Népszava, 2019. szeptember (146. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-17 / 216. szám

NÉPSZAVA 2019. szeptember 17, kedd Támadás emeli a benzinárat ENERGIA Vigyázó szemeink Rijádra, Teheránra, illetve egészében a Közel-Keletre vessük tanácsolja az olajárak tegnapi megugrása kapcsán Pletser Tamás, az Erste elemzője. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A támadást követően Szaúd-Arábia már a hétvégén nyugtatta a közvéle­ményt: a keresletet a helyreállításig a 190 millió hordós tartalékaikból fedezik. Másrészt miután a tüzeket szinte azonnal eloltották, és meg­kezdték a helyreállítást, már tegnap­ra a kiesett termelés harmadának visszaállítását helyezték kilátásba. Ugyanakkor a teljes üzemre szakér­tők szerint több hetet is várni kell. A hírekre természetesen az Egye­sült Államok reakciója váltotta ki a legnagyobb közérdeklődést. Mike Pompeo külügyminiszter is a húszi­­kat támogató Iránt tette felelőssé ezekért és a korábbi támadásokért. Donald Trump elnök vasárnap ki is tweetelte: tudják, ki követte el a tá­madásokat, így „csőre töltve” várnak a szaúdi királyság ezzel kapcsolatos álláspontjára. (Ezek szerint az USA és Szaúd-Arábia közötti, a rijádi uralkodócsaládra visszavezethető tavalyi Hasogdzsi-gyilkosság miatt kelt emberi jogi feszültségek ad acta kerültek.) Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter vasárnap ta­gadta ezt, és a Twitteren azt üzente: miután kudarcot vallott a „maximá­lis nyomásgyakorlással”, Pompeo „maximális félrevezetéshez fordult”. Az amerikai sajtóban az is megjelent: az elnök utasította az energetikai minisztériumot, hogy a várható pia­ci idegesség csitítása végett az ország 645 millió hordónyi nyersolajtarta­lékait is helyezzék készenlétbe. Az elemzők nem is fukarkodtak a piac riogatásával, így a vasárnap még a hordónkénti 50-60 dollár körül álló nyersolajárakhoz képest megje­lentek a százdolláros előrejelzések is. A hétfői nyitás után a várakozá­soknak megfelelően „robbantak” az olajtőzsdék. Az első percekben a zá­rásnál 20 százalékkal magasabb árat is adtak a termékekért. Ilyen rövid idő alatt ekkora emelkedést az öböl­­háború 1991-es kitörése óta nem ta­pasztaltak. Az európai Brent 72 dol­lárig „szúrt fel”. Hosszabb időtávot tekintve ugyanakkor a Brent emel­kedése már 10, az amerikai WTI-é pedig 9 százalékot tett ki. Ezt köve­tően az árfolyamok lefelé vették az irányt. Lapzártánkra a Brent ismét elérte a reggeli 69 dolláros szintet. Pletser Tamás szerint kevéssé jelentős kérdés, hogy az olajgyűjtő központokat mikor hozzák hely­re. Sokkal fontosabb körülmény, hogy az eseményekkel megnő az olaj „geopolitikai felára”. Az eset ráirányította a figyelmet arra, hogy mennyire sérülékeny a közel-keleti egyensúly, miközben még mindig e térségben tartják nyilván a világ is­mert olajkészleteinek a 60-70 száza­lékát, és a világ olajkivitelének fele is innen származik. Kérdés, indul-e, és ha igen, milyen megtorlás, akár Sza­úd-Arábia, akár az Egyesült Államok részéről, netán épp az akció mögött sejtett Irán ellen. Ebből a szempont­ból kiemelten fontos az USA bel- és külpolitikai helyzete. Miközben az ország viszonya rendkívül feszült Iránnal, Donald Trump épp a múlt héten menesztette nemzetbiztonsá­gi tanácsadóját, az Irán elleni lépé­sek hívének számító John Boltont. Olyannyira, hogy a közvélemény to­vábbi békülést várt Donald Trump és Hasszán Rohani iráni elnök e hé­ten az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakára tervezett találkozójától. (Bár a dróntámadások ennek esélyét csökkentették, a Fehér Ház tanács­adója, Kellyanne Conway a Fox te­levíziónak úgy vélte: noha a támadás „nem segíti” a találkozó létrejöttét, Trump azért nem zárja ki az egyez­tetés lehetőségét az iráni atomprog­ramról.) Ugyanakkor Trump nyil­vánvalóan nem kívánna magasabb benzinárakkal sem nekivágni a jövő évi elnökválasztás kampányának - teszi ehhez hozzá az Erste elemzője. Pletser Tamás osztotta azt a vé­lekedést, hogy a világ olajellátását a jelek szerint a vártnál is egyszerűbb egy támadással megzavarni. Igaz, az alkalmazott eljárás - már csak a kö­zel ezer kilométerest távolság miatt is - viszonylag fejlett, így maga is úgy véli, hogy a - máig bizonyítatlan, állítólag iraki helyszínről indított - támadás mögött legalábbis iráni háttértámogatás állhatott. (Irak déli része, illetve az ország kormánya is az irániakhoz hasonlóan síita befo­lyás alatt áll.) Az elemző nem zárta ki azt sem, hogy a jövőben növelik az olajlétesítmények dróntámadás elleni védelmét, még ha ez most igen komoly kihívásnak is ígérkezik. A helyzet azért faramuci, mert az olajárra ezenkívül most inkább csökkentő tényezők hatnak. Az USA és Kína kereskedelmi háborúja, a kínai gazdaság megrendülése jelen­tősen visszaveti a várható keresletet. Eközben a kitermelés - például az amerikai vagy épp a brazil és a ka­nadai palaolaj-kitermelés felfutása nyomán - egyre „virgoncabb”. Rá­adásul a világ legnagyobb olajkiter­melőit tömörítő Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tagjai - így Szaúd-Arábia is - az áresés el­kerülése végett változatlanul önkén­tesen visszafogják kitermelésüket. A korábbi, napi 1,5-1,6 millió hordós keresletnövekedési előrejelzést már a Nemzetközi Energia Ügynökség is egymillió hordóra mérsékelte, így Pletser Tamás jelen állapot szerint egy 60-70 dolláros Brent-árfolyamot valószínűsít, hangsúlyozva a hely­zet robbanásveszélyességét is. Ez a helyzet Szaúd-Arábia bérviszonyai­ra is elmondható. Az arab államban a közhiedelemmel ellentétben az átlagpolgár meglehetősen szegény, miközben a társadalmon belüli va­gyoni különbségek jóval kirívóbbak, mint a gazdaságilag egyre erősebb Iránban. Emellett a hatalmas nép­­szaporulat nyomán igen alacsony az átlagéletkor, a fiatalok egy része pedig kritikus a hagyományokkal szemben. A helyzet arra is rávilágít, hogy bár a világgazdaságban az olaj jelentősége csökken, még mindig rendkívül magas a termék - és így a közel-keleti helyzet - mindennapi életre gyakorolt közvetlen hatása. Bár egyre terjednek a helyettesítő eljárások - így például az elektromos autók használata -, az átállás hos­­­szú éveket vesz igénybe. Miközben elképzelhető, hogy a harcias kije­lentések nem fordulnak át katonai támadásba, a most igencsak megalá­zott Szaúd-Arábia érezheti úgy, hogy Irán „még ezt is megteheti”. Miközben az ilyen támadások nyilvánvalóan emelik a kurzust, ami az összes olajkitermelőnek, így Sza­­úd-Arábiának is kedvező, az ország vevőit mégis elbizonytalaníthatja. A „kinek az érdeke?” kérdés mégsem mutat egyértelmű irányt: Irán olaj­kivitelét nemzetközi kereskedelmi korlátozások sújtják, Oroszország éppenséggel Szaúd-Arábiával épít egyre gyümölcsözőbb kapcsolato­kat, az USA-ban pedig amennyire a választóknak rossz, a kitermelőknek annyira kedvező a magas kurzus. MARNITZ ISTVÁN FOTO: AFP/FAYEZ NURELD1NE FINOMÍTÓT ÉRT TÁMADÁS Megkezdték a helyreállítást, de a teljes üzemre szakér­tők szerint több hetet is várni kell 72 dollár is volt a Brent olaj jegyzése tőzsdenyitáskor hétfőn FELFELEIVELŐ ÁRAK PLETSER TAMÁS Jelen állapot szerint egy 60-70 dolláros Brent-árfolyamot valószínűsít, hangsúlyozva a helyzet robba­násveszélyessé­gét is Trump újra tweetelt Energetikai segítséget ígért Washington szövetsége­seinek Donald Trump amerikai elnök hétfőn, a sza­­úd-arábiai olajterminálok elleni szombati támadások után. „Nincs szükségünk közel-keleti nyersolajra vagy gázra, és valójában tartályhajónk is nagyon kevés van a térségben, de segítünk majd a szövetségeseinknek" - írta az amerikai elnök a Twitteren. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok - „neki köszönhetően" - ma nem behoz, hanem exportál energiát, és mára a világ első számú energiatermelője lett. Rick Perry amerikai energetikai miniszter a CNBC televíziónak úgy vélte: „korai" lenne kimondani, hogy szükség van az amerikai stratégiai olajtartalék megnyitására. MTI Féltik a piacaikat Szaúd-Arábia nem kéri a többi olajkitermelő államot a kiesett mennyiség pótlására - értesült a The Wall Street Journal. Eszerint a hét végén szaúdi illetékesek erről győzködték az OPEC-en belüli és kívüli államok képviselőit. Az arab királyság attól tart, hogy így piacot veszítenének. Változatlanul hangsúlyozták, hogy tartalékaikból állják a megrendeléseket. Mindazonáltal az események nyomán késhet a Saudi Aramco tervezett tőzsdei bevezetése. MTI REFLEKTOR Növekvő bizonytalanságok Nem valószínű, hogy drámai mértékben csökken Szaúd-Arábia olajkivitele a létesítményei ellen szom­baton végrehajtott dróntámadások következtében, mivel a sivatagi királyságnak jelentős raktárkészletei vannak nyersolajból és kőolajtermékekből - vélte a brit Barclays bank elemzője hétfőn. A dróntámadások következtében rövid távon hiány alakulhat ki az olaj­piacokon, csökkenhetnek a készletek és a tartalékok - vélik. Ezek kulcsfontosságúak az árak alakulásában. Ráadásul a támadások kétségessé teszik Szaúd-Ará­bia szállításainak megbízhatóságát is. Ez a geopoliti­kai kockázatok kiéleződésével együtt, miközben a be­fektetők az iráni atomalku újratárgyalásának esélyeit latolgatják, valószínűleg hosszabb időre támogatja az olajárak emelkedését - fogalmaznak. MTI

Next