Népszava, 2019. szeptember (146. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-17 / 216. szám
NÉPSZAVA 2019. szeptember 17, kedd Támadás emeli a benzinárat ENERGIA Vigyázó szemeink Rijádra, Teheránra, illetve egészében a Közel-Keletre vessük tanácsolja az olajárak tegnapi megugrása kapcsán Pletser Tamás, az Erste elemzője. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A támadást követően Szaúd-Arábia már a hétvégén nyugtatta a közvéleményt: a keresletet a helyreállításig a 190 millió hordós tartalékaikból fedezik. Másrészt miután a tüzeket szinte azonnal eloltották, és megkezdték a helyreállítást, már tegnapra a kiesett termelés harmadának visszaállítását helyezték kilátásba. Ugyanakkor a teljes üzemre szakértők szerint több hetet is várni kell. A hírekre természetesen az Egyesült Államok reakciója váltotta ki a legnagyobb közérdeklődést. Mike Pompeo külügyminiszter is a húszikat támogató Iránt tette felelőssé ezekért és a korábbi támadásokért. Donald Trump elnök vasárnap ki is tweetelte: tudják, ki követte el a támadásokat, így „csőre töltve” várnak a szaúdi királyság ezzel kapcsolatos álláspontjára. (Ezek szerint az USA és Szaúd-Arábia közötti, a rijádi uralkodócsaládra visszavezethető tavalyi Hasogdzsi-gyilkosság miatt kelt emberi jogi feszültségek ad acta kerültek.) Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter vasárnap tagadta ezt, és a Twitteren azt üzente: miután kudarcot vallott a „maximális nyomásgyakorlással”, Pompeo „maximális félrevezetéshez fordult”. Az amerikai sajtóban az is megjelent: az elnök utasította az energetikai minisztériumot, hogy a várható piaci idegesség csitítása végett az ország 645 millió hordónyi nyersolajtartalékait is helyezzék készenlétbe. Az elemzők nem is fukarkodtak a piac riogatásával, így a vasárnap még a hordónkénti 50-60 dollár körül álló nyersolajárakhoz képest megjelentek a százdolláros előrejelzések is. A hétfői nyitás után a várakozásoknak megfelelően „robbantak” az olajtőzsdék. Az első percekben a zárásnál 20 százalékkal magasabb árat is adtak a termékekért. Ilyen rövid idő alatt ekkora emelkedést az öbölháború 1991-es kitörése óta nem tapasztaltak. Az európai Brent 72 dollárig „szúrt fel”. Hosszabb időtávot tekintve ugyanakkor a Brent emelkedése már 10, az amerikai WTI-é pedig 9 százalékot tett ki. Ezt követően az árfolyamok lefelé vették az irányt. Lapzártánkra a Brent ismét elérte a reggeli 69 dolláros szintet. Pletser Tamás szerint kevéssé jelentős kérdés, hogy az olajgyűjtő központokat mikor hozzák helyre. Sokkal fontosabb körülmény, hogy az eseményekkel megnő az olaj „geopolitikai felára”. Az eset ráirányította a figyelmet arra, hogy mennyire sérülékeny a közel-keleti egyensúly, miközben még mindig e térségben tartják nyilván a világ ismert olajkészleteinek a 60-70 százalékát, és a világ olajkivitelének fele is innen származik. Kérdés, indul-e, és ha igen, milyen megtorlás, akár Szaúd-Arábia, akár az Egyesült Államok részéről, netán épp az akció mögött sejtett Irán ellen. Ebből a szempontból kiemelten fontos az USA bel- és külpolitikai helyzete. Miközben az ország viszonya rendkívül feszült Iránnal, Donald Trump épp a múlt héten menesztette nemzetbiztonsági tanácsadóját, az Irán elleni lépések hívének számító John Boltont. Olyannyira, hogy a közvélemény további békülést várt Donald Trump és Hasszán Rohani iráni elnök e héten az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakára tervezett találkozójától. (Bár a dróntámadások ennek esélyét csökkentették, a Fehér Ház tanácsadója, Kellyanne Conway a Fox televíziónak úgy vélte: noha a támadás „nem segíti” a találkozó létrejöttét, Trump azért nem zárja ki az egyeztetés lehetőségét az iráni atomprogramról.) Ugyanakkor Trump nyilvánvalóan nem kívánna magasabb benzinárakkal sem nekivágni a jövő évi elnökválasztás kampányának - teszi ehhez hozzá az Erste elemzője. Pletser Tamás osztotta azt a vélekedést, hogy a világ olajellátását a jelek szerint a vártnál is egyszerűbb egy támadással megzavarni. Igaz, az alkalmazott eljárás - már csak a közel ezer kilométerest távolság miatt is - viszonylag fejlett, így maga is úgy véli, hogy a - máig bizonyítatlan, állítólag iraki helyszínről indított - támadás mögött legalábbis iráni háttértámogatás állhatott. (Irak déli része, illetve az ország kormánya is az irániakhoz hasonlóan síita befolyás alatt áll.) Az elemző nem zárta ki azt sem, hogy a jövőben növelik az olajlétesítmények dróntámadás elleni védelmét, még ha ez most igen komoly kihívásnak is ígérkezik. A helyzet azért