. A 2008-as válságot követően a 2013-as mélypontig az ágazat teljesítménye a válság előttinek az egyharmadá­­ra zuhant, s rengeteg jó szakember vagy pályát módosított, vagy el­hagyta az országot. Mára elérték a válság előtti 330 ezres létszámot, ám a jó szakemberek hiánya egyre súlyosabb gondot okoz a vállalkozá­soknak. A béremelési hullám elérte az ágazatot is, és ma már egy jó mér­nök nettó 400-450 ezer, egy képzett szakmunkás 300 ezer forintos fize­tést is kaphat. Annyit már elértek, hogy lassult az elvándorlás. Mivel rövid távon nem lehet azzal számolni, hogy a feladatok ellátásához elegendő jól képzett szakmunkás lesz, ezért elenged­hetetlenek az olyan beruházások, amelyek kevesebb élőmunkát igé­nyelnek. A német építőipar tavaly kevesebb emberrel is növelni tudta a teljesítményét a gépesítés, a kor­szerű technológiák alkalmazásá­val. Az építőanyag-iparnak sokkal inkább előregyártott anyagokkal, termékekkel, szerelvényekkel kell piacra lépnie. Ehhez persze az épí­tőipari cégeknél magasabb szakmai tudással rendelkező munkaerőre lesz szüksége. Az elmúlt másfél évtizedben ha­tékonyság-, illetve kapacitásnövelő támogatásokat nemigen kapott az ágazat. Tavaly a kormány 16 milliárd forintos pályázatot hirdetett kis- és közepes vállalkozások (kkv) számá­ra, amit le is kötöttek az érintettek. Erre az évre és 2020-ra további 6-6 milliárd forintot ígért a kormány. A szakma szeretné elérni, hogy az idei pályázati pénzt duplázzák meg a döntéshozók. Az ÉVOSZ elnöke úgy vélte, mára olyan szakmai műhelyek épültek ki, amelyek érdemesek arra, hogy hosszú távon is legyen munkájuk. Egyebek mellett késlekedés nél­kül indítani kellene például egy vízgazdálkodási, vízkészleteket tároló építési programot, beleért­ve a lakosság ivóvíz-, illetve a me­zőgazdasági, öntözési projekteket is. Jelentős feladatot jelentene az elektromos rendszerek táj-, termé­szet- és városképvédelmi okokból is óriási előrelépést jelentő föld alá helyezésével. Nagyon fontos len­ne egy komplex lakásgazdálkodási program kidolgozása is, amelyben a lakásfelújítások ugyanolyan meg­ítélés alá esnének, mint a lakásépí­tés - említette Koji László. Mind­ezeket a programokat az ÉVOSZ elnöke szerint legkésőbb 2020 vé­géig létesítmény, illetve kiviteli ter­vekig lebontva el kellene készíteni. BIHARI TAMÁS Koji László szerint jó lenne elkerülni, hogy a fellen­dülést évekig tartó visszaesés kövesse FEJLŐDÉS Több előregyártott elemet várnak

Next