Népszava, 2019. július (146. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-01 / 150. szám

BELFÖLD Dupla pénz Schmidt Máriának ADÓFORINTOK Bő ötmilliárdot költött el tavaly is a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. Az összeg túlnyomó része állami támogatás volt. MARNITZ ISTVÁN Tavaly 47,2 millióról 97 millióra nőttek Schmidt Mária főigazgató juttatásai a Közép- és Kelet-euró­pai Történelem és Társadalom Ku­tatásáért Közalapítványban - derül ki a Terror Házát is üzemeltető szervezet minap leadott beszámo­lójából. Az alapítvány bevétele 5,2-ről 5,4 milliárdra bővült. A támoga­tások viszont a 2017-es 4,7 milli­­árdról 4,6 milliárdra estek. A kü­lönbözet értékesítésekből folyt be. Eredményük 185 millióról 161 millióra mérséklődött. A beszá­moló szerint a központi költségve­tésből a 2017-es 4,6 milliárd után tavaly 4,5 milliárdot kaptak. Igaz, a beszámolóban szereplő egyes tételeket összeadva az állami tá­mogatások összege ennél nagyobb, ötmilliárd. A lista szerint a közalapítvány messze leglelkesebb híve az Em­beri Erőforrások Minisztériuma, amely számításunk szerint hat jog­címen összesen 2,8 milliárdot fize­tett tavaly. Ebből elsősorban az I. világháború kitörésének századik évfordulójára rendezett ünnep­ségsorozatot, az 1956-os és a Gu­­lág-emlékévhez, valamint a Ker­tész Imre Intézet megalapításához kapcsolódó kiadásokat fedezték. A második legnagyobb - a V4-es elnökségéhez kapcsolódó progra­mokra adott - összeg 1,5 milliárd volt, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium adott. A Mi­niszterelnökség is százmilliókat adományozott - főképp „működ­tetésre, feladatellátásra”. A többi támogató ehhez képest szűkmarkú volt: a Mol 3,2 milliót adott az álta­la alapított Petőfi-díj átadójára, a Nemzeti Kulturális Alap, a fővárosi és a terézvárosi önkormányzat ho­­lokauszt-emléknaphoz kapcsoló­dó támogatásai szinte százezresek, az adók egy százalékából pedig ös­­­szesen félmillió jött össze. A közhasznúsági jelentésben a közalapítvány hosszan részletezi, mire költötték el a közpénzmil­­liárdokat. A közölt összefoglalók már csak azért is különösek, mert önmeghatározása szerint a köz­­alapítvány „biztosítja a kulturális javakhoz való hozzáférést és így a közművelődést, továbbá elősegíti a természeti, társadalmi, művészeti, kulturális és tudományos össze­függések kutatását, megértését, nyomon követi azok jelenkori vál­tozásait, és folytonos művelődésre ösztönöz”. Az viszont kérdéses, kit mire ösztönöz például az elsőként bemutatott, tavaly januári prog­ram, ahol Schmidt Mária Frank Füredi A célkeresztben: Magyar­­ország című könyvét bemutatva felvetette: maradhatunk-e keresz­tények, vagy nekünk is úgy kell gondolkodnunk, mint a nyugat-eu­rópai elitnek? Az is kérdés, milyen A közala­pítvány állta az alt­­right mozga­lom két kedven­ce, Steve Bannon és a ho­­mofób meleg, Milo Yianno­­poulos előadásá­nak költ­ségeit is tudományos haszna van annak, ha a szocialistáktól a kormányoldal­hoz igazolt Szili Katalin az MSZP sorsáról mereng. A közalapítvány állta az ame­rikai polkorrektség-ellenességet hirdető alt-right mozgalom két kedvence, Steve Bannon, Donald Trump egykori tanácsadója, és a homofób meleg, Milo Yiannopou­­los előadása költségeit is. A „kultu­rálódni kívánók” azt is megtudhat­ták, hogy Németország „hippiként” viselkedik, és „káoszt idéz elő Eu­rópában”, az amúgy szélsőjobbol­dali AfD pedig „a pártstruktúrát megbontó új szereplő”. A szerve­zett költött arra is, hogy a V4-eket beszélgetéseken igyekezzen egy­máshoz közel hozni, kiadványai kö­zött pedig helyt kapott Roger Scru­­ton az újbaloldal gondolkodóiról szóló Bolondok, csalók, agitátorok című dolgozata is. A közalapítvány leginkább tör­ténelmi szemléletű kutatásai fel­tárták az első világháború és a szo­cializmus mindennapjait. Előbbi kapcsán ugyanakkor szeretnének a száz éve sulykolt győztes-vesztes, áldozat-agresszor ellentétpárokat meghaladó értelmezési