faramuci, mert az olajárra ezenkívül most inkább csökkentő tényezők hatnak. Az USA és Kína kereskedelmi háborúja, a kínai gazdaság megrendülése jelentősen visszaveti a várható keresletet. Eközben a kitermelés - például az amerikai vagy épp a brazil és a kanadai palaolaj-kitermelés felfutása nyomán - egyre „virgoncabb”. Ráadásul a világ legnagyobb olajkitermelőit tömörítő Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tagjai - így Szaúd-Arábia is - az áresés elkerülése végett változatlanul önkéntesen visszafogják kitermelésüket. A korábbi, napi 1,5-1,6 millió hordós keresletnövekedési előrejelzést már a Nemzetközi Energia Ügynökség is egymillió hordóra mérsékelte, így Pletser Tamás jelen állapot szerint egy 60-70 dolláros Brent-árfolyamot valószínűsít, hangsúlyozva a helyzet robbanásveszélyességét is. Ez a helyzet Szaúd-Arábia bérviszonyaira is elmondható. Az arab államban a közhiedelemmel ellentétben az átlagpolgár meglehetősen szegény, miközben a társadalmon belüli vagyoni különbségek jóval kirívóbbak, mint a gazdaságilag egyre erősebb Iránban. Emellett a hatalmas népszaporulat nyomán igen alacsony az átlagéletkor, a fiatalok egy része pedig kritikus a hagyományokkal szemben. A helyzet arra is rávilágít, hogy bár a világgazdaságban az olaj jelentősége csökken, még mindig rendkívül magas a termék - és így a közel-keleti helyzet - mindennapi életre gyakorolt közvetlen hatása. Bár egyre terjednek a helyettesítő eljárások - így például az elektromos autók használata -, az átállás hosszú éveket vesz igénybe. Miközben elképzelhető, hogy a harcias kijelentések nem fordulnak át katonai támadásba, a most igencsak megalázott Szaúd-Arábia érezheti úgy, hogy Irán „még ezt is megteheti”. Miközben az ilyen támadások nyilvánvalóan emelik a kurzust, ami az összes olajkitermelőnek, így Szaúd-Arábiának is kedvező, az ország vevőit mégis elbizonytalaníthatja. A „kinek az érdeke?” kérdés mégsem mutat egyértelmű irányt: Irán olajkivitelét nemzetközi kereskedelmi korlátozások sújtják, Oroszország éppenséggel Szaúd-Arábiával épít egyre gyümölcsözőbb kapcsolatokat, az USA-ban pedig amennyire a választóknak rossz, a kitermelőknek annyira kedvező a magas kurzus. MARNITZ ISTVÁN FOTO: AFP/FAYEZ NURELD1NE FINOMÍTÓT ÉRT TÁMADÁS Megkezdték a helyreállítást, de a teljes üzemre szakértők szerint több hetet is várni kell 72 dollár is volt a Brent olaj jegyzése tőzsdenyitáskor hétfőn FELFELEIVELŐ ÁRAK PLETSER TAMÁS Jelen állapot szerint egy 60-70 dolláros Brent-árfolyamot valószínűsít, hangsúlyozva a helyzet robbanásveszélyességét is Trump újra tweetelt Energetikai segítséget ígért Washington szövetségeseinek Donald Trump amerikai elnök hétfőn, a szaúd-arábiai olajterminálok elleni szombati támadások után. „Nincs szükségünk közel-keleti nyersolajra vagy gázra, és valójában tartályhajónk is nagyon kevés van a térségben, de segítünk majd a szövetségeseinknek" - írta az amerikai elnök a Twitteren. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok - „neki köszönhetően" - ma nem behoz, hanem exportál energiát, és mára a világ első számú energiatermelője lett. Rick Perry amerikai energetikai miniszter a CNBC televíziónak úgy vélte: „korai" lenne kimondani, hogy szükség van az amerikai stratégiai olajtartalék megnyitására. MTI Féltik a piacaikat Szaúd-Arábia nem kéri a többi olajkitermelő államot a kiesett mennyiség pótlására - értesült a The Wall Street Journal. Eszerint a hét végén szaúdi illetékesek erről győzködték az OPEC-en belüli és kívüli államok képviselőit. Az arab királyság attól tart, hogy így piacot veszítenének. Változatlanul hangsúlyozták, hogy tartalékaikból állják a megrendeléseket. Mindazonáltal az események nyomán késhet a Saudi Aramco tervezett tőzsdei bevezetése. MTI REFLEKTOR Növekvő bizonytalanságok Nem valószínű, hogy drámai mértékben csökken Szaúd-Arábia olajkivitele a létesítményei ellen szombaton végrehajtott dróntámadások következtében, mivel a sivatagi királyságnak jelentős raktárkészletei vannak nyersolajból és kőolajtermékekből - vélte a brit Barclays bank elemzője hétfőn. A dróntámadások következtében rövid távon hiány alakulhat ki az olajpiacokon, csökkenhetnek a készletek és a tartalékok - vélik. Ezek kulcsfontosságúak az árak alakulásában. Ráadásul a támadások kétségessé teszik Szaúd-Arábia szállításainak megbízhatóságát is. Ez a geopolitikai kockázatok kiéleződésével együtt, miközben a befektetők az iráni atomalku újratárgyalásának esélyeit latolgatják, valószínűleg hosszabb időre támogatja az olajárak emelkedését - fogalmaznak. MTI