Népszava, 2019. szeptember (146. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-11 / 211. szám

NÉPSZAVA 2019. szeptember 11., szerda REFLEKTOR Megadják Trócsányinak azt a posztot, amire vágyott EU Ursula von der Leyen teljesítette a magyar biztosjelölt kérését, és a bővítésért, valamint szomszédságpolitikáért felelős tárcával bízta meg a budapesti kormány korábbi miniszterét HALMAI KATALIN BRÜSSZEL „Azt várom öntől, hogy gyorsítsa fel a strukturális és intézményi re­formokat, összpontosítsa figyelmét a jogállam, a gazdasági fejlődés és a közszféra átalakításának alapjaira. Támogatást kell nyújtania a korrup­ció elleni harchoz az egész régióban és segítenie minden erőfeszítést, ami a jószomszédi kapcsolatok és a kétoldalú viták megoldására irányul.” Többek között ezt tartal­mazza a Trócsányi Lászlónak adott megbízólevél, amelyet az Európai Bizottság megválasztott elnöke adott. A portfolióra régóta fájt a foga az Orbán-kormánynak. A jelenlegi magyar biztos, Navracsics Tibor si­kertelenül pályázott rá öt évvel ez­előtt, most a jelek szerint működött a budapesti lobbi. „Magyarország a bővítés élhar­cosa, és fontosak számára a nyu­gat-balkáni államok” - magyarázta brüsszeli sajtótájékoztatóján Ursu­la von der Leyen Trócsányi László jelölését, kikerülve a választ a meg­bízatás ellentmondásosságát firtató felvetésre, miszerint Von der Leyen egy olyan ország volt miniszterét bízta meg feladattal, amely ellen az EU értékeinek veszélyeztetése mi­att elj­árás folyik a miniszterek taná­csában. „A biztosok az európai érdekeket képviselik, nem hazájuk nevében lépnek fel” - mondta a megválasz­tott elnök. Hasonló véleményt hangozta­tott a Népszavának nyilatkozva Eric Maurice, a Robert Schuman Alapít­vány brüsszeli irodájának vezetője. A leendő bővítési biztos súlyát, te­kintélyét és hitelességét az Európai Unió adja, posztján a közösség szem­pontjait kell képviselnie - mondta a szakértő. Szerinte Trócsányi jelölé­se azt is mutatja, hogy a bővítés és a szomszédságpolitika nem lesz a Von der Leyen vezette bizottság pri­oritása. A két területet egyébként is a spanyol szocialista Josep Borrell fogja irányítani alelnökként és az EU külügyi főképviselőjeként, ami eleve korlátozza az illetékes biztos mozgásterét - fejtette ki Eric Mau­rice. A keddi jelölést követően a biztosjelölteknek az Európai Parla­ment illetékes szakbizottságai előtt kell számot adniuk felkészültségük­ről és alkalmasságukról. Trócsányi Lászlót az EP külügyi bizottsága (AFET) fogja meghallgatni, miután írásban válaszolt a képviselők előze­tes kérdéseire. A meghallgatáson a politikai csoportok kétharmadának a támogatását kell megszereznie, hogy kedvező értékelést kapjon. „De kétharmad kell a megbukta­tásához is” - érvelt lapunknak egy parlamenti forrás, aki közel áll az Európai Néppárthoz. Mint rámuta­tott, a szocialistáknak és a liberáli­soknak is vannak problémás jelölt­jeik, így Trócsányi László brüsszeli jövője a politikai csoportok közötti alkudozásban fog eldőlni. A német kereszténydemokra­tákhoz tartozó David McAllister, az AFET elnöke megkeresésünkre nem kommentálta a magyar politi­kus jelölését, csak annyit mondott, hogy meg fogják szervezni a meg­hallgatását.­­A tagjelölt országoknak rossz A„nagy költeke­ző” Olasz­ország biztosje­löltje kap­hatja a pénzügyi portfoliót jelzés, hogy a magyar illiberális állam egyik kiépítőjét, a volt igaz­ságügyi minisztert jelölték bővítési biztosnak. Nehéz helyzete lesz a meghallgatáson” - írta a Twitteren a magyar származású holland szo­cialista EP-képviselő, Piri Kati, aki a külügyi bizottság tagj­a. A szakbizottság liberális pár­ti szóvivője (koordinátora), Hilde Vautmans lapunknak azt mondta: „Frakciónk egyes tagjainak súlyos fenntartásai vannak a magyar jelölt kormányzati múltj­a miatt. Ezeket az aggályokat szóvá fogjuk tenni a neki címzett írásos kérdéseinkben és a meghallgatáson. Minden biztosje­löltnek komoly és nyílt meghall­gatáson kell részt vennie. Politikai csoportunk külön erőfeszítéseket fog tenni Trócsányi átvilágítására, politikai tevékenységének átlátható és kritikus vizsgálatára” - szögezte le a belga liberális Vautmans. Ursula von der Leyen tervei sze­rint a leendő Európai Bizottságot nyolc alelnök irányítaná, közülük három ügyvezető alelnökként. Ha megválasztják, első lesz az elsők között a holland szocialista Frans Timmermans, aki a klímapoliti­kát felügyelné, és egyben helyet­tesítené az elnököt távollétében. A politikus többé nem felelne a jogállam tiszteletben tartásának érvényesítéséért. A tárcát a belga liberális Didier Reynders kaphatja, aki hazája külügyminisztereként következetesen fellépett az uniós értékeket megsértő tagállamok fe­lelősségre vonásáért. Az ugyancsak a liberálisokhoz tartozó cseh Vera Jourová alelnökként szólna bele a jogállamisággal kapcsolatos bizott­sági munkába, és felelne az „érté­kekért és átláthatóságért”. Hozzá tartozna a médiapluralizmus elő­segítése is. Von der Leyen a költségvetési portfolióra jelölt osztrák néppárti Johannes Hahnnak írott megbízó­­levelében kifejti azt is, hogy a jogál­lam tiszteletben tartását össze kell kötni az uniós büdzsével: „Önnek biztosítania kell, hogy a jogállami­ság a következő hosszú távú költség­­vetés szerves része legyen.” A horvát néppárti Dubravka Lui­­cának is lenne szerepe abban, hogy a tagállamok hogyan tartják tiszte­letben a demokratikus alapértéke­ket. A „demokrácia és demográfia” tárca várományosaként elsődleges feladatául az EU jövőjéről szóló konferencia megszervezését, lebo­nyolítását szabta a megválasztott bizottsági elnök. A dán liberális Margrethe Vesta­­ger ügyvezető alelnök a digitális fej­lesztések felelőse lehet, és megtart­hatja a versenypolitikai portfoliót is. A harmadik ügyvezető alelnök, a lett néppárti Valdis Dombrovskis újráz­hat a gazdasági és pénzügyi koordi­náció élén. Érdekes, hogy ismét görög po­litikus, a néppárti Margarítisz Szkínász felügyelheti a migrációs politikát, mégpedig alelnökként, míg a migrációs dossziékkal bőven megterhelt belügyi portfolió a svéd szocialista Ylva Johanssoné lehet. Az egyik legnagyobb meglepetést az keltette, hogy Von der Leyen a „köl­tekező” Olaszország egykori szocia­lista kor­mányfőj­ét, Paolo Gentilonit bízta meg a gazdasági tárcával. URSULA VON DER LEYEN A megválasz­tott elnök azzal érvelt, hogy a biztosok közös­ségi szempon­tokat követnek MAGYAR CÉL A BŐVÍTÉS 1 TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ Kemény kérdé­sekre számíthat meghallgatásán 27 tagállam tart igényt saját tárcára Felnőtt szereplőt akarnak látni KÖZVÉLEMÉNY Európa saját külpolitikai érdekeinek érvényesíté­sét és nem a külső erőközpontokhoz való állandó igazodást várják a kon­tinens lakosai az Unió tisztújítása nyomán - derül ki egy berlini politi­kaelemző műhely felméréséből. Susi Dennison, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (European Coun­cil on Foreign Relations, ECFR) elnevezésű nemzetközi think-tank vezető elemzője az ECFR és a You-­Gov közvélemény-kutató intézet által 14 EU-tagországban idén kö­zösen végzett felmérés alapján azt írja: az európaiak nyugtalanok, és a megkérdezettek háromnegyede elégedetlen vagy saját országának a politikai rendszerével, vagy az európai politikai rendszerrel, vagy pedig mindkettővel. A kontinens politikai vezetői tehát nem ülhet­nek a babérjaikon annak láttán, hogy a májusi európai parlamenti választásokon a vártnál nagyobb, 51 százalékos volt a részvételi arány. A felmérés azt mutatja, hogy a külpolitikának központi szerep jut­hat, amikor a vezetők megpróbálják vonzóvá tenni a jövőt a kiábrándult európaiak számára. Az öreg kor­ Európának határozot­tabban kellene követnie a saját érdekeit tinens lakosai olyan EU-t akarnak - írja Dennison a megkérdezettek válaszai alapján­­, amely „felnőtt cselekvő tényezőként viselkedik egy felnőtt világban”. Európának eszerint a saját útját kell járnia az erős verseny jellemezte terepen. El kell kerülnie, hogy belerángassák olyan küzdelmekbe, amelyekhez semmi köze, ha azonban érdekei úgy kívánják, kezelnie kell a válsá­gokat. Arra a kérdésre, hogy Európának ki mellé kellene állnia az Egyesült Államok és Kína, illetve az Egyesült Államok és Oroszország közötti vi­tákban, a többség a felmérés által érintett országok csaknem mind­egyikében azt válaszolta, hogy Eu­rópa ne álljon egyik fél oldalára sem. Az egyetlen kivétel Lengyel­­ország volt, de ott is elérte a 45 szá­zalékot azok aránya, akik szerint egyik fél mellé sem kellene állnia Európának. A felmérésben érintett összes országban 20 százalék alatt ma­radt azok aránya, akik jobban bíz­nak Amerikában, mint az Európai Unióban, de a legtöbb országban ez az arány egy számjegyű volt. A megkérdezett európaiak ugyanakkor bizonytalanok abban, hogy az EU képes-e megvédeni őket a kereskedelmi versenyben olyan kemény szereplőkkel szem­ben, mint Kína. Egyetlen érintett európai országban sem gondolják az emberek 18 százaléknál nagyobb arányban azt, hogy országuk érde­kei kellő védelemben részesülnek Kínával szemben. A válaszokból az derül ki, hogy az európaiak olyan külpolitikát akar­nak látni, amelyet a kollektív euró­pai érdek vezérel és nem az egyes európai országok közötti együtt­működés - vagy az integráció - ön­célú logikája. Az Unió további bővítéséről az országok többségében úgy véleked­nek, hogy az csak akkor lenne iga­zolható, ha az EU jelenlegi polgárai abból közvetlen hasznot húznának. A válaszadók alig egynegyede véli úgy, hogy az összes nyugat-balkáni országot fel kellene venni az EU-ba tíz éven belül. A többség szerint a kontinens biztonságát jobban szol­gálná, ha a védelmi képességeket európai és nem NATO-keretekben növelnék. KÁRPÁTI JÁNOS SUSI DENNISON VEZETŐ ELEMZŐ Többet várnak a külpolitikától

Next