Népszava, 2019. augusztus (146. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-02 / 178. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 2019. augusztus 2., péntek3 Amerikai nyomás a kormányon az „orosz bank” miatt PRÉS Washington továbbra sem helyesli a Nemzetközi Beruházási Banknak adott széles körű magyar kedvezményeket - értesült több forrásból a Népszava.­­ KÓSA ANDRÁS Erős diplomáciai nyomást helye­zett több kormány, de elsősorban az amerikai adminisztráció az Or­­bán-kabinetre az orosz dominan­ciával működő Nemzetközi Beru­házási Banknak (IIB) adott széles körű jogosítványok és mentessé­gek miatt - értesült egymástól füg­getlen forrásokból a Népszava. Mint arról már többször írtunk, a kormány és az IIB közötti - az Or­szággyűlés által törvénybe is fog­lalt - szerződés alapján a bankot adó-, és járulékmentesség, elnöki rezidencia illeti meg, az IIB dolgo­zóinak diplomáciai mentesség jár. Emellett korlátlan beutazási lehe­tőség jár „a bank érdekében” eljáró, meghívott partnereknek. A bank teljes mentességet kap a magyar pénzügyi felügyeleti szervek és egyéb hatóságok ellenőrzései alól. Minderről az IIB kormányzóta­nácsának elnökhelyettese, Georgij Potapov június végén azt mondta a Népszavának adott interjújában: Nekik „kizárólag olyan mentes­ség jár majd, mint amire bármely nemzetközi fejlesztési bank vagy nemzetközi szervezet jogosult egy másik országban. Ezeket a Bécsi Konvenció szabályozza, bárki utá­nanézhet. Sem többet, sem keve­sebbet.” Forrásaink szerint az erős orosz érdekeltség miatt így is tart­ják magukat az aggodalmak. - Az egy dolog, hogy mi áll a nemzetközi előírásokban, a politika, a geopoli­tika pedig egy másik - magyarázta egyik, az ügyre rálátó informáto­runk. Forrásaink szerint az érintett kormányok elsősorban a banknak adott diplomáciai kedvezménye­ket szeretnék szűkíteni, illetve nagyobb hatáskört adnának a ma­gyar hatóságoknak a bank ellenőr­zésében. A lehetséges megoldással kapcsolatban ellentmondó infor­mációink vannak: úgy tudjuk, az egyik kompromisszum az lehet, hogy a csúcsvezetőkön túl a bank tisztviselői „csak” a szolgálati útle­vélnek megfelelő kedvezményeket kapják majd. Ez azt jelenti, hogy csak a bank közvetlen ügyeinek intézésekor jár nekik a diplomáci­ai mentesség - azt persze nyilván nehéz meghatározni, mi esik ebbe a kategóriába. Ezen kívül a magyar hatóságok bizonyos szintű hatás­kört kaphatnak a bank működésé­nek ellenőrzésére.­­ Mi úgy látjuk, a magyar kor­mány nyitott ezekre az ügyekre. A téma szóba került Szijjártó Pé­ter külügyminiszter legutóbbi washingtoni látogatásán is, vala­mint a David B. Cornstein amerikai nagykövettel folytatott rendszeres megbeszélésein. A magunk részé­ről szeretnénk napirenden tartani az ügyet - mondta egy diplomáciai forrásunk. Mások viszont attól tartanak, hogy a magyar fél csupán az időhú­zásra játszik. Azt várja, hogy a bank jövőre teljes üzemmódban működ­hessen a volt Eximbank székház­ban. Tény, hogy ha a kormány a kö­zeljövőben módosítani szeretné az IIB kiváltságairól szóló törvényt, akkor azt csak az október 13-i ön­­kormányzati választásokig sorra kerülő egyetlen parlamenti ülésen tehetné meg, de ennek egyelőre nincs nyoma. A nemzetközi nyomásgyakor­lással kapcsolatban megkerestük a Külügyminisztériumot, de nem kaptunk válaszokat. FOTÓ: LAKOS GÁBOR KIEMELT FOGADTATÁS Exkluzív helyre, a Duna partján álló épületbe költözik a Nemzetközi Beruházási Bank Georgij Potapov, az IIB egyik vezetője korábban azt mondta: nem kapnak semmiféle kiváltságot Bizonytalan tudós jövő MTA Az előzetes híreknek megfe­lelően Maróth Miklóst, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ko­rábbi alelnökét nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Irányító Testüle­tének élére. Ez az a szervezet, amely az MTA-tól elvett kutatóhálózatot felügyeli majd. Noha a szaktárca szerint Maróth konszenzusos jelölt volt - vagyis elnökké választását Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője mellett Lovász László MTA-elnök is jóváhagyta -, a hvg. hu akadémiai forrásokra hivatkoz­va azt írta: Lovász „diktátumszerű” ajánlatot kapott, és az utolsó per­cekig fontolgatta, támogassa-e Ma­róth jelölését. Maróth Miklós ismert, Szé­­chenyi-díjas és Corvin-lánccal is kitüntetett klasszika-filológus - aki sosem rejtette véka alá az Orbán-kormány iránti elkötele­ződését. 