Népszava, 2019. szeptember (146. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-11 / 211. szám
NÉPSZAVA 2019. szeptember 11., szerda REFLEKTOR Megadják Trócsányinak azt a posztot, amire vágyott EU Ursula von der Leyen teljesítette a magyar biztosjelölt kérését, és a bővítésért, valamint szomszédságpolitikáért felelős tárcával bízta meg a budapesti kormány korábbi miniszterét HALMAI KATALIN BRÜSSZEL „Azt várom öntől, hogy gyorsítsa fel a strukturális és intézményi reformokat, összpontosítsa figyelmét a jogállam, a gazdasági fejlődés és a közszféra átalakításának alapjaira. Támogatást kell nyújtania a korrupció elleni harchoz az egész régióban és segítenie minden erőfeszítést, ami a jószomszédi kapcsolatok és a kétoldalú viták megoldására irányul.” Többek között ezt tartalmazza a Trócsányi Lászlónak adott megbízólevél, amelyet az Európai Bizottság megválasztott elnöke adott. A portfolióra régóta fájt a foga az Orbán-kormánynak. A jelenlegi magyar biztos, Navracsics Tibor sikertelenül pályázott rá öt évvel ezelőtt, most a jelek szerint működött a budapesti lobbi. „Magyarország a bővítés élharcosa, és fontosak számára a nyugat-balkáni államok” - magyarázta brüsszeli sajtótájékoztatóján Ursula von der Leyen Trócsányi László jelölését, kikerülve a választ a megbízatás ellentmondásosságát firtató felvetésre, miszerint Von der Leyen egy olyan ország volt miniszterét bízta meg feladattal, amely ellen az EU értékeinek veszélyeztetése miatt eljárás folyik a miniszterek tanácsában. „A biztosok az európai érdekeket képviselik, nem hazájuk nevében lépnek fel” - mondta a megválasztott elnök. Hasonló véleményt hangoztatott a Népszavának nyilatkozva Eric Maurice, a Robert Schuman Alapítvány brüsszeli irodájának vezetője. A leendő bővítési biztos súlyát, tekintélyét és hitelességét az Európai Unió adja, posztján a közösség szempontjait kell képviselnie - mondta a szakértő. Szerinte Trócsányi jelölése azt is mutatja, hogy a bővítés és a szomszédságpolitika nem lesz a Von der Leyen vezette bizottság prioritása. A két területet egyébként is a spanyol szocialista Josep Borrell fogja irányítani alelnökként és az EU külügyi főképviselőjeként, ami eleve korlátozza az illetékes biztos mozgásterét - fejtette ki Eric Maurice. A keddi jelölést követően a biztosjelölteknek az Európai Parlament illetékes szakbizottságai előtt kell számot adniuk felkészültségükről és alkalmasságukról. Trócsányi Lászlót az EP külügyi bizottsága (AFET) fogja meghallgatni, miután írásban válaszolt a képviselők előzetes kérdéseire. A meghallgatáson a politikai csoportok kétharmadának a támogatását kell megszereznie, hogy kedvező értékelést kapjon. „De kétharmad kell a megbuktatásához is” - érvelt lapunknak egy parlamenti forrás, aki közel áll az Európai Néppárthoz. Mint rámutatott, a szocialistáknak és a liberálisoknak is vannak problémás jelöltjeik, így Trócsányi László brüsszeli jövője a politikai csoportok közötti alkudozásban fog eldőlni. A német kereszténydemokratákhoz tartozó David McAllister, az AFET elnöke megkeresésünkre nem kommentálta a magyar politikus jelölését, csak annyit mondott, hogy meg fogják szervezni a meghallgatását.A tagjelölt országoknak rossz A„nagy költekező” Olaszország biztosjelöltje kaphatja a pénzügyi portfoliót jelzés, hogy a magyar illiberális állam egyik kiépítőjét, a volt igazságügyi minisztert jelölték bővítési biztosnak. Nehéz helyzete lesz a meghallgatáson” - írta a Twitteren a magyar származású holland szocialista EP-képviselő, Piri Kati, aki a külügyi bizottság tagja. A szakbizottság liberális párti szóvivője (koordinátora), Hilde Vautmans lapunknak azt mondta: „Frakciónk egyes tagjainak súlyos fenntartásai vannak a magyar jelölt kormányzati múltja miatt. Ezeket az aggályokat szóvá fogjuk tenni a neki címzett írásos kérdéseinkben és a meghallgatáson. Minden biztosjelöltnek komoly és nyílt meghallgatáson kell részt vennie. Politikai csoportunk külön erőfeszítéseket fog tenni Trócsányi átvilágítására, politikai tevékenységének átlátható és kritikus vizsgálatára” - szögezte le a belga liberális Vautmans. Ursula von der Leyen tervei szerint a leendő Európai Bizottságot nyolc alelnök irányítaná, közülük három ügyvezető alelnökként. Ha megválasztják, első lesz az elsők között a holland szocialista Frans Timmermans, aki a klímapolitikát felügyelné, és egyben helyettesítené az elnököt távollétében. A politikus többé nem felelne a jogállam tiszteletben tartásának érvényesítéséért. A tárcát a belga liberális Didier Reynders kaphatja, aki hazája külügyminisztereként következetesen fellépett az uniós értékeket megsértő tagállamok felelősségre vonásáért. Az ugyancsak a liberálisokhoz tartozó cseh Vera Jourová alelnökként szólna bele a jogállamisággal kapcsolatos bizottsági munkába, és felelne az „értékekért