Népszava, 2019. július (146. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-01 / 150. szám
BELFÖLD Dupla pénz Schmidt Máriának ADÓFORINTOK Bő ötmilliárdot költött el tavaly is a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. Az összeg túlnyomó része állami támogatás volt. MARNITZ ISTVÁN Tavaly 47,2 millióról 97 millióra nőttek Schmidt Mária főigazgató juttatásai a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványban - derül ki a Terror Házát is üzemeltető szervezet minap leadott beszámolójából. Az alapítvány bevétele 5,2-ről 5,4 milliárdra bővült. A támogatások viszont a 2017-es 4,7 milliárdról 4,6 milliárdra estek. A különbözet értékesítésekből folyt be. Eredményük 185 millióról 161 millióra mérséklődött. A beszámoló szerint a központi költségvetésből a 2017-es 4,6 milliárd után tavaly 4,5 milliárdot kaptak. Igaz, a beszámolóban szereplő egyes tételeket összeadva az állami támogatások összege ennél nagyobb, ötmilliárd. A lista szerint a közalapítvány messze leglelkesebb híve az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amely számításunk szerint hat jogcímen összesen 2,8 milliárdot fizetett tavaly. Ebből elsősorban az I. világháború kitörésének századik évfordulójára rendezett ünnepségsorozatot, az 1956-os és a Gulág-emlékévhez, valamint a Kertész Imre Intézet megalapításához kapcsolódó kiadásokat fedezték. A második legnagyobb - a V4-es elnökségéhez kapcsolódó programokra adott - összeg 1,5 milliárd volt, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium adott. A Miniszterelnökség is százmilliókat adományozott - főképp „működtetésre, feladatellátásra”. A többi támogató ehhez képest szűkmarkú volt: a Mol 3,2 milliót adott az általa alapított Petőfi-díj átadójára, a Nemzeti Kulturális Alap, a fővárosi és a terézvárosi önkormányzat holokauszt-emléknaphoz kapcsolódó támogatásai szinte százezresek, az adók egy százalékából pedig összesen félmillió jött össze. A közhasznúsági jelentésben a közalapítvány hosszan részletezi, mire költötték el a közpénzmilliárdokat. A közölt összefoglalók már csak azért is különösek, mert önmeghatározása szerint a közalapítvány „biztosítja a kulturális javakhoz való hozzáférést és így a közművelődést, továbbá elősegíti a természeti, társadalmi, művészeti, kulturális és tudományos összefüggések kutatását, megértését, nyomon követi azok jelenkori változásait, és folytonos művelődésre ösztönöz”. Az viszont kérdéses, kit mire ösztönöz például az elsőként bemutatott, tavaly januári program, ahol Schmidt Mária Frank Füredi A célkeresztben: Magyarország című könyvét bemutatva felvetette: maradhatunk-e keresztények, vagy nekünk is úgy kell gondolkodnunk, mint a nyugat-európai elitnek? Az is kérdés, milyen A közalapítvány állta az altright mozgalom két kedvence, Steve Bannon és a homofób meleg, Milo Yiannopoulos előadásának költségeit is tudományos haszna van annak, ha a szocialistáktól a kormányoldalhoz igazolt Szili Katalin az MSZP sorsáról mereng. A közalapítvány állta az amerikai polkorrektség-ellenességet hirdető alt-right mozgalom két kedvence, Steve Bannon, Donald Trump egykori tanácsadója, és a homofób meleg, Milo Yiannopoulos előadása költségeit is. A „kulturálódni kívánók” azt is megtudhatták, hogy Németország „hippiként” viselkedik, és „káoszt idéz elő Európában”, az amúgy szélsőjobboldali AfD pedig „a pártstruktúrát megbontó új szereplő”. A szervezett költött arra is, hogy a V4-eket beszélgetéseken igyekezzen egymáshoz közel hozni, kiadványai között pedig helyt kapott Roger Scruton az újbaloldal gondolkodóiról szóló Bolondok, csalók, agitátorok című dolgozata is. A közalapítvány leginkább történelmi szemléletű kutatásai feltárták az első világháború és a szocializmus mindennapjait. Előbbi kapcsán ugyanakkor szeretnének a száz éve sulykolt győztes-vesztes, áldozat-agresszor ellentétpárokat meghaladó értelmezési kereteket. A beszámolóból