Népszava, 2019. augusztus (146. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-02 / 178. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2019. augusztus 2., péntek3 Amerikai nyomás a kormányon az „orosz bank” miatt PRÉS Washington továbbra sem helyesli a Nemzetközi Beruházási Banknak adott széles körű magyar kedvezményeket - értesült több forrásból a Népszava. KÓSA ANDRÁS Erős diplomáciai nyomást helyezett több kormány, de elsősorban az amerikai adminisztráció az Orbán-kabinetre az orosz dominanciával működő Nemzetközi Beruházási Banknak (IIB) adott széles körű jogosítványok és mentességek miatt - értesült egymástól független forrásokból a Népszava. Mint arról már többször írtunk, a kormány és az IIB közötti - az Országgyűlés által törvénybe is foglalt - szerződés alapján a bankot adó-, és járulékmentesség, elnöki rezidencia illeti meg, az IIB dolgozóinak diplomáciai mentesség jár. Emellett korlátlan beutazási lehetőség jár „a bank érdekében” eljáró, meghívott partnereknek. A bank teljes mentességet kap a magyar pénzügyi felügyeleti szervek és egyéb hatóságok ellenőrzései alól. Minderről az IIB kormányzótanácsának elnökhelyettese, Georgij Potapov június végén azt mondta a Népszavának adott interjújában: Nekik „kizárólag olyan mentesség jár majd, mint amire bármely nemzetközi fejlesztési bank vagy nemzetközi szervezet jogosult egy másik országban. Ezeket a Bécsi Konvenció szabályozza, bárki utánanézhet. Sem többet, sem kevesebbet.” Forrásaink szerint az erős orosz érdekeltség miatt így is tartják magukat az aggodalmak. - Az egy dolog, hogy mi áll a nemzetközi előírásokban, a politika, a geopolitika pedig egy másik - magyarázta egyik, az ügyre rálátó informátorunk. Forrásaink szerint az érintett kormányok elsősorban a banknak adott diplomáciai kedvezményeket szeretnék szűkíteni, illetve nagyobb hatáskört adnának a magyar hatóságoknak a bank ellenőrzésében. A lehetséges megoldással kapcsolatban ellentmondó információink vannak: úgy tudjuk, az egyik kompromisszum az lehet, hogy a csúcsvezetőkön túl a bank tisztviselői „csak” a szolgálati útlevélnek megfelelő kedvezményeket kapják majd. Ez azt jelenti, hogy csak a bank közvetlen ügyeinek intézésekor jár nekik a diplomáciai mentesség - azt persze nyilván nehéz meghatározni, mi esik ebbe a kategóriába. Ezen kívül a magyar hatóságok bizonyos szintű hatáskört kaphatnak a bank működésének ellenőrzésére. Mi úgy látjuk, a magyar kormány nyitott ezekre az ügyekre. A téma szóba került Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbbi washingtoni látogatásán is, valamint a David B. Cornstein amerikai nagykövettel folytatott rendszeres megbeszélésein. A magunk részéről szeretnénk napirenden tartani az ügyet - mondta egy diplomáciai forrásunk. Mások viszont attól tartanak, hogy a magyar fél csupán az időhúzásra játszik. Azt várja, hogy a bank jövőre teljes üzemmódban működhessen a volt Eximbank székházban. Tény, hogy ha a kormány a közeljövőben módosítani szeretné az IIB kiváltságairól szóló törvényt, akkor azt csak az október 13-i önkormányzati választásokig sorra kerülő egyetlen parlamenti ülésen tehetné meg, de ennek egyelőre nincs nyoma. A nemzetközi nyomásgyakorlással kapcsolatban megkerestük a Külügyminisztériumot, de nem kaptunk válaszokat. FOTÓ: LAKOS GÁBOR KIEMELT FOGADTATÁS Exkluzív helyre, a Duna partján álló épületbe költözik a Nemzetközi Beruházási Bank Georgij Potapov, az IIB egyik vezetője korábban azt mondta: nem kapnak semmiféle kiváltságot Bizonytalan tudós jövő MTA Az előzetes híreknek megfelelően Maróth Miklóst, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi alelnökét nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Irányító Testületének élére. Ez az a szervezet, amely az MTA-tól elvett kutatóhálózatot felügyeli majd. Noha a szaktárca szerint Maróth konszenzusos jelölt volt - vagyis elnökké választását Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője mellett Lovász László MTA-elnök is jóváhagyta -, a hvg. hu akadémiai forrásokra hivatkozva azt írta: Lovász „diktátumszerű” ajánlatot kapott, és az utolsó percekig fontolgatta, támogassa-e Maróth jelölését. Maróth Miklós ismert, Széchenyi-díjas és Corvin-lánccal is kitüntetett klasszika-filológus - aki sosem rejtette véka alá az Orbán-kormány iránti elköteleződését. 2015-ben kormányzati körökben akár köztársasági elnökként is el tudták volna képzelni. A kormányközeli sajtóban többször hangoztatta muszlimellenesnek is mondható nézeteit, 2017 októberében mégis elkísérte Orbán Viktort Jordániába, ahol a magyar miniszterelnök a terrorizmus támogatásával gyanúsított Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel találkozott. Az ITM és az MTA közti vitákban a minisztériumot képviselte. A kutatóintézeteket irányító testületbe az elnök mellett hat tagot az MTA, hatot az ITM delegál, de mint arra az Akadémiai Dolgozók Fóruma korábban többször figyelmeztetett, ha olyan személy kerül a testület élére, aki a kormánnyal szimpatizál, az MTA delegáltjait bármikor könnyen leszavazhatják. A hazai tudományt meghatározó döntések megszavazásakor ugyanis elegendő lesz az egyszerű többség. Közben megtudtuk: az innovációs minisztérium képviselői - köztük Palkovics László miniszter és Szigeti Ádám helyettes államtitkár - személyesen keresték fel az elmúlt két hétben a kutatóközpontok főigazgatóit és intézetvezetőit, hogy a szeptembertől az eddiginél is szigorúbb kormányzati felügyelet alá kerülő kutatóhelyek állapotáról érdeklődjenek, valamint meggyőzzék a tudósokat: nem kell tartaniuk az átszervezéstől. - Nem mondhatni, hogy túlságosan nyugodtak vagyunk - nyilatkozta lapunknak az egyik kutatóintézet vezetője. Mint mondta, Palkovics látogatásakor érdeklődtek az intézet jövőbeni finanszírozásáról, ám a miniszter azzal hárította a kérdést, hogy ez az ELKH Irányító Testületének hatásköre lesz, ami szeptember elsején kezdi meg működését, ezt követően az ITM már nem fog beleszólni az irányításba. Ez azonban nem teljesen igaz: lapunkhoz eljutott Szigeti Ádám innovációs helyettes államtitkár levele, amit kedden küldött el a kutatóközpontok főigazgatóinak. Ebben azt írja, év végéig egy Projekt Irányító Bizottság fogja ellátni az ELKH létrehozásának szakmai felügyeletét, melynek elnöke Palkovics miniszter lesz. A tudósok elbizonytalanodása abban is megmutatkozik a lapunknak nyilatkozó intézetigazgató szerint, hogy náluk az utóbbi egy évben mintegy duplájára nőtt a felmondások száma. - Eddig is volt mozgás, de most már alig tudjuk tartani az állományi szintet. Fiatal kutatói álláshelyet keveset, 3-4-et hirdetünk egy évben, de már ezeket sem tudjuk feltölteni - mondta. Hasonló helyzetről számolt be egy másik kutatóintézet vezetője is: az elmúlt hónapok rendkívül bizonytalan helyzetet teremtettek, amely egyfelől hatással volt a dolgozók hangulatára, másrészt a finanszírozásban is voltak olyan időszakok, amikor azt sem tudták, egy hét múlva miből gazdálkodhatnak. Egyes területeken például lasszóval kell fogni a fiatal kutatókat, de amikor akadt jelentkező, nem tudott szerződést kötni velük. Úgy összegzett: nem örül a hálózat kormányzati „einstandjának”, de a bizonytalan helyzetnél már a biztos rossz is jobb lenne. Az egyik kutatóközpont főigazgatója ellenben úgy látja, annyira még nem tragikus a helyzet. Év elején ugyan volt nyomásgyakorlás a minisztérium részéről a finanszírozás visszatartásával, de mostanra minden kutatóintézet megkapta a költségvetésben meghatározott pénzét. Egy „hétköznapi kutató” szintjén még nem történtek nagy változások, nem lett vége a világnak - mondta. Szerinte az „igazság pillanata” októberben-novemberben jön el, ekkorra derülhet ki ugyanis, hogy a jövő évi költségvetésben meghatározott forrást hogyan osztják el a kutatóközpontok, intézetek között. Az intézmények 2020. évi támogatása 21,5 milliárd forint, infrastruktúra-fejlesztésre és felújításra pedig 1,9 milliárd forintot különített el a kormány. A főigazgatók jelezték, a fiatal kutatók pályán tartásához jelentős béremelésre lenne szükség - egy kezdő kutató nettó 150-160 ezer forintot keres, ám az nem biztos, hogy erre is lesz fedezet. JUHÁSZ DÁNIEL FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD MEGBÍZÁS Maróth Miklóst, az MTA korábbi alelnökét nevezte ki Orbán Viktor az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testülete élére Jöhetnek a nemzeti laboratóriumok Összesen hat nemzeti laboratórium létrehozásán gondolkodik a kormány - erről Palkovics László innovációs miniszter beszélt az egyik akadémiai kutatóintézetben tett látogatásakor. Forrásunk szerint az nem derült ki, mely tudományterületeket fedné le a laborhálózat, de a mintát a 2013-ban indult Nemzeti Agykutatási Program szolgáltatná. Kerestük az ITM-et, ám lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.