és átláthatóságért”. Hozzá tartozna a médiapluralizmus elősegítése is. Von der Leyen a költségvetési portfolióra jelölt osztrák néppárti Johannes Hahnnak írott megbízólevelében kifejti azt is, hogy a jogállam tiszteletben tartását össze kell kötni az uniós büdzsével: „Önnek biztosítania kell, hogy a jogállamiság a következő hosszú távú költségvetés szerves része legyen.” A horvát néppárti Dubravka Luicának is lenne szerepe abban, hogy a tagállamok hogyan tartják tiszteletben a demokratikus alapértékeket. A „demokrácia és demográfia” tárca várományosaként elsődleges feladatául az EU jövőjéről szóló konferencia megszervezését, lebonyolítását szabta a megválasztott bizottsági elnök. A dán liberális Margrethe Vestager ügyvezető alelnök a digitális fejlesztések felelőse lehet, és megtarthatja a versenypolitikai portfoliót is. A harmadik ügyvezető alelnök, a lett néppárti Valdis Dombrovskis újrázhat a gazdasági és pénzügyi koordináció élén. Érdekes, hogy ismét görög politikus, a néppárti Margarítisz Szkínász felügyelheti a migrációs politikát, mégpedig alelnökként, míg a migrációs dossziékkal bőven megterhelt belügyi portfolió a svéd szocialista Ylva Johanssoné lehet. Az egyik legnagyobb meglepetést az keltette, hogy Von der Leyen a „költekező” Olaszország egykori szocialista kormányfőjét, Paolo Gentilonit bízta meg a gazdasági tárcával. URSULA VON DER LEYEN A megválasztott elnök azzal érvelt, hogy a biztosok közösségi szempontokat követnek MAGYAR CÉL A BŐVÍTÉS 1 TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ Kemény kérdésekre számíthat meghallgatásán 27 tagállam tart igényt saját tárcára Felnőtt szereplőt akarnak látni KÖZVÉLEMÉNY Európa saját külpolitikai érdekeinek érvényesítését és nem a külső erőközpontokhoz való állandó igazodást várják a kontinens lakosai az Unió tisztújítása nyomán - derül ki egy berlini politikaelemző műhely felméréséből. Susi Dennison, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (European Council on Foreign Relations, ECFR) elnevezésű nemzetközi think-tank vezető elemzője az ECFR és a You-Gov közvélemény-kutató intézet által 14 EU-tagországban idén közösen végzett felmérés alapján azt írja: az európaiak nyugtalanok, és a megkérdezettek háromnegyede elégedetlen vagy saját országának a politikai rendszerével, vagy az európai politikai rendszerrel, vagy pedig mindkettővel. A kontinens politikai vezetői tehát nem ülhetnek a babérjaikon annak láttán, hogy a májusi európai parlamenti választásokon a vártnál nagyobb, 51 százalékos volt a részvételi arány. A felmérés azt mutatja, hogy a külpolitikának központi szerep juthat, amikor a vezetők megpróbálják vonzóvá tenni a jövőt a kiábrándult európaiak számára. Az öreg kor Európának határozottabban kellene követnie a saját érdekeit tinens lakosai olyan EU-t akarnak - írja Dennison a megkérdezettek válaszai alapján, amely „felnőtt cselekvő tényezőként viselkedik egy felnőtt világban”. Európának eszerint a saját útját kell járnia az erős verseny jellemezte terepen. El kell kerülnie, hogy belerángassák olyan küzdelmekbe, amelyekhez semmi köze, ha azonban érdekei úgy kívánják, kezelnie kell a válságokat. Arra a kérdésre, hogy Európának ki mellé kellene állnia az Egyesült Államok és Kína, illetve az Egyesült Államok és Oroszország közötti vitákban, a többség a felmérés által érintett országok csaknem mindegyikében azt válaszolta, hogy Európa ne álljon egyik fél oldalára sem. Az egyetlen kivétel Lengyelország volt, de ott is elérte a 45 százalékot azok aránya, akik szerint egyik fél mellé sem kellene állnia Európának. A felmérésben érintett összes országban 20 százalék alatt maradt azok aránya, akik jobban bíznak Amerikában, mint az Európai Unióban, de a legtöbb országban ez az arány egy számjegyű volt. A megkérdezett európaiak ugyanakkor bizonytalanok abban, hogy az EU képes-e megvédeni őket a kereskedelmi versenyben olyan kemény szereplőkkel szemben, mint Kína. Egyetlen érintett európai országban sem gondolják az emberek 18 százaléknál nagyobb arányban azt, hogy országuk érdekei kellő védelemben részesülnek Kínával szemben. A válaszokból az derül ki, hogy az európaiak olyan külpolitikát akarnak látni, amelyet a kollektív európai érdek vezérel és nem az egyes európai országok közötti együttműködés - vagy az integráció - öncélú logikája. Az Unió további bővítéséről az országok többségében úgy vélekednek, hogy az csak akkor lenne igazolható, ha az EU jelenlegi polgárai abból közvetlen hasznot húznának. A válaszadók alig egynegyede véli úgy, hogy az összes nyugat-balkáni országot fel kellene venni az EU-ba tíz éven belül. A többség szerint a kontinens biztonságát jobban szolgálná, ha a védelmi képességeket európai és nem NATO-keretekben növelnék. KÁRPÁTI JÁNOS SUSI DENNISON VEZETŐ ELEMZŐ Többet várnak a külpolitikától