kiderül, hogy azért a közalapítványnál sem futja mindenre, egészen mindennapi gondok is sújtják. A Terror Házában például bedöglött a légkezelő, de egyelőre nem kaptak rá pénzt. FOTÓ: MÓNUS MÁRTON/MTI KÖZPÉNZMILLIÁRDOK Schmidt Mária mögött a kormány. A Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség is a támogatók között van 0,5 millió forintot kapott csupán az 1 százalékos adófelajánlások révén a szervezet MTA-védők tüntetnek a szavazás napján EINSTAND „Palkovics miniszter beváltja korábbi zsarolását: erővel rabolja el az Akadémia kutatóhálózatát, mert az nem volt hajlandó önként lemondani értékeiről, vagyonáról, és az elmúlt egyéves küzdelemben következetesen képviselte a tudományos szabadság és az akadémiai autonómia eszméjét.” Ezzel a felütéssel hívja utcára az embereket az Akadémiai Dolgozók Fóruma keddre. Ekkor szavaz várhatóan az Országgyűlés azt MTA feldarabolásáról, kutatóhálózatának államosításáról. „A Magyar Tudományos Akadémia megcsonkítása bűn a tudomány ellen, bűn a nemzet ellen, és bűn a magyar kultúra ellen. A mögöttünk hagyott hónapokban azonban azt is megtapasztaltuk, hogy mekkora erőt és tartást tud adni a szolidaritás, az egymásért való közös kiállás. Erősebbek vagyunk, ha összefog matematikus és nyelvész, jogász és biológus. Ezért nem hagyhatjuk, hogy itt és így legyen vége!” - írták a kedd délután négy órára, a Magyar Tudományos Akadémia székháza elé meghirdetett tüntetés szervezői. NÉPSZAVA NÉPSZAVA 2019. július 1., hétfő Veszprém megyében a járványügyet is elérte a kormányhivatali válság FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A laborhiány érinti a farkasgyepűi tüdőgondozót és a balatonfüredi szívkórházat is. A most bezárt labor feladata volt még járványok - hasmenés, mérgezés vagy más egyéb, a közegészségügyet veszélyeztető helyzetek megelőzése, de például a víz minőségének ellenőrzése is. Lapunknak egy orvos azt mondta: - Nagy a baj. Emberélet múlhat azon, hogy tüdőgyulladás, mellüregtályog vagy egy gyulladt térd esetében a beteg a megfelelő antibiotikumot kapja a megfelelő dózisban. Ez azonban csak a beteg váladékainak mikrobiológiai vizsgálatával dönthető el. Mivel a mikrobiológiai labor nélkül nem működhet a betegellátás, a kórházfenntartó felszólította az érintett egészségügyi intézményeket, hogy azonnal keressenek az állam helyett új szolgáltatót. Egyúttal ajánlott is számukra egyet, a Synlabot, amely - a fenntartó tudomása szerint - rendelkezik azzal a kapacitással, amire most szükség van. Mindez több szempontból is problémás. Mindenekelőtt azért, mert ezt a szolgáltatást - annak volumene miatt - csak közbeszerzéssel vásárolhatnák meg az intézmények. Márpedig az Állami Számvevőszék legutóbb tavasszal állított pellengérre 17 kórházat a gazdálkodási fegyelem, több esetben a közbeszerzési szabályok megsértése miatt. Ezek között egyébként volt olyan eset is, amikor éppen a kórházfenntartó utasítása miatt sértett szabályt a kórház, mert nem tudott időben elindítani egy-egy közbeszerzést. Lapunk megkereste az országos tiszti főorvost; érdeklődtünk, hogy miként kívánja helyreállítani a biztonságos betegellátás feltételeit a Veszprém megyei kórházakban. Érdemi válasz helyett az országos tiszti főorvos hivatalának sajtóosztálya a területileg illetékes kormányhivatalhoz irányította lapunkat. Onnan viszont vasárnap estig nem kaptunk választ. Mint emlékezetes, Lázár János, korábbi miniszterelnökséget vezető miniszter volt az, aki fokozatosan feldarabolta az egységes ÁNTSZ-t, s egy részét odaadta a kormányhivataloknak. Láthatóan még ott sem működik a központosítás, ahol ennek lehetne haszna. A központi kórházfenntartó ahelyett, hogy maga szerződne csomagban egy laborszolgáltatóval, kiküldte a piacra az üres zsebű kórházigazgatókat. DANÓ ANNA FOTÓ: NÉPSZAVA ÖSSZEOMLÁS Nincs állami mikrobiológiai laborszolgáltatása mától a Veszprém megyei kórházaknak