kereteket. A beszámolóból kiderül, hogy azért a közalapítványnál sem fut­ja mindenre, egészen mindennapi gondok is sújtják. A Terror Házá­ban például bedöglött a légkezelő, de egyelőre nem kaptak rá pénzt. FOTÓ: MÓNUS MÁRTON/MTI KÖZPÉNZMILLIÁRDOK Schmidt Mária mögött a kormány. A Gulyás Gergely vezette Miniszterel­nökség is a támogatók között van 0,5 millió forintot kapott csupán az 1 százalékos adófelajánlások révén a szervezet MTA-védők tüntetnek a szavazás napján EINSTAND „Palkovics miniszter beváltja korábbi zsarolását: erővel rabolja el az Akadémia kutatóhá­lózatát, mert az nem volt hajlan­dó önként lemondani értékeiről, vagyonáról, és az elmúlt egyéves küzdelemben következetesen kép­viselte a tudományos szabadság és az akadémiai autonómia esz­méjét.”­­ Ezzel a felütéssel hívja utcára az embereket az Akadémiai Dolgozók Fóruma keddre. Ekkor szavaz várhatóan az Országgyűlés azt MTA feldarabolásáról, kuta­tóhálózatának államosításáról. „A Magyar Tudományos Akadémia megcsonkítása bűn a tudomány ellen, bűn a nemzet ellen, és bűn a magyar kultúra ellen. A mögöttünk hagyott hónapokban azonban azt is megtapasztaltuk, hogy mekkora erőt és tartást tud adni a szolidari­tás, az egymásért való közös kiállás. Erősebbek vagyunk, ha összefog matematikus és nyelvész, jogász és biológus. Ezért nem hagyhatjuk, hogy itt és így legyen vége!” - írták a kedd délután négy órára, a Magyar Tudományos Akadémia székháza elé meghirdetett tüntetés szerve­zői. NÉPSZAVA NÉPSZAVA 2019. július 1., hétfő Veszprém megyében a járványügyet is elérte a kormányhivatali válság FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A laborhiány érinti a farkasgyepűi tüdőgondozót és a balatonfüredi szívkórházat is. A most bezárt la­bor feladata volt még járványok - hasmenés, mérgezés vagy más egyéb, a közegészségügyet veszé­lyeztető helyzetek­­ megelőzése, de például a víz minőségének el­lenőrzése is. Lapunknak egy orvos azt mondta: - Nagy a baj. Ember­élet múlhat azon, hogy tüdőgyul­ladás, mellüregtályog vagy egy gyulladt térd esetében a beteg a megfelelő antibiotikumot kapja a megfelelő dózisban. Ez azonban csak a beteg váladékainak mikro­biológiai vizsgálatával dönthető el. Mivel a mikrobiológiai labor nélkül nem működhet a betegel­látás, a kórházfenntartó felszó­lította az érintett egészségügyi intézményeket, hogy azonnal ke­ressenek az állam helyett új szol­gáltatót. Egyúttal ajánlott is szá­mukra egyet, a Synlabot, amely - a fenntartó tudomása szerint - ren­delkezik azzal a kapacitással, ami­re most szükség van. Mindez több szempontból is problémás. Min­denekelőtt azért, mert ezt a szol­gáltatást - annak volumene miatt - csak közbeszerzéssel vásárolhat­nák meg az intézmények. Márpe­dig az Állami Számvevőszék leg­utóbb tavasszal állított pellengérre 17 kórházat a gazdálkodási fegye­lem, több esetben a közbeszerzési szabályok megsértése miatt. Ezek között egyébként volt olyan eset is, amikor éppen a kórházfenntar­tó utasítása miatt sértett szabályt a kórház, mert nem tudott időben elindítani egy-egy közbeszerzést. Lapunk megkereste az orszá­gos tiszti főorvost; érdeklődtünk, hogy miként kívánja helyreállítani a biztonságos betegellátás felté­teleit a Veszprém megyei kórhá­zakban. Érdemi válasz helyett az országos tiszti főorvos hivatalának sajtóosztálya a területileg illetékes kormányhivatalhoz irányította la­punkat. Onnan viszont vasárnap estig nem kaptunk választ. Mint emlékezetes, Lázár Já­nos, korábbi miniszterelnökséget vezető miniszter volt az, aki foko­zatosan feldarabolta az egységes ÁNTSZ-t, s egy részét odaadta a kormányhivataloknak. Láthatóan még ott sem működik a közpon­tosítás, ahol ennek lehetne hasz­na. A központi kórházfenntartó ahelyett, hogy maga szerződne csomagban egy laborszolgáltató­val, kiküldte a piacra az üres zsebű kórházigazgatókat. DANÓ ANNA FOTÓ: NÉPSZAVA ÖSSZEOMLÁS Nincs állami mikrobiológiai labor­­szolgáltatása mától a Veszprém megyei kórházaknak

Next