2015-ben kormányzati körökben akár köztársasági elnök­ként is el tudták volna képzelni. A kormányközeli sajtóban többször hangoztatta muszlimellenesnek is mondható nézeteit, 2017 októberé­ben mégis elkísérte Orbán Viktort Jordániába, ahol a magyar minisz­terelnök a terrorizmus támogatá­sával gyanúsított Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel találkozott. Az ITM és az MTA közti vitákban a minisztériumot képviselte. A kutatóintézeteket irányító tes­tületbe az elnök mellett hat tagot az MTA, hatot az ITM delegál, de mint arra az Akadémiai Dolgozók Fóruma korábban többször figyel­meztetett, ha olyan személy kerül a testület élére, aki a kormánnyal szimpatizál, az MTA delegáltjait bármikor könnyen leszavazhatják. A hazai tudományt meghatározó döntések megszavazásakor ugyanis elegendő lesz az egyszerű többség. Közben megtudtuk: az innováci­ós minisztérium képviselői - köz­tük Palkovics László miniszter és Szigeti Ádám helyettes államtitkár - személyesen keresték fel az el­múlt két hétben a kutatóközpon­tok főigazgatóit és intézetvezetőit, hogy a szeptembertől az eddiginél is szigorúbb kormányzati felügyelet alá kerülő kutatóhelyek állapotáról érdeklődjenek, valamint meggyőz­zék a tudósokat: nem kell tartaniuk az átszervezéstől. - Nem mondhatni, hogy túlságo­san nyugodtak vagyunk - nyilatkoz­ta lapunknak az egyik kutatóintézet vezetője. Mint mondta, Palkovics látogatásakor érdeklődtek az inté­zet jövőbeni finanszírozásáról, ám a miniszter azzal hárította a kérdést, hogy ez az ELKH Irányító Testüle­tének hatásköre lesz, ami szeptem­ber elsején kezdi meg működését, ezt követően az ITM már nem fog beleszólni az irányításba. Ez azon­ban nem teljesen igaz: lapunkhoz eljutott Szigeti Ádám innovációs helyettes államtitkár levele, amit kedden küldött el a kutatóközpon­tok főigazgatóinak. Ebben azt írja, év végéig egy Projekt Irányító Bi­zottság fogja ellátni az ELKH lét­rehozásának szakmai felügyeletét, melynek elnöke Palkovics minisz­ter lesz. A tudósok elbizonytalanodása abban is megmutatkozik a lapunk­nak nyilatkozó intézetigazgató sze­rint, hogy náluk az utóbbi egy évben mintegy duplájára nőtt a felmondá­sok száma. - Eddig is volt mozgás, de most már alig tudjuk tartani az állományi szintet. Fiatal kutatói ál­láshelyet keveset, 3-4-et hirdetünk egy évben, de már ezeket sem tud­juk feltölteni - mondta. Hasonló helyzetről számolt be egy másik kutatóintézet vezetője is: az elmúlt hónapok rendkívül bizonytalan helyzetet teremtet­tek, amely egyfelől hatással volt a dolgozók hangulatára, másrészt a finanszírozásban is voltak olyan időszakok, amikor azt sem tudták, egy hét múlva miből gazdálkod­hatnak. Egyes területeken például lasszóval kell fogni a fiatal kutató­kat, de amikor akadt jelentkező, nem tudott szerződést kötni velük. Úgy összegzett: nem örül a hálózat kormányzati „einstandjának”, de a bizonytalan helyzetnél már a biztos rossz is jobb lenne. Az egyik kutatóközpont főigazga­­tója ellenben úgy látja, annyira még nem tragikus a helyzet.­­ Év elején ugyan volt nyomásgyakorlás a mi­nisztérium részéről a finanszírozás visszatartásával, de mostanra min­den kutatóintézet megkapta a költ­ségvetésben meghatározott pénzét. Egy „hétköznapi kutató” szintjén még nem történtek nagy változások, nem lett vége a világnak - mondta. Szerinte az „igazság pillanata” októ­­berben-novemberben jön el, ekkor­ra derülhet ki ugyanis, hogy a jövő évi költségvetésben meghatározott forrást hogyan osztják el a kutató­­központok, intézetek között. Az intézmények 2020. évi támo­gatása 21,5 milliárd forint, infra­struktúra-fejlesztésre és felújításra pedig 1,9 milliárd forintot különí­tett el a kormány. A főigazgatók je­lezték, a fiatal kutatók pályán tar­tásához jelentős béremelésre lenne szükség - egy kezdő kutató nettó 150-160 ezer forintot keres­­, ám az nem biztos, hogy erre is lesz fede­zet. JUHÁSZ DÁNIEL FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD MEGBÍZÁS Maróth Miklóst, az MTA korábbi alelnökét nevezte ki Orbán Viktor az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testülete élére Jöhetnek a nemzeti laboratóriumok Összesen hat nemzeti laboratórium létrehozásán gondolkodik a kormány - erről Palkovics László innovációs miniszter beszélt az egyik akadémi­ai kutatóintézetben tett látogatásakor. Forrásunk szerint az nem derült ki, mely tudományterületeket fedné le a laborhálózat, de a mintát a 2013-ban indult Nemzeti Agykutatási Program szolgáltatná. Kerestük az ITM-et, ám lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.

Next