Népszava, 2019. szeptember (146. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-12 / 212. szám

NÉPSZAVA 2019. szeptember 12., csütörtök Aranykor”, ami sosem volt a CSÚCSON A magyar gazdaság első félévi kimagasló növekedési üteme után már lassulás várható. Korrekciók nélkül azonban az eddigi eredmények nem elegendők a gazdaság versenyképességének javításához - figyelmeztetnek az elemzők. BONTA MIKLÓS A hazai cégvezetők 2019-ben a jövőjüket illetően kissé elbizony­talanodtak. Bár a legtöbbjük nem osztja Varga Mihály pénzügymi­niszternek azt a múlt heti, a nyír­egyházi közgazdász-vándorgyűlé­sen elhangzott szavait, mintha a 2008-2009-es gazdasági világvál­ság óta eltelt időszak utolsó évei egyfajta „aranykornak” lennének nevezhetők. Egy olyan időszaknak, amelynek közelgő végére is figyel­meztetett a tárcavezető. Azt tény­ként könyvelhetjük el, hogy az idei év eddig eltelt időszakában az éve­sített hazai GDP az Európai Unión belül a legmagasabbak között volt. A vállalatvezetők elbizonytala­nodásának éppen ez az oka; olyan ritkán tapasztalható időszak a mostani, amikor a magyar gazda­ság fejlődése elszakadt az euró­övezet gazdaságának bővülésétől, és azzal ellentétes tendenciákat tükröz. Amíg más országokban egyértelműen láthatók a növe­kedés lassulásának jelei, addig nálunk szokatlanul magas, az öt százalékot is meghaladó mérték­ben növekszik a GDP. Ez az ütem semmiképpen nem tartható már jövőre sem, az azonban szinte bi­zonyos, hogy a várható visszaesés mértéke korántsem lesz akkora, mint amilyen a 2008-2009-es vi­lágválságot jellemezte. Azóta min­den lassulási hírre összerezzennek a döntéshozók, és nagyobb óvatos­sággal kezelik a témát, mint koráb­ban - fejtette ki Madár István, a Portfolió vezető elemzője a Joint Venture Szövetség Vállalati terve­zés 2020 címet viselő konferenciá­ján. Annak ellenére, hogy a magyar gazdaság szereplői rövid távon még joggal lehetnek optimisták, az európai dekonjunktúra első jelei már nálunk is érzékelhetők. Míg az elmúlt években az exportunk bővülése minden esztendőben az 5-10 százalékos tartományban mozgott, addig a most következő időszakra inkább a 0-5 százalékos növekedés lehet a jellemző, ami az Európai Unió vezető országaiéhoz képest még kedvezőnek is mond­ható. A szakértő jogosan tette fel a kérdést, hogy van-e alapja annak a kormányzati körökben gyakran hangoztatott kijelentésnek, mi­szerint egyfajta csodának lehetünk tanúi, s a V4-ek úgymond az Euró­pai Unió gazdasági növekedésének motorjainak tekinthetők. Ilyesmi­ről szó sincs! - állítják meghatáro­z jelentős túlszám­lázás is torzítja a GDP-t, azaz a nö­vekedés ütemét a kor­rupciós tényező is emeli zó közgazdászok. Versenyképes­ségünk nagymértékben elmarad kontinensünk legtöbb országáétól, térségünkben Románia kivételével mindenütt előttünk járnak. Emel­lett a hazai termelékenységi muta­tók továbbra is aggodalomra adnak okot. Adódik a kérdés, akkor mégis minek köszönhetők a figyelemre méltó első féléves GDP-növekedé­­si adataink? Ennek Madár István szerint több oka is van. Az egyik az, hogy a hazai hitelkamatok a korábbi évekhez képest rendkívül alacsonyak, sőt az inflációval kor­rigált reálkamat negatív, vagyis az a vállalkozó, aki kölcsönt vesz fel, azt igen előnyös feltételek köze­pette teheti meg. Érdemes arra is emlékeztetni, hogy a magyar jegy­bank a régió leglazább monetáris politikáját folytatja. A külföldi be­fektetők számára az is különösen kedvező, hogy a forint árfolyama a vezető devizákhoz viszonyítva trendszerűen gyengül. Ha a Varga Mihály által említett „aranykor­ról” beszélünk, akkor azt sem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy a hazai állami beruházások finan­szírozásában oroszlánrészt vállaló uniós források 2020-tól mérsék­lődni fognak, ami önmagában is visszafogja majd a GDP-növekedés ütemét, és a termelésbe lépő új kapacitások sem lesznek képesek pótolni azt. Mindez olyan körülmények kö­zött zajlik, amikor a kormány kom­munikációjával szemben Magyar­­országra korántsem a fegyelmezett költségvetési politika a jellemző. Ugyancsak Madár István hívta fel a figyelmet arra, hogy 2018-ban az európai közösség legnagyobb költségvetési hiányainak egyikét produkáltuk, amelyen hagyomá­nyosnak mondható módon az év végén még rontottak is, mert fele­lőtlenül módon osztogattak. Ezt tették a kétségtelenül eredményes adófizetési fegyelmet eredménye­ző kifehérítés nyomán beszedett többletforrások egy részével is. Pedig a fegyelmezett költségvetési politika az államháztartási hiány folyamatos csökkenésével jár - ezt már az Equilor elemzői mondják, akik a GDP-arányos államadósság további lefaragására is számíta­nak. Emlékeztetnek arra, hogy a kormány által belengetett, 2020 tavaszán, illetve őszén induló má­sodik és harmadik gazdaságvédel­mi akcióterv költségvetési hatásait a konkrétumok ismeretének hiá­nyában nehéz megbecsülni, de a kiadási oldal növelése, illetve a be­vételi oldal csökkentése értelem­szerűen némileg növelheti majd az államháztartási hiányt, ennek el­lenére nem számítanak arra, hogy veszélybe kerülne a kormány által vállalt hiánycél. A GDP növekedésében része van annak is, hogy az elmúlt évek­ben a munkabérek emelkedése két számjegyű volt. Ehhez hozzájárult, hogy a kormány magasan állapítja meg évről évre a minimálbér nö­vekedésének ütemét, s ez hatással van a munkaadók jövedelempoliti­kájára. Ennek révén folyamatosan növekszik a lakossági fogyasztás is. Ez a tendencia egy darabig még fenntartható ugyan, de Madár István véleménye szerint hosszú távon már nem. Éppen ezért a bér­dinamika lassulása révén bekövet­kezhet egy olyan időszak, amikor a következő generáció rosszabbul fog élni, mint a jelenlegi, amire bé­keidőben egyébként évszázadok óta alig volt példa! Az Equilor elemzői rámutattak arra is, hogy a munkaerőpiac kapa­citása elérte a korlátait, a munkanél­küliségi ráta történelmi mélypontra esett, de júliusban újból emelkedni kezdett. Már csak a szakképzett munkaerő hiánya miatt is folyama­tos béremelésre lehet számítani, ugyanakkor középtávon ez már a növekedés gátja lehet. A brókercég szakértői meg vannak győződve ar­ról, hogy a jelenlegi szintekről már nem tud érdemben növekedni a foglalkoztatottság, illetve csökkenni a munkanélküliségi ráta. FOTÓ: SHCHERBAKOV ILYA FEJLŐDÉS Gazdasági fejlettségünk szintje nem éri el az unió átla­gát, és a terme­lékenységünk is meglehetős lemaradást mutat EGY KORSZAK VÉGE MADAR ISTVÁN Az uniós forrá­sok 2020-tól mérséklődni fognak, ami önmagában is visszafogja majd a GDP-növeke­dés ütemét, és a termelésbe lépő új kapacitások sem lesznek képesek pótolni azt 1,5 százalék A GDP ekkora részét költötték kutatás­­fejlesztésre tavaly A kormány nem készült fel a lassulásra „Aranykorról" már csak azért sem beszél­hetünk, mert mint Katona Tamás egyetemi tanár legfrissebb havi helyzetértékelésében figyelmeztet: a magyar gazdaság a jelentős növekedési ütem mellett is meglehetősen el­lentmondásos képet mutat. Ráadásul létezik egy a statisztikai módszertanból adódó felül­­értékelési hatás is, ugyanis a GDP a nemze­ti számlák vezetésének alapelvét követve a reálgazdaság teljesítményét a kibocsátott számlák alapján veszi számba. Márpedig alapos feltételezések szerinti a jelentős túl­számlázás is torzítja a GDP volumenét, azaz a növekedési ütemet a korrupciós tényező is emeli, így a statisztikában kimutatott di­namika különösen a beruházások esetében számottevő mértékben felülértékelt lehet, ami a valóságosnál akár több tized száza­lékponttal is nagyobb GDP-indexet mutat. Bár a harmadik éve tartó szárnyaló bővülés figyelemre méltó, annak szerkezete ugyan­akkor kevésbé megnyugtató. A kormány nem készült fel a törvényszerűen bekövet­kező lassulásra. Az év elején meghirdetett családvédelmi akcióprogram gyakorlatilag nem népesedéspolitikai, főként nem szociál­politikai, hanem gazdaságélénkítő program, amely a fogyasztást serkenti. Ugyanakkor a magyar gazdaság természe­ténél fogva a belső fogyasztásra épített nö­vekedés komoly egyensúlyi veszélyeket rejt magában. Ez a helyzet már középtávon is ko­moly zavarokhoz vezethet - figyelmeztetett Katona Tamás. REFLEKTOR Óvatos tervezés A megváltozott kereskedelem­politikai célok és a védővámok világszerte rákényszerítik a gaz­daság szereplőit, hogy újragon­dolják - többek között - globális értékláncaikat - mondta Tálos Péter, a Joint Venture Szövetség elnöke a szervezet konferenci­áján. Kiemelte, hogy ezzel a lé­péssel az európai, ezen belül a magyar vállalatvezetők számára új lehetőségek nyílnak meg, és ha ügyesek vagyunk, ki is hasz­nálhatjuk az ebből származó elő­nyöket, például az ellátási láncba történő bekapcsolódás révén. Miután a legfontosabb gazda­sági mutatók jelzése szerint a világgazdaság lassulóban van, a jövő évre a vállalati tervezésben óvatosságra intette a cégeket a JVSZ elnöke. Mivel gazdasági fejlettségünk szintje nem éri el az unió átlagát, és a termelékenysé­günk is meglehetős lemaradást mutat, ezért a kutatás-fejlesztést kell előtérbe helyezni. Tavaly már a GDP 1,49 százalékát költötték el Magyarországon ilyen címen - közölte a tanácskozáson Freid Mónika, a KSH elnökhelyettese.

Next