Népszava, 2019. június (146. évfolyam, 126-149. szám)
2019-06-21 / 142. szám
81 NÉPSZAVA , 2019. június 21., péntek LAPSZÉL Meghalt az újságíró Ukrajnában meghalt az az újságíró, akit még május 4-én ütöttek le Cserkaszi városában. Vadim Komarovot betört fejjel találták meg járókelők. A kórházban megműtötték, de nem tért magához, kómába esett. Szemtanúk szerint egy ismeretlen férfi támadt rá. Az ukrán újságíró-szövetség vezetője a támadást Komarov újságírói tevékenységével hozta összefüggésbe. Úgy vélte, munkája több helyi politikus számára kényelmetlen lehetett. NÉPSZAVA Késői kárpótlás Az egykori rabszolgák leszármazottainak kárpótlására készülnek az amerikai képviselőházban. Az igazságügyi bizottságban tartott meghallgatás után a ház demokrata párti vezetői szavazást ígértek a bocsánatkérést is kimondó törvényjavaslatról. Steny Hoyer frakcióvezető szerint mindenképpen meg kell próbálni kárpótlást nyújtani a rendkívüli fajgyűlöletért és a feketék szolgasorba döntéséért. NÉPSZAVA Vallott a bűnüldöző Bűnösnek vallotta magát a korrupciós vádakban az Interpol korábbi elnöke. Meng Hung-vej az észak-kínai Tiencsin bíróságán vallott - írta a China Daily angol nyelvű kínai pártlap. Meng 2016 óta vezette a nemzetközi rendőrségi szervezetet, de tavaly szeptemberben őrizetbe vették a kínai hatóságok, és akkor le is mondott. Mintegy 14,5 millió jüan (605 millió forint) kenőpénz elfogadása miatt emeltek ellene vádat. NÉPSZAVA Baráti szálak Szlovákia új államfője is fejleszteni akarja a visegrádi együttműködést. Zuzana Caputová Prágában beszélt erről. Első külföldi útja ugyanis - a hagyományoknak megfelelően - a szomszédos Csehországba vezetett. Milos Zeman elnökkel megállapodtak, hogy a két ország együtt ünnepli a bársonyos forradalom 30. évfordulóját. NÉPSZAVA FORRÁS: FACEBOOK FOTÓ: AFP: HIRDETÉS -------------------------------------------- APRÓ ÉLETJÁRADÉK BIZTOS anyagi háttérrel rendelkező fiatalember életjáradékot (idősgondozást) vállal Budapesten. 06-20/362-5022. JÁRMŰ AUTÓFELVÁSÁRLÁS készpénzért: +36-30/682-1390. AUTÓJÁT megvenném: 06-1/420-2703,06-30/362-0674. SZOLGÁLTATÁS VÍZSZIVÁRGÁS műszeres keresése, javítása. 06-70/544-4050. TÚLPÖRGÖTT VÍZMÉRŐK ügyeihez szakértői vélemény készítése, vidékre is, nyert perek referenciáival, ildiimrei@ freemail.hu, 06-20/367-4252. Villamos-, gáz-, költségmegosztási ügyekben is. VILÁG Népét altatta Putyin ELŐBEN Az orosz elnök szerint az Európai Unió többet veszít a szankciókkal, mint országa. Ezt mondta a lakosság kérdéseire válaszolva. r // GÁL MÁRIA Az öt éve, 2014 júliusától életbe léptetett büntetőintézkedések következtében Oroszország 50 milliárd dollár lehetőségtől esett el, miközben az Európai Unió 240 milliárdot, Japán 27 milliárdot, az Egyesült Államok 17 milliárdot veszített, noha az orosz-amerikai gazdasági együttműködés eleve nem különösebben nagy. Erről is beszélt tegnap Vlagyimir Putyin a kérdezz-felelek műsorban, amelyet a nagy orosz televíziók és rádiók élőben közvetítettek. Vagyis az orosz elnök interpretációja szerint a Nyugat leginkább magát bünteti a Krím elcsatolása miatt Oroszországra kirótt szankciókkal. Éppen ezért Moszkva nem adja fel céljait, nyugtatta a lakosságot az elnök. Nézői milliói azt is hallhatták tőle, hogy országa tulajdonképpen nem is „bűnös”, nem a Krím és a kelet-ukrajnai konfliktus miatt kell szembenéznie a szankciókkal, hanem azért, mert a Nyugat célja az orosz gazdaság növekedésének lassítása, csakúgy, mint a Kínára kivetett amerikai büntetővámoké. „Nézzék csak meg Kínát. Neki ugyan semmi köze sem a Krímhez, sem a Donbaszhoz. Minket azzal vádolnak, hogy megszálltuk Kelet-Ukrajnát, de ez egy hazugság, totális abszurditás”, fogalmazott Putyin. A lakossági kérdésekre adott válaszokban általában fenntartotta a Nyugat által üldözött áldozat ország képét. Azt is állította, hogy az Oroszország irányába tanúsított nyugati magatartásában a közeljövőben sem várható változás, noha Moszkva kész lenne engedményekre és arra is, hogy a szemben állók minden kérését teljesítse. „Vajon megváltozna attól bármi, ha kapitulálnánk, és köpnénk a saját nemzeti érdekeinkre? Talán lennének egyes külső jelzések, de radikálisan semmi sem változna” -szögezte le Putyin. Kiemelte, hogy nyugati országok, főképp az Egyesült Államok nyomást gyakorolnak szövetségeseikre is, hogy Oroszország ellen lépjenek fel. Arra a kérdésre viszont, hogy Moszkva egyáltalán kibékülne-e a Nyugattal, Putyin igen határozottan azt válaszolta, hogy „Oroszország nem veszett össze senkivel”. Donald Trump szerda esti bejelentésére reagálva azt mondta, kész a kétoldalú találkozóra. Az amerikai elnök ugyanis felvetette, külön is meg kellene beszélniük a két ország viszonyát Japánban, a jövő heti G20-csúcstalálkozón. Putyin ugyanakkor azt is kiemelte, hogy véleménye szerint katasztrofális következményei lennének egy Irán elleni amerikai katonai támadásnak, utalva az egyre eszkalálódó iráni-amerikai feszültségre. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy Irán mindeddig tartotta magát az atomprogramja korlátozásáról megkötött nukleáris egyezményhez, vagyis kimondatlanul Amerikát tette felelőssé a helyzetért. FORRÓDRÓT Ez a műsor címe volt, de az orosz elnöknek azért nem kellett megizzadnia a kérdések miatt TALÁLKOZÓRA KÉSZÜL DONALD TRUMP kétoldalú megbeszélést javasolt, és az orosz elnök is hajlandó erre 4,5 órát tartott az élő műsor, és Putyin szinte minden kérdésre válaszolt A jó pár Putyin az idén már 17. alkalommal válaszolt a lakosság kérdéseire. Az élő műsor négy és fél órát tartott. Az előzőleg telefonon, sms-ben, mms-ben, az e célra létrehozott mobil appon és az elnöki hivatal honlapján beérkező több mint egymillió kérdésre - legalábbis Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint Putyin napok óta készült, utolsó nap éjszakába nyúlóan. Ehhez a szakhatóságoktól, hivataloktól kért adatokat, tárgyalt a minisztériumokkal és az elnöki hivatal illetékeseivel is. A kérdések többsége belpolitikai, szociális és gazdasági témákat érintett. A műsorban mindenhonnan kapcsoltak be különböző korosztályokhoz tartozó kérdezőket. Időnként egész csoportok álltak a kamera elé, egyikük kérdezett mindenki nevében, az elnök pedig készségesen válaszolt. Ez az első ilyen műsor, amióta, főképp a tavaly nyáron elfogadott nyugdíjtörvény következtében, népszerűsége esni kezdett. A felmérések szerint jelenleg 64,5 százalék a támogatottsága, a nyugdíjtörvény elett 78 százalék volt. Bizalmi indexe viszont már csak 31,7 százalék. „Mint az ajkak és a fogak” JÓBARÁTOK Kína és Észak-Korea kapcsolata olyan szoros, mint az ajkaké a fogakkal - fogalmazott állítólag egyszer Mao Ce-tung. A hasonlatnál maradva az elmúlt években ehhez képest elég sokat vicsoroghattak, hiszen 14 éve nem járt kínai vezető Phenjanban. A jelenlegi vezető, Kim Dzsong Un viszont többször járt már a kínai fővárosban, legutóbb például januárban. Egy tavaly márciusi látogatásán a pufók diktátor nyilvánosan meghívta Phenjanba Hszi Csin-pinget, ám a látogatás egészen eddig váratott magára. A kínai elnök most végre időt szakított a szomszédra, és tegnap kétnapos hivatalos vizitet kezdett Phenjanban. Kína és Észak-Korea koreai háborúig visszanyúló kapcsolata valóban szoros, de a viszonyt inkább köldökzsinórként lehetne jellemezni: a remeteállam kereskedelmének 90 százalékát Kínával bonyolítja le. A kínai segítség nélkül a nemzetközileg elszigetelt észak-koreai rezsim valószínűleg bukásra, a lakosság pedig éhhalálra lenne ítélve. Phenjan számára tehát szó szerint a túlélést jelenti a támogatás, Pekingnek pedig geostratégiai érdekeit szolgálja a harcias diktatúra az amerikai szövetséges Dél-Korea és Japán közelében. A kiszolgáltatottság ellenére azt semmiképpen nem lehet állítani, hogy Kína dróton rángatná Észak-Koreát. A kínaiaknak olykor nem is tetszik az elszabadult phenjani politika, 2006-ban Kína is megszavazta az ENSZ Biztonsági Tanácsában a nukleáris tesztek miatt kiszabott büntetéseket. Hszi Csin-ping útjának időzítése nem véletlen. Június végén Japán SÖPRIK A PHENJANI UTCÁKAT A látogatás előtt nagytakarítás volt, és mindenhová kivetítőket is tettek ban találkoznak a világ húsz legnagyobb gazdaságát tömörítő G20-ak, ahol a kínai elnök és Donald Trump az egyre durvuló kereskedelmi háború mellett a koreai helyzetről is szót ejthet. Akár új lendületet adhatnak a márciusban Hanoiban kudarcos véget érő tárgyalásoknak. Valószínűleg Kim Dzsong Unban már meglenne a szándék, az amerikai elnök egy héttel ezelőtti szülinapjára - ami majdnem egybeesik első, szingapúri találkozójuk évfordulójával - például köszöntő levelet küldött, amiben nyoma sem volt fenyegetőzésnek. Ugyanakkor Hszi Csin-ping a látogatással egyértelműen jelezheti, hogy a konfliktusban Kína megkerülhetetlen, és Észak-Korea nem marad magára. Ezzel egyúttal felmelegítheti a korábban némileg kihűlt kapcsolatokat, ami bátoríthatja Kim Dzsong Unt, hogy a nukleáris és rakétatesztek leállítása kifizetődő politika. LÁSZLÓ